Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

Bajkeverő majom
- M2, 09:15

Férfibecsület
- Mozi+, 09:20

Ragadozó Városok
- HBO3, 10:15

A bűn árfolyama
- Film Café, 10:15

Gumball csodálatos világa
- Cartoon Network, 10:40

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Franco Nero (83)

Vincent Cassel (58)

Maxwell Caulfield (65)

Pokorny Lia (53)

Oded Fehr (54)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Mire gondolsz most?

2022-es választás

Aktuálpolitika azoknak, akik unják a trollt a választás topikban

Dredd - Idézetek

MR-9: Ölni vagy halni - Kérdések

További fórumok

Utoljára értékeltétek

A fiók

Madison Bailey

Fórum - Berlin, szeretlek - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

1. somliv (2022-09-03 17:30.33)

Érdekes, hogy senki nem írt még a Berlin, I Love You-hoz.
Készítettek két változatot régről, hasonlóan emblematikus, közkedvelt, nyüzsgő metropoliszról, gondolok most New Yorkra, és Párizsra, melyekre vevőbb, nyitottabb volt a közönség, jóval többen szimpatizáltak vele, mint ezzel a 2019-es változattal, ami az elfeledés homályába veszett.
Európai moziról beszélünk, ezért lehetséges, hogy nehezen találta meg a maga érdekeltségét, pedig ennél szerintem több figyelmet érdemelne, mint, amit itt, vagy akár Magyarországon kapott. Úgy, hogy az imdb osztályzata az átlagos skatulyát lőtte be ennek a drámának, mely mindent egybevetve jogos, noha érdemes azért pillantást vetni rá.
A műfaj dráma. A drámákat kedvelem, kedveljük, mert okítanak, adnak valami pluszt, érzelmeket válthatnak ki az emberből, régi érzéseket hozhatnak vissza, gondolatokat ébresztenek benned, melyeken közben el lehet töprengeni az életen, ne adj Isten, ha valami annyira megragadt, akkor még utána rágódhatsz rajta. Később eltöprenghetsz, hogyan is működik a való élet, milyen életsorsok, társadalmi különbségek, nehézségek, boldogságok, boldogtalanságok akadnak az univerzumban. Megállsz egy pillanatra és átértékeled saját életedet. Letisztíthatják rólad a kellemetlen salakot, lehet csak addig, amíg tart a film, de ez is több a semminél.
Elég ennyi felvezető most. Hemzsegnek itt a kisebb sztárok, furcsa módon inkább a brit frontról lettek összeverbuválva, azért beugrott pár amcsi színész is, vegyült a nyugat a kelettel együtt.
Néztem a mozit, és láttam benne olyan részeket, amik megfogtak. Elsőkben is térjünk rá, hogy többféle alkotói részecskéből van megrendezve, csak úgy, mint elődei. Ez náluk működött, még ha a folyamatosságot szorította ki ezzel, mégis élvezhetőnek bizonyult ez az úgymond szabdaltság.
Van egy borzasztóan delejes Mickey Rourke jelenet, akitől ez a műfaj nem áll messze, húzott már elő erős lapokat a zsebéből drámákban is, itt is megmutatta, hogy nem méltatlanok ezek az elismerések.
Szállodai bárban lévő iszogatással kezdődnek az ő percei. Amúgy is szeret ilyen helyeken dorbézolni, kis tüzet is szítani, sőt, őrültségeket csinálni, ha úgy hozza a helyzet,- de ez Rourke, őt így kell elfogadni.
De a lényeg, hogy egy jól szituált, de fásult, kivénült ember iszogat magában, majd betoppan egy kinézetre igencsak mutatós, önbizalommal felvértezett nő, akit néztem, hogy tényleg nem is néz ki rosszul, aztán fellapoztam, szembesültem vele, hogy ez nem véletlen, hiszen ez a valaki egy szupermodell, akit Toni Garrn-nak nevezünk. Elkezdenek dumcsizni az élet dolgairól, komolyabb témákról is, mint például a megbocsátás. Homlokegyenest más korosztály mindkettejük, mégis érzik azt, hogy van közük egymáshoz. Annyira összhangban beszélgetnek azokban a percekben, hogy a nő kezdi megnyitni ezt a széttetovált, keményfiút, akiben a múltbéli törések ott lapulnak. Olyannyira meglágyul, hogy színt vall így „első ismeretségre” a másik előtt.
Garrnt meglepődve néztem, hogy ennyire jól alakított abban a nyúlfarknyi szegmensben, milyen tartással állt oda a másikhoz, Rourke-kal egyetemben, ami óriási jelentőséggel bírt a továbbiakra nézve.
Megy a mozi előre, kapunk az élet alantasabb részéből is, bordélyházak eseményeire, prostik életvitelére gondolok mostan, akiknek számtalan dolgot, kellemetlenséget, megaláztatást kell eltűrniük a puszta megélhetésért, létfennmaradásért- ezek nem kerülnek ferdítésre.
Ezen kívül néhol lóg a mozi a levegőben, léteznek sallangnak, érdektelennek mondható szegmensek, több ilyen is akad. Mégis az egész alkotásnak van egy való élethez közelebbi része, mely végig érezhető rajta.
Voltak, akik hiányolták, hogy maga a főváros kevés teret kap, mármint a nevezetességeit annyira nem hozták előtérbe. Igaz, hogy kiemelt fókuszáltságot nem kapott, de a történetek, a forgatott jelenetek a város belsejében, hol külvárosaiban zajlanak, noha a dicsőbb épületeket, bevillanva néhol érzékeljük, például: Győzelmi oszlop (Siegessäule).
A végszó kihúzta örömtelibbre ezt a két órát, a Can’t Get Enough Your Love számra, mikor a téren összegyűltek, és mindenki kezdte jól érezni magát. Igen, Berlin ezt is kiválthatja az emberekből, személy szerint én is inkább erre a megközelítésre szavazok.