Bódy Gábor legzseniálisabb és legszenzációsabb filmje kétségtelenül a Nárcisz és Psyché (1980).
Három különböző változatban készült, túláradó, romantikus, operaszerű történet a szerelemről és a végzetről, a szenvedély és a váratlan látomások felvillanásaitól meg-megszakítva, stilizált képiséggel és szürreális túlzásokkal átszőve, a képek, a kameramozgások és a kettős megvilágítások zuhatagával, tájak, építészeti látványok és látószögek áradatával. A film története több mint egy évszázadon ível át (1800 előtt indul és 1920 körül zárul), miközben a főhősök semmit sem öregszenek. A narratív szál mögött a XIX. századi Európa története bontakozik ki a szemünk előtt, a polgárság és a főnemesség bomlásával, széthullásával. Egy jelenetben felvesznek egy telefont, s a kagylóból hallatszó hang erősen emlékeztet Hitlerére. A film Weöres Sándor verses regényén, versgyűjteményén alapszik. A Nárcisz és Psychében egybeolvadnak a magánéleti események, a mitológiai kitérők, az esztétikai és a művészeti felvetések. A központi szereplők, Nárcisz (Ungárnémeti Tóth László) és Psyché (Lónyay Erzsébet), akiket a német Udo Kier és a spanyol Patricia Adriani (María Asunción García Moreno) oly csodálatosan formál meg, ókori görög mitológiai alakok megszemélyesítői: adott álláspontok vagy pszichológiai minták képviselői. Nárcisz a költő, aki csak önmagát tudja igazán szeretni, aki játékát csak kommercializált formában adja elő és aki nyomorúságos véget ér. Psyché a nő, egyszersmind az öntudatos költőnő képviselője, kinek élete viharos kalandok, csalások, beteljesedések és lemondások sorozata. A filmben Bódy a pszichológia és a történelem szférájába próbálja áthelyezni Nárcisz és Psyché mítoszát.

29. Lifeisamovie (2023-07-08 15:13.58) - (válasz Find 27. hozzászólására)

Melyik a csodálatosabb: Az a borzalmas műtét vagy a bujakóros szex? :)

28. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2023-07-08 14:00.21)

Tegnap az M5- ös csatornán az Asszonyévek c. tv sorozat - Psyché 3. részét vetítették(1981) Azért nem értettem, mert más a női főszereplő, és autók szerepelnek a filmben. A vége Cserhalmi hintóval viszi nejét, üti a lovakat, Psyché kér krémet, ápolja a lovat, közben a férj elrobog a hintóval, elütve Psychét, aki életét veszti.

27. Find (2020-03-31 23:31.40)

Csodálatos film, az alapanyaggal együtt.

Merész képi világ, szerelem és megalkuvás, társadalmi átrendeződés, műrégies, vagy művészies(?) párbeszédek, emlékezetes ruhák.

26. Marsbolha (2018-08-25 22:25.43) - (válasz Orgona 25. hozzászólására)

Nekem is

25. Orgona (2018-08-25 21:09.38)

Évtizedek után újból megnéztem az M3 csatornán. Ugyanúgy felejthetetlen élmény, mint 1980-1981-ben.

24. Vbacs (2015-07-03 23:08.41) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 23. hozzászólására)

Pontosan ezt akartam ide írni, hogy mi értelme volt annak, hogy Udo Kiernek Cserhalmi kölcsönözte a hangját, Cserhalminak meg Garas. Nem lett volna egyszerűbb megcserélve (még akkor is ha Garas nem nagyon illik Udohoz)

23. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-07-29 14:06.38)

- (válasz Freddi 5. hozzászólására)

Tegnap Hogy volt? Cserhalmi műsorában a film egy részletében Cserhalmi Garas hangján beszélt,gyönyörű kalapot viselve, és vele szemben ülő Nárciszt (szörnyű sárga hajjal) Cserhalmi szinkronizálta. Jó csavar! (nem svéd)

22. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-07-07 14:47.07)

- (válasz Caius 21. hozzászólására)

Remélem, nem törlik le, nem szokás, mert itt 1 olvasás, az nem mérés. Wagneri Gesamskunts-fantasztikusan érdekesen hasznos cikk- még többször visszatérek hozzá. Köszönöm.

21. Caius (2013-07-07 14:17.43)

Nekem meg ez az egyik kedvencem:
DENISENEK ÉS JOSÓNAK.

Mink hárman a kertben nyári alkonyatban,
Napot Holdat szűrő felleg-borulatban,
Hat szemünk eggy sáskán tsillag-sorozatban,
El-szálló pillantat, fogva sarkalatban.

Nem tudom, szabad-e, de idelinkelek egy nagyszerű tanulmányt a filmről. Legfeljebb letörlik.
[link]

20. Angelika58 (2012-02-17 16:28.33)

Azt hiszem , itt illik megemlékezni arról, hogy ma van Ungvárnémeti Tóth László költő születésének évfordulója.

Psyché nem volt valóságos személy, de ő igen. Weöres mesterien keverte az igazat a valóval az 1788-ban született költő és Lónyay Erzsébet kapcsolatában.Sőt, még írt is néhány verset a Psyché által csak Ficzkónak becézett költő helyett is.

De itt most egy nagyon kedves eredeti epigrammája álljon az emlékére, eredeti helyesírással, de most is igaz tanulsággal.

A` Róka és a` Szőlő

Látván az éhes róka egy Szőlő-lugast,
El kezd ugrálni a` finom gyümölcs után,
De majd, hogy el nem érte a szép fürtöket:
Éretlen is még az, pedig bizony nekem
Nem kell szegény egreske. Igy szól `s el megyen.
Gyalázni szoktuk, a` mihez nem juthatunk.

19. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-10-28 06:02.16)

- (válasz Angelika58 14. hozzászólására)

Szerintem nem a korhatár számít, hanem a virgo- nem virgo állapot, volt- e nőgyógyásznál, milyen kapcsolata volt, van, milyen neművel, élet- halál kérdések, stb... Ezek az életet determináló paraméterek definiálják a mű "érzését" számomra.A filmbeli küret(lehet, hogy 2t?) a Madarak- kal megfejelve nem szokásosan életszerű, de zseniális!Nem tudom a stáblistáról kinek a horror ötlete volt, de számomra felejthetetlen a film egészével együtt! Lehet, hogy nem kell elrakni későbbre, csak más, nem virgo szemmel,(és ez nem karikafüggő) mindenféle empiriákkal, újra nézni,olvasni, hallgatni.Ezért lenne még sok "dolgom". (késői karika)

18. Kimikem (2011-10-25 21:14.50)

- (válasz Orgona 17. hozzászólására)

Akkor tudod miről beszélek.:))
Ma meg már 3D, meg 5.1 hang, meg mit tudom én! Csak amit full HD minőségben kapunk, na az lehet, hogy nem éri meg elmenni a moziba egyszer sem, nemhogy kétszer!

17. Orgona (2011-10-25 19:35.55)

- (válasz Kimikem 12. hozzászólására)

Pécsen is így vetítették 1980.-81.-ben.

16. Orgona (2011-10-25 19:35.00)

- (válasz Angelika58 11. hozzászólására)

Ráférne egy DVD kiadás, rengeteg extrával.

15. Kimikem (2011-10-25 18:02.06)

- (válasz Angelika58 14. hozzászólására)

Nem igazán.
Igen, valóban korai volt még először, bár, mondom, akkor is megfogott a film.
Nem tudom, így mostani (anyaként) fejjel kicsit ijesztőnek hatok saját magamra! :)) Még általánosba jártam, amikor először olvastam A védett férfiakat és tetszett! :)) A nagynéném (orosz-magyar tanár volt) ki volt akadva, hogy miért engedi Anyukám, hogy elolvassam?! Én meg nem értettem a problémáját, miért ne olvasnám? !:)
A fiam hasonlít rám, mert már neki sem tudtam mit a kezébe adnom, mert az ifjúsági regényeket pillanatok alatt elolvasta, 7. osztályos volt mikor élvezettel olvasta el az Ábelt.

14. Angelika58 (2011-10-25 17:50.38) - (válasz Kimikem 12. hozzászólására)

Nagyon fiatalnak én nem is ajánlanám, hogy megnézze.Biztos, hogy te sem, ha visszaemlékszel, milyen hatást tett rád. (Én sokkal idősebb voltam, de teljesen a padlóra küldött.)

Vannak olyan művek, amiket el kell rakni , későbbre.Épp Kovbojka írta valahol, hogy ő nemigen szokott adni a korhatárra, de van pár film, amit a 14 évével korainak tart önmagának. Tisztelem is ezért a döntésért, nagyon felnőtt döntés.

Remélem, volt, akivel meg tudtad legalább beszélni a filmet...

13. Kimikem (2011-10-25 17:44.33)

- (válasz Angelika58 11. hozzászólására)

A polcomon van.Természetesen. :))
Weöres Sándort nagyon szeretem, a gyerekeknek írt verseit is, azok zeneiségét is remekműveknek tartom! :))

12. Kimikem (2011-10-25 17:41.06)

- (válasz Orgona 10. hozzászólására)

Az említett tavaszi szünetes mozi látogatásom az úgy zajlott, hogy levetítették az első részt egyik nap , majd vissza kellett menni másnap és akkor nézhettem meg a második részét a filmnek. Arra is emlékszem, hogy alig néhányan voltunk a teremben és én is egyedül mentem, mert nem volt egy barátom/nőm aki elkísért volna erre a filmre.

11. Angelika58 (2011-10-25 17:38.39) - (válasz Orgona 10. hozzászólására)

A film még keményebb, mint a Weöres-mű, pedig az sem könnyű olvasmány. (A nagyon különleges verskészlettel rendelkező Mütyürke sem vette tegnap a Versek-topikban, pedig egy nagyon szelíd "Psyché-verset" tettem oda.)

A film az egyik legkülönösebb-legsajátosabb alkotás a magyar filmtörténetben.A Weöres-mű pedig,hát, nincs arra nekem megfelelő jelzőm...

10. Orgona (2011-10-25 17:21.36)

- (válasz Kimikem 9. hozzászólására)

Az említett jelenet és a szülési jelenet nemcsak neked volt irritáló. Az egyik vetítésen egy nő rosszul lett, kikellett vezetni.
Azért írom, hogy az egyik vetítésen, mert ahányszor adták a moziban, mindig megnéztem, akárcsak a Mephistot.
Patricia Arianiról nekem is volt kártyanaptáram. :)))

9. Kimikem (2011-10-24 20:47.22)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 6. hozzászólására)

A küret jelenet engem letaglózott amikor először láttam a filmet. Lehettem akkor kb. 14 éves. Nem is értem ,hogy engedtek be a moziba, én meg miért akartam megnézni még akkor?!:)) Így visszagondolva magamra, nem egy szimpla kamasz lehettem! :))
Utána újra megnéztem egy tavaszi szünetben, talán 16/17 éves voltam már akkor. Szabályosan szorongtam az említett jelenettől...
A film először is tetszett, attól függetlenül, hogy ma is nyomasztónak tartom helyenként.
Rajongtam a főszereplő színésznőért- még kártyanaptáram is volt a fényképével. A mai fiataloknak nem tudom mond-e valamit, hogy annak idején,ilyen naptárakat gyűjtöttünk és a suliban cseréltük egymás között amiből több egyforma volt. Istenem, hányszor elvették a tanárok tőlünk, meg beírtak az ellenőrzőnkbe miatta ! :))

8. Kimikem (2011-10-24 20:36.41)

- (válasz Orgona 7. hozzászólására)

Igen! :))

7. Orgona (2010-09-02 13:03.48)

- (válasz Freddi 5. hozzászólására)

Teljesen egyezik a véleményem a tiéddel. A szinkronhang adta azt a komikus helyzetet, hogy Cserhalmi György időnként önmagával beszélgetett.

6. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-09-02 09:26.01)

10-en évesen jelent meg Új írásban 1 részlet( hintós Wesselényivel), majd a film Krisztusi korban ájulás. A Madarak egész film a küretthez képest 0-nál is kevesebb számomra. A főhősnő hosszú fekete haja, a főhős festett szőkesége, a szinkronok, minden hitelesen katartikus számomra. Weöresben (főleg Károlyi Amy mellett) külsejében, orgánumában "éreztem" a feminim Psychét!

5. Freddi (2010-09-02 08:23.28)

Anno huszonévesen is lenyűgözött a képi világa. Akkoriban még sosem látott effektusokkal dolgoztak Bódyék, ami örök élménnyé tette a filmet, szemben a mai öncélú digitális technikák unos-untalan ismételt gegjeivel.
Az adatlapon viszont téves az infó, mert Garas Dezső csak a hangját adta Zedlitz bárónak. (Ez is egy érdekes csavar volt.)

4. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-19 09:58.28)

- (válasz Lumpenproli 2. hozzászólására)

Előtte olvastam a 60-as években, megrázott, a film meg felrázott.

3. Orgona (2007-12-16 23:54.45)

- (válasz Lumpenproli 2. hozzászólására)

Patricia Adriani sem volt semmi, az biztos. A Mephistoval és a Szegénylegényekkel együtt vezette és vezeti most is a listát a hazai filmek rangsorában. Ezeket a filmeket mindig megnéztem a moziban, egyetemista éveimre emlékeztetnek.

2. Lumpenproli (2007-12-16 23:20.40)

Weöres Sándor női énje írta a Psiché c. remek kötetet: egy reformkorban élő költőnő, Lónyay Erzsébet költeményeit, naplótöredékeit álmodta papírra.. Nagyon ajánlom a film előtt vagy után azt is tüzetesen elolvasni. Szenzációs mind a film , mind az alapjául szolgáló könyv.

1. Orgona (2007-04-21 12:31.03)

Hihetelen élmény volt a film annak idején.