Wim Wenders, a csendes, érett, introvertált férfiak védőszentje. Eléggé rétegrendező, ha lehet ezt mondani, mert filmjei rendszerint lassú, és kissé impresszionisták. Aki mozgalmas, izgalmas filmekre vágyik, határozottan ne Wendershez nyúljon, viszont aki gyönyörű fényképezésre, elmélyülésre, belső utazásra vágyik, az bátran próbálkozzon meg vele. Ez a negyedik film, amit láttam tőle és egyben a 3. ami felkerült a kedvenceim listájára.

A mozgalmas, tömött Tokio talán sosem volt olyan szép és nyugodt a maga sokszínűségében, mint a Tökéletes napokban. A főszereplő, Hirayama munkája nem mindennapi, nyilvános WC-ket pucol. Ez sokak szemében egy lenézendő meló, ám mindez nézőpont kérdése, mert főszereplőnk ezt nem így éli meg. Munkáját mindig energikusan és precízen végzi, és szemmel láthatóan nagyon élvezi amit csinál, pontosabban élvezi az egész életét úgy ahogy van. Mert képes észrevenni a legapróbb szépségeket is ebben az elsőre nem túl impozáns miliőben mint amilyen Tokio metropolisza. Szépet lát a fákban, az emberekben, élvezi a magányát, a kis egyszerű lakhelyét, az olvasást, a fürdőt, de még egy olyan egyszerű napi tevékenységet mint az ebédszünetét a parkban. Wenders nagyon ügyesen mutatta be, hogy a férfi élete milyen egyszerű és rendszeres, napról napra ismételve ugyanazokat a tevékenységeket és eseményeket. Az egyetlen ami ezt az idillt időnként megtöri, az az emberi faktor, az a nagyon kevés szereplője az életének, aki időnként felbukkan, mint a kollégája, vagy az unokahúga, esetleg 1-1 szép hölgy. Csak ezek tudják belőle kihozni az érzelmes, gondoskodó és a film végén a kicsit sötét oldalát is.

Eredetileg Japán rendelte meg magának ezt a filmet, de eredetileg dokumentumfilmet akartak az olimpiára épített impozáns nyilvános WC-kről, de valami sokkal jobban kaptak amikor bejelentkezett a munkára Wim Wenders. Egy nagyon hamar összedobott forgatókönyvből kerekedett ki ez a csodálatos, minden érzékszervet kielégítő film, amire még azt is mondhatnám, hogy olyan hatással volt mint az ASMR videók. Lehet még azon sem sértődne meg a film és rendezője ha a fél mozi bealudt volna rajta, mert annyira megnyugtató. Számomra ez felüdülés volt a mai rohanó és felfokozott világban ahol mindenki a gyors ingereket keresi. Megmutatta nekünk, hogy Hirayama szerint mi az élet valódi gyönyörűsége, ami a növényekben; pár régi, szuper kazettában; a reggeli, automatás hideg kávéban; a kissé őrült csövesben; és az olcsó könyvekben található meg, és még sok más apróságban. Én nagyon együtt tudtam élni ezzel a filmmel, mert hasonló vagyok én is. Introvertált, aki örömét leli a magányában, aki inkább figyel mindent mint cselekszik állandóan, és igyekszem a saját napi rutinjaimban is megtalálni az örömömet, mint Wim Wenders főszereplő férfiai.

1. Baryll (2024-03-24 10:30.07)

A seregben nekem is kellett mások után budit pucolnom, mondanom sem kell, hogy egészen mások voltak a körülmények, mint ebben a filmben.
Egyszer ezt is végig tudtam nézni, de nem szeretnék úgy élni, mint a főhősünk.
Furák ezek a japcsik, jó példák arra a közmondásra, hogy "sok jó ember kis helyen is elfér".

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Vbacs, 2025-01-04 20:40	2 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Tökéletes napok adatlap

Eredeti cím: Perfect Days

Évszám: 2023

Rendezte: Wim Wenders

Szereplők: Yumi Aso, Tokio Emoto, Sayuri Ishikawa, Tomokazu Miura, Arisa Nakano...

További információk

Szereplők fórumai

- Wim Wenders - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk