 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Amikor jön az a rohadt tavasz - Cinemax2, 22:31 |
| Amerikai taxi - AXN, 22:50 |
| A hívás - Viasat Film, 23:05 |
| Gran Torino - Mozi+, 23:15 |
| Gyilkos sütik: Gyilkosság a pékségben - Film4, 23:40 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Scarlett Johansson (40) |
| Jamie Lee Curtis (66) |
| Mark Ruffalo (57) |
| Mads Mikkelsen (59) |
| Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
| Meg ne mozdulj - Vélemények |
| Mire gondolsz most? |
| Mit hallgatsz most? |
| 2022-es választás |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Funny Girl  |
László Zsolt  |
Mütyürke hozzászólásai
Versek!
| 2009-06-04 02:37.19 |
| Fölkelni
Rettenetes fölkelni reggel, száz kézzel húz vissza az ágy; folytatni kellene a tengert, a puha, édes éjszakát. Rettenetes fölkelni reggel és élni megint józanon. Pillámon tűszúrások égnek s meggyógyulnak, ha lehunyom. Minden porcikám visszavágyik oda, ahol nincs öntudat. Egyszer már csupa kényelemből meg kéne ölnöm magamat. – Meg hát! – morgom (s felébredek rá), – meg hát, hisz oly fáradt vagyok! Mit szólna, ha húznák a sírból, mit szólna hozzá egy halott?! Mit szólna! – – És már talpra ugrom, eh, mindegy, gyorsan fürdeni, még a kabátot, hol az órám? egész jó ez a reggeli… De az szörnyű volt, szörnyü mégis az a felkelés, az az ágy! S nyujtózkodva nézek utánad, álom, te boldog túlvilág. |
| 2009-06-04 02:25.32 |
| Helyes:-)örülök |
| 2009-06-04 02:22.32 |
| A hitetlen büntetése
De szeretném, ha volna isten, ha volna, s ugy volna, ahogy a fák vannak, s ha itt közöttünk röpködnének az angyalok, ha volna tündér, peri, szellem, s ha más nem, hát kisértetek, csakhogy túlmenthessük a síron ezt a nyomorult életet. Még az ördögnek is örülnék, és annak is, ha legalább örök bűnösként vándorolnék akármilyen poklokon át, mert rettenetes, hogy az ember útja oly silány s oly rövid a földi portól a veszendő húson át vissza a porig. Valamikor felháborított a hazugság, valamikor nevettem és azt magyaráztam, hogy csak a féreg van s a por, valamikor hit volt csatázni a hit ábrándképeivel… Győztem, s most a győztes igazság kietlensége rémit el! Nem szeretek már ember lenni: van különb, amit képzelek. De hit nélkül csak megaláz és megszégyenít a képzelet, s az én életem oly szegény már, olyan csupasz és elhagyott, hogy szinte folyton a halálban ülök, s a férgek s a mocsok mélységéből fölfele vágyva meséket s látomásokat rajzolok az egekre, – és csak büntetem vele magamat: lelkek loboghatnak köröttem, Kelet minden istenei, szörnyek, erők, állatok, eszmék: egyik se tud segíteni, és ha véremben és agyamban megszületik a Legnagyobb, még ijesztőbb, hogy mit teremtek s közben én magam mi vagyok. Por és por közt porladok és bent istenekkel vagyok tele… De nekem más kellene, nékem egy külső isten kellene, egy külső, közönséges isten, isten, aki ugy van, ahogy a fák vannak, isten, akit nem én, a sóvárgás, alkotok, isten, aki nem büntet azzal, hogy elbuvik a vak elől, ilyen isten menthetne csak meg a halál félelmeitől: ezt várom, őt… Mindegy, akárkit!… Egy nyomorult kisértetet! Még az ördögnek is örülnék, ha volna… De jaj, nem hiszek, s folyton sirnom kell büntetésül a keserű litániát, hogy megaláz a képzelet s hogy megszégyenít a szomj s a vágy: a kis időt is elrabolja, amim van… pedig oly rövid az út a portól a veszendő húson át vissza a porig. |
| 2009-06-04 02:18.26 |
| Most már nem mondhatom ,hogy le sem ...cseresznyézed ezt a szegény egeret.-)- |
| 2009-06-04 02:12.52 |
| Egy döglött egér ,mire tud ihletni:
Egy egér halálára A kollegám egy kis egérfogót tett a szerkesztőségben asztalomra. – Két éve dugtam a fiókba, – mondta, s azután némán néztük, hogy a drót rácsbörtönében, mely félgömbszerű hálót szőtt fölé, vékony vonalak és képzelt üvegablakok alatt e szellős sírban, keskeny kis darab szalonnabőr mellett mily gyönyörű csontváz fehérlik: egy halott egér. Gyönyörű volt, parányi épület, s szálkás bordái, gombostűk, fehér gerince s ívelt farka csontjai légies könnyű rajzban pontosan körülírták, hogy milyen lehetett egykor alakja, melyről az idő, két év, és az irgalmas levegő minden húst észrevétlen leszedett, oly szépen, hogy a test elszállt s a váz megmaradt egy darabban, mintha ház volna, csupasz gerendák és traverzek célszerű és szép labirintusa, mely most készül csak élni s csak husa hiányzik még, a malter és a kő. Néztük sokáig s kiváncsian. Ő meg se moccant, a levegő halottja, csak feküdt, hasán, lágyan elomolva, és egyik lába, láttam, odabent, a rács mögött, ép a záron pihent, s éppen olyan volt, mint Röntgen alatt egy gyermek kicsinyített csontkeze. Meg se moccant és nem is volt sehol, csak mint egy emlék emléke, ize, álmok maradéka, mely szétoszol a friss reggelbe, vagy mint gondolat, mely rég elmult, de valahogy az agy szöveteiben hagyta illatát: úgy élt csak ő, – s egy elmúlott világ e romok fölött lassan élni kezdett, valami, ami nem egy szürke testet bűvölt elénk, hanem egy nagy világot, más világot, hol minden illanó, hol a halál csak desztilláció s mint test, olyan a gondolat: a Lángot láttuk mögötte, mely – szikráit ontva – egyforma kedvvel lobbant életet minden féregben, s azt a pici szikrát, mely éppen őrá bízta sorsa titkát és sorsa volt neki, míg benne élt. – Jaj, – sírtam föl e halott lélekért – mily kínok verték, milyen rémület ezt a félénk, ideges életet, mikor megtudta, hogy már nincs menekvés! És mégis futott s utat keresett, és mint gyufalángnyi seb nem fáj a háznak, ha tűzvész szakad rá, úgy tünt el a régi nyomor sok virgonc bánata az iszonyú jelen előtt: az éhség, amely halálba csalta, s a sötétség, mely ráborult, már elcsitult, de vad sajgással nőtt-nőtt benne s fuldokolt mint hóhér görcs vagy tüzes daganat a végső bizonyosság iszonya, hogy könyörtelen meg kell halnia. E kis állat mily nagyot szenvedett, s mi volt már más, mint meztelen ideg, vagy ember, akit pincébe falaztak ősrégi várban! – És napokon át, vagy hetekig, vagy talán még tovább hadakozott szomjasan, éhesen a törhetetlen drótdárdákkal, a befelé fordult tőrökkel, amelyek mozdulatlanul őrizték neki a változhatatlant. Kis fogai harapdáltak még a szalonnabőrbe, amelyből keserűen és előre testileg ette a halált, de aztán gyengűlni, hűlni kezdett teste és a butító, áldott kimerülés lefogta lázongó akaratát. A halott élet kis fegyence már csak feküdt és sírt (vagy nem sírt?) s talán meg is őrült csöndesen… És mikor végre meghalt, nem ő húnyt ki, – a Láng: a test álompuha békébe omlott, a halott húsban pihentek a csontok, a szív érezte néhány percre még belül az elmult élet melegét, de nemsokára már csak az idő keze dolgozott rajta nesztelen s az átszellemült testen testtelen két év lassan betöltötte a törvényt. A Mindenség nem tudta meg, mi történt. A kipreparált, hófehér, finom csontváz itt fekszik most az asztalon, de az élet elszállt a levegőbe, a mérhetetlen üvegsír időbe, amely fölitta, mint a harmatot. – E kis állat, ez az eltünt halott egy élet volt, akkora, mint az ujjam, s többet szenvedett, mint amennyit én valaha fogok! – mondtam s könnyedén megfogva sírját, egy tollal benyúltam a drótkoporsó feltárt ajtaján, aztán unalomból és szánalomból kipiszkáltam és magas ablakomból lefújtam e törékeny szemetet az elsőemeleti háztetőre: Lelke az örök ég vándora lett, legyen itt lent napfény a temetője. /Szabó Lőrinc/ |
| 2009-06-04 02:03.50 |
| Egy kis értelmet a reménynek!
Nem boldogságot, csak hitet, csak egy kis értelmet a reménynek, adj, Istenem, emberi sorsot a szegénynek! Nézd, gyönyörű volna az élet, van pénz, nő, fény, expressz, vasárnap, és milliók rabjai a nyomoruságnak. Nézd, hogy tesz tönkre milliókat ezerféle ravasz gonoszság, pedig erős nép nélkül elpusztul az ország. Nektárral és ambróziával csordul a Föld, s nem jut kenyér se, – mondd, Istenem, törvény az ember szenvedése? Mondd, látsz minket? Voltál te éhes? Fáztál valaha? Ugye, fáztál? Szidtad magad, mikor téli esőben áztál? Ha nem éheztél, dideregtél, nem szólok hozzád soha többet, úgyse tudod, mit gondol a szegény előtted; de ha tudod, mi a csalódás, ha gazdag vagy, de vagy szegény is, akkor, uram, hozzád küldöm imámat én is: – Ne bántsd a pénzes nyomorultat, ki közönyével megtiport, de add nekem ajkáról a biztos mosolyt, a hitet, erőt! Adj új lelket a sok-sok hitetlen szegénynek, adj, Istenem, egy kis értelmet a reménynek! |
| 2009-06-04 01:53.46 |
| Szabó Lőrinc - Ardsuna és Síva
- Mit nyavalyogsz. hogy kegyetlen az élet, hogy megszakadsz s mégsem elég a pénzed és hogy a harcot nem bírod tovább? Kár sírni, fájni, megmondtam ezerszer. Mégis esztelen álmokba menekszel, idillt akarsz, henye elégiát? - Ne bánts, ne gyalázz. Fáradtan, hitetlen megtettem én már, amit megtehettem, talán többet is, bár keservesen, és ha én a boldog idillre vágyom, azért vágyom rá, mert e vad világon csak benne nem volt részem sohasem. - Nem is lesz soha. Mit gondolsz, ki boldog? Ha farkas lennél, jobb volna a dolgod? S ha fű volnál vagy katicabogár? Ami él és mozog, mind úgy küzd, ahogy te, és nem lesz könnyebb kedvedért, sehogyse lesz szelídebb a rettentő szabály. - Volnék bestia, könnyű volna ölnöm, volnék fűszál, lapulhatnék a földön, és ha bogár, szárnyam megmentene. - Volnál csak az, látnád amit ma nem látsz: a mindenség két fele falja egymást és az idill szörnyekkel van tele. - De legalább nem tudnám, mit cselekszem! - A szorongás csak ott volna szívedben! - Nincs biztonság? - Sehol az ég alatt! - Mi kéne hozzá? - Hogy te légy az isten. - Mást mondj, olyat, ami nem lehetetlen. - Megmondtam már: vállald a sorsodat! |
| 2009-06-04 01:44.49 |
| Szabó Lőrinc - Az óriás intelme
Ha egy hajszálat százfelé hasítasz s minden új szálat megint százfelé s e századrészt is százfelé hasítod és eljutsz a végső határ elé s tovább hasítani már képtelen vagy, ami maradt, még az is végtelen nagy. Hogyha egy lelket százfelé hasítasz, mint egy hajszálat, s megint százfelé s e századrészt is százfelé hasítod és eljutsz a végső határ elé s tovább hasítani már képtelen vagy, ami maradt, még az is végtelen nagy. Így üthetsz engem, pöröllyel hasíthatsz, dobhatsz kutyák és fűrészek elé, porrátörhetsz, megrághatsz, tűzre vethetsz: ha szétmorzsoltál százszor száz felé és tovább gyilkolni már képtelen vagy, ami maradtam, az is végtelen nagy, mert belőlem egy örök óriás szól, kit száz bilincsed húzott lefelé: eltemettél, mégis újjászülettem s mosolyogva állok színed elé: egy hajszálam felfogni képtelen vagy, istened vagyok, egy és végtelen nagy |
| 2009-06-04 01:42.24 |
| Szabó Lőrinc - Örök változás
Ne szégyelld! Nap kél, nap száll. Arcodat építi-bontja perc és gondolat, ég felhőit a szél. A tavalyi hóra gondolsz? Eltünt? Az igazi bökkenő itt is más: a hova lett nem azt mondja, hogy nincs! Dísztelenebb a beszéded, de csupa mozdulat, mint a Kezdeté: főnév-ragokat rügyez s jelzőbe borúl az ige: isten van a nyelvtanban: amibe kapcsolni tudsz, amire van szavad, mindaz lehetsz, mindaz vagy! Mialatt csodáltál, csoda lettél. Te, vagy én? Megközelíthetetlen, mint a fény, ama Vaké, a titok: rostjaink szétszárnyalnak, lazuló rácsain szökik a lélek, nem is egy, de száz. Mi vagy? Ne szégyelld: örök változás! |
Minden végzet nehéz - Vélemények
| 2009-06-02 16:27.36 |
| Én ennek ellenére nem untam,de nem vagyunk egyformák.Nekem pont igy volt jó:-),talán a szőke tincseim miatt:-)) |
| 2009-06-02 15:36.42 |
| Egy ilyen kaliberű filmnél ez miért probléma? Az életben sokkal elnyújtottabb dolgok vannak -gondolok itt párkapcsolatokra-ha nyálas hát nyálas,majd feltörlök a tv alatt:-) |
| 2009-06-01 23:26.23 |
| A lekicsinylő kritikák ellenére nekem nagyon tetszett.Minden percét élveztem.Azt kell mondjam rég szórakoztam ilyen jól!A vége egy kicsit elnyújtott lett,DE akkor is bírtam.Nem tudom milyennek kellett volna lennie ,hogy a becsmérlőknek is tetszen ,kiszámíthaó,"nyálas"-mint egy romantikus vígjáték általában....
Mindenkinek ajánlom,kedvenc lett! |
Mit hallgatsz most?
| 2009-06-01 16:34.57 |
| http://www.youtube.com/watch?v=q7fxN3g5sLw&feature=related |
Versek!
| 2009-06-01 16:30.22 |
| Tao Te King
........... Pusztul, ami csak egy; vak, aki egynek lát valamit; védelem kell védtelen életednek, s védekezik. Gyöngeséged páncélt izzad magára, mint a csiga; száz karddal jár benned előre-hátra minden vita. Utak sara, vágyol a messzeségbe, s bár itt maradsz, felkapaszkodol a tipró kerékre s vele szaladsz. Olyan szennyes vagy, hogy neked a legszebb a tisztaság, s aki nem olyan, mint te, az se vethet követ reád. Minden erényed bűnben született és bűn lesz megint, de az akkordba a sokféle zengés viszi a színt. Kiépited magadból, mint a számok, a végtelent, és mert csupa rendetlenség vagy, álmod s urad a rend. Nevetve cáfolsz, hogy cáfolva hidd el, amin nevetsz; igaz egész csak ellentéteiddel együtt lehetsz. Egész életed leplez és leleplez, de odajut, odafut mégis lassan, így, szivedhez az Igaz Ut. /Szabó Lőrinc/ |
Mit hallgatsz most?
| 2009-06-01 16:22.01 |
| http://www.youtube.com/watch?v=z0vtr3bSsJU&feature=related |
| 2009-06-01 16:02.00 |
| http://www.youtube.com/watch?v=ZirNZ8QJWns |
| 2009-06-01 15:56.47 |
| http://www.youtube.com/watch?v=O8Pjt4q1DMs&feature=related |
| 2009-05-31 13:48.38 |
| http://www.youtube.com/watch?v=cfh5S-cOKmk |
| 2009-05-31 13:43.37 |
| http://www.youtube.com/watch?v=pNu4CsolUyM&feature=related |
| 2009-05-31 13:42.40 |
| Helló! |
| 2009-05-31 13:32.02 |
| http://www.youtube.com/watch?v=PXnZ346PmyM&feature=related |
Colin Farrell - Vélemények
| 2009-05-31 13:30.37 |
| Reménytelen vagy.-((,na szia |
Mit hallgatsz most?
| 2009-05-31 13:28.03 |
| http://www.youtube.com/watch?v=DaI6BjUjoP8&NR=1 |
Colin Farrell - Vélemények
| 2009-05-31 13:25.57 |
| CSatlakozom az offolókhoz
Kedves Éva Akárki A tanítványnak, aki állandóan panaszkodott másokra, azt mondta a Mester: – Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, ne másokban. Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész földet. Anthony de Mello |
Mit hallgatsz most?
| 2009-05-31 13:14.12 |
| http://www.youtube.com/watch?v=TmzjaEGeyfM&feature=related |
| 2009-05-31 13:09.17 |
| http://www.youtube.com/watch?v=daP2xf5uMlY |
| 2009-05-30 14:26.41 |
| Sziasztok!
http://www.youtube.com/watch?v=QG0vIiwWGGo&feature=related |
| 2009-05-30 14:25.56 |
| Ez is jó!:-)
EL kell menjek vásárolni ,éléstárba erre a 2 napra.Reggel már voltam ,úgy vásároltak a népek mintha világvége jönne.Utáltam ,el is felejtettem kenyeret venni:-)))) |
| 2009-05-30 14:23.54 |
| http://www.youtube.com/watch?v=vYT2aWavXlc |
| 2009-05-30 14:19.22 |
| http://www.youtube.com/watch?v=kmZsv0msuEg |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu