Városi legendák. Városi legendák az USA-ban régóta léteznek még akkor is ha semmi valóságalapjuk sincs, lásd krokodilok élnek New York csatornáiban, Bloody Mary stb... Ezek közé tartozik Candyman története is (ami merít Bloody Mary legendájából: tükör). Ő tragikus sorsa miatt vált gyilkossá és azóta ártatlanok vérét ontja, de az ő felfogása szerint a vér arra való, hogy kiontsák. Aki 5x kimondja a nevét a tükör előtt annak megjelenik és a keze helyébe helyezett kampóval megöli.
Candyman sztorija felkelti Helen érdeklődését aki a nagyvárosi legendákról ír tanulmányt. Nem hisz a történetben és racionális megoldás után kezd nyomozni. Egy chicago-i lakónegyedben kezd el kutatni, ahol az utolsó ilyen haláleset történt. Hamarosan el is fogják a valódi gyilkost és a rejtély megoldódni látszik. Azonban újabb gyilkosságok történnek és a gyanú egyre inkább Helenre terelődik aki nem tudja eldönteni, hogy valóban megőrült, vagy amit lát az valóban igaz.
A film alapját egy Clive Barker regény képezi, adott volt tehát a történet, amiből Bernard Rose forgatott filmet. A rendezés profi lett, tökéletesen adagolja a thriller elemeket, a vérengzések sem lógnak ki és mindig tesz róla, hogy emelkedjen a pulzusunk. A hangulat is tökéletesen magával ragad, félelmetes, ijesztő. Ez nagyban köszönhető a remek zenének, orgona kórussal és mindez nagyvárosi környezetben, tesz hozzá a félelemkeltéshez rendesen. A vérengzések is nagyon jól kivitelezettek, elképesztő a film hemoglobin mennyisége. Ahol gyilkosság történik ott azonnal beteríti az egész helyet. Viszont ami a film igazi félelmetességét adja, az a címszereplő Tony Todd. Candyman figuráját tökéletesen kelti életre a legendát: mély hangjával, határozott, lassú lépteivel, karizmatikus megjelenésével uralja a filmjét (mert ez aztán tényleg az ő filmje). Kár, hogy karrierje később nem alakult ilyen jól, eléggé eltűnt (pedig Candyman miatt már kult-horroralaknak számít ő is), csak ritkán tűnt fel, akkor is főleg sorozatokban: Kevin Sorbo és Lucy Lawless mellett osztotta a pofonokat a Herkules/Xena-ban, feltűnt Sorbo saját sorozatában az Andromédában, de ezen kívül főleg ZS kategóriás cuccokban lehetett látni, kár érte. Virginia Madsen jó színésznő itt is teljesíti a dolgát, de Tony "Candyman" Todd mellett szinte eltűnik.
Candyman tehát felkapaszkodott a nagy horroralakok mellé (Freddy, Jason, Myers), bár az ő folytatásai kevésbé sikerültek, az első rész azonban mindenképp klasszikus.

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2009-05-31 21:29.40

Pedig túl sok minden nincs itt... Vagy ha van sokáig kell keresni.

2009-05-31 21:21.16

Még nem. Miskolcra ilyenek nem jutnak el...

2009-05-31 21:17.27

De egyébként tényleg el lehet dönteni az írásról. Erre elég jó példa az Interjú a vámpírral című könyv. Anne Rice elképesztően nőiesen fogalmaz, ha férfi álnéven jelenne meg új műve az első bekezdés után tudnám, hogy ő az. Mint ahogy Stephen King sem tudná eladni magát nálam, mint Eileen King:DDD

2009-05-31 21:12.50

Egyszerűen a fogalmazásod, nem tudok konkrét példát idézni, de kb. a második mondatod után tudtam. Andro-nak van még olyan neve, hogy nem lehet eldönteni, de az ő stílusa alapján is tudtam, hogy lány.

2009-05-31 21:08.03

Rólad simán tudtam, hogy nő vagy. Nagyjából 95%-os pontossággal meg lehet állapítani az írói stílusból, én mindig így csinálom.

2009-05-31 21:05.57

Fiúkról volt szó nem? XD

2009-05-31 20:54.02

Artemisz néven?? Ehhez csak gratulálni tudok...

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2009-05-31 20:52.42

The Punisher: War Zone

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2009-05-31 20:44.22

Sajnos ezen a fórumon nincs egyetlen majom sem...

Batman - A Sötét Lovag - Mi hír a 3. részről?

2009-05-31 13:36.37

A téli Gotham nekem is, de a Nolan féle ChicaGotham-nek nem állna jól a hó szerintem.

X-Men kezdetek: Farkas - Vélemények

2009-05-31 10:52.51

Bryan Singer X-men filmjei messze voltak attól, hogy megváltsák a világot ám (főleg a második) igencsak kellemesre sikerültek és Brett Rattner 3. X-men filmje sem maradt le sokkal tőlük. Az anyagi siker elég nagy volt és a filmek is szereztek pár rajongót maguknak (még ha én nem is tartozom közéjük). Aztán pedig jött a hír, a készítők elkezdik az egyes szereplők eredettörténeteinek megfilmesítését. Az első a sorban pedig Farkas (Rozsomák) története.
A sztori nagyjából ismerős lehet a korábbi filmekből ám akad azért pár változtatás. Logan 1845-ben született. Miután apját dühében megölte testvérével el kellett menekülniük. A két testvér ott volt Amerika minden jelentősebb hadi eseményénél (ott voltak a polgárháborúban, a két világháborúban is, megjárták Vietnam-ot stb...). Miután több felettesüket is megölték, kivégzőosztag elé kerültek, ám nem haltak meg. Beszervezték őket egy csak mutánsokból álló egységbe, ám Logan megtagadta az ártatlanok lemészárlását, és új életet kezdve feleségével letelepedett Kanadában. Egy nap azonban a tábornok újra meglátogatja, és azután a nap után elszabadul a pokol. A feleség meghal, Farkas pedig bosszút esküszik és még egy veszélyes kísérletbe is belemegy csak, hogy meg tudja ölni felesége gyilkosát: a saját bátyját.
A történet tehát adott és a világon semmi gond nem lenne vele. Csakhogy eléggé el van hanyagolva. A rendező nem is próbál abba energiát fektetni, hogy a sztori kössön le minket. Az csak úgy folyik a maga medrében, szinte nem is figyelünk rá, és mellesleg elég unalmasan is van tálalva. Kifejezetten csak azért van, hogy egyik akciójelenetet összekösse a másikkal. A hangsúly itt az akción van. Ezzel nem is lenne baj, csak mivel tudjuk, hogy eredettörténet és ismerjük a végét izgalmat igazából nem tartalmaznak. Ám a legnagyobb hibájuk az, hogy elképesztő túlzásokba esnek. Logan barátunk 30 métereket repül majd' minden robbanástól, szikrázik ha meglövik, és elképesztően, már-már szemfájdítóan sok a CGI az akciókban, szinte mindent a számítógépre bíztak. Ráadásul a CGI minősége sem üti meg azt a szintet amit 2009-ben elvárna az ember ez főleg a Deadpool-lal való harcon és a gyárkémény lebontásán látszódik. Hangulata ugyan van a filmnek ám az unalmon ez sem segít, bizony néha még ásítani is fogunk. Ami viszont tényleg igazi pozitív momentum a moziban az a színészi felhozatal. Hugh Jackman mellett feltűnik Ryan Reynolds és Dominic Monaghan is. Teljesítik is a kötelességüket igazából ők mentik meg a filmet a gyengeségtől. Farkas múltjában pedig különösen a műtét megváltoztatása fájó pont.
Szóval sok hibája ellenére az X-men kezdetek: Farkas nézhető film lett, bár a történet elhanyagolt, az akciók eltúlzottak és néha kifejezetten unalmas, de az X-men rajongóknak bátran merem ajánlani, ők nem fognak csalódni, bár a korábbi epizódoknál egyértelműen gyengébb. Kap egy közepes közepest, én meg maradok inkább a Batman-nél és valószínű, hogy a következő Origins történetet inkább kihagyom.

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2009-05-30 19:38.14

Aranyszem

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2009-05-30 09:27.39

Lehet, hogy ki kell cserélni a hangkártyát.

A legjobb filmzenék!

2009-05-29 14:15.19

Conan a barbár
Conan a pusztító
Batman visszatér
Interjú a vámpírral
A sebhelyesarcú
Csillagok háborúja (I-VI.)
Gyűrűk ura trilógia
Keresztapa trilógia
Shrek 1-2
A holló
Rekviem egy álomért
Volt egyszer egy vadnyugat
Amerikai szépség
Hegylakó
Xena
Sin City
Diszkópatkányok
Grease
A Karib-tenger kalózai
Cápa
E.T.
Az utolsó mohikán
Superman

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2009-05-28 17:59.37

Sin City

Mit hallgatsz most?

2009-05-27 19:22.00

http://www.youtube.com/watch?v=ceQ8TuXJUtU&feature=related

Melyik a legfeleslegesebb topik? :-)

2009-05-27 16:00.52

Ki ez te Mauni?:DD

Mit hallgatsz most?

2009-05-27 15:59.16

http://www.youtube.com/watch?v=blcvkFqeKac

Christopher Lee - Vélemények

2009-05-27 15:59.03

Boldog születésnapot a színészlegendának. Hivatalosan több, mint 200 filmben játszott és tiszteletét tette szinte az össze film legendában, mint a Dracula, Star Wars, James Bond sorozat, Gyűrűk ura.

Menekülő ember (1987) - Vélemények

2009-05-25 19:42.02

Stephen King műveiből mostanra már evidenssé vált, hogy filmadaptációk készülnek, hiszen alig jelent meg egy-egy regénye, a producerek szinte rögtön lecsaptak rá és filmet készítettek belőle. Ezek között az adaptációk között voltak kivételes minőségű alkotások (Ragyogás, A remény rabjai, Halálsoron), de akadtak rosszul sikerült alkotások is (A golyó), a legtöbb azonban erősen középszerűre sikerült. Ez alól pedig azt kell mondanunk nem kivétel a Menekülő ember sem. A film alapjául szolgáló egyébként remek sci-fi Richard Bachman néven jelent meg, de mint azt tudjuk Bachman úr egyenlő King úrral.
A helyszín Amerika 2025. Ben Richards egy profi katona, akit parancsmegtagadás miatt egy szigorúan őrzött börtönbe zárnak. Ám pár társával sikeres szökést hajtanak végre. Visszatérnek a városba és csatlakoznak az ellenálláshoz. Ám a Hálózat könyörtelenül lecsap és arra kényszeríti a volt fegyenceket, hogy "önként jelentkezőként" részt vegyenek a Menekülő ember show-ban, ami a világ legsikeresebb TV-showja és egy modern gladiátorjáték.
A King adaptációk egyik legnagyobb buktatója a történet megváltoztatása szokott lenni, sajnos itt is ez történik. A leglecsupaszítottabb alapon és a szereplők nevén szinte semmi egyezés nincs az eredeti regénnyel. Magát a Menekülő ember show-t is gyökeresen átalakították. Az eredeti műben a Menekülő szabadon mozoghat a világban és kamerával minden nap két felvételt kell készítenie amit eljuttat a Hálózathoz az pedig leadja a képernyőn. Eközben az ún. Vadászok, rendőrök hada és maga a lakosság is rá vadászik. Ha 30 napig életben tud maradni akkor megnyeri a fődíjat az 1 milliárd Új Dollárt (bár valószínű, hogy a jutalom az lenne, mint amit a moziváltozatban kaptak a "győztesek"). Ezzel szemben a filmben a város lezárt, előre elkészített részén (400 háztömb) mozoghatnak a versenyzők és afféle modern kori gladiátorok módjára kell megküzdeniük az ellenük küldött Sztárvadászokkal akiket a közönség jelöl ki. Viszont azt is ki kell jelentenünk, hogy a mozgóképváltozatban látható show sokkal jobb ötlet (King az íráshoz ért, nem a tömegmédiához), sokkal látványosabb és sokkal néphülyítőbb, mint a regénybeli, ez a film egyik legnagyobb előnye. A King féle Menekülő ember műsort a valóságban nehéz lenne eladni, a nép egyszerűen nem nézné, mert hosszú ideig eseménytelen, napi kétszer 10 percben nézni ahogy a Menekülő beszél egy kamerába valljuk be nem nagy műsor. Tehát a film (lévén mozgóképes médium) sokkal jobban ábrázolta a címszereplő TV műsort, mint a regény, ez az a momentum amiben felülmúlja az eredetit (minden másban egyébként messze alul).
A King művek megfilmesítésének másik buktatója az szokott lenni, hogy a sok thriller és horror elem között épp a lényeg vész el: az adott regény mondanivalója amit az írózseni mindig zseniálisan ad tudtunkra. Itt átjön a lényeg is, igaz leegyszerűsítve, fogyaszthatóbbá téve, némileg szájbarágósabban. De azért tökéletesen észre lehet venni, hogy mi itt a mögöttes tartalom. Az író műveire mindig is jellemző volt a társadalomkritika. Ezen mozi és átmenti a média bírálatát, és az az által közvetített agyrohasztást, ami valahogy fenemód aktuális ma is nézzük csak a magyar médiát. Bár Running Man show-nk még nincs de van Geronazzo Máriánk, vannak frankó kis IQ-light telefonos játékaink, sztárműsoraink, volt Való Világunk szóval megy nálunk is a néphülyítés rendesen. King műve pont ezt állítja pellengérre, és a belőle készült mozi is. Bemutatja a hírek átformálását saját célokra, bár a tudatos környezetrombolást amit a regény felvet kifelejti. És azt is ki kell mondani, hogy sikerült az író remekművét egy mezei akciófilmmé redukálni, bár akciófilmnek szinte tökéletes.
Hát színészi játékról ezúttal kár beszélni, ez a King adaptáció nem a remek színészek miatt lett sikeres. Schwarzi ilyenkor még mérsékelt képességű színész volt, bár ahogy öregedett úgy fejlődött. Maria Conchita Alonso csinoska, de ezzel ki is merült filmbéli szerepe, Yaphet Kotto azonban kevéske szerepében sem teljesít rosszul. A zene tipikus '80-as évekbeli, igazából teljesen átlagos, bár a stáblista alatt megy egy bőven hallgatható dalocska is. Az akciók teszik igazából klasszikussá a filmet (valami lehetett akkor a levegőben, hogy az akcióklasszikusok jelentős százaléka akkor készült), ma is nézhető szórakozással szolgálnak.
Összesítésben: a könyv mondanivalóját egyszerűsítve bár de áthozza, az akciók zseniálisak, Schwarzi-t meg ugyebár szeretjük. Jó film na, de mindenképp ajánlom a könyv elolvasását is (és istenem a könyv végét micsoda polgárpukkasztás és poén lenne ma filmre vinni, áh...), az igazi élményt az adja.

A köd (2007) - Vélemények

2009-05-24 11:07.38

Szerintem sem rossz, de egyszerűen nem tudtam rávenni magam arra, hogy többször megnézzem. Pedig én majdnem minden filmet megnézek többször.

2009-05-23 20:47.55

Stephen King alighanem a világ egyik leghíresebb és legjobb írója. Műveit az irodalmárok az a modern szépirodalom kategóriájába sorolják, tehát több, mint egy egyszerű horroríró. Könyveiből, novelláiból eddig számtalan filmfeldolgozás készült, több-kevesebb sikerrel. Az adaptációk nagy része valljuk be gyengére sikerült, pedig olyan híres nevek próbálkoztak velük, mint John Carpenter, sőt pár filmet maga az írózseni King rendezett (nem kellett volna, suszter maradjon a kaptafánál, King sajnos egyáltalán nem olyan jó rendező, mint író). Azonban vannak nagyon jól sikerült próbálkozások is (Kubrick féle Ragyogás, Az eminens stb...), sőt igazán kiemelkedő alkotások is születtek King műveiből. Ilyen a magyar gyökerekkel rendelkező rendező Frank Darabont két filmje is: a Halálsoron és a Remény rabjai. A direktor pedig újból a zseniális író egyik munkájából rendezett filmet.
Egy tóparti eldugott kisvárosra éjszaka az évszázad vihara támad. A károk hatalmasak így aztán a David Drayton a fiával és a szomszédjával a városka szupermarketjába indulnak. Azonban a hegyek közül sűrű ködfelhő ereszkedik a városra. A ködben pedig az emberi elme számára elképzelhetetlen szörnyűségek lapulnak. A fél városi lakosság a szupermarketban reked. És itt kezdődnek az igazi gondok, meg kell próbálniuk együtt megoldani a gondot, miközben egyre fogyatkoznak.
A történet tehát alapvetően remek, hiszen King műről van szó (ezúttal egy novelláról), ez tehát adott. A horror elemek sem hiányozhatnak, a mozi elég véres, minden szörny támadásnál folyik a piros lé rendesen. A szörnyek megvalósítása, a CGI hagy némi kívánnivalót maga után, 2007-ben azért ennél sokkal többet lehet alkotni a technika adott, de ez nem akkora hiba, hogy emiatt hagyjuk abba a film nézését. Azt az elején le kell azonban szögezni, nem pusztán horrorfilmről van szó. A kötelező horror elemeken kívül, nagyon jól működik a thriller és a dráma rész is. A valódi hangsúly ezúttal azonban a drámán van. Itt nem a lények, nem a halálos áldozatok, nem a vér vagy az olcsó ijesztgetés a lényeg, hanem a boltban rekedt emberek kálváriája. Frank Darabont mozija tökéletesen mutatja be, hogy az ember, hogy viselkedik a bezártság és a félelem hatására. Ahogy szép lassan eltűnik belőle a civilizáció és újból az őskori mondhatni állati ösztönök törnek elő. Ahogy ezt ki is mondatja az egyik szereplőjével, amint az emberek össze vannak záródva csoportokra szakadnak és azon kezdik törni a fejüket, hogyan öljék meg egymást. És tény, hogy a mondat folytatásában is van igazság: erre találta ki az ember a politikát és a vallást. A boltban is pont ugyanez zajlik le, az emberek táborokra szakadnak és ezek a táborok rövid úton ellenségei lesznek egymásnak. Ez a drámai feszültség vonul végig a filmen, a szörnyek és a fojtó köd csak statisztálnak hozzá. A hangulat és a suspense pont emiatt olyan erős, nem a természetfölötti lények követik el a szörnyűségeket, hanem a megfélemlített, összezárt emberek. Akik az idő múlásával szinte minden emberi tulajdonságukat levedlik magukról, szinte már állat alatti lénnyé válva. Tehát a King által megírt társadalomkritikát sikerült átadaptálni a vászonra. A színészek alakítása pedig kellően jól hangsúlyozza ezt. Thomas Jane fejlődő tendenciát mutat színészet terén, szerintem jól játszott (kinézete pedig tökéletessé tette a szerepre, neki amolyan jópofa haver a szomszédból fizimiskája van, tipikusan olyan fickó benyomását kelti akit szívesen hívsz meg este sörözni, vagy áthívod a kerítésedet csinálni), egyedül a mozi végén az autóban gyenge a játéka. Azonban a film igazi sztárja Marcia Gay Harden. Az idegesítő karakterek eljátszásához is kell egy bizonyos színészi képzettség, neki ez tökéletesen meg is van. Annyira hitelesen alakította a túlbuzgóan vallásos, önjelölt "istenhírnöke" nőt, aki állandóan a Jelenések könyvéből idéz (furcsa, a Bibliának ez a fejezete valahogy szinte az összes katasztrófára ráhúzható), hogy az eszméletlen. Én Tom Jane helyében már az első monológja után felhasogattam volna a baltával és kiszórtam volna a bolt elé, egész egyszerűen annyira irritáló és idegesítő volt végig. Mivel a cél is ez volt én fejet hajtok a színésznő előtt. Alakítása még azt a tényt is elhomályosítsa, hogy karaktere az egyház és a vallás ellenszenvessé tételére volt hivatalos, ahogy az modern amerikai filmekben dukál.
Nos tehát A köd egyike lett a jobban sikerült Stephen King adaptációknak, társadalomkritika és mondanivaló a helyén, ügyes horrorelemek, feszült thriller hangulat, és a színfalak mögötti dráma jól összerakott kis elegye. Azonban az ami miatt 5 csillagot adtam rá, az a lezárása. Ennyire pofáncsapós, morbid, Depi End véget Hollywood-i filmben ritkán lát az ember. Frank Darabont harmadszorra is betalált King adaptációval, remélem még továbbiak követik majd e sort.

Melyik színésznővel/színésszel feküdnél le legszívesebben?

2009-05-21 18:00.29

Azért Eva Mendez-nek van egy jó kis latinos kisugárzása szerintem...

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2009-05-21 16:06.01

Trója?
Sötét Lovag?
Ez a két ötletem van.

elejére ... 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk