Bágyi kevésbé lepődne meg, lehet, hogy el is váltak, nem kell és ahogyan írod, nem is lehet leírni a legfrissebb generációt!
Ma is van sok Bágyiné, kapkodnak az úton, sokat fordul a kórmány kerék, keveset a valós, az út csúszós,

Helyey László - Vélemények

2009-01-12 19:19.00

Ma újabb még kellemesebb mglepetések értek, ám nem heti, hanem legalább féléves késlekedés...
után várható valamilyen eredmény...
Keresni foglak mailban.

2009-01-12 19:04.48

No akkor lehet engem ütlegelni, és a Csengőt, mármint a nagyobbikat, velem együtt...

Miért jelentett „új hullámot” az európai filmművészet, II. világháború utáni kibontakozása?

A filmművészet (Bíró Yvette szerint a hetedik művészeti ág) formanyelvének többszöri megújulásának megértéséhez jelen esetben az európai „új hullám” interpretációjához, értelmezéséhez mindenképp szükséges egy rövid filmtörténeti korszakolás, kronológiai áttekintés.
Először is valamit le kell szögeznünk. A film nem önmagától jött létre, az indusztriális forradalom technikai vívmányai keltették életre.
Amennyiben nincs celluloid szalag, valamint kinemtográf, mely képes a valóság észlelésre és annak rögzítésére, majd a képek visszajátszására, meg sem született volna. A találmány, a hártya egy év alatt meghódította a világot.

Korunk nyelve, népművészete, André Bazin és Balázs Béla szerint egy közvetlen kifejezésmód, melynek nyelvezete konkrét.
A film vizuális világa átvesz, adaptál más művészetektől, elsősorban az irodalomból merít. Többek között ezért is, valamint születésének pillanata óta alpári szórakozásnak tekintette az elit, hisz az utca népe, a cselédség, a munkásság majd a XX. század elejétől a középréteg könnyen érthető tömegkultúrájává vált. A tömegkultúrának értékvonzata van, mégpedig negatív. Schiller és Goethe szerint hamis és valódi művészet, azaz közönség és szerző centrikus gondolkodásmód létezik. Lukács György 1914-es nyilatkozata szerint soha nem lesz művészeti ág a mozgókép. Rendkívül érdekes Márai Sándornak a filmművészetről alkotott negatív véleménye, hiszen testvéröccse, Radványi Géza, a Valahol Európában, című film rendezője. Az ő gondolkodásmódjuk eljut a távoli jövőbe is, melynek gátjait az 1970-es években többek között Umberto Eco, Herbert Gans és Király Jenő törik meg.

Kronológiai tagolás a némafilm korszakában Hevesy Iván szerint 1895-től 1929-ig tart.
1. őskora 1895-1905.
2. hőskora 1905-1918/19.
3. fénykora 1918/19-1928/29.

Amivel a technikai, műszaki találmány megkezdte a működését: a Munkaidő vége, 1895.dec.28-tól Párizsban. Vonat érkezése, az első olyan film, amiben közeli és távoli képek is váltakoztak. Megöntözött öntöző, az első „burleszkfilm” aminek cselekménye van (geg).

Alapvetően két műfaj jelenik meg, dokumentumfilm, valamint a híradó jellegű tudósítások, áldokumentum filmek (nem a helyszínen forgattak), majd George Meliés „trükkmester” megjelenésével, zsenialitásával a fikciós filmek, Utazás a holdba.
1900 és 1910 között újabb műfajok jelennek meg, Edwin S. Porter, Nagy vonatrablása a westernt, Max Linder komikuma a burleszket teremti meg.
Magyarországon Zsitkovszky Béla készít először filmet, Tánc címmel.

1910 után a filmkészítés jövedelmező iparággá növi ki magát, monumentális történelmi filmek készülnek, Olaszországban Pastrone Cabíriája, ahol először a filmtörténet során használja a kocsizást. A Dán filmben Dreyer a Jean D’arcja a premier plánok használatával előrejelzi a sztárkultusz megteremtését.
A német expresszionizmus a szorongó lelkiállapotot tükrözi, itt már bátran beszélhetünk szerzői filmekről. Wiene Dr. Caligarija, Murnau Nosferatuja, az Utolsó embere, Lang Metropolisa tükrözik a filmi kézlenyomatokat. Érdekes módon 1919-ig nem készült jelentős német film, no, igen, az I. világháborúnak köszönhetően…
Az amerikai szerzői filmesek családjának jeles képviselői közé tartozik ekkor Griffith (a párhuzamos montázs megteremtője) és Stroheim, a műfaji filmek a burleszk két örök nagysága pedig Chaplin (akinek külön gyűjtötték a gegeket) és Keaton.
A szovjet avantgárd legjelesebb képviselői Kulesov, Vertov, Pudovkin, Eizenstein, akik felismerik a film politikai jelentőségét, ráadásul olyan magas szintű montázstechnikát fejlesztettek ki, ami a mai napig érvényes.
Franciaországban René Clair megteremti a tiszta filmet, a cinema purt, melyben törekednek a film tiszta ritmusára. A szürrealizmus csúcsára Bunuel és Dali Andalúziai kutya című pajzsra emelt alkotása kerül, mely a polgári élet jellegzetes megnyilvánulásait figurázza ki. Jean Vigo Magatartásból elégtelen című filmje pedig a francia avantgárd összes stílusjegyét magán viselte. A cél a jövő megelőzése egy új korstílussal, mely elutasítja a régit.
Mindez az első világháború után, a film megújulása…

A mozgókép történetének első „igazi megrázkódtatását” a hangosfilm megjelenése okozta.

Két különálló dimenzió összekapcsolásáról van szó. A kép és a hang szintézisét kell megteremtenie, ám nem oly módon, hogy a valóság hiteles lenyomatát adják, hanem alkotó módon alkossanak, szimbiózist.
A film hangos világa három különböző szférája, a zörejek, az emberi hang és a zene. Megjelennek a monológok a dialógusok, melyek hitelességteremtő és drámai funkciót hordoznak. A zene realisztikus és funkcionális mivolta érvényesül.

A negyvenes években az Egyesült Államokban (területüket nem érintette meg a II. világháború baljós realizmusa, valósága) a már meglévő műfajoknak új értelmezést biztosít a hang, a függőleges montázs használata, új műfajok is születnek, mint a film noir.
Európában ez a műfaj alapvetően a francia költői realizmusban ölt testet. A film fekete költészete. Mélységesen társadalomkritikus filmek ezek, Amerikában 1941-ben Houston, Máltai sólyom, Európában, Franciaországban 1938-ban, Marcel Carné Ködös utak, egy évvel később Mire megvirrad, fény-árnyék játéka megtestesíti a ponyvát, a melodrámát, a hatásvadászatot a II. világháború kitörése előtt. Nyers és realista, a gesztusok túlhangsúlyozottak és mégis kötői játék, hosszan kitartott közelképekkel, festőien megkomponált beállításokkal. A két film hatása akkora volt a francia közönségre és filmiskolára, hogy közel húsz évet kellett várni arra, hogy mást is el tudjanak képzelni! ( Új hullám 1957.)

Carné alkotása után újabb megrázkódtatás érte az európai filmművészetet, és sajnos nem csak a kultúra, e nemes szegmensét. Világégés várt rá, mely Hitler személyében jelentkezett.

Olaszországban 1943-ban a kritikusok arra törekedtek, hogy a filmet a társadalmi állapotok tükrévé tegyék, a Cinema szerkesztősége (melyet egy időben a dúce fia, Vittorio Mussolini támogatott), közölte neorealista kiáltványát, melyben a fasiszta gondolatiság ellen szállt síkra. A neorealizmus (a társadalmi körülmények a nyomor a szegénység ellen harcolt, egyes olasz filmkritikusok, Szőts István, Emberek a havason, című alkotásától számítják) a modernizmus közvetlen előzménye. A háború után, Visconti, de Sica, Rosellini, Pasolini a legjelentősebb képviselői e korszaknak, mely az új politikának sem tetszik, túlságosan baloldali, amit nem akarnak szponzorálni.
Hazánkban a sematizmus éveit éljük át, Rákosi Mátyással, aki többek között Szőtsöt is mellőzi örökre, az Ének a búzamezőkön című alkotása miatt.

Európa filmvilága hűvös várakozó csendbe burkolózott az ötvenes évek elejére, közepére.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a második világháború évei sokkolták az európai filmgyártást.

A francia filmművészet nemegyszer adott már komoly lökést az egyetemes mozgóképkultúra számára, a csoda várható eljövetelének méltó képviseletét meg is tették újra.

„A korszak „dühös” fiataljai igyekeztek elkerülni a filmstúdiókat, egyszerű és olcsó eszközökkel, akár az utcán, az addigi gyakorlathoz képest elképzelhetetlenül szabadon forgatták filmjeiket.”
Európa nyugati országaiban magához tért az élet a háború után, a fogyasztói társadalomtól kezdett elfordulni a felnövekvő generáció. Keleten az emberarcú szocializmus jövőképe csillantott szép reményeket.
Az 1968-as diáklázadások nem vezettek igazi forradalomhoz, ám a film formanyelve valóban forradalmi változáson ment keresztül, gyakorlatilag 1957 és 1975 között. (Chabrol-Tarkovszkij)

Tettem már említést dolgozatomban az avantgárd művészeti irányzatról, mely az újítást tűzi lándzsahegyére. Alxandre Astruc (filmrendező, filmkritikus) 1948-ban megjelent cikke, az új avantgárd születése, a kameratöltőtoll, megjövendöli az irodalom köldökzsinórjáról leszakadó önálló filmnyelv megszületését.
Ez a kijelentése egységesen vonatkozik az európai filmművészet, a modern pszichologizáló film megszületésére keleten és nyugaton egyaránt.
Mindez jelenti a szerzőiség átértelmezését a szerzői film elméletének legkorábbi megfogalmazását.
Magát a „nouvelle vauge” (új hullám) kifejezést az Express című baloldali hetilap egyik kritikusnője (Francoise Giroud) használta először 1957 októberében. 1959 tavaszán az Unokanővérek és a Négyszáz csapás, valamint az utánuk tucatjával induló új rendezők sikereikor a fogalom már kizárólag csak a filmre vonatkozott.
A mozgalom legfontosabb előzménye azonban mégsem az előbb említett Astruchoz, és Giroudhoz fűződött.
André Bazin filmteoretikus, filmkritikus életműve az, mely új interpretációs értelmet nyújt. Felfedezi a néző számára Orson Wellest, és a neorealizmust, új perspektívát nyit a képi világ kitárulkozására, mely a mélységben való komponálást teszi lehetővé.
Bazin folyamatosan ostorozta a francia filmművészetet, amiért az nem akart tudomást venni a társadalmi változásokról, az igazi alaphangot azonban a fiatal filmkritikusok adták meg Truffauttal az élen. Ő a „szerzők filmjét” követelte, a Francia film bizonyos irányzata című tanulmányában. A francia modern filmművészet emblematikus alakja, Bazin kedvence, pártfogoltja volt. A filmtörténetben vannak korszakok, amelyek teljesen újat hoznak, el akarják söpörni a régit. Truffaut, azonban úgy alkotott az új hullám korszakában, hogy mindig utalt filmtörténeti korszakokra, kiváló rendezőkre, (Hitchcockra, Renoirra) ellentétben barátjával, majd későbbi ellenségével, Godarddal szemben.

A Cahiers du Cinema kritikusai, kritikáikban annak adtak hangot, hogy ők maguk is rendezhessenek filmeket!
A Cahiers köré tömörülő ifjú filmrajongók, mint Truffaut, Chabrol, Godard, (elbeszélő technikájának eredménye az esszé filmi megvalósítása és a kollázstechnika képi megvalósítása volt) Rivette, Rohmer, Varda, addigi ismereteiket kizárólag filmklubokban szerezték. Valójában azonban Claude Chabrol, a szép Serge-zsel debütált, és elindította az „új hullámot” Európában.
Claude Chabrol a francia filmgyártás élő klasszikusa. Filmjei közül sokat bemutattak Magyarországon is. Kedvence témája, a társadalmi dráma, krimi elemekkel ötvözve. Műveiben a Franciaországban meghatározó középosztály, illetve nagypolgári réteg morális problémáit boncolgatja.
Mindenképp meg kell említeni azonban ezen időszak, kakukkfiókáját, Resnaist, aki az új hullámon kívül és felüláll, az ő filmjeiben a montázs alapvető jelentősége vitássá teszi Bazin nézetét, miszerint a modern filmet a montázs helyett a belső vágás alkalmazása jellemzi. (Szerelmem Hiroshima, Tavaly Marienbandban) Bresson is kihagyhatatlan, bár ő más irányzatot képviselt.
Milyen eszközök tették mindezt megvalósíthatóvá, akár technikai akár filmformanyelvi újítások kapcsán?

André Bazin szerint, a modern filmkészítés az, hogy világos nyelven és teljesen áttetszően adnak elő egy történetet. Kevés gépmozgás, kevés premier plán. A képkomponálás a cselekményt, középplánokban fogalmazza meg. A kifejezés lehetősége teljesen szabad, a művészi szándék szolgálatában áll. A film eljutott oda, hogy egyszerűen kifejező formává váljon. Nyelvvé lett, vagyis olyan formává, amelyben, és amely által a művész éppúgy kifejezheti legelvontabb gondolatait, mint egy regényben. Ezért nevezik ezt a korszakot a kamera töltőtollának. A film fokozatosan megszabadul a vizuális, a képért való kép, a közvetlen anekdota, és konkrétság uralmától, hogy olyan hajlottá váljon, mint az írott nyelv.

Az átalakuláshoz technikai fejlődések sora vezetett:

A hang, a felvevőgép fejlődése, mozgékonyabbá válása, a nagyobb fényérzékenységű filmszalag jóvoltából, a képmélység kihasználhatósága is megnőtt. ,

Felhasználásukkal a filmnyelv gazdagabbá vált. Összességében legalább annyira beszédesek, mint a montázs. Megszűnik a tér és idő felparcellázása, a gép sokkal nagyobb egységekben, az események reális kiterjedéséhez sokkal közelebb állóan fejez ki. Ezáltal átalakul a plánozás értelme. Nem egymástól élesen elvágott és összeállított apró képrészletek folyamatosságából alakul ki a jelenet értelme, hanem ezt a vágást és összeállítást mintegy virtuálisan a kamera végzi el. A kamera kocsizik, közelít, vagy távolodik, vagy kíséri a hőst, anélkül, hogy tér vagy időbeli megszakítás lenne.

Kettős következménye van ennek:
A fokozott valóságérzet. A rendező nem önkényesen állítja előtérbe a drámai mozzanatokat, hanem azok bomlanak ki teljesen életszerűen a valóságos anyagból
A folyamatosság, jóleső élménye

Geraszimov adta a nevet, annak a módszernek, melyben egy virtuális, nem valóságos, ám mégis ható vágás, nézőpont-változást jelentő vágás, a belső vágás. A belső vágást elősegítő technikai felfedezések: mozgékonyabb és nagyobb fényérzékenységű kamera, valamint széles vászon alkalmazása. Belső vágás – montázs nélküli montázs. A belső vágás a modern képszerkesztés eszköze, amely a 60-as évek óta jellemző. Az a film, amiben sok a belső vágás lassú film (hosszú, kitartott, hömpölygő film) Antonioni ilyen filmeket készített.

A belső vágás alkalmazása hatással van a film ritmusára is, mert a klasszikus, éles vágással szemben egy sokkal folyamatosabb ritmikát teremt. Megváltozik így a plán és a képsor egymáshoz való viszonya is, mivel a plánok egymásba való átmenete és feloldódása kapcsán a képsor azonos a képrészlettel, az egyetlen plán maga lesz a képsor, ezt a franciák plan-séquence-nek hívják.

Amikor a modern filmekben a kivételesen lassú, vagyis alig észrevehető montázzsal találkozunk, valójában az időélményt akarják számunkra közvetíteni.
A modern film fokozatos egyszerűsödése, antidramatikussága a mese, a cselekmény fogalmát is átértelmezi. A külső látványos történése helyett egyre inkább a láthatatlan, belső folyamatok kifejezésére törekszik: életérzést, közérzetet, belső lelkiállapotot próbál kifejezni, egyre árnyaltabb és érzékenyebb módon.
A szerkesztés modernsége a szemlélet megváltozásával is összefügg. A néző már nem arra összpontosít, hogy mi fog történni, hanem a hős érzelmeibe nyer betekintést. Alkalma van együtt élni a hőssel, a belső történésekre figyel.

Megvalósul tehát a modern szerzői film az új hullámban. A műfaj annyit jelent leegyszerűsítve, hogy megfelelő számú jegyköteg egy ugyanazon pontban kell, hogy metssze egymást, ehhez azonban minden jegykötegnek megfelelő számú motívumot kell tartalmaznia, más szóval hasonló munkák korpusza, találkozási pontja.
Amennyiben egy film nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, kilép onnét és a gyenge műfajba fog tartozni, eltér a hagyományoktól és egyéni utakat jár be.
A művészfilmben a szerző a művészet táptalaja, arra törekszik, hogy képi úton fejezze ki önmagát és semmiképp sem a színészi játék érvényesülésével történjen meg mindez.

Az „új hullám”, már csak filmről beszélhetünk, azonban nem ált meg Franciaország határainál. A II. világháború egész Európát sújtotta, a filmek a hatvanas évek legégetőbb társadalmi, politikai és filozófiai kérdéseire keresik a választ, legfőképp arra, hogy mi a szabadság és megvalósítható-e egyáltalán?
Olaszorszában Fellini, Pasolini, Antonioni a legismertebb szerzői filmesek, Németország is bekapcsolódik az „új hullámba”
Az angol új hullám (free cinema) legismertebb alakja, rendezője Tony Richardson (Dühöngő ifjúság, Egy csepp méz és A hosszútávfutó magányossága).

A pszichologizáló film azonban más utakat követ Európa keleti részein.
A Szovjet film megújulására nagy lehetőséget biztosított Sztálin 1953-as halála. A filmekben előkerül az emberi kapcsolatok minősége, a győzelem és a harc helyét átveszik a veszteségek.
Megkérdőjelezik a kommunista rendszer előnyeit. Romantikus és neorealista irányzatok váltják egymást, az olvadás időszaka ez. Új teret kap a kritikai ábrázolás. Megjelenik a művészi erő, mellőzik a szájbarágó stílust. Bondarcsuk, Csuhraj, Hucijev, Koncsalovszkij, Romm és Tarkovszkij a legnevesebb képviselői a szovjet „új hullámnak”
Sajnos azonban az enyhülés időszaka nem hozta meg a várt eredményt, bedobozolták a filmeket a rendezőket pedig „eltanácsolták”, a párt visszaállította hatalmát a művészetek felett.

Lengyelországot Munk finom iróniája, Kawalerowitcz hűvös, kristálytiszta lélektani és történelmi drámái jellemzik, Wajda különleges előszeretettel nyúl a kilátástalan helyzetekhez.
Polanski arról elmélkedik, hogy lehetetlen saját elképzelésünk szerint élnünk.

A Csehszlovák „új hullám” jellemzői: a hétköznapok felfedezése, a sokoldalú bensőséges emberábrázolás, a lélekrajz mélysége, az emberi kapcsolatok szkeptikus színezetű felmérése, intellektualitás, parabolák és jelképek művészi alkalmazása, a pozitív hős szinte teljes kiiktatása, erős kritikai érzék, szakmai biztonság, a modern képi formanyelv használata.
Létrejöttének másik eleme a helyi politikai helyzet, a frázisok és a valóság közti ellentmondás. Forman, Menzel, Nemec, Chitilova a legismertebb képviselői.

Magyarország: A magyar filmtörténet aranykoráról van itt szó, mely egy dolgozatban leírhatatlan.
Azonban megjegyezném, hogy a magyar modernizmus leginkább szűkebb pátriánk, Salgótarján város szülöttje nevéhez kapcsolható. Nevezetesen Gaál István: Sodrásban című filmjéhez köthető. (1963)
Klaniczai Tibor írja, a Sodrásban című filmről: „… leszakadt az irodalom köldökzsinórjáról, nem megfilmesített irodalmat nyújt, hanem eleve filmben elgondolt, képsorokban tolmácsolt mondanivalót. Nézése közben nem irodalmi, hanem képzőművészeti attitűdök elevenednek meg a néző tudatában. Megértéséhez, élvezéséhez, tartalmának, mondanivalójának az átéléséhez képi kultúrára van elsősorban szükség…”
A film nyomán írja Bíró Yvette „Gaál István feltűnésével egy új korszak született, az új magyar film, vagy a fiatal magyar film korszaka.” (Zalán Vince: Gaál István krónikája, 145.p)
Az európai film korszaka a Sodrásban hatására nyílt meg a magyar filmesek számára 1956 után. A magyar „új hullám” remek kulturális exportcikknek számított.

Bibliográfia:

1. André Bazin: Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest 1995.
2. Gilles Deleuse: A mozgás –kép, Osiris Kiadó, Budapest 2001.
3. Bíró Yvette: A hetedik művészet, Osiris Kiadó, Budapest 2003.
4. Film-és médiafogalmak kisszótárra, Korona Kiadó, Budapest 2002.
5. Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme Gondolat Budapest 1984.
6. Hartai László Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret, Korona, Budapest, 2004.
7. Metropolis - Fotó és film, Györffy Miklós: A tízedik évtized című könyvéről)
Szerző: Murai András| Felviteli dátum: 2005. 10. 01. | Típus: Kritika, recenzió
Témakör: Könyvkritikák
8. Metropolis - 1998 /nyár II.- Szőts István (Szerző: Vincze Teréz| Felviteli dátum: 2006. 10.
27. | Típus: Cikk, tanulmány | Témakör: Szőts István
9. Zalán Vince: Gaál István krónikája, Osiris kiadó Budapest, 2000.
10. Gregor,U-Patalas,E: A film világtörténete. Bp.1966. Gondolat
11. Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm. Bp. 2005
Palatinus
12. Bikácsy Gergely Bolond Pierrot moziba megy. A francia film 50 éve. Bp.1992 Héttorony- Budapest Film.
13. Kovács István Robogás a nyárba. Írások a lengyel filmről Pécs 1992 Jelenkor
14. Tavasz és nyár között. A cseh és szlovák film antológiája. Szerkesztette Zalán Vince Bp.
1990 Héttorony-Budapest Film
15. Ember a havasokból. Szőts István: Egy önéletrajz részletei. Filmvilág 1989/12 és1990/1.
16. Hevesy Tamás: A némafilm egyetemes története, Magyar Filmintézet, 1993
17. Kristin Thompson-David Bordwell: A film története Bp. 2007. Palatinus

2009-01-12 19:00.41

Nagyon örülünk véleményednek!

2009-01-12 10:26.58

Serencsére nincs baj!

2009-01-10 00:32.16

Jó éjt!....

2009-01-10 00:25.40

Nem egészen így működöm, de azért nagyon köszönöm! Bár...

2009-01-10 00:20.09

Bélák!

Szerettek?

A kutya sem kíváncsi rá, csak én, meg a várakozás....

2009-01-10 00:13.31

Sorra mindenki?

2009-01-10 00:11.24

Ma a Jókai fórumon sokan csesztettük a fiatalságot, io9pőw9ő7tóüó9ó68t667897guztstb...

2009-01-10 00:05.49

Zenével és anélkül is kaka...
Mi lesz holnap???

A passió - vajon ez az igazság? ez mind megtörtént?

2009-01-09 23:57.12

Vannak akik nem háborút lőni járnak ide.
Keresnni kell és találni és megtalálni...
Neked írom?:)))

Helyey László - Vélemények

2009-01-09 23:29.00

Lefagyott! Arcomról tényleg lefagyott!

Aki nekem rengeteget segített dipimben, akivel ma lehúztam, részemről négy sört, Ö négy fröccsöt, akivel a lakása előtt beszégettünk...

Eldőlt, eldőlt előttem, arccal a lábtörlő rácsra, a háztgömb bejárata előtt, miközben jóízűen dumcsiztunk, hirtelen, hirtelen, váratlanul, döbbenetesen.

Voltak a közelben, többen, szerencsére egy tizenéves fiatal fiú is, aki látta, hogy mi történt.

Hihetetlenül profi volt, pulzusmérés és újraélesztés gyanánt.

Elsőként nem a mentők, hanem a rendőrség érkezett és a fekvő eszméletlen embert rángatva felemelték.(mostantól mindíg lesz nálam kamera)

A Fiú és én teljesen kiakadtunk ezen, "ezen a forgatókönyvön"

Bazdmeg...

Várakozás...

Majd jön a mentő mondták, 24 kilométerről, bár jöhetne ezer méterről is...

Név: mármint az enyém felvéve, Újabb fekete listára téve...

Remélem nem lesz baj, aludni nem tudok...

A passió - vajon ez az igazság? ez mind megtörtént?

2009-01-09 13:24.22

A vihar kapujában...

Helyey László - Vélemények

2009-01-09 13:15.06

Arcomon mosoly...)))

2009-01-09 13:12.09

Most indulok hazulról...
Szép hétvégét Neked!

A passió - vajon ez az igazság? ez mind megtörtént?

2009-01-09 13:04.19

Amíg befejezetlen ember marad valaki, addig érdemes élni.

2009-01-09 12:41.26

Valóban bemásoltam a linkkel együtt!

2009-01-09 12:38.58

Az első sorod megállja a helyét nálam! Örültem volna ha az én fejemből pattan ki. Több mint megtetszett...

2009-01-09 12:35.46

Ettől bonyolultabb az én gondolatiságom, valóságsóm, ám értelek, nem kicsit.

Szerencsi Éva - Vélemények

2009-01-09 12:10.15

Kettő éve beszélgettünk egy volt kiváló tanárommal erről a témáról, hosszasan...

A passió - vajon ez az igazság? ez mind megtörtént?

2009-01-09 12:01.38

Másol, sajátgép, beilleszt.

2009-01-09 11:59.10

Cziki!

Nagyon rosszul fogalmaztál!

2009-01-09 11:45.48

Ez (sok hosszútávú élethelyzetben okozhat gondot) akkor igazán nagy a probléma ha a másik az emberi "hierarchia vertikális" magaslatán, Te pedig az alján foglalsz helyet és ebből kifolyólag egzisztenciális gondjaid akadhatnak.

Hülyén jött ki amit írtam visszaolvasva, nem vagyok anyagias, de családom van.

2009-01-09 11:23.51

Ez egyes kirívó esetekre vonatkozik...
Csakis kirívó fájdalmas esetekre...

2009-01-09 11:15.22

Köszönöm Neked azt amit öt éve keresek, ám képtelen voltam megfogalmazni.
Úgy telibe találtál, hogy még mindíg tátva a szám, pedig ez ügyben nem keveset keresek, kutatok és olvasok!

Nanuk, az eszkimó - Vélemények

2009-01-09 11:07.31

Mármint a dokumentumfilm rendezőjére Robert J. Flahertyre gondoltam.

Nanuk - Vélemények

2009-01-09 11:04.30

Akinek nem Nanuk volt a neve..,

Nanuk, az eszkimó - Vélemények

2009-01-09 10:59.11

Sokan azért bírálták, mert a primitív kultúrák csábos hatása elragadtatta őt. Az antropológusok azonban más véleményen voltak, mérföldkőnek is nevezhetjük etnográfiai filmjei végett.
Nem tartozott az etnocentristák közé. Annál inkább kultúra relativistának tekinthető.

elejére ... 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk