Nagyon megfogott a film hangulata! Magával ragadó alkotást hozott össze Billy Hopkins, egy kis szösszenetet a filmtörténelemből, mely talán nem elsöprő, nem hengerel le mindenkit, de személy szerint nekem maradandó élmény. Milyen lehet óriás filmekben dolgozni, egész életed a film világában tölteni, míg egyszercsak ki adhatod magadból egy rendezés által mindazt, amit talán a többiek nem látnak. Meglett az eredménye. A szereposztás tökéletes. Jeanne Moreau minden mozdulata érzékeny bölcsességről árulkodik, játékát öröm volt nézni. Jude Law itt még nagyon fiatal, de zsigerből, ösztönösen jó, óriási kisugárzása van. Claire Danes viszont teljesen levett a lábamról. Persze angyali pofija, gyönyörű szemei, ajka alapból megfogott, de komoly átéléssel játszott, és arcának mimikái, gesztusai lenyűgöző hiteleséggel közvetítettek. Gyönyörű! Érdekes, hogy először a Csillagpor-ban figyeltem fel rá, majd az adatlapja átnézése után döbbentem rá, hogy mennyi filmben láttam már.
A rendező hihetetlen finomsággal kezeli a különböző helyeken játszódó jeleneteket, a különböző korok eseményit, az álom, és a valóság elválasztását, így az egész átélhető, harmónikus.
A fényképezés profi, szinte bárhol megállíthatnám a filmet, tökéletes, beszélő képeket kapnék.
...és a történet. Egy kamaszlány ismerkedése az élettel, nagymamája gondviselése alatt, kinek segítségével rendkívüli értelmet, érzékenységet, és komolyságot vesz magára. Mindez összefonódik egy szörnyű frusztrációval, egyéni kiteljesedéssel, önmaga keresésével, és a szerelemmel. Érdekes halmazok fonódnak egybe, érdemes belevetni magunkat!
|