Fórum - Charles Chaplin - Vélemények (3. oldal)

1 2 3 4

41. Cziki (2010-04-18 20:41.14) - (válasz Sophievulpes 40. hozzászólására)

Égi gegek mestere:)

40. Törölt felhasználó 15 (2010-04-16 15:30.36)

Pont 121 éve született.Boldog születésnapot odafent a művészúrnak:)

39. Jana92 (2010-04-07 20:01.08) - (válasz Sir archibald 35. hozzászólására)

Ennél jobban nem is lehetett volna megfogalmazni! A legmesszebbmenőkig egyetértek. Chaplin-hez hasonló zseni azóta sem született...sajnos. Páratlan nevettető volt.

38. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-08 01:56.13) - (válasz Cziki 26. hozzászólására)

Tengerszint alatti mélységben egyetértek. Lánya (most nem jut eszembe a neve), pár filmjét láttam , majd írok róla, de nem ütött szíven, úgy mint az apja.

37. Flyingsnail (2010-02-07 13:30.15) - (válasz Sir archibald 35. hozzászólására)

Ezt nem is lehetett volna szebben fogalmazni, komolyan.... :)

36. Sötétszív (2009-12-25 01:03.56)

Nyugodjon békében ez a színész-rendező. Hiányzik a palettáról egy ilyen zseni. Kár, hogy már nincs köztünk.

35. Sir archibald (2009-12-03 20:06.40)

Jött Chaplin és kacagott a földkerekség,hahotázott,nevetett,vihogott és röhögött. De ő a burleszkben egyebet is, többet is akart, mint nevettetni és szórakoztatni. Meg akarta mutatni az embernek az embert,önmagát,fel akarta fedni életének, cselekedeteinek és minden dolgának mélyreható értelmét. És még valamit:leleplezni okait és okozóit.

34. Cziki (2009-04-19 21:06.58)

Holnap indulok. Rutin műtétre. Remélem nem találkozunk, Charlot!

33. Betegesh (2009-04-16 13:05.59)

éppen 120 évvel ezelőtt született! érje őt öblös megemlékezések múlhatatlan hada! (üdv charlot, remélem, minden oké odafenn! innen is veled : )

32. Sötétszív (2009-04-16 00:35.07)

Nagyszerű színész/rendező volt.A humora meg elképesztő. Nyugodjon békében ez a nagyszerű ember!

31. Gyorkos (2009-03-07 06:51.02)

Véleményem róla megegyezik Szürke Sólyom 25. és Cziki 26. hsz-ban leírtakkal. Ő egy zseni, egy színészlegenda volt.

30. Esza (2009-03-07 01:39.44)

a fia - [link]

29. 851mica (2008-12-30 19:15.45)

a kisember:)

28. Coles (2008-09-06 06:02.01)

Etc. [link]

27. Coles (2008-09-05 02:58.41)

The New Janitor (1914) Director: Charles Chaplin A Film Johnnie (1914) Director: George Nichols Writer: Craig Hutchinson (writer)

26. Cziki (2008-09-04 09:32.18) - (válasz Szürke Sólyom 25. hozzászólására)

Filmjein egyszerre lehet sírni nevetni és gondolkodni. Nagy- nagy kritikus volt Ő. A Modern időkhöz hasonlóan keveseknek sikerült olyan filmes módszerekkel kritizálni a kapitalista társadalmi rendszert mint ahogyan Charlot tette. A filozófikus gondolkodásmód is megjelenik a filmjeiben, melyet , gondoljunk bele! A némafilm korszakában, kizárólag filmformanyelvi elemekkel valósíthatott meg. Az elesettség, a csavargó, jót akaró ember magtestesítője. Ruházatának sajátos szemiotikai hordozói is mély gondolkodásáról tettek tánúbizonyságot. Életműve teljesen egyedi, utánozhatatlan, az egyetemes filmművészet rendkívül fontos láncszeme. Ráadásul a gegek királya. Zsenialitásához tartozik, hogy nem készített forgatókönyveket, minden a fejében született, mestere volt az improvizációnak is, kretivitásáról pedig...

25. Szürke Sólyom (2008-09-04 09:07.00)

Chaplint ugye sokan nevettetőnek tartják, de én mégsem így tekintek rá. Szerintem Chaplin sokkal inkább kritikus, filozófus, mint sem komikus. Amikor a filmjeit nézem egy elesett kisembert látok, aki végtelenül magányos és kiszolgáltatott. Lehet, hogy én vagyok túl érzékeny, de én nem tudok nevetni a filmjein, mert engem elragadnak azok a gondolatok, amiket ébreszt bennem. Nem láttam sok filmet tőle, de ami megfogott, az az „etetőgépes” munkája, a gép, amibe csak beül az ember, semmit nem kell csinálnia, mert a gép eteti őt. Aztán a gép lassan átveszi az uralmat, és az ember a gép rabjává válik. Hatalmas felismerés volt ez Chaplintől, pedig akkor még a gépesítés kibontakozóban volt. Szóval egy igen erős kritikai érzékkel rendelkező géniusz volt ő, amiből nem sok születik, és talán még kevesebb jut a film közelébe.

24. Cziki (2008-04-16 16:31.16)

tÖTÉNELEM

23. Cziki (2008-04-16 15:37.43)

IN-EX üzenetek, találtam egy fórumot,..Jobb hazahazahaza sem mennék!

22. Cziki (2008-04-16 09:04.43)

Film: Maga a találmány (hártya) a látványt őrző filmszalag és a rögzíteni képes felvevő illetve lejátszó berendezés. Új művészeti ág, a hetedik művészet. Korunk nyelve, népművészete Andre Bazin és Balázs Béla szerint életmódbeli univerzalizációnkhoz kapcsolódik egy közvetlen kifejezésmód, melynek nyelvezete konkrét és egyetemes. A tárgyak nyelvezete. Egy matematikai feladatot, mely nyelvi segítség nélkül a maga sajátos szemiotikai jelrendszerén keresztül eljut a világ bármely pontján élő matematikusaihoz, az megoldható számukra. Egy adott nyelven íródott irodalmi alkotás csak azok számára érthető, akik birtokában vannak a nyelv ismeretének, illetve leginkább azoknak, akik az értő olvasás módszerét is elsajátították. Mennyire lehet redundens egy film, ki értheti meg a filmnyelvet, tanulni kell-e, mint minden más grammatikát? Van-e átjárhatóság a film és más művészetek között? Azok számára, akik még nem láthattak ilyen dolgot, nem valószínű, hogy magától érthető. Szerzői filmek esetében, pedig szinte kizárható. A filmet maga a technika szülte, nem önálló, nem magából kialakuló. Amennyiben nem született volna meg a technika fejlődésével a cinematográf, vagy a kémiai úton előállított celluloid filmszalag, létre sem jöhetett volna. Andre Bazin szerint a filmet, mint minden nyelvezetet tanulni kell. Ezzel azonban a mai világban nem sokat vesződünk, hiszen a gyermekek számára éppoly természetes a környezetükben található televízió, mint szüleik hangja. A filmmel, a számítógéppel együtt nőnek föl. Vaszil Bikov fehérorosz író szerint a levegő olyan , melyet csak akkor veszünk észre, ha elfogy. Természetes közeg, természetes magától értetődő tudás, gondolhatnánk. De attól, hogy valaki anyanyelvén ír, olvas és beszél, még nem biztos, hogy tökéletesen elsajátította nyelvtanát. Nemhogy felsőfokú, de még középfokú nyelvvizsgát sem sikerülne tennie megfelelő felkészültség nélkül. Bazin szerint a gyerekek számára teljesen más a képek jelentése, mint tanáruknak. Kísérletek során megfigyelte, hogy ez midig a konkrét javára szolgál az absztrakció rovására. Ez egyike azon csekély számú lélektani törvényeknek, melyekre biztosan támaszkodhat a filmesztétika, filmpedagógia. Rengeteg dolgot átvesz, adaptál más művészetektől, elsősorban az irodalomtól. Többek között ezért, valamint születésének pillanata óta alpári szórakozásnak tekintette az elit, hisz az utca népe, a cselédség, a munkásság majd a XX. század elejétől a középréteg könnyen érthető tömegkultúrájává vált. A tömegkultúrának értékvonzata van, mégpedig negatív. Schiller és Goethe szerint hamis és valódi művészet, azaz közönség és szerző centrikus gondolkodásmód létezik. „ A színházakba csakúgy tódul a könnyen érthető műfajokra a csőcselék”. Az ő gondolkodásmódjuk eljut a távoli jövőbe is, melynek gátjait az 1970-es években többek között Umberto Eco, Herbert Gans és Király Jenő törik meg. Lukács György 1914-es nyilatkozata szerint soha nem lesz művészeti ág a mozgókép. Rendkívül érdekes Márai Sándornak a filmművészetről alkotott negatív véleménye, hiszen testvéröccse, Radványi Géza a Valahol Európában című kitűnő film rendezője. A 2002. XI .havi Kecskeméti Forrás című folyóirat teljes terjedelmét Illyés Gyula születésének 100.évfordulójának szentelte. E számban olvasható többek között a szombathelyi B.D.F. egyik Márai- kutató tanára, Lőrinczy Huba publikációja, melyben említést tesz Márai Sándor filmművészeti koncepciójáról. Ebből kiderül, hogy Márai életében kétféle embert nem értett meg. „ A társadalom minden rétegével tudok beszélgetni, együtt örülni, szomorkodni. De van két fajta – paraszt és a filmes, akivel soha nem tudtam, ma sem tudok szót váltani. Olyan idegenek számomra, mint az eszkimók vagy a hinduk.” Minden bizonnyal irodalmi adaptációkra, forgatókönyvi leegyszerűsítésekre és a politikai propaganda, elsősorban a szovjet bolsevik párt ideológiai filmes manipulációira gondolhatott. A film feltalálói csak játékszernek tekintették a filmet. Abban a pillanatban azonban, mikor megtalálta a rendeltetésének megfelelő egyetemes témákat hihetetlen fejlődésnek indult, melyet a technikai vívmányok a fizikai tudomány négyzetes gyorsulásával jellemezhetnénk. Megjelentek a film formanyelv elemei, melyek a digitális technika szuperszonikus gyorsaságával újabb soha nem látott dolgokat, álmaink képzeletünk világát varázsolják elénk. A filmek megjelenésével eddig soha nem látott módon, iszonyatos tempóban jutnak el a celluloid szalagok és DVD formátumok minden vetítő, illetve televíziót birtokló szobába. A cirkuszok, a vásári mutatványok helyszíneiről a kávéházakba, majd az intézményesült mozikba a televízió megjelenésével a lakásokba került és iparággá vált. Az indusztriális forradalmak hatása rendkívüli mértékben hatott az analfabétizmus felszámolására, az újságok, folyóiratok tömeges megjelenése végett. (fogyasztói társadalom előszele, új trendek kialakulása). A mozgóképi világ megjelenése és terjedése a már urbanizálódott sűrűsödési csomópontokban a megnövekvő demográfiai hullám révén létrejövő metropoliszokban a munkaidő és a szabadidő szétválása, valamint a könnyen dekódolható filmek révén tömegkommunikációs, tömegkulturális szórakoztató iparággá vált, mely megteremtette az előtte soha nem létező sztárkultuszt, mely a film alapvető stílus és műfaji elemeit hordozó burleszknek köszönhető.

21. Norci11Neill (2008-02-22 19:35.22)

Imádom Chaplint! Ő mindenidők legnagyobb színésze és rendezője. Youtube-on vannak fent filmek/jelenetek...én onnan is töltögettem le :D

20. Viki1080 (2007-07-31 17:27.52) - (válasz Bdt 19. hozzászólására)

Ott van pl Mel Gibson= egy raszista alkesz,akkor ő mitől jobb?Az ő filmjeit megnézed?MItől jobb egy rasszista,alkoholista(aki ittasan vezet és balesetet is okoz) egy hülyénél,aki soha nem okozott balesetete?Egy alkesz embert is ölhwt,míg egy pedó nemigen(nem azt mondom h jó a pedó mert kinyírnám az összeset,de az alkeszokat is rühellem)?

19. Bdt (2007-07-31 17:20.21)   - (válasz Viki1080 17. hozzászólására)

Nem érdekel,elvből sem.

18. Dale Cooper (2007-07-31 17:19.58)   - (válasz Viki1080 16. hozzászólására)

Mint Michael Jackson a neverland-el. :)

17. Viki1080 (2007-07-31 17:19.45) - (válasz Bdt 13. hozzászólására)

Én azért nem kötném össze a magánéletét a filmjeivbel,mert 2 külön dolog sztem,attól mert hólye volt,nagyon jó filmeket készített

16. Viki1080 (2007-07-31 17:18.59) - (válasz Dale Cooper 14. hozzászólására)

Nagyon jó filmeket csinált,egészen addig míg el nem szált az agya valahova messzire,ha jól emléxek ő is akart vaklami disneyland szerű dolgok építeni,bele is bukott,mint a tarzan a Weissmüller v hogy írják

15. Dale Cooper (2007-07-31 17:18.21)   - (válasz Bdt 13. hozzászólására)

:(

14. Dale Cooper (2007-07-31 17:17.51)   - (válasz Viki1080 12. hozzászólására)

Köszi. Az aranyláz az tetszett azért. :)

13. Bdt (2007-07-31 17:17.19)   - (válasz Dale Cooper 11. hozzászólására)

Kiskiúk,kukkolás,no comment,k.-vára nem érdekelnek a béna néma filmjei sem ezek után.Csámpás betegség.

12. Viki1080 (2007-07-31 17:16.53) - (válasz Dale Cooper 11. hozzászólására)

Kissé pedifil,kissé kommunista(abban az időben ez felért az öngyilokkal) ilyeneket csinált,ezért van az h öregkorában már semmiben nem jéátszott és magényosan,szegényen halt meg

1 2 3 4

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lifeisamovie, 2020-04-16 11:39	101 hsz
Kedvenc (néma)filmetek	Logalenard, 2011-07-19 18:54	3 hsz
Asztali balett	Flyingsnail, 2009-11-12 21:42	2 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Charles Chaplin adatlap

Született: 1889. április 16.

Elhunyt: 1977. december 25.

Utolsó filmjei: - Chaplin (1992) - Chaplin - Életem (1975) - A hongkongi grófnő (1967) - Egy király New Yorkban (1957) - Rivaldafény (1952)

További információk

Filmes fórumok

- Chaplin, a tűzoltó - Vélemények

- A diktátor (1940) - Vélemények

- Chaplin - Vélemények

- Aranyláz (1925) - Vélemények

- A hongkongi grófnő - Keresem

- A hongkongi grófnő - Vélemények

- Modern idők - Vélemények

- Aranyláz (1925) - Keresem

- A kölyök (1921) - Vélemények

- A diktátor (1940) - Keresem