Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Blitz - Mozi+, 23:00 |
Hajsza egy gyilkos után - Viasat Film, 23:40 |
Sötét helyek - Film Café, 23:40 |
Tűz a mélyben - RTL Három, 23:45 |
A bolygó neve: Halál - Moziverzum, 23:50 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Dougray Scott (59) |
Mark L. Lester (78) |
Peter Facinelli (51) |
Garcelle Beauvais (58) |
Tamsin Egerton (36) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Szaljut-7 |
Pogány Judit |
2011-12-28 11:32.54 |
Na, én is így éreztem Viola Davis-szel kapcsolatban... Nem fogom már sokat puffogtatni itt, mert nem akarom megbántani a rajongóit sem, de én ezért bőven nem adnék neki GG-t/Oscart. Akkor már Tilda Swinton, és még nem is láttuk Meryl-t és Glenn Close-t. |
2011-12-28 11:19.43 |
Lynne Ramsay döbbenetesen ötletes mozija annak idején már a szereplőgárda, a cím, majd a poszterkampány miatt is egyre csak vonzott magához: éreztem, hogy ezt látnom kell.
A We Need to Talk About Kevin az egyik legbiztosabb alapokon álló film, amit idén láttam, pedig akad benne annyira újító jellegű elem, ami alapján én már majdnem úttörőnek nevezném a produkciót. Röviden összefoglalva azt találtam benne a leglenyűgözőbbnek, ahogy a tartalmat bekebelezi a formanyelv, és ketten együtt nagyon magas szinten teljesülnek be. Többek között bámulatos teljesítmény a hangvágás és a betétdalok megválasztása, de számomra legtöbbet a látványvilág nyújtotta. A tér- és színszimbolika roppant erős kötelékként valóban jelentősen bővítik a film tartalmiságát, ez előtt pedig személy szerint csak padlóig meghajolva tudok elmenni. A térformák, a színpárok megválasztása, a tág és szűk belső terek egyaránt mesélnek: az egész mozgókép egy nagy, élő organizmust jelenít meg. A térrel való babrálás különösen jól sült el a célbadobós jelenetnél, és SPOILER az is roppant nagy lendületet adott a dramaturgiának, amikor sok-sok évvel később, a laptopos jelenetnél egy másodpercre meglátjuk Eva szobájának falát, ami még mindig magán hordja a sebeit SPOILER VÉGE. Ebbe a gyönyörű vázba illeszkedik a történet, amit én nagyon szuggesztívnek találtam, egy másodpercre sem tudtam volna kizökkenni belőle. Egyik kedvens aspektusom a történetfolyamban a piros festékkel összefestett ház és a mocsok takarítása. Ebbe a különösen morbid világba pedig melyik színésznő illeszkedne jobban, mint Tilda Swinton? Ez a férfias megjelenésű, kifejezetten nem szép nő az, akit hosszú évek óta az egyik legizgalmasabb alaknak tartok a filmvilág általam ismert szegletében. Tilda nem rendelkezik annyira kifinomult színészi eszköztárral, mint a jelenlegi elsővonalas színésznők - Judi Dench, Meryl Streep -, nála úgy érzem, a testbeszéd és a hangjának alkalmazása nem áll azonos szinten azzal a feneketlen mélységgel, amit arcával mesél nekünk, de így van ez jól. Tekintetére mindig sallang nélkül ülnek ki a legzavartabb emberi érzelmek is. A megrázó tartalom dacára ez a mozgókép a gyönyörű összhang mintapéldánya, ahol a hatásvadászat helyett az alkotók minden kis építőkockát gondosan a helyére rakva egy nagyon megfontolt, tudatos művet teremtettek, aminek minden pillanatában megvalósul az alkotói szándék, ez pedig, úgy érzem, több mint dicsérendő. |
2011-12-27 22:43.32 |
George Clooney félelmetesen nagy alak Hollywoodban. Életműve évről évre kifinomultabb és lehengerlőbb produkciókkal gyarapszik, és azt hiszem, ez a film egyike az eddigi legnagyszerűbb munkáinak.
Csak tömören: fergetegesen csavaros sztori, valami elképesztően eltalált dramaturgiával, élces és őszinté(nek tűnő) hangvétel a politikával kapcsolatban, bámulatos Ryan Gosling - aki most már számomra hivatalosan a fiatal generáció legnagyobb színésze, hands down -, izgalomtól fűtött, olykor krimi-szerű, HIBÁTLAN film. George Clooney rendezői zsenije egyes jelenetekben (SPOILER, amikor Steven felhívja Morris-t SPOILER VÉGE) a csúcsra tör, a dialógusok pedig valami bámulatosan erősek. Steven és Ida utolsó párbeszéde például egy, még ebből a zseniális filmből is kiragyogó gyöngyszem. Kiemelném még Alexandre Desplat lehengerlő munkáját, aki számomra először nyújtott egyazon film alatt egyenletesen magas színvonalú munkát, egyes feszült dallamai már-már a Frost/Nixon példátlanul erős zenei világát közelítik meg. Azt hiszem, ezt a filmet még nagyon-nagyon sokszor meg fogom nézni, és egyúttal - bár még 4 film vár megtekintésre a Golden Globe legjobb dráma kategóriájában, én ennek a kristálytiszta profizmusnak szurkolok, és bízom benne, hogy az Oscar-díjátadón is értékelik majd ezt a remekbe szabott teljesítményt. Magyar címfordítók, ássátok el magatokat. |
2011-12-27 20:01.45 |
A film, amit a stúdió utómunkálatait követően rendezője is le akart tagadni. Ez az információmorzsa azért kellemes előízt szolgáltat a Dream House-hoz, a kijelentéshez a film után pedig csak annyit tudnék toldani, remélem, Weisz és Watts is úgy gondolják, ennek a filmnek a szekrény mélyén kellett volna elroncsolódnia, nem még szélesvásznon bemutatni.
Én az előző hozzászólókkal ellentétben az elejét sem élveztem, sőt! Átgondolatlan, töredezett és maníros bevezető volt az, kiválóan illeszkedve a remekmű többi részéhez. A történet valami elképesztő blődség, keresztet vetek azokért, akik ebben potenciált láttak 2010-ben. Marton Csokas pedig... Csak én érzem elfojtott röhögés ingerét, ha bármikor színészkedni látom? Számomra ez a film nagyon közel áll a minősíthetetlenhez, hála a jószívemnek és a csésze forró csokinak, ami egy fokkal elviselhetőbbé tette a filmmel töltött perceket. |
2011-12-27 13:48.15 |
(Van külön évösszesítő topik? Mindegy, most már ide írom.)
Bár a díjszezon nagy esélyesei közül rengeteg filmet nem láthatott a magyar közönség, jövő májusig azért nem várok egy gyors - bár nyilván hiányos - összegzéssel, mit is jelentett nekem 2011 a filmek tekintetében. Sajnos nem sokat, de nem hiszem, hogy hanyatt esnek a fórumtársak ezen a kijelentésen. Számomra egyszerűen nem működött, szinte minden filmet belengett egy közepes langyosság. A közönségfilmek nagy része megragadt a jó, jó, de lehetne sokkal jobb is szintjén, s a szerzői filmek között is nagyítóval kellett keresni a mozgókép varázsát. Az [origo] évösszesítése merőben eltér az enyémétől, mert ők magyarországi megjelenés alapján taglalták a filmeket, szerintem pedig idén már elavult a Ne engedj el!-ről, A fekete hattyúról vagy a Blue Valentine-ről nyögni. Kezdem az apróbb momentumokkal, amik megragadtak egy-egy filmben, de összességében azért csak a filmélmény illúzióját keltették. Ilyen volt például a HANNA egyes operatőri megoldásai, pláne Eric Bana metrós jelenete, ahol lélegzetvisszafolytva néztem a gyönyörűen koreografált harcot. Nagy örömmel töltött el Jeremy Irons-t látni a MARGIN CALL-ban, ahol egyszerűen letaglózott minden parányi mozdulatával. A moziban megélni Roxfort támadását Alexandre Desplat kivételesen bivalyerős tételére egy merő katarzist jelentett. Meg kell emlékeznem a ONE DAY című filmről is, amit bár nem szerettem, ott hagyta bennem a nyomát: elvett és elvett, de semmit nem adott cserébe, és ez az érzés megmagyarázhatatlanul felkavaró volt. És igen, nekem élmény volt végigröhögni a SIKOLY negyedik részét, jó volt Courtney Cox-t szerepében lubickolni látni és Wes Craven gunyoros savazásán nevetni. Paródiából áttérve a horrorba, az INSIDIOUS erkély-jelenete is örökre a memóriámba égette magát. Ami pedig az élet horrorját illeti, a THE WHISTLEBLOWER csontig hatoló, fagyos légkörét sem könnyű feledni, ahogy a benne élete egyik legjobbját nyújtó Rachel Weisz-t sem. Az sem érdekel, hogy páran a THE WAY BACK topikjában kiröhögték azokat, akiknek tetszett a film - maximális történelmi pontatlanság ide vagy oda, a szívemet kifacsarta a film, nagyon szerettem, ahogy a történet epikus volta mögött ottmaradt a hús-vér ember, legyen szó Saoirse Ronan, Ed Harris avagy Jim Sturgess karakteréről. Figyelembe véve tehát, hogy mennyi mindent nem láttam/láthattam még, előzetesen az idei TOP-ban szerepel számomra A SEGÍTSÉG és a THE WHISTLEBLOWER egyaránt. A szentháromság azonban, ami számomra úgy egyáltalán számba veendővé tette az idei filmes évet, a következő művekből áll. Lars von Trier filmje, a MELANKÓLIA egy elsöprő művészfilm egyszerűen megrengetett. Epikusságában hasonlít első helyezettemhez, nekem mégis közéjük kell ékelnem a leggyönyörűbb, legtisztább romantikus filmet, amit valaha láttam: a JANE EYRE új feldolgozását, ami azért visszaadta a filmekbe vetett hitemet. Ami azonban a csúcson áll, 2011-től függetlenül is, az a legkülönlegesebb mozgókép, amivel valaha dolgom volt, s ami, úgy érzem, mindenek felett áll eddigi minden filmélményemet figyelembe véve is: AZ ÉLET FÁJA. A film, ami már csak üzletpolitikai okokból sem lesz díjnyertes darab, de talán jobb is, ha nem kap hírverést. Ennek a filmnek az értéke számomra felbecsülhetetlen, s ezért mondok igazán köszönetet a jelenlegi filmes idénynek, hogy ezt a túlvilági csodát láthattam. |
2011-12-27 12:54.11 |
Én Jessica Chastainnek adnék egy vitrinnyi díjat, és Bryce Howardnak is, de ami most a legjobban izgat:
MIKOR JÖN DVD-N? |
2011-12-27 11:38.10 |
[link] Nagyon-nagyon biztató előjelek a folytatásra! |
2011-12-26 21:15.25 |
SPOILER, 12. RÉSZ
Akkor leírom ide is - várva várva a többiek véleményét -, hogy borzasztó kiábrándítónak találtam a sorozat befejezését. NEM kaptunk választ arra az ezer és ezer kérdésre, ami az epizódok folyamán gyülemlett. Csak néhányat kiemelve: ki Constance negyedik gyereke, miért öregedett Moira, miért akarta Constance mérgezni Violetet és az anyját, miért láttunk képbevágásokat Benről a szülés alatt mintha egy elzárt szoba sarkában kuporogna őrültként, kit ölt meg az exterminátor, és a világ végéig sorolhatnám, ha újranézném a sorozatot, vagy az első hozzászólásoktól kezdve szemezgetnék. Nekem ez nem volt elég: az első 5 percben azt hittem, kapunk egy remek eredettörténetet, magyarázatot az egész mizériára, de nem. Vivien és a többi szellem miért nem mentette meg Bent a fulladástól? Az utolsó 5 perc valami zseniálisra sikeredett, de ennyi, slussz-passz. A 2. évad teljesen más karakterekkel teljesen más helyszínen játszódik majd - úgy, hogy az elsőt sem sikerült tisztességesen lezárni. Nagyon sajnálom. :( |
2011-12-22 11:34.44 |
SPOILER, 12. RÉSZ
Nekem nem tetszett, csak a lezárás. |
2011-12-22 10:41.01 |
[link] Parancsolj! :D Vá. Rohanok nézni. |
2011-12-22 10:39.37 |
:D:D Beszállok! Mikor lesz végeredmény, amúgy? Engem is nagyon érdekel, de attól félek, hogy Melanie elhappolhatja előle a fődíjat.. |
2011-12-22 10:37.12 |
Én meg azokkal az angol anyanyelvűekkel nem vagyok megelégedve, akik két hét alatt nem hajlandóak lefordítani a We Need to Talk about Kevint és az AHS legeslegutolsó részével késnek pont.
Na, őket én is csapkodnám. :D |
2011-12-22 10:35.23 |
Hááh :DD Beszarok! |
2011-12-22 10:32.29 |
lOl Neked személyi fordítód is van? :D |
2011-12-22 09:48.25 |
Basszus kint van az utolsó rész, de nincs hozzá angol felirat! Nekem most kell, különben csak holnap este tudom megnézni, addig meg várjon, akinek nyolc anyja van. |
2011-12-21 19:08.27 |
Holnap! :) |
2011-12-21 18:58.48 |
Előbbi fixen igaz. Fordíthatnál belőle a gerincnövekedésre is. Nekem ilyen újraregisztráló trollok ne vernyíkoljanak. |
2011-12-21 18:53.36 |
"adsz belőle?" Mekkora! DDD |
2011-12-21 18:32.38 |
A Fitch most minősít le minket, de még mindig mi vagyunk a fajinok, Európa meg egy pöcs.
Seems legit. |
2011-12-21 18:32.11 |
Mit mondjunk a szövegértési skill hiányára? |
2011-12-21 17:56.54 |
Az biztos, hogy ő sem tudta megismételni - még -, amit pár éve alkotott, gondolok itt az Atonement zenéjére, ami egyszerűen a legkáprázatosabb dolog, amit valaha hallottam.
Chris, Az élet fáját holnap nézem meg, de a trailerét ronggyá néztem, és példaként hoznám fel a trailer alatt futó zenét. Na, az valami! Desplat esti altató dallamaival szemben meg pláne. Persze a film konkrét közegébe nem biztos, hogy passzolna, ezt nem tudom még megmondani. |
2011-12-21 14:11.03 |
Rosszat linkeltem, hogy dicsőítsem a ctrl+c ctrl+v-t!
http://www.youtube.com/watch?v=kjUrfznXwbo Na, számomra ez a dráma, és egy A-listás hollywoodi zeneszerzőtől minimum ez, amit elvárnék, de folyamatosan csalódnom kell benne. |
2011-12-21 14:07.57 |
Bocsi, csak közben oprendszert telepítek.
A HP soundtracket is meghallgattam anno., nem is egyszer, és tényleg volt pár kiemelkedő pillanata, pl. amit Cantri linkelt, a Statues, ami egy epikus csúcspont, de... fél fogamra nem volt elég az album. [link] Desplat is a lgegtöbbször drámákhoz komponál. Ilyet miért nem csinál? Nem tud, vagy nem akar? Félek, az utóbbi. Biztosabb a langyosabb. Én pedig az ilyet nem tudom túlzottan értékelni. A Benjamin Button zenéje pedig nagy szívfájdalmam, mert bár a film is elmaradt az elvárttól, de a zene.. OMG. |
2011-12-21 13:45.54 |
Ez van. :) Gyomrom forog az olyanoktól, akik biztonsági játékot játszanak ahelyett, hogy bevállalnának egyszer-egyszer egy kísérletezőbb jellegű, markáns, altató jellegen túlmenő művészi jellegű munkát. |
2011-12-21 13:41.31 |
Emellett a Színes fátyol nyitó muzsikája valami nyugtalanítóan szenzációsra sikeredett, és itt ki is fújt.
[link] Egyszóval nem értem, miért van tőle hanyatt bszódva Hollywood, ahogy azt sem, miért őt kérték fel az Extremely Loud and Incredibly Close-hoz is. |
2011-12-21 13:36.22 |
Igen. Én inkább gyengének nevezném. Amit a Benjamin Buttonhöz és Az élet fájához komponált, hát az mi? Egy más zeneszerző sokkal magasabb szintre emelhette volna az egész alkotást egy erőteljesebb zenével.
Utóbbi munkái közül egyedül a Fantasztikus Róka úr esetében okozott kellemes meglepetést, amikor fél órával a film után még emlékeztem dallamaira. Elfogadom, hogy a visszafogott aláfestés a koncepciója, de egy album Dario Marianellitől vagy Clint Manselltől százszor többet ér, mint az ő rémgyenge szellő muzsikája. |
2011-12-21 13:16.08 |
SPOILER
Szerintem nem... Lsd: 85. hozzászólás. Arra tippelek, a második évad sztorijának köze nem lesz az elsőéhez... |
2011-12-21 13:14.24 |
Borzasztóan unalmas, amit csinál. |
2011-12-21 12:45.19 |
Ennyire még nem értettem egyet senkivel itt, mint -OJ- véleményével a Red State. Leszámítva, hogy én személy szerint nem untam, és nekem inkább a végére vált gyengévé a film, mindent elmondott, amit erről a filmről el lehet.
Iszonyat düh gyűlt bennem a szekta miatt a film első felében, de ez az indulat valahogy elszállt a film gyengeségeinek láttán, egyszerűen kiforratlan maradt a mozi, mintha félbe szakították volna a felépítését. |
2011-12-20 22:41.17 |
A készítők jobban kicsesztek a halál fogalmával mint olyannal, mint a film főszereplői. Nem hiszem, hogy folytatnom kéne a mondandómat.
TRAGÉDIA. Kegyelemegyes. |