Kim Ki-Duk a kedvenc ázsiai rendezőm, egyszerűen gyönyörű filmeket készít. Hihetetlen a technikája, hiszen tökéletesen ötvözi a hagyományost a modernnel, tud művészi, és mégis emészhető filmet alkotni, melynek az lett a végeredménye, hogy megismerték őt Ázsián kívül is. Ez volt a 12.filmje, írták a film végén, és ez furcsa, hiszen mi, európai filmrajongók, nem sok művét ismerjük, pedig van helye az értékes filmeket felvonultató művészmozikban, normálisabb csatornákon. Valahogy mindig hű tud lenni az országa hagyományaihoz, és ezt szereti bemutatni is, mely nagyon szimpatikus a számomra. A filmjeivel nagyon finoman nyitja fel a szemünket a különböző visszásságokra, mint például a Tavasz, nyár, ....-ban a modern kor erkölcstelenségére, a Bin-Jip-ben a lélekben való vívódásra, és a harmónia keresésére, Az íj-ban a régi idők zsarnokoskodására, és a változás melletti elkötelezettségére. Kim Ki-Duk mindig hagy teret, nem engedi, hogy ítélkezzünk, ad a feloldozásra lehetőséget. A filmjeiben előtérbe kerülnek a cselekmények, az érzelmek szöveg nélküli bemutatása, a szimbolikus jelentéssel bíró tárgyak, és mozgások. Az Ő filmjeit nézni élmény a számomra!
Talán az felháborító, hogy egy idős férfi egy fiatal lánnyal él félreérthető keretek között, és az is, hogy a lányt zsarnoki ellenőrzés mellett, a külvilágtól elzárva tartja, nem adva neki esélyt másra, mint amit ő eltervezett, hogy az ő élete párja legyen, először, mint leánya, majd, mint felesége. Feszengő érzés kerített hatalmába engem is a film elején, hiszen igazságtalannak, és erkölcstelennek tartottam (ritkán írok ilyet, hogy valamit erkölcstelennek tartok, nem vagyok egy erkölcscsősz), amit az öreg csinált, de, mint mindent, ezt is több oldalról kezdtem el vizsgálni. Kezdjük az öreg szemszögéből nézni. Él egy hajón, elzárva magukat a világ mocskától, és építgeti a jövőjét, majd jön egy srác, és összedől minden, amit eltervezett. Keserűség, magány, és bánat az Ő sorsa, ha a lány elmegy, és természetesen foggal-körömmel védi, ami az övé. A beteljesedés a film végén az Ö tiszteletére történt meg, és a lány megnyugvására. A lány egy egyszerű, naív, de erős természetű, jókedélyű, és nagyon vonzó kis hölgy, kit épp a tinédzserkora lázadása, a felfedezés utáni vágya keríti hatalmába, ezzel szakítva meg az 5 éves tervet, mely férjjelöltje tűzött ki neki. Tiszteli, és szereti az öreget, valamilyen szinten vonzódik is hozzá, hiszen Ő a védelmezője, a férfiasság megtestesítője, de összezavarodik, mikor egy korabeli jóképű srác jelenik meg a színen. Nem tud választani, hiszen az életét hagyná ott valami ismeretlenért, de a vonzás erős, ahogy az összezavarodotsága is. A végén odaadja magát a választottjának, ki közben rájön, hogy ha igazán szereti, el kell, hogy engedje, hiszen nem volt elegendő tapasztalata a lánynak, hogy válasszon. Az övé lesz az íj által, de egyben el is engedi őt, vége ennek a különleges, talán beteges kapcsolatnak.
A srác csak egy modern keretek között felnevelkedett átlagpolgár, ki már ismeri azt, hogy kinek mihez van joga, és küzd is érte. Valahol Ő minket képvisel, de néha elfelejtünk valamit. Felelöséggel tartozunk azokért, akiket megmentünk. Könnyű jogokról, erkölcsről szónokolnunk, de jobb, és boldogabb lesz a lány számára az élet, miután kikerül a "szabad" NAGYVILÁGBA?

7. Variocsana (2010-01-03 11:04.22)

- (válasz Slajos 6. hozzászólására)

Rég néztem a filmet, de azt hiszem, a japán zen meditációs zenék hasonlóak ehhez.
Abból is gondolom, hogy az sem tetszik, inkább a tibeti, és a filmbeli nagyon hasonlít azokhoz, amiket anno letöltöttem...

6. Slajos (2010-01-03 10:37.04)

- (válasz Variocsana 2. hozzászólására)

Furcsa, én egyszerűen imádom a zenéjét, és nagyon bánom, hogy sehol sem lehet külön megtalálni és meghallgatni a számokat. :( Főleg a zenéje miatt szerettem a filmet...

5. ♥florcsu♥ (2009-08-22 18:21.03)

A film nem a nagy párbeszédekről volt híres, imitt-amott egy kicsit melankólikusnak éreztem. Tetszett nagyon de hogy mi volt az ami megfogott a filmben azt nem tudom...és azt hiszem hogy ezt lehet egy bizonyos film varázsának nevezni.
nálam a négy csillagot simán megért.

4. Inconnue (2008-11-02 16:30.20)

Most kicsit vastagon fogott a tollam ezzel a 4 csillaggal. Csakhogy arra gondoltam, hogy ha valakinek ez az első Kim Ki-Duk filmje, és tetszett neki, nehogy elvegyem a kedvét a többitől. Mert azt nem venném a lelkemre. Úgyhogy tessék csak nézni a többi filmjét is! Ezzel meg részemről az a helyzet, hogy sokat akart, de nem bírta. Azért 3 csillagot simán ér :-)

3. Lecgó (2008-11-01 18:43.50)

Egyedül a vége az, ami nem fogott meg.Ennek ellenére végig frusztrált voltam,de gondolom ez lehetett a rendező egyik célja a filmmel!Mint eddig mindegyik Kim ki-duk film,ez is tetszett.

2. Variocsana (2008-05-01 10:10.47)

Nekem ez a film tetszett a legkevésbé Kim Ki-Duk-tól. Annyira üres a többihez képest.
Igaz, a mostanában nyilvánosságra került ügyek mellett elég aktuális, de akkor is beteg egy kicsit.
Én szeretem az ázsiai zenéket, de itt tényleg zavaró egy idő után.
A befejezés meg túlzás. Mintha átesett volna a rendező a saját lova túloldalára. Túl misztikus, már-már üres trükk, elveszti a tartalmát.
Szegény lány, tök helyes volt.

1. Zsudi (2007-08-02 22:03.36)

Nagyon beteg. Kicsit idegesítő a nyegerkés benne. Furcsa, de jó.

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Majin Sawyer, 2010-11-16 23:15	12 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Az íj adatlap

Eredeti cím: Hwal

Évszám: 2005

Rendezte: Kim Ki-Duk

Szereplők: Han Yeo-reum, Jeon Seong-hwang, Seo Si-jeok, Jeon Gook-hwan

További információk

Szereplők fórumai

- Kim Ki-Duk - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk