 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Képvadászok - Magyar Mozi TV, 18:10 |
| Alkonyat - RTL Három, 18:30 |
| Végső visszaszámlálás - Film Mánia, 18:50 |
| A specialista - Mozi+, 19:00 |
| 40 nap és 40 éjszaka - Film Café, 19:10 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Fisher Stevens (61) |
| William Fichtner (68) |
| Curtis Armstrong (71) |
| Alison Pill (39) |
| Michael Rispoli (64) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Boldogság bármi áron   |
| Cillian Murphy |
B. Szabó János hozzászólásai
HISTORIA
| 2008-12-18 19:05.24 |
| Kedves Legisfalk!
"Ami meg a két Jánost illeti, én ugyan még soha sehol nem hallottam arról, hogy egy apa (anya) második gyermekének is ugyanazt a nevet adta volna, amit első, még élő fiára is aggatott, ezért nem is gondolom, hogy ennek kirívó szokatlanságát bizonyítani kellene." Tartok tőle, hogy nincs ezzel egyedül, pedig nem párját ritkító gyakorlat – azaz nem csak Havasalföldön találtak rá példákat. Ajánlom figyelmébe erről Arthur E. Imhof német történész könyvét (Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat – és miért boldogulunk mi ezzel olyan nehezen ... Akadémiai Kiadó, 1992.), amiben német példák alapján egyfajta magyarázatot is lelhet erre a szokásra. (Ha rajtam múlna ez a könyv már minden felsőoktatási intézmény történelem szakán kötelező irodalom lenne.) Üdvözlettel: B. Szabó János |
| 2008-12-18 09:30.22 |
| Kedves Legisfalk!
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet a Mohács postban a Wikipédiára történt hivatkozásra - a jelenlegi - Ön által idézett - megfogalmazásban én aligha tenném a hivatkozásaim közé. De ezt majd megbeszélem a szerkesztőkkel. "Hunyadi János királyi származását azonban a szóbeszéden, szájhagyományon túl bizonyos konkrét adatok is erősítik, egy legalábbis biztosan, mely szerint atyjának volt egy másik János nevű fiai is. Erre gondoltam, amikor az idézett mondatot megfogalmaztam." Én ugyan nem nagyon értem, hogy ez mivel és mit bizonyítana ez esetben, de felhívom a figyelmét arra, hogy ezt mások szerint ez éppenséggel egy kedves havasalföldi szokás volt:) (Nem tudom, hogy igaz-e, de állítólag még a nagy Conducatornak is volt egy Nicolai nevű testvére.:) Remélem a Radunak Századokban megjelent tanulmánya kellőképen meggyőző a tekintetben, hogy nem egy román soviniszta munkáját ajánlottam a figyelmébe. További jó diskurálást! B. Szabó János |
| 2008-12-17 19:43.24 |
| Kedves Legisfalk!
"Sajnos az, hogy Hunyadi János Zsigmond fia lett volna, nem bizonyítható. Vannak erre utaló adatok, a puszta szóbeszéden túl". Úgy tűnik számomra, hogy Lupescu Radu tanulmányához képest Ön új adatokkal is rendelkezik. Mivel tetszik nekem a történelemhez való hozzállása, s remélem tényleg módjában lesz majd iskolai katedrán is kipróbálni az Ön által szorgalmazott tanítási elveket, csak biztatni tudom, hogy írja meg ezt a témát egy poszt formájában a "Töri blogra". A szerkesztők örömmel fogadnak minden jó színvonalú írást – de látja, még az enyém is "átcsúszott". :) Ha esetleg szeretne hozzájutni az általam ajánlott tanulmányhoz, szívesen elküldöm Önnek majd a másolatát, ha valamilyen formában tudatja velem a postacímét. Számos olyan részlet található benne, illetve több olyan irodalmi utalás is, ami tovább árnyalhatja az összképet, mint például, hogy ki szerint volt Hunyadi anyja katolikus, illetve ortodox vallású, mennyire voltak elterjedve a korban Havasalföldön a Hunyadi felmenői és nagybátyjai között felbukkanó "kun" nevek (Serb/Serbu, Serbea, Vajk/Voicu, Voico, László/Radu, Radul, Magas/Mogos), stb. Üdvözlettel: B. Szabó János |
| 2008-12-16 17:39.59 |
| Kedves Legisfalk!
Látom Hunyadi származásának kérdése a legfontosabb pont az Ön számára, és nem tud hozzájutni az általam ajánlott irodalomhoz. "Tehát ha jól értem, mára egy román történésznek sikerült bebizonyítania, hogy Hunyadi János nem lehetett sem Zsigmond törvénytelen fia, sem szerb, sem kun eredetű személy, ellenben jelen tudásunk szerint egyértelműen kijelenthető, hogy román származású volt." Mondjuk inkább sikerült a források valódi értékére rávilágítania, és megerősítenie azt, amit MAGYAR történészek állítanak már több mint száz éve – miközben cáfolt számos megalapozatlan, túlzó román történeti elképzelést. Mivel a XV. században már nincs a Kárpátoktól keletre kunnak nevezhető etnikum, a betelepülőket bajos lenne kunnak nevezni, habár a román bojárcsaládok jelentős része valóban kun/tatár eredetű volt, s a kunok/tatárok biztosan részesei voltak a mai románság etnogenezisének. (Hunyadi családja különben rokonságban állhatott a havasalföldi fejdelmekével.) Ám ahogyan a középkorban Magyarországra települt nyugati lovagok által alapított nemzetségek is magyarnak számítanak, nincs ez másként románok vezető rétegével sem – mint ahogy a havasalföldi eredet ellenére Hunyadi családja is magyarrá vált új hazájában. Aki azonban jobban szeretne hinni valami másban, nem árt, ha legalább ismeri a pleytkát, aminek hitelt ad. Zsigmond-féle történet ugyanis Mátyás történetírójánál, Bonfininál bukkan fel – mint a Cilleiek rágalma. Az itáliai tudósok antik Corvin verziójával szemben az öntudatos magyar krónikásnak, Thúróczynak – és mivel műve még Mátyás életében megjelent, nyilván magának a királynak is – viszont minden további nélkül megfelelt a család havasalföldi származása – Zsigmond emlegetése nélkül. Különben akár Bonfinit, akár Heltait vesszük is alapul, a történet szerint Zsigmond szépséges szeretője egy "oláh" leány lett volna. Azaz ha Hunyadi apja Zsigmond király is, a XV–XVI. században lejegyzett történet szerint anyai ágon még akkor is román a család. Időről időre tapasztalom, hogy szép számmal akadnak olyanok, akiket ez zavar. Engem nem, ahogyan az sem, hogy Petőfi ősei szerbek, Kossuthé pedig szlovákok voltak. Mit számít ez, ha kiváló magyarok lettek belőlük? Remélem így még kielégítőbbnek tartja a válaszom. |
| 2008-12-15 15:36.39 |
| Kedves Legisfalk!
Röviden válaszolva az Ön által felvetett problémára, problémákra: a blogbejegyzés, ami eredetileg egy rövid ismeretterjesztő írás volt, alapvetően nem Hunyadi Jánosról vagy az ő származásáról szól. Az írás belső arányai ezért értelemszerűen nem tették lehetővé, hogy az összes érintett problémát az Ön által kívánatosnak tartott mélységben tárgyaljam. Amennyiben komolyan érdekli ez a kérdés ajánlom figyelmébe a Budapesti Történeti Múzeum 2008. évi "Hunyadi Mátyás, a király" című kiállításának katalógusát, melyben egy külön tanulmány foglalkozik a Hunyadiak genealogiájával - egyébiránt egy kiváló román kutató tollából, ámde mindenféle politikia "mellékzönge" nélkül. (Ezek engem egyébként sem érdekelnek különösebben.) Amit ma erről a kérdésről tudni lehet, abban az írásban megtalálhatja - végkövetkeztetései pedig lényegében nem térnek el az általam megfogalmazott mondattól. A lakosság számról: minden a korra vonatkoztatot adat becsült érték. A becslések koronként és kutatóként változnak egy bizonyos tűréshatáron belül. Ami az országterület nagyságát illeti: az egyébként az Ön által is idézett Engel Pálnál is idézett adatról van szó, mely kétség kívül csak az ország "törzsterületét" foglalja magába, a bizonytalan, gyakran változó kiterjedésű, a XV. század végére erősen elnéptelenedett bánságokat pedig nem. Úgy vélem ennek feltüntetése tehát nem hiba, hanem csupán a biztosabb adat javára történt döntés kérdése. (Amivel sajnos a történeti demográfia esetében nem rendelkezünk.) Kronólógiai szempontból természetesen Önnek igaza van: Mátyás halála után valóban egy viszonylag rövid, 1492-ig tartó háborús időszak következett. Az írásom mondandóját tekintve azonban úgy ítélem meg, hogy ennél sokkal fontosabb az ezt követő több évtizedes béke periodus a Jagello-érában, amit hangsúlyozni próbáltam. Relmélem sikerült kielégítő választ adnom felmerült kérdéseire. További jó kutakodást a témában! Üdvözlettel: B. Szabó János |
| 2008-12-15 00:52.29 |
| Kedves Legisfalk!
Remélem nem veszi rossz néven, ha segítségére sietek e bejegyzése kapcsán, hiszen a "komoly" problémákat illik komolyan venni :) Mivel látom, hogy mélyen érdekli szakmai múltam, ám mégsem "boldogult" velem az interneten, itt megtalálhatja, amit keresett: www.janosbszabo.hu A helyzet ugyan kétség kívül gyorsan változik, de azért jelzem, hogy a mai történészek munkásságának áttekintésére még mindig alkalmasabb egy könyvtár, mint az internet - a mohácsi csatával kapcsolatban pedig talán érdemesebb az általam írt kis 180 oldalas zsebkönyvet forgatni, mint egy blog három posztnyi bejegyzésére hagyatkozni. (Bár - szerintem - a terjedelmehez mérten azzal sincs semmi gond.;) Ha viszont ennyire azért nem érdekli a téma, a honlapomon megtalálja az itt korábban ajánlott tanulmányomat Üdvözlettel: B. Szabó János |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu