Cziki hozzászólásai

Ugrás Cziki adatlapjára
elejére ... 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 ... végére

Helyey László - Vélemények

2009-01-09 10:32.18

...filozófikus vitát szeretnél kiváltani?

A kőszívű ember fiai - Vélemények

2009-01-09 10:24.26

Távkapcs...

2009-01-08 13:35.47

Leírtad már ezt egyszer s talán ezen a fórumon, a fiam is tizenhárom éves, kezdelek érteni, megérteni.

2009-01-08 11:02.26

És vannak lágyszívű emberek is!

2009-01-08 11:00.22

Ilyen gyorsan és "hatékonyan" véleményt változtatni még csak politikust láttam.:)))

Hangyaboly - Vélemények

2009-01-08 10:17.36

Valóban, nem ez volt a Mester legjobban sikerült alkotása. Lépjünk túl rajta!

Alfred Hitchcock - Vélemények

2009-01-08 10:02.19

Kedves Sokdudu! 49. válaszomat, Ahola 47. hozzászólásának címeztem, nem a Te negyvennyolcasodnak! Azt én látom, hogy Te nem kevered a műfajokat, "csak" a számokat!)))

Mikszáth Kálmán - Vélemények

2009-01-08 09:45.24

Hallottad beszélni?

2009-01-07 22:40.54

A legjobb palóc...

Alfred Hitchcock - Vélemények

2009-01-07 22:15.45

Valamit keversz a műfajok között, a 38. hozzászólásomban alább írtam...

Tombol a Hold - Vélemények

2009-01-07 12:47.54

XD!!!)))

Körmendi János - Vélemények

2009-01-06 15:38.06

Egy éve nincs már... Kérdésedre felelsz, keresed a megtalálhatatlant, én is keresem. Talán egy gondolat, egy fogalom: Alázat! No nem túlzott, hanem egészséges. Talán saját maguk keresése egy ("egészséges"?) színházi, avagy filmes világban. Talán az, hogy ezek a művészek, hál istennek nem sztárok, befejezetlen emberek maradtak. Szerencsére, vannak még közöttük élők is. (színészek, rendezők a javából. Talán ezek az emberek életük során láttak is és előbb léptek bele az előttük lévő pocsolyába, amit más átlag ember megmosolyog, ám ők képesek voltak távolabb látni... Talán több rendszert éltek meg és túl, érezték a különbséget, vagy a nem különbséget. Éltek negyvenöt előtt, éltek negyvenöt és ötvenhat között, éltek ötvenhat után, éltek közvetlen kilencven előtt és után. Ám bámikor játszottak, az játék volt, nem idiótaság. Nincs válasz... Talán...

művtöri-topic

2009-01-06 15:01.05

Legyen, ám ha nincs akkor legalább egyet!

2009-01-06 14:51.36

Fantasztikus képeket találsz, mutatsz be és nemcsak itt. Gratula.

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2009-01-06 14:24.31

Teljesen logikus XD:)))... Téged azért sajnállak...

Jean-Pierre Léaud - Vélemények

2009-01-06 11:19.59

A torony figyel-ben volt egy kisebb szerepe, igazán Truffaut fedezte fel a Négyszáz csapásban főszereplőjét. Gyerek főszereplőjét.

Kállai Ferenc - Vélemények

2009-01-06 09:57.00

Eredeti neve neki sem Kállai volt...mint nagyon sok régi színésznek...

Bacsó Péter - Vélemények

2009-01-06 09:53.48

Boldog szülinapot!

Abel Gance - Vélemények

2009-01-05 19:08.20

A francia filmművészet úttörője volt.

Louis Delluc - Vélemények

2009-01-05 19:05.44

Truffaut szerint a filmművészetben két mérvadó irányzat létezik. 1.Lumiérei...A film mint látvány 2.Delluci...mely szerint a godolatok megmutathatóak, érzékeltethetőek és nyilvánvaló jelentésükön kívül, más jelentéssel is bírnak. Az előző irányzathoz tartozóak: Griffith, Chaplin, Stroheim,Flaherty, Gance, Renoir, Rosellini. Utóbbihoz, pedig: Epstein, L'Herbier,Feyder, Grémallion, Huston, Bardem, Austruc, Antonioni, Resnais. Mindkét irányzatot magukon hordozóak: Varda, Doniol-Valcroze, Chabrol.

Jacques Rivette - Vélemények

2009-01-05 18:43.50

A francia "új hullám" egyik alapítója aki már gyerekként a redezőt tartja a film szülőjének, a legfontosabb elemnek.

Négyszáz csapás - Vélemények

2009-01-05 18:36.39

Egyfajta önarckép ez a mestertől. Keleti Márton Trüffó-Büffónak nevezte a Francia "új hullám" egyik legkiválóbb alkotóját, Máriássy Félix és Herskó János tanítványai pedig csodálták, majd megújították a magyar filmet...

A szép Serge - Vélemények

2009-01-05 18:22.35

Ezzel a filmmel indult az "Új hullám"

Helyey László - Vélemények

2009-01-04 22:53.22

Meglesz...Bélák...Jó éjt...

Fábián Bálint találkozása Istennel - Vélemények

2009-01-04 22:41.37

A Magyarok mindenképp jobbra sikerült. Marx József írta a Fábri Zoltánról készült könyvében, hogy itt valószínűleg Ő, mármint a mester futott a szekér után. Közepes osztályzatom ellenére, jó volt látni a filmet, bár tegnap a Magyarok után nem volt annyira jó ízű...

Helyey László - Vélemények

2009-01-04 16:27.09

Speciel a Csengőnek annyi házit adtak a szünetre, hogy képtelen lett volna befejezni holnapra, ezért besegítettem neki. Két filozófia, és egy médiás filmes téma, illetve ebből kettő, amiből a második kiváltható egy rövid kísérleti filmmel. Volt min dolgoznunk. Egy órája fejeztük be az utolsó simításokat. A filmes dolgozatot, osztályzás után feteszem ide, ha kívánjátok, bár elég hosszú.

Szupernova (2005) - Vélemények

2009-01-04 16:11.59

Tipikus sokat akar a szaka film volt. Tudományosság?...0/0 Történet? Az volt benne több, mentek a párhuzamok, annyira, hogy Bolyainál sem találkoztak. A végét már nem bírtam megnézni... Kár a szót érte...

Kaja-pia topik, avagy: ki mit szeret enni-inni?

2009-01-04 15:54.26

Káposztaleves, korhely módra, brassói aprópecsenye, csemege uborkával. Nagyon jól sikerült.

Kis Katalin házassága - Vélemények

2009-01-04 15:46.55

Örömmel olvastam nagy terjedelmű érdekes hozzászólásod, csak azt nem értem miért fektettél ebbe a "távkapcsolós" propagandisztikus szörmedvénybe ekkora energiát? Gondolom nem az átnevelésem, végett, ne félj arra nincs szükség! Alapvetően egyetértünk, a problémát, (szerintem, vita nics közöttünk), csak egy kis inkongruencia okozza. Mint alább említettem nagyon felkeltette ez a film, a sematizmus értékeire, értéktelenségeire a figyelmem. Szeretnék több ilyen alkotást, "alkotást" megnézni. Mégegyszer, nekem eszembe nem jutott a távkapcsoló... Mivel ezen filmekről vizionizálás hiányában többet nem igazán tudnék írni, ajánlom a figyelmedbe az alábbi írást, mely egy nagyobb terjedelmű dolgozat, cikk, elemzés, kritika általam összevágott rövid esszenciája. További kellemes filmélményeket kívánok Neked, akár Máriássy Félixtől is, mint például az Imposztorok! Varga Balázs Kötelékek Máriássy Félix filmjei, részletek Termeléstörténetek "Az ötvenes évek elejének magyar filmjeit hosszú időn keresztül a sematizmus kategóriájába sorolta a filmtörténetírás, a korszak pontosabb elemzése és értelmezése csak a nyolcvanas évek végén kapott lendületet. A vizsgálatok középpontjába a filmek közös dramaturgiai és értékorientációs elemei kerültek, ezek alapján általában három fő cselekmény és motívumszálat különböztettek meg az elemzők. Ezek a termelési, a szabotázs és a nevelődési történetek, melyek az esetek döntő többségében metszik egymást. Mivel a filmek többségének helyszíne a gyár és a termelőszövetkezet, meghatározó cselekménymozzanatuk pedig a termelés teljesítményének fokozása, jogosnak tűnik a korszak alkotásait az értékmentes termelési filmek kategóriával jelölni. A gyárban ott rejlik az egész világ - a gyáron (azaz a munkán, a termelésen) kívül pedig nincsen más világ. Ezekben a filmekben ritkán jelennek meg a magánélet színterei. Máriássy első két filmje, a Szabóné és a Kis Katalin házassága azért is tűnik ki a sorból, mert bennük dramaturgiai szerepet kap a hősök magánélete, nem függetlenül attól, hogy elsősorban nem a szabotázs-, hanem a nevelődési tematikára és konfliktusokra helyezik a hangsúlyt. Megmentésre érdemes hőseiknek az előtörténete, a családi háttere is érdekes. Természetesen a privát történeteket is masszívan átszövi az ideológia: a magánéleti szál vagy éppen az idill mindig a politikával terhelve jelenik meg. A Szabónét ugyan elismerő kritikák fogadták, még az is elterjedt, hogy Máriássy Kossuth-díjat kap érte, az ígéretek mégsem teljesültek, sőt, a szintén beharangozott egyéves moszkvai ösztöndíjról is le kellett mondania. A tervgazdálkodást népszerűsítő, tréfás kisfilmje nem készülhetett el, a Tanácsköztársaságról szóló jubileumi dokumentumfilmje viszont alkotói kompromisszum és vágói-retusőri bravúr felemás eredménye, ugyanis Kun Béla helyett a pusztán néhány képkockán látható Rákosi Mátyást kellett megtennie az események főszereplőjévé. Ennél is komolyabb traumát jelenthetett, hogy Máriássyt Pálffy György és társai koncepciós perének megörökítésére kényszerítették.1 Ilyen előzmények után készült el 1950-ben első Máriássy Judittal közös forgatókönyvük, a Kis Katalin házassága. A Kis Katalin házassága kettős nevelődési történet. A faluról felkerült ifjú leány kezdetben el sem tud képzelni szebb és jobb életet, mint ami a fővárosban várja, Jóska azonban meg van győződve arról, hogy öntudatos párttagnak és sztahanovistának lenni mindennél fontosabb. Csak az érdekli, hogy magából és Katából élmunkást faragjon, képes a tanulókörben is megszégyeníteni feleségét, amikor kiderül, hogy nem jegyzetelte ki a házi feladatnak kapott Lenin-brosúrát.2 A kölcsönösen egymás fejéhez vágott vádak szerint Jóska zsarnok, Kata reakciós: a fiúnak csökönyösségéből és munkamániájából kell engednie, a lánynak pedig öntudatos munkássá kell válnia. Ez lenne a film tétje, a cselekményvezetést azonban már egyértelműen a termelési filmek kliséi uralják. A nevelődési történet mellett jelen van a szabotázs-motívum (az üzem bővítését akadályozó és a szovjet gépeket megrongáló mérnök személyében), de talán ennél is jellemzőbb az erősen determinált és hierarchikus társadalomkép: a származás mindent eldönt, a paraszti vagy munkás származású hősöknek hibái lehetnek, ám ezekből tanulva - a párttitkár és a szovjet példa segítségével - öntudatos dolgozókká válnak; a polgári származású, értelmiségi figurák pedig kizárólag negatív szerepben tűnhetnek fel.3 Már a név, az öltözködés, a viselkedés egyértelművé teszi a szereplők hovatartozását: az urak cigarettáznak és boroznak, a brigádtagok együtt énekelnek, táncolnak és röplabdáznak. Az egyik oldalon a polgári, individuális értékrend, a másik oldalon a közösség öntudata határozza meg a cselekedeteket. A gyárban a munkások mindig csapatban mozognak: a munkavégzés, a túlóra egyaránt kollektív, ahogy a Tervhivatalba is együtt mennek el. Az egyéni teljesítmény és a hozzáértés nem minden, sőt, adott esetben inkább csak gyanús - a reakciós mérnökök mentegetik magukat álságos szakmai érvekkel. "A vezetéshez nem elég, hogy valaki jó szakember legyen. Mi kommunistát akarunk." - a párt kívánalmai egyértelműek, így kerül az igazgatói székbe egy szövőlány, így lesz párttitkár az egykori vasmunkásból - és a Terviroda munkatársa a kiváló gépmester Varga Jóskából. Az öntudatosság és a következetesség az élet minden színterén érvényre kell hogy jusson. "Az elvtársak magánélete, házassága nem közömbös a pártnak." - hangzik a kulcsmondat a filmvégi gyűlésen. Kis Katalin két hónap alatt bebizonyította, hogy érdemes bízni benne, Jóska pedig megértette, hogy nem elég a gyárat szeretni, hanem az emberek lelkével és érzelmeivel is törődni kell. A Kis Katalin házassága alapkonfliktusát jelentő kettős nevelődési történet hitelességét és életszerűségét szinte teljesen semlegesítik az ideológiai sablonok, mégis érezhető a Szabónét és a Kis Katalint összekötő motívum: a dogmatikusság és az életformaváltás problémája. Szabóné illetve Varga Jóska egyaránt tételes, hűvösen céltudatos figurája a pusztán elveknek élő, és saját közegével, a hétköznapi ügyekkel nem szembesülő hősök sorozatát indítja el Máriássy életművében." Felhasznált irodalom Báthory Erzsébet: Új emberek termelése. Filmkultúra (1990) no. 3. Bíró Yvette: Stílusproblémák a mai magyar filmművészetben. Jegyzetek Fábri Zoltán és Máriássy Félix rendezői stílusáról. Filmkultúra (1962 május) no. 12. pp. 3-46. Gábor Miklós: Ki is volt valójában Máriássy Félix? Mozgó Képek (1987 április) o.n. Gyürey Vera: Csempészek. Egy pikoló világos. In.: Magyar Filmkalauz. Magyar Filmintézet-Magvető: Budapest, 1985. Forgács Iván: Egy mítoszteremtési kísérlet. Filmkultúra (1990) no. 3. pp. 50-55. Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix. Egy félbeszakadt művészi pálya. Filmkultúra (1975) no. 4. pp. 37-48. Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Filmvilág (1989) no. 6. Rainer M. János-Kresalek Gábor: A magyar társadalom a filmen. Társadalomkép, érték és ideológia 1948-1956. Szellemkép (1990) no. 2., no. 3. o.n. Beszélgetés a szakmáról. Szabó István és Máriássy Félix megnetofonbeszélgetése. In.: Máriássy Judit-Máriássy Félix: Imposztorok. Budapest: Magvető, 1970. pp. 199-236. Szilágyi Gábor: Tűzkeresztség. Budapest: Magyar Filmintézet, 1991. Szilágyi Gábor: Életjel. Budapest: Magyar Filmintézet, 1994. Zsugán István: A Budapesti tavasztól - a Kötelékig. Beszélgetés Máriássy Félixszel. Szubjektív magyar filmtörténet 1964-1994. Osiris-Századvég: Budapest, 1994. pp. 87-92.

2009-01-01 14:18.23

Akkor a Tanúra sem volt semmi szükség? Bocs, de én most kezdelek úgy értelmezni, hogy a komcsi időszakban készült propaganda szagú filmeket akár el is égethetnénk. Alább már írtam, hogy pont a Kis Katalin házasságához hasonló filmek végett többet tudhat meg az ember az adott korról mint sok könyvből. A film a rákosi renszer és a "konkrrét film" karikatúrájaként is interpretálható. Épp ezért fontos. Kíváncsi vagyok Máriássy Félix munkásságát, életművét (baloldali beállítottságú volt) hányasra értékelnéd? Egyébként Boldog Új Évet Kívánok Neked!

elejére ... 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 ... végére