Fórum - Ha... - Vélemények

1 2

38. VAL P (2022-09-25 17:45.22)

McDowell Mike Travis-figurája e műben lép először a színre, hogy majd ’A szerencse fiá’-ban mutatkozzon be ődodekaédersége minden oldaláról, teljes valójában. A Britanniában ötszáz éve öregedő bentlakásos iskola falai közé újra visszazubog az élet. A felajzott nemiszerv-merevségű hierarchia. Peckások melegítik elő a házparancsnokok számára a vécéülőkét, cígölik a holmijaikat, lesik fennhéjázó parancsaikat. A kiváltságos felügyelők azonban nem csak az alsósokat ugráltatják; jóváhagyásuk nélkül vagabond osztálytársaik sem pattannak ki a jéghideg tus alól, s a jámborabb tanárok is arra hajlanak, amerre ők fütyülnek. Az arisztokratikus csimoták döntő többsége eleve úgy bámul ki a fejéből, mint ugyanannyi adag tejbegríz a mosatlan tányér közepéről. A szónoki pulpituson tradicionálissá nemesített vasfegyelem pedig – a Free Cinema egyik apostolának olvasatában – a hiábavalóság posztamensén vert gyökeret, próbálkozik ezerrel, de senyved. Mert azt még fogadjuk el, hogy amíg az oktatásügy fejlesztése terén szabad kezet kapó Csipkerózsika szépeket s rémeket álmodik vegyesen, addig az ostoba, középosztályos hagyományokat agyonápolják az intézményvezetők, mondván: ha vérrel-verítékkel is, de erkölcsösségre nevelik a növendékeket. Erkölcsösségre! Ott, ahol a privilégiumok mindössze a hatalommal való visszaélést legalizálják, ahol az etika – szeszély. Nem álláspontokat ütköztetve kísérelnek meggyőzni arról, mi emeli magasabbra a közösséget, előterrorizálják a rájuk bízott nyájból azt az agyaghadsereg-mentalitást, ami meghozza a csupán néhányuk „lelkét” cirógató, alumíniumlufi ürességű elismerést: a ház stabil. Bárhonnan is nézzük, birkaelkölcsűek látszatéleténél többre nem is tudnak, de nem is szándékoznak előkészíteni. A homoszexuális Lindsay Anderson líraiságára a legérzékletesebb példa, hogy míg az élet-halál urai felügyelők nyíltan henceghetnek a velük azonos nemű peckásokkal átélt és tervezett kalandjaikról, melyek nem többek puszta szórakozásnál; addig a Roger Peyrefitte-i értelemben vett „különleges barátságot” a legminimálisabb testi vonatkozás nélkül, ám teljes érzelmi vértezetben festi le. Nem mehetünk el szó nélkül a film ironikus rekeszizommasszázsa mellett. A katedráig bebringázó tanerőtől a szekrényfiókban nyugvó tiszteletesen és a halál elviselhetőbb és kevésbé elviselhető módozatain agyaló suhancokon át a fognyakláncig. Történelemtanár: – Ki mondta ezt? … Nnna, Travis? – Plump?! – Ööö… lehetséges. A mélyben szunnyadó indulatoknak egy kerek történetben megrögzött szokásuk, hogy találnak olyan fordulópontot, ahol és amikor gejzírként törhetnek a felszínre. Vagy nedves sávvá lényegtelenednek, mint hullámverés a parti homokon. A ’ha…’ libikókája sokáig, megtévesztően hosszú ideig ingadozik e kettő közt.

37. Csabaga (2017-01-27 12:59.53)   - (válasz Brundle 36. hozzászólására)

Csak érteném,miért lesz a filmből az utolsó fél órára egy "szürreális" alkotás.A vége meg ma már nagyon rossz képzeteket kelt.Akkor már a Britannia gyógyintézetet ajánlom,az végig abszurd.

36. Brundle (2017-01-27 12:26.12)

Én ma láttam elsőre az eredeti első magyar szinkronnal, mit is lehet rá mondani a maga sajátos módján megmondja mit is gondol, a brit bentlakásos iskolarendszerről és annak felépítéséről szerkezetéről. Minden esetre ilyen filmet eléggé ritkán látni az is tény és személy szerint nekem olyan az egész mintha ugye adandóan 2 felé hajlana, elsőre valahol elítéli az angol elitiskolák jellegét és létformáját valahol másodjára meg ugye a pont a film végi tragikus képsorok miatt bemutatja, hogy valahol mégis csak kellenek az efféle helyek hogy a fiatal generáció ne süllyedjen arra az anarchikus szintre, amiben nincs se törvény se iránymutatás csak a céltalanság és a káosz. Szóval nekem kicsit fura történet volt nem rossz nagyon is jó de mintha nem találta meg volna az igazi üzenetét, mi felé akart igazán kiállni vagy mi ellen akart volna érvelni.

35. Entersp (2016-02-22 18:38.48) - (válasz Oereg Gorm 34. hozzászólására)

Azért van még néhány gondolat: Az rendben, hogy számos szubkultúra született a szigorral szembeni ellenállásból (voltak még hippik, motorosok, stb.), de ezek valahogy mind az angolszász területeken kezdtek kinőni a földből. Pl. a szovjet szigor (Makarenko) nem tudott még csak hasonló makacsságot sem felmutatni. Az USA pedig egy külön terület. Ott érzékeny srácok a film ismerete nélkül, sokkal kevesebb sértődöttséggel is kitakarítottak iskolákat. És mondjuk ez divat a mai napig...

34. Oereg Gorm (2016-02-22 18:02.16) - (válasz Entersp 33. hozzászólására)

Nos így már világos.

33. Entersp (2016-02-22 17:51.40) - (válasz Oereg Gorm 32. hozzászólására)

Az Ég szerelmére! Dehogy a filmből indult a punk. Bocs, ha nem volt világos. Arra gondoltam, hogy egy ilyen merev, szigorú, fegyelmezett világban kinek juthatott eszébe a punk. És persze, egyben nyilvánvaló, hogy az ilyen korlátok hívták életre az összes lázadó mozgalmat. Szóval, az első srácok (akiknél aztán valami kiverte a biztosítékot) még szintén a feszes, normakövető viselkedéssel birkóztak.

32. Oereg Gorm (2016-02-22 15:20.39)

"Van idő megdöbbenni azon, hogy innen alakult ki a brit punk. Van idő megérteni: persze, hogy innen alakult ki a brit punk." Ez a film nem volt az elindítója a brit punk mozgalomnak.A punk életérzés,expresszió a filmben jelen volt,de a gyökereket ne a filmben keressük-az korábbi egy picit szerintem.Ha tévednék,akkor legyél szíves bizonyító erejű írást javasolni nekem.Bocs :)

31. Entersp (2016-02-22 13:45.30)

Másodszor megnézve már kevésbé érdekes. Van idő megdöbbenni azon, hogy innen alakult ki a brit punk. Van idő megérteni: persze, hogy innen alakult ki a brit punk. A pokolba kívánom a balliberális befolyást az oktatási rendszerben (legalábbis, amit annak hívnak), de ez a film óva int azoktól is, akik a Horthy-rendszert szeretnék visszaállítani. A múlt század történéseiben szépen benne vannak a feszes tanintézmények, hatékonyan reprodukálták az ágyúgolyókat. Nincs értelme nagyokat ítélkezni, mert az se lett jó, ami ezután következett... A főszereben Malcolm McDowell - éppen utat vágva a Gépnarancshoz.:)

30. Lector (2016-02-20 09:13.08)

Dehogynem!:)

29. Mütyürke (2016-02-19 21:47.41)

A "köztévé" nem adja mostanában?

28. Szonya1 (2016-01-30 16:16.34)

"leterrorizálja" Az miben különbözik a terrorizáltól, és milyen az, amikor felterrorizálnak?

27. Emmersson (2016-01-30 10:23.46)

Azért egy ilyen film leírásánál elengedhetetlen a SZÜRREÁLIS jelző megemlítése!!! A tartalomból egy Napola szintű mozira számítana az ember. Persze néhányunknak azért Malcolm McDowell neve jelent valamit, de nem mindenki ismerheti munkásságát... Csak négy csillag, mert a Mechanikus narancshoz mértem önkéntelenül is, hiába ez a korábbi film. Egyébként őrület a film. Néhol idegesítő, másutt elgondolkodtató. Egyszer látni kell!

26. Danyi (2010-06-05 17:11.53)

Nagyon örülnék egy DVD-kiadásnak, mert nagyon lenyűgözött a film. Persze örülnék még a két másik Mick Travis-filmnek, a Szerencse fiának és a Britannia Gyógyintézetnek is.

25. Lamarca (2010-05-03 17:05.26)

Itt már minden lényegeset elmondtak a filmről. A zenéről azonban szeretnék annyiban kitérni, hogy kevés filmben érzem olyan telitalálatnak, annyira odaillőnek, már-már elválaszthatatlannak a zenét mint itt.

24. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-01-23 15:37.23) - (válasz Az utolso szamuráj 16. hozzászólására)

Én 1968-69 ben virgo szemmel( no nem aszemem), és nagyon meglepődtem az idősődő nő meztelenségének és maszturbációs milyenségének, ahogy végig sétál az üres étkezőben láttán. MOST ÚJRA KELLENE " MÁS" SZEMMEL LÁTNOM.

23. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-01-23 15:31.29) - (válasz Orgona 1. hozzászólására)

Egyetértek a többiekhez is írtam már.

22. Gyorkos (2009-12-19 09:01.29)

Ha... (If...) színes is meg fekete-fehér is feliratos angol filmdráma, 110 perc, 1968 rendező: Lindsay Anderson forgatókönyvíró: David Sherwin zeneszerző: Marc Wilkinson operatőr: Miroslav Ondrícek szereplő(k): Malcolm McDowell (Mick) David Wood (Johnny) Richard Warwick (Wallace) Chris Noonan (lány) Robert Swann (Rowntree) A nyári szünet végeztével Mick Travis Londonból visszatér a kollégiumba, ahol tanulmányait végzi. Az iskola legfőbb jellemzője, hogy tökéletesen elnyomó rendszer van benne: az előjogokat a társadalmi hovatartozás alapján határozzák meg, a szellemi teljesítmény nem nyom annyit a latban mint a tanároknak tett szívességek végrehajtása. Mick és társai eleinte békés módszerekkel akarják megoldani ezt a problémát, ám amikor ellenállásuk miatt nem meghallgatják, hanem inkább eltanácsolják őket az intézményből akkor elkeseredésükből fegyvert ragadnak. Video: 640X384 1710kbps XVID Audio: AC-3 ACM Codec 192 kbps Hang: angol Felirat: magyar (a RAR-ban) Linkek: ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** RARpass: Mirababa (papszika linkjei) Jó szórakozást! * Automatikusan eltávolított tartalom.

21. Quantumleap (2009-12-18 10:09.45) - (válasz Langelus 20. hozzászólására)

És ez hogy jön a film témájához?

20. Langelus (2009-12-17 21:23.27)

Ha kísérleti alanyt keresnek egy, az öregedés génjét kiiktatni képes kísérlethez, és kellő referenciája van az intézetnek, jelentkezni fogok rá. Szívesen elélnék 300-400 évet.

19. Geditt (2009-12-17 21:21.53) - (válasz Atlantis 44 4. hozzászólására)

SZIA ATLANTIS 44 ! NE HARAGUDJ , HOGY ZAVARLAK , ÍGY ISMERETLENÜL . HA ELOLVASOD AZ ÜZENETEMET LÉGYSZIVES JELEZZ MÁR VISSZA , AZ IF CÍMŰ FILMRŐL LENNE SZÓ . NAGYON KÖSZÖNÖM. GEDITT .

18. TMB (2008-12-22 12:06.57)

Kiváló film egy olyan környezetről és miliőről, amit mi már csak kyvülről ismerhetünk. Az igazgató egyébként nagyon hasolított Hitlerre, már csak a bajusz hiányzott róla.:)

17. BlackMamba (2008-12-07 15:51.19)   - (válasz Az utolso szamuráj 16. hozzászólására)

Szamuráj! Tőlem tiéd az 5 csillag! :))

16. Az utolso szamuráj (2008-12-07 14:49.11)

Még a 80-as években láttam:természetesen akkor még sokmindent nem értettem.Érdekes volt a beszélgetés előtte,és igaza volt annak a mondatnak,ezt a filmet nem mai fejjel ,mai viszonyok között kell értelmezni,hanem bizony a múlt század 60-as,70-es éveinek fényében,noha hatása...de erről lejjebb. Lindsay Anderson kultmozija -igen,az ilyen filmekre aggatható ez a kifejezés-a lázadásról,valami ellen fellépésről,valaminek megfojtásáról,a hatalomról szól,ahol a csendes ellenállás egy idő után erőszakos cselekménybe torkollik,nem látva más kiutat.A helyszin nem véletlen Anglia,és nem véletlen egy ilyesfajta intézmény,az angol társadalom berendezkedése ilyen szinten,egyfajta merevsége még ma is tetten érhető,a tanár igy utal az országra,"Birodalom",ahol megkövesedett,begyepesedett rég elavult eszmék kapnak teret,élnek mindmáig,multkorjában találtam pár,Angliában ma is érvényben lévő törvényt,percekig vigyorogtam.És még megszoltam Mexikót,mert ott egy házasságban történő anális behatolást is pénzbüntetéssel,sőt börtönnel lehet büntetni...No,ugorj,Szamuráj. Meglepő módon a fiúk igazi ellenségei nem is a tanárok:őket se szeretik,de olyanok,amilyenek,néhányukat megnyilvánulásuk alapján ,vagy eszük miatt még kedvelni is lehet,hanem diáktársaik-akiket ezek az emberek ültettek tulajdonképp a nyakukba,tehát valahol bünösök,és kérdés,mennyi dolog felett hunynak szemet(a mozi ugyebár elég nyiltan beszél homoszexuális kiszolgáltatottságról is,sőt az egyik tanár érdekesen nyúl a fiúhoz,aki a sulipadban üldögél).Ezek a felkapaszkodott senkiháziak,a tanárok jobbkeze és a tipikus nyalógépek úgy is viselkednek,ahogy azt az emberi természet tulajdonképp előre is vetiti,nap mint nap,sőt percről percre éreztetik hatalmuk,zsarnokoskodnak,ők mondják meg,mennyi időt töltesz fürdéssel,vizsgálgatják holmidat és ha vétesz szabályaik ellen,kegyetlen meg is büntetnek,anak mértékét is ők állitják be meglátásuk szerint.A kolesz többi lakója egyszerűen csak ellenne,élne,zenét hallgatna és tanulna,ám az elnyomó erő ellenállásra készteti,először szavak formájában,de célozva azért a mű elején arra is,a múltban is történtek anomáliák,hisz Malcolm McDowell bajusza első pillanattól kezdve lázadás a borotvállt,sima arcok ellen.Lindsay Anderson filmje néha dramaturgiai okokból fekete-fehér,bizonyos mondatok kiemelésére szolgálóan,vagy pl a lánnyal való meztelen jelenetben egy álompillanatot láttunk,mi lenne,ha....megkapnánk a szemrevalóan hetykemellű lányt,művészi eszköz a szinek elvétele,és igy egyfajta,még sivárabb képet is láttatnak az alkotók.Anderson célozz arra,a társadalomban nem a fiatalok irányitanak,ők kiszolgálnak-igen,még a kinzók is,akár saját hatalomvágyukat értjük ezallatt,akár a tanerő elképzeléseit-és ez igy,egy rég elkorhadt,üszkös rendszerben nem jó,változás kell bármi áron,a bármi ár pedig a végén a fegyverek szava,mégha az úthoz az is hozzátartozik,azért oda kellett a bántalmazások okozta düh,elkeseredetség,kilátástalanság.A film olykor valóban művészfilmes eszközökkel dolgozik,néhol talán sokaknak befogadhatatlan,de szándékai,felhivása és céljai úgy vélem,megkérdőjelezhetetlenül kiolvasható nézése közben.Persze a srácok elbuknak,hihető,hogy halomra lövik őket,mégis megmozdulások rávilágitás egy problémára,sorsukra,helyzetükre. Malcolm McDowell Anglia Jack Nicholsonja,csak még örültebb.Ez a pali játszott nem kevés kultmoziban ,forgatott a legnagyobbakkal,mégis úgyhiszem,viszonylagosan ismet csak,egy szűkebb réteg álltal.Ehhez persze kellett meglehetőssen nehéz természete,zaklatottabb életvitele olykor,de hitem szerint az egyik legnagyobb actor korosztályában,mégha azért az utóbbi időkben nem átallotta magát "ZS" kategoriás idiótizmusokban is lejáratni.Persze rajta kivűl is mindenkit dicséret illet,hibátlanul játszottak. Szóval,ez egy ilyen mozi.Igazitsd hozzá a mai világhoz,aztán gondolkodj,mennyi az átfedés,mire figyelmeztet,és mi változott azóta.Ne a rendszert,országot,éveket figyeld,ne az apróságokon akadj fen,emelkedj repülőre,és madártávlatból tekints az összképre,megéri.

15. Lasimoci (2008-12-07 14:29.15)

Köszönöm a válaszokat!

14. Orgona (2008-12-07 14:25.40) - (válasz Danyi 13. hozzászólására)

Ez bennem is felmerült, ( a színes nyersanyag hiánya ) csak bizonyíték nélkül nem akartam leírni.:)))

13. Danyi (2008-12-07 14:06.06) - (válasz Orgona 12. hozzászólására)

Ez az egyik oka.A másik:olvastam egy filmes könyvben, hogy ez azért volt, mert állítólag még a forgatás befejezése előtt elfogyott a pénz a színes nyersanyagra. De ezt csak olvastam. Mindenesetre a filmhez kiválóan illett.

12. Orgona (2008-12-07 13:55.43) - (válasz Lasimoci 11. hozzászólására)

Feltételezem, hogy hangulati elemeket, reménytelenséget, egyhangúságot akart kifejezni a rendező.

11. Lasimoci (2008-12-07 13:49.28)

Érdekes film. Meg tudná nekem mondani valaki azt, hogy egyes jelenetek miért fekete-fehérek?

10. Gyorkos (2008-11-30 15:48.38)

Régen láttam egy zártkörű vetítésen. Tetszett ez a film. Nagyokat lehet elmélkedni ezen is.

9. Tennser (2008-11-23 17:56.27)

Két hét múlva szombaton (dec.6) lesz az m1-en, azt hiszem 22.20-kor.

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	VAL P, 2022-09-25 17:45	38 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Ha... adatlap

Eredeti cím: If....

Évszám: 1968

Rendezte: Lindsay Anderson

Szereplők: Malcolm McDowell, David Wood, Richard Warwick, Robert Swann, Christine Noonan...

További információk

Szereplők fórumai

- Malcolm McDowell - Vélemények

- Lindsay Anderson - Vélemények