Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Bérgyilkosok - AMC, 10:10 |
Joika - Cinemax2, 10:50 |
A legszínesebb karácsony - Izaura TV, 11:00 |
Legendás állatok - Grindelwald bűntettei - HBO2, 11:11 |
A testőr - Film Mánia, 11:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Star Wars II. rész - A klónok támadása |
Alan Ritchson |
2008-03-11 09:43.41 |
A burleszk műfaja a kezdet kezdetétõl katasztrófa-modellre épül. Dramaturgiájában megtalálhatóak az üldözések a szerepcserék rúgás (mely mindig oldalirányú sohasem tragédiát okozó), pofon ütés, tortadobálás, amely tömegeseménnyé válik, mindenki egymást pofozza, üldözi, bokán rúgja, tortával dobálja. A burleszk, mint egy emberkísérlet, modellálja a káoszt, a katasztrófát, hogy ezen kívül maradva, megfigyelhessük működését, és az ne ijesztõ legyen, hanem nevetséges. Kísérlet a hülyeséggel, mintha mi lennénk a teremtje a világ ilyetén káosz felé tartó lényegének. A burleszk, a valósággal ütköztetett mesterséges fiktív hülyeség, egyidős a filmmel, pantomim elemekre, a helyzet komikumára épít. A burleszk egyidős a filmmel, mondhatnánk maga a film. Vegytiszta filmstílust hozott létre, elszakadva minden más művészetek kommunikációs, szemiotikai jelrendszereitől.? Kommunikáció, ezerfajta megfogalmazás és definíció Gerbnertől Masanaóig. Elvonatkoztatható-e bármi bármitől? Jelen esetben igen de kizárólagosan a technikai vívmányok, nem pedig a műfaji adaptációk végett. Bármennyit is töprengünk, a végeredmény a hetedik művészet.
Kiváló gondolataid vannak! |
2008-03-11 09:11.46 |
89 perc
Író, vágó :Gaál István, Operatőr: Herczenik Miklós, A Keresztelő a trilógia utolsó filmje,( Sodrásban, Zöldár), mely formanyelvi világát is beleértve több (5) idősíkban tekint a múltba. Nem egyszerű flash-backról van itt szó. Visszatérés az időben és térben, majd ebben egy újabb emlékezés. Felfedezhetjük a múltban történő elkalandozások újabb idősíkba való átmenetét, elágazását. Gaál István a film forgatókönyvének a megírásakor már tisztában volt vele, komoly nehézségei támadnak, ha valakitől segítséget akar kérni, hisz kívülről elmagyarázni sem tudja igazán, mit kérjen Végül is, ahogyan mondja, egy izgalmas puzzle játék volt számára mindez. Elmondása szerint az olasz nyelv ismerete „a múlt csodálatos sokszínűsége, az igeidők sokasága” az olasz nyelvben, ezt a fajta eligazodást, mármint, hogy az idősíkban is járkálhat az ember, megkönnyítette számára. A film bemutatójára 1968. április 11-én került sor. Ez időben, a rendező Franciaországban tartózkodott, a hazai kritikák visszhangjáról csak később értesült. Érdekeség, hogy a film forgatókönyvét a Gaál István által absztrakt gondolkodásúnak ítélt Örkény Istvánnak átadta olvasatra, akinek rendkívül tetszett, de filmi megvalósítását rendkívül nehéznek ígérte. A film rövid fabulája, hogy egy keresztelő ünnepségen találkozik két ember, akik sógorok. Életútjuk különböző, az egyik sikeres szobrász, aki érvényesülni tud az életben, ennélfogva elvei sincsenek. Másikuk, a község iskolájának igazgatója hű maradt fiatalkori teóriáihoz. A rendező párhuzamosan tekint vissza a múltjukra, életútjaikra. A film végén a növekvő feszültség hatására összeverekednek, de megoldás nem születik. Gaál István népi dramaturgiájának fokozását hosszú fahrttokkal, majd két közelivel fokozza. Használja még a „húszcentis ráközelítéseket” is, ezek nem ráigazítások, nem kamerakezelési hibák. Gaál István első három játékfilmje szinte egymás folytatása, egyfajta erkölcsfilmek az idő sodrában. Felelősség, morál és etika, mély érzelmi töltöttséggel. Képi világát, dramaturgiáját talán a Sodrásban sikerült leginkább, legszebben „képi irodalommal” megtöltenie. A trilógia számomra a palóc vidékről elszármazott, egy ideig a Tisza partján élő fiatalember gyermekkori élményeit, főiskolai éveinek rendkívüli nehézségeit, tanítómesterei iránti tiszteletét (mindhárom filmben szerepelnek tanárok) öntötte képekbe. Számára a kép egyébként is notesz, a kamera pedig a töltőtoll. A forgatókönyvírás mestere, ezt több filmfesztivál legjobb forgatókönyvírója címe is bizonyítja. |
2008-03-11 08:59.43 |
Köszönöm szépen!
Gaál István nagy kedvencem! Amennyiben érdekel, a Magasiskola című filmjéhez írtam hasonló véleményt. Egy részét azonban nem tettem idézőjelbe, melyet a rendezőtől idéztem. Ezért bocs. Még valami. Kovács András Ménesgazda című alkotásában ( Gaál István filmjei ) szerepel mint történetíró. Az viszont, tudomásom szerint, nem ez a Gaál István. |
2008-03-10 22:15.33 |
Giulio Cesare Castello a RAI zenekritikusa szerint a kortársi filmművészetben két hatalmas, igazi operafilm van, Bergman Varázsfuvolája és az Orpheus és Eurydiké. |
2008-03-10 20:02.53 |
Magasiskola (1969)
80 perc Író: Mészöly Miklós, forgatókönyv: Gaál István, operatőr: Ragályi István Díjak: 1970. Cannes-i nemzetközi filmfesztivál – a zsűri díja Chicágói Nemzetközi Filmfesztivál – Ezüst Hugo –díj 1971. Adelaide-i Nemzetközi Filmfesztivál – Ezüst Dél keresztje Díj A plebejus demokrata Gaál István, aki alkotói élete során mindig harmóniát keresett az urbánus-plebejus ellenségeskedő viszonyokban, negyedik filmje a Magasiskola. Mészöly Miklós novellájának forgatókönyvét Gaál István írta. A film egy solymásztelepen játszódik. Központi figurája Lilik, a telep vezetője. Zárt, rendkívül zárt világ ez, a ragadozó madarak rabságban tartása egyfajta börtön, ahol a „kártékony madarak” elfogására képzik ki őket a természet egyensúlyának fenntartása érdekében. Zárt, ugyanennyire zárt a benne dolgozó emberek számára is. Egy kis erőszakszervezet jön itt létre, belső renddel, szinte függetlenül a körülötte lévő társadalmi rendtől. Idomítás és fegyelem, madár és ember számára egyaránt. Ide érkezik egy fiatalember nyári gyakorlatra. Vele együtt nyerünk bepillantást a solymásztelep életébe, ahol Ragályi Elemér fantasztikus operatőri munkája kápráztat el bennünket. Minél inkább elmélyedünk a látványban, annál inkább rendít meg a csigaházban uralkodó vezető hamis koncepciója, melynek vetülete is egészségtelen. Itt minden emberi érzés alárendelődik a „madárvilágnak”. A parabola olyan történet, amely – az elbeszélő példázat formális szerkezetét vizsgáló Paul Ricoeur meghatározása szerint – „másra vonatkozik, mint amit elmond” A parabolikus forma így magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a politikai funkció poétikai funkcióként épüljön be a mű struktúrájába (ez azonban nem szükségszerűen történik így). A külső, cenzurális körülmények tehát nem egyszerűen egyfajta „virágnyelvet” eredményeznek a filmekben, hanem olyan parabolikus elbeszélésmódot, amely a konkrét jelentés elfedése, rejtjelezése és megoldása mellett a megértés általánosabb kérdéseire is rávilágít, s amely nem pusztán a politikai rendszert teszi átláthatóvá – ez volna a didaktikus jellegű parabola célja –, hanem – ahogy ezt a példabeszédek hermeneutikai értelmezése állítja – az ember határtapasztalatával is szembesít. (Morál és történelmi analízis"A fattyú szerepe nekem kiváltság volt" Beszélgetés Gaál Istvánnal [link] Gervai András 2004.01.13.) Már a Zöldár című filmet is majdnem betiltották Nemeskürty Istvántól tudhatjuk. A pokol azonban igazán a Magasiskola után szabadult el, amelyben arról a veszélyről akartam szólni, hogy a fasizmus benne van a levegőben. Be lehet lélegezni, s ha kedvező táptalajba kerül, gombamód szaporodik – s hatni kezd. A bemutató után mindenhonnan támadtak. Néhány önmagát esztétának kikiáltó hatodrangú újságíró mocsokságokat írt. Úgy éreztem, nem érdemes felvenni a kesztyűt. Éppen Cannes–ban volt mikor értesült, hogy a film másodosztályú minősítést kapott, holott az volt a gyakorlat, hogy a Cannes–ba meghívott filmeket automatikusan az első osztályba sorolják. Fábri Zoltán az elfogadáson nyílt színen lemarházta Rényi Pétert, a Népszabadság főszerkesztő–helyettesét, mert a harmadik kategóriába akarta sorolni a Magasiskolát. Egyébként a Sodrásban II. osztályú, a Zöldárnak, nem volt besorolása. A pécsi, illetve budapesti filmszemlére egyébként se a Sodrásbant, se a Zöldárt, se a Keresztelőt nem hívták meg. „Általában elmondhatom, a hatalom önmagukat producereknek kikiáltó hivatalnokaival gyakran gyűlt meg a bajom.” (Zalán Vince :Gaál István Krónikája) |
2008-03-10 19:46.07 |
Köszönöm szépen! Zalán Vince több filmes témájú kiváló könyvet írt. Az egyik Gaál István krónikája.Sodrásban (1963)
86 perc Író, vágó: Gaál István, a rendező munkatársa : Huszárik Zoltán, Operatőr : Sára Sándor Díjak: 1964. Edinburghi Filmfesztivál – Oklevél 1965. Karlovy Vary-i Filmfesztivál – fődíj Pesarói filmfesztivál - fiatal kritikusok díja Magyar Filmkritikusok díja – a legjobb rendezés és legjobb operatőr díja A Sodrásban című, 1963-as első igazi hosszúlélegzetű alkotásában Huszárik Zoltán volt az asszisztense, Sára Sándor az operatőr, aki tanácsokkal próbálta meg ellátni. Amennyiben ezek az ötletek illeszkedtek a gaáli struktúrába és koncepcióba, bárkitől elfogadott tanácsot, de ha nem, mindent elutasított. „Mert a film öntörvényű.” (Zalán Vince: Gaál István krónikája 26.p.) Klaniczai Tibor írja a Sodrásban című filmről: „… leszakadt az irodalom köldökzsinórjáról, nem megfilmesített irodalmat nyújt, hanem eleve filmben elgondolt, képsorokban tolmácsolt mondanivalót. Nézése közben nem irodalmi, hanem képzőművészeti reminiszcenciák elevenednek meg a néző tudatában. Megértéséhez, élvezéséhez, tartalmának, mondanivalójának az átéléséhez képi kultúrára van elsősorban szükség…” Íme, a szerzőiség a személyes látásmódban nyilatkozik meg igazán. A Sodrásban című film előzménye a Gaál István által rendezett Sára Sándor által fényképezett Tisza- Őszi vázlatok című közös filmjük. Gaál István, a Sodrásban című filmdrámájában a fiatalok, az egyén tudatos felelősségére épít. Nemcsak a jelenben bekövetkező tragédia pillanatnyi felelősségére, hanem a jövőjükben bekövetkező felelősségvállalásukra utal. Gaál István a filmet három napra, három részre osztotta. Az első napon felelőtlen, játékos viselkedésüket látjuk. Iszapot hoznak fel a víz, a folyó mélyéről a 18 éves fiatalok, kiket a háború nem érintett meg, a meglévő társadalmi rendtől pedig kényelmet, segítséget kapnak tanulásukhoz, fejlődésükhöz, létükhöz. A folyóban bekövetkező tragédia után különböző társadalmi szervek is bekapcsolódnak a keresésbe. A következő nap reggelén a rendőrségen a társaság tagjai jogilag felmentést nyernek. A film első részében a képi világ vidám, fényes hangulata a gyász estéjébe zuhan. Konfliktusok alakulnak ki. Felvetődik a felelősség kérdése a másik ember és önmagunk iránt. Szorongásaikban a fiatalokat egymás felé hajtja egy belső erő, melytől a szorongásaik megszűnését, felmentését várják. Mindenki megrendül magában, ráébrednek elszalasztott lehetőségeikre, hibáikra, a szerelemben való csalódottságra, illetve annak elszalasztására. Ez a nap a keresés napja, már nem az eltűnt fiú keresése, hanem a felelősség egyéni és mások iránti belső vívódásának felszínre jötte. A második napot Anna néni ( Zsipi Istvánné) keresése zárja le. Az ő emblematikus figurája mintegy összekapcsolódik a Sodrásban című filmmel. Más kultúrák, más életformák jelentkeznek. A dráma harmadik része, harmadik napja a tényekkel történő szembenézés. A tetemrehívásnál mind megjelennek a fiatalok, és vállalják a felelősséget az eltűnt fiú, önmaguk és egymás felé. Ráeszmélnek az élet és a halál közelségére. A Sára Sándor által fényképezett film, valamint Huszárik Zoltán konzulenssel történő Gaál István alkotás bekerült a Budapesti legjobb 12-be. A három kiváló filmes emberileg is közel állt egymáshoz, és több nagyszabású munkát is készítettek együtt. A film nyomán írja Bíró Yvette „Gaál István feltűnésével egy új korszak született, az új magyar film, vagy a fiatal magyar film korszaka.” (Zalán Vince: Gaál István krónikája, 145.p) Az európai film korszaka a Sodrásban hatására nyílt meg a magyar filmesek számára 1956 után. Gaál István filmjeiben különleges szerepet kapnak a szereplők, a szereplők kiválasztása. Ez nemcsak a Sodrásban-ra igaz. „Magam filmjeiben ugyanis mindig arra törekszem, hogy nekem elsősorban ne a színészi játékával fejezzen ki valamit a szereplő, hanem a létével és a tér-időbeli jelenvalóságával. A benne lévő igény valóságát leginkább Zsipi néni kiválasztása igazolja, nem szerepelni, „csak viselkednie” kellett a filmben. (Zalán Vince: Gaál István krónikája, 129.p) |
2008-03-10 19:03.36 |
Sajnos én... |
2008-03-10 18:52.42 |
Zseniális.HANGULATA van, lejön a vászonról. |
2008-03-10 18:25.09 |
Nagyon szeretem Clifford Geertzet, a kultúra szimbolikus üzenetére gondolok, de nem értelek. |
2008-03-10 18:09.23 |
? |
2008-03-08 09:46.41 |
A hetvenes években láttam. Rendkívül mély benyomást tett rám. Máig emlékszem a film fabulájára, történetére (szomorú dráma). Nagyon szívesen újra nézném, kíváncsi lennék változtam-e az újragondolásával kapcsolatban. |
2008-03-08 09:34.48 |
Inkább Klaniczai Tibor, és Zalán Vince kedves Orgona! |
2008-03-08 09:27.20 |
FÉMSZÍVŰ!
Minden bizonnyal tudod, hogy ez a film irodalmi adaptáció. Nagyon nehéz kiváló filmet forgatni, jót meg pláne, egy ilyen alkotásból, ez itt most sikerült. Márai Sándor egy "rossz" pllanatában azt mondta, hogy életében kétféle "embertipussal" nem sikerült szót ÉRTENIE, az egyik a paraszt a másik a filmes. Radványi Géza (a Valahol Európában című film alkotója) az édes öccse volt. Minden bizonnyal az első esetben a plebejus világra, másodikban az irodalmi művek forgatókönyvvé "leegyszerűsítésére" gondolhatott. Bocsánat Márai Sándor, nagyon tiszteltem Önt, de ebben tévedett! |
2008-03-07 08:52.23 |
Mármint a filmen. |
2008-03-07 08:51.49 |
A filmet és Szőts Istvánt rákosi elvtárs jegelte. Pedig végig sem nézte, elég volt neki a körmenet látványa. Azóta is átok ül rajta. |
2008-03-06 19:36.15 |
Telitalálat a gyermekszereplő! Csak Chaplin Kölyök című filmjében volt ekkora sikere gyermeknek! Zseniális. |
2008-03-06 19:30.51 |
Vertov, Ember a felvevőgéppel című filmjében a felvett életrészleteket teljesen szabadon variálva, torzítva illesztette össze. Megteremtette a dokumentum játékfilm műfaját. pl. padon fekvő alvó gyerek, háztető, kiságy, üzlet , utca, kisbaba, felhők, villanypózna, villamosok . |
2008-03-06 19:24.01 |
Ez a film nyitotta meg az utat az olasz neorealista filmek előtt. Korszakalkotó jelentőségű. A kalauz a hatalom megszemélyesítője. |
2008-03-06 19:09.14 |
A Hideg napok mellett ez Kovács András legkiemelkedőbb alkotása.A két csődör harca a filmben egy zseniális jelenet.Madaras József évfordulóján vetítették. Sajnos nem sikerült rögzítenem. |
2008-03-06 18:51.01 |
1963. Gaál István ezzel a kiváló filmjével elindított egy új utat a magyar filmkészítés aranykorában.Az új hullám, vele kezdődött. Ez a film elszakadt az irodalom köldökzsinórjáról. Eleve képekben lett kitalálva. Ma is aktuális témát hordoz. Ezt arra értem, hogy egy cég, egy vállalat erkölcsi és etikai nagyságát az mutatja meg,hogy elbocsátott alkalmazottairól milyen mértékben tud gondoskodni.Remélem érthető volt a parabolisztikus (áthallásos) gondolatébresztésem. Sajnos csak nyolc nagy játékfilmje készült.Olaszországban tanított,itthon... |
2008-03-06 18:25.09 |
Én rendkívül unalmasnak találom. Távkapcsolós sorozat. Biztos,hogy egy ilyen alkotásért egy vasat sem fizetnék moziban,vagy DVD-én. |
2008-03-06 17:43.16 |
Jó közönségfilm, mely képes katartikus hatást kiváltani. |