Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Pénzcsináló - HBO, 17:50 |
Street Fighter - Harc a végsőkig - Film Mánia, 18:05 |
Frost/Nixon - AXN, 18:25 |
Hanta Boy - RTL Három, 18:40 |
Az angoltanárnő - TV4, 18:50 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Sherilyn Fenn (60) |
Rachelle LeFevre (46) |
Brian Krause (56) |
Tony Leung Ka Fai (67) |
Linus Roache (61) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Államérdek - Vélemények |
Mit hallgatsz most? |
Sodrásban - Vélemények |
Filmet keresek, de se a címét, se a szereplők nevét nem tudom |
Parkoló (2014) - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A gép |
Meret Becker |
2011-03-26 16:01.28 |
Mivel egy kifejezetten értelmes emberről beszélünk, valószínűsíthető, hogy a fia születése után nemigen ugrott neki egyből a K2-nek, hogy legyűrje. Miután felépült 2003-ban, és 2004-ben megjelent a könyve, eldöntötte, hogy tovább halad az álmát beteljesítő úton, mégpedig, hogy ő lesz az első, aki télen, ráadásul teljesen egyedül mássza meg Colorado összes tizennégyezresét. 2005-ben ez sikerült neki.
A feleségével 2007-ben ismerkedett meg; a fia 2010-ben, azaz tavaly született. Lehet, hogy azóta visszatért a mérnöki munkájához, és csak a közeli erdőkben túrázgat a családjával. Nem tudom. De azt igen, illetve hiszem és sejtem, hogy egy életre megtanult becsülni. Az igaz, hogy aki nem olvasta a könyvet, annak nehezebb magáévá tennie a személyét, és nehezebben jut el addig a pontig, hogy a lehető legtisztábban értse őt, és fejet hajtson neki, egy létező, hús-vér embernek. Pont. De a világ akkor sem nem fekete-fehér. Sok minden más is élősködik a két véglet között. Ne egy nárcisztikus személyiségzavaros önszerelmes fickót képzelj magad elé, csak azért, mert bukott egyet. De ne is egy tökéletes, hibákat hírből nem ismerő regényfőhőst, aki - csak mert az író, vagy forgatókönyvíró úgy döntött - nem képes elbukni soha. Nekem aztán van jobb dolgom is, hogy sorra vegyem az összes embert, kinek mi tetszik és mi nem és miért és mért nem - ez nem számít. Én is csak olyan vagyok, mint Te, vagy bárki más. Csak szerintem nem érdemes mézeskalácsot nyalogatva egy szűk csövön keresztül szemlélni a világot. Én tartom a tétet, szerintem fel kéne tudni ismerni az értéket, és ez az. |
2011-03-25 21:35.11 |
" Szeptemberben anyával megnéztük a kanyonban készített videofelvételt. Együtt sírtunk. Nehéz volt látnia szenvedésemet, de emlékeztetett bennünket arra, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy együtt lehetünk. Kézenfogva ültünk a kanapén, és csak ismételgettük: Szeretlek. [...]
Megbékéltem mindazzal, ami történt. Lehetőségeim határtalanok. Csoda történt velem, ami rengeteg embert megérintett szerte a világon, és ezt nem cserélném el semmiért, még jobb kezemért sem. Balesetem és megmenekülésem volt életem leggyönyörűbb spirituális élménye, és ha a következmények tudatában visszamehetnék az időben, megint azt mondanám Megannek és Kristinek, hogy viszlát, és nekiindulnék a kanyonnak. Sokat tanultam, nem bánom azt, ami történt. Megerősített abbéli hitemben, hogy mint lelki lények, örömünket és szenvedélyünket kell követnünk, és egymást megihletve kell élnünk. Minden más ebből következik. Amikor ihletet találunk, cselekednünk kell magunkért és másokért. Még akkor is, ha nehéz a döntés, vagy ha valamit el kell vetnünk magunktól, és tovább kell lépnünk..." |
2011-03-20 20:39.36 |
Mindenképpen érdemes elolvasni, ha ajánlhatom. :) Sokaknak az az első kifogásuk a filmmel és a könyvvel kapcsolatban, hogy a jelen csupán egyetlen helyen játszódik. De hiába a mozdulatlanság, Ralston hatalmas utat tesz meg önmagában, többször is harcol saját lénye ellen, és ha ezt felismerjük, egy felejthetetlen élményt kapunk cserébe, egy nagy adag ön- és társadalomkritikával fűszerezve. De ezt így, az egészet nem is lehet rendesen szavakba önteni. A könyv minden második, ha nem minden oldaláról csodálatos sorokat tudnék beidézni, és ez n e m s e m m i. Érték, emberek.
Sajnálom, hogy ennyire nem bírtam magammal az előbbi hozzászólásnál, és csak így idepofátlankodtam. xD De ez már néha sokk. Némelyik ember annyira buta és sekélyes tud lenni, hogy úristen, mindjárt magamhoz nyúlok. |
2011-03-20 18:27.27 |
Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy egyéni véleményt alkosson. Lehet, hogy valaki szerint unalmas a film, és bealszik a felénél, de persze előtte még velősen megjegyzi, hogy az ebbe fektetett pénzen más értékesebbet is vehetett volna. De az, amit itt néhány bejegyzéssel előtt olvastam - rám mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy kötekedő vagy rosszindulatú ember vagyok -, olyan szinten ki és átforgatta a gyomromat, hogy úgy érzem, muszáj reagálnom erre az igen bölcs, emberi és hihetetlenül frappáns megjegyzésre.
Kedves IASON. Itt csak egyetlen egy balfasz van, aki feldühít másokat - megtalálod őt a tükrödben. Vered a segged, hogy "hülyegyerek", "barom", más anyját meg alapból nem szidjuk, ejnye-bejnye, te kis "gonosz". Nem vagy Te egy kicsit kapd be a f****m? Most nézd meg, le kellett süllyedjek egy pillanatra a Te szintedre. Így talán megérted a lényeget. De, hogy más is felfogja, idéznék néhány sort Ralston könyvéből: " Foszladozó kondenzcsíkok ívelnek át a mélykék égen a vörös sivatagi fennsík felett, és azon merengek, vajon hány izzó nap telt el már e pusztaság teremtése óta. [...] Felmerül a kérdés: vajon mi maradt fenn öt évezreden át a mai, látszólag fejlett társadalmakból? Valószínűleg nem a művészeti alkotások. És rekordmennyiségű szabadidőnk bizonyítékai sem; ha másért nem, hát azért, mert legtöbbünk a tévékészülék előtt fecsérli el ezt az értékes időt." Ez egy más Világ, drága Iason, amit Te sosem fogsz teljes ép eszeddel megérteni, de még én sem, pedig én most okosabbnak hiszem magamat Nálad, bár, ez nem lehet valami nagy szó. Nem ítélhetsz el egy olyan embert, akit nem ismersz. Legalább olvasnád el a könyvet, hogy megpróbáld megérteni ennek a fura figurának az érzéseit, és a vágyait; hogy ha ő nem mászhat hegyet mínusz fokokban, és nem izzadhat a vadonban, akkor nem is él igazán. Ő az, aki túrázás közben adhatja át magát egy feljebbvaló erőnek, és „boldog, mert boldog, és nem valamiért boldog.” Másfelől Ralston tele van hibákkal. Mert ember. A könyv és a film is egyaránt erre tanítják az adást fogni képes húsdarabokat; hogyan jön rá arra a szomorú tényre, hogy jobban meg kellett volna becsülnie a szeretteit. Azt hitte, azért szeretik és tisztelik - mindig eldicsekedik ezekkel - mert egyre nagyobb és egyre veszélyesebb hegyeket hódít meg. A kanyon mélyén jött rá, hogy azért becsülik őt meg, mert ő az, aki, és olyan, amilyen. Mérhetetlenül önző volt, és túlzott magabiztossága sodorta őt bajba. Nem adta meg senkinek, merre és hova megy, azaz megszegte egy túrázó első számú alaptörvényét. Egy kissé önző, makacs, telhetetlen, nyughatatlan, de kellemes személyiség, akinek a lelkierejéről sokan példát vehetnének. Imádtam olvasni azt, ahogyan ír, hihetetlennek találom tapasztalatait, melyeket volt bátorsága elénk tárni. Ralston rengetegszer kihívta maga ellen a sorsot. Üldözte már őt medve, majdnem belefulladt egy örvénylő folyóba, sodorta el lavina. Kerültek már bajba miatta többen is, amely végett el is hagyta két barátja. De mindig felküzdötte magát a felszínre, és mindig tanult a hibáiból, ahogyan a balesete után is tette, és emiatt más ő, mint mi. Tanult a hibájából, mert kapott egy kis pluszt, és mert ezután mindig hagyni fog egy üzenetet maga után. Sajnos az a baj, hogy kevés nála mélyebb lelkű, értékesebb, intelligensebb ember él a Födön manapság. Iason: Ő nem legyőzni akarja a természetet. Nem versenyzik vele, hogy megmutassa, ő az „erősebb”. Ő erre született. Más a lelke, mint a Tiéd. Nyeld le, te hatalmas nagy „ász”. Kicsit bővíthetnéd a szókincsedet, nem gondolod? Visszatérve a filmre – hiszen itt a filmet kéne véleményezni. Egyedi, nem szokványos, ez biztos. Nyers, nem körvonalaz, megtörtént; ilyenekre van szükség manapság, hogy ne felejtsük el, mik és kik vagyunk. Hogy nyitva tartsuk a szemünket. Esetleg nem töltünk túl kevés időt a szeretteinkkel? Mennyire becsüljük meg azt, amink van? A vizet? A másodperceket? Gyönyörű alkotás a maga nemében, mert letaszít, megmozgat, majd végül teljes szívvel felemel. Iason, ajánlom neked minden jóindulatommal az Alkonyat-féle butító, vécépapírcsücsökre való darabokat, amiket nem kell gondolkozni, csak nézned kell habzó nyállal, és máris felfoghatod azt a temérdek értéket, amit magában hordoznak. A tökéletes alakokat, a főszereplőket, amik láttán felizgulhatsz. Gratulálok a hatalmas indulatodhoz és a beszűkült csatornádhoz. Undormány ide, kurva anyját oda, ilyen a nagybetűs Élet. Kívánom, hogy soha ne kerülj olyan helyzetbe, mint amilyenbe Ő, mert a Te eszeddel valószínűleg csak annyit következtetést vonnál le, hogy „ Nem azért jártál így mert nem szóltál senkinek, hanem azért mert a sors így hozta. „ *magnótaps*. |