Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Fantomas - Film Mánia, 14:35 |
Dűne - HBO, 14:50 |
Az élet dicsérete - Epic Drama, 14:55 |
Ízek, imák, szerelmek - Viasat3, 15:20 |
Shazam! - Az istenek haragja - TV2, 15:25 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Az utolsó űrhajó |
Josephine Park |
2006-11-24 16:39.37 |
Emericus Latoricus... Figyelemre méltó és még az is lehet, hogy egyszer használni fogom:D |
2006-11-24 16:36.15 |
A hold-ugató-gondolom kutya,
Napkeltő-talán kakas, Útmutató-meg talán kocsirúd. Most ez jutott eszembe. |
2006-11-24 16:31.11 |
Egy kis fantasy
Összeszedték magukat és a szétszaladt lovaikat, majd nagy nyögdécselések és üleptapogatás közepette nyeregbe kínlódták egymást és " szélsebes vánszorgásba" csaptak. Lógó már nem az volt, aki az eset előtt. Tudott ülni, és ami a legfontosabb: Beszélni! Mostmár nem voltak olyan vidámak útitársai. Ijesző terepen haladtak. Mindenütt égig érő sziklákkal övezett szurdokok, meg-meginduló kőlavinák, amik mindig akkor csapódtak be tőlük nem messze, mikor odaértek. Hátasaikat valami nyugtalanította. Idegesen kapkodták fejüket, mozgatták füleiket. Hátuk mögött óriási robajjal, szinte az egész hegy megindult lefelé és a visszaút el volt vágva. Aragon döntött és váratlant húzott. -Az ellenség bizonyára azt akarja, hogy hanyatt homlok rohanjunk előre a vesztünkbe! Hátra arc! Vissza az omláshoz!-Kiáltotta. -A nagy rohanás következtében 2-3 ló felbukott, de ez nem nagyon hatotta meg őket. Kisebb gondjuk is nagyobb volt annál. Mikor visszaértek, leszálltak és gyalogszerrel próbáltak feljutni. Botladozásuk eredménye elég elkeserítő volt. Csak egy keskeny, szinte járhatatlan úton tudtak tovább haladni. Lógó (Mostmár nevezzük Imosus-nak) felismerte a helyet. A nevét nem tudta, de már járt itt. Azt is tudta, hogy a hegy túloldalán kell lennie egy várnak. Valahol messze... -A vezérek beszámoltak hadiszerencséjükről, nem feledve "elévülhetetlen érdemeiket" sem. Közölték, hogy Miragon seregeit leverték, városát és birodalmát a földdel tették egyenlővé, az öreg király pedig felvette a "néhai" előnevet. Nagyúr biztosította őket afelől, hogy amennyiben hűségesen szolgálják, úgy sűrűn vehetnek rész háborúban és így tovább gyarapíthatják eddig is tisztes vagyonukat. Ezzel belopta magát szívükbe. -Ez kell nekünk! Óbégatták kórusban boroskupák emelgetése közben, ha éppen nem ittak. Éljen a nagyúr! Meg fületlen és szemetlen!-Mivel nem voltak teljesen híján a gyakorlatiasságnak, tudták, hogy ezt a két csúf gazembert is "fényezniük" kell egy kicsit. E két hatalmasság eleinte kissé zavartan tekergette ronda farkát, majd megrészegülve elhitték eme negy szeretetet. Nagyúr erősen túrta nam túl kisméretű orrát és a zsákmányt megette. Ez őnála a legmélyebb gondolkodás csalhatatlan jele volt. -Hol lehet Imtor? Hogy kellene megtalálni? Imosusnak ismét erősen fájt a feje. Nagy robbanásra emlékezett, egy ismerős szobára, ami telis-tele volt mindenféle furcsa edényekkel, üvegekkel, utána egy haldokló, hason fekvő alakot látott, egyre közelebbről homályosan, egy csoportnyi durva ember, aztán megint a hajó. Mikor kinyitotta a szemét, éppen egy hatalmas pofont készült Altvirt a képére mérni, mint megtudta, már a harmadikat. A többiek rémülten nézték kardjukat markolászva. -Mi van?-Kérdezte. -Hát elég furcsán viselkedtél! Ijesztő hangon, hadarva kiabáltál, dobáltad a testedet és még az arcod is hullámzott, változott, de én ezt nem hiszem el! Úgyhogy úgy gondoltam, felébresztelek. -Hol van Aragon? Indulnunk kellene. Nemsokára hazaérünk. Valamikor erre éltem. -Te erre laktál? Ilyen helyen? Egyáltalán hol vagyunk? Itt még a csillagokat sem lehet látni! -Ha igyekszünk 3-4 nap múlva otthon leszünk!-Mondta magabiztosan. -Nálam. -És az üldözőink? -Nincsenek. Mondta egyre határozottabban. Hitetlenkedve néztek össze. -Hallottátok mit mondott!? Indulás!-Kiáltotta Aragon és furcsán nézett Imosusra |
2006-11-24 15:32.26 |
De még milyen... |
2006-11-24 14:16.59 |
Biztos, nem hangosítottad fel:-) |
2006-11-24 14:15.39 |
A cím: Fejezetek az esőerdőből |
2006-11-24 14:11.32 |
Megtörtént:DDD |
2006-11-24 14:03.57 |
Nos! Hajam, mint olyan,"nem túl dúsan keretezi szép metszésű arcélemet", ezért az árvalányhaj sajnos már idejétmúlt. (Főleg, hogy nem vagyok e nem nemes képviselője...:-) Ezért marad a betyár jelző:-DD Egyébként Imre |
2006-11-24 13:56.06 |
Hm-Legyek Ura! 1986-ban olvastam és mikor a magyartanárom kérdezte: "Mit olvastatok a téli szünetben?"-Legyek Ura-Volt a válasz, azonnal beírt egy ötöst... |
2006-11-23 21:23.24 |
Mi ez a nagy csend mindenhol? |
2006-11-23 21:21.58 |
"Elmentem szemészetre, az orvos felírt egy szemüveget. Feltettem, kimentem az utcára és megrökönyödve láttam; az utcák koszosak, a lányok nem is annyira szépek! Levettem a szemüvegemet és azóta nem hordom" |
2006-11-23 21:14.29 |
Nekem is nagy vágyam a Korán elolvasása, eddig csak összegző műveket és különböző vallásokat bemutató olvasmányaim voltak ebben a tárgyban a Biblia után. De azért vannak más jellegű, nagy kedvvel olvasott könyvek: Umberto Eco: A foucault-inga (ez volt a legutolsó), Márai Sándor, Kosztolányi, Kertész, Esterházy (egy különleges világa van) André schwartzbart és még sokan mások. Naplók, életrajzok, és Petőfi, József Attila, Faludy, minden mennyiségben.-Persz ez a szabadidőm függvénye... |
2006-11-23 19:29.28 |
Azt hiszem, holnap folytatom. Nagyon sürgős-mondhatni-halaszthatlan pihenésem van:-) |
2006-11-23 19:14.52 |
Ezen nincs mit folytatni, ez így kerek, ahogy van... |
2006-11-23 16:04.01 |
Dagad a keblem! ( A google miatt) egyébként pusztai-és ez nem biztos, hogy név... |
2006-11-22 20:24.56 |
Már fogalmazódik bennem, hogy fogok hozzátok csatlakozni, csak kell egy kis idő...
üdv:pusz |
2006-11-22 20:21.57 |
Isten veled Gyuri bácsi!
Mostmár te is a halhatatlanok közé tartozol! Tudtuk, hogy ez el fog következni, de nem akartuk elhinni... Te voltál a SZÉPíró! Aki szeretett téged és elolvasta Pokolbeli víg napjaim életírásodat, az mindent tudott szerelmeidről. Amit most az egyik kereskedelmi tv elkövetett veled szemben, az csúnya dolog volt! Nagyon csúnya! Ez csak hírverés volt a részükről, nem az irántad érzett megbecsülés, szeretet. Remélem fent lévő barátaiddal jól érzed magad! Isten veled Gyuri bácsi!! |
2006-11-22 20:08.42 |
Egy kis fantasy
Ütemes ringatózásra eszmélt. Bár érezte, hogy fejjel lefelé lóg, már nem fájt a feje, csak nagyon szomjas volt. Hallotta, ahogy az ismeretlenek beszélgetnek, férfias vicceiken harsogó nevetésben törnek ki, de ami még mindíg meglepte, az az volt, hogy érti a nyelvüket. Most már emlékezett. Egy hajó, egy vihar, árbóchoz kötözve, vészesen közelgő part, rémült sikolyok, aztán recsegés, sötétség, fájdalom, emberi hangok, egy szakállas férfi, aki az imént mászott fel a hajóra, erős koncentrálás és valami megmagyarázhatatlan dolog-Nem ott tért magához újra. Aztán hideg vas a bordái között, csapzott,fonott szakállú ember, aztán a következő már az, hogy lóg a lovon. Egy szó még ott bolyong agyának börtönében: Imosus.-Mit jelenthet?-Imosus. Miért van ennyire mélyen kitörölhetetlenül a fejében? Talán egy név? Kiszáradt torokkal, dagadt nyelvvel megpróbálta kimondani. Csak halk nyöszörgésre futotta erejéből. A társaság üldözőiktől meg-és az elfogyasztott nagy mennyiségű bortól felszabadultan, kedélyesen viccelődve haladt jó tempóban. Néha leverték lógó foglyukról az őt belepő tekintélyes vastagságú port és az otthon viszontlátásának reményétől megdelejezve, kicsit sűrűbben nógatták hátasaikat. Halk nyöszörgést lehetett hallani a lógó felől. (Ők csak így hívták egymás között) -Mit mondasz Lógó?-Kérdezte Jungvirt. -Imosus.-Kínlódta ki magából a fogoly. -Ihórusz? Hm ez meg mit jelent? Tudja valaki, hogy mit jelent az Ihórusz, vagy mi a fene? -Az arcokra kiült a "mély gondolkodásra" jellemző kifejezés, majd kitört a röhögés.-Ki a fenét érdekel, mikor egy hét múlva otthon leszünk, ha minden jól megy... Ez alatt a Nagyúr várában lázas tevékenység folyik. Most tér vissza a győztes sereg. A parancsnokok között folyik a találgatás. Vajon megéri-e fellázadni, vagy szolgálják új gazdájukat? A kezdő uralkodó is bizonytalan volt. Meghagyta, hogy ne zavarja senki és leült a kisszékére a jó meleg kandalló melé. Emlékezett. Emlékezett arra, hogy milyen odaadással tanította gonoszkodni Drakun nagymester, akire annyira felnézett. Emlékezett mentora halálára is. Mindíg azt mondogatta: Ha egyszer véletlenül azt venné észre rajta, hogy a nagy rettenetességében enyhülést érez, azonnal ölje meg, mert csak akkor tartható fenn a nem is olyan régen ravaszsággal megszerzett varázslói egyeduralom. -Miután Imtort furfanggal varázserejétől megfosztva Miragon királlyal tömlöcbe vettette, már nem volt ellenfele. Halála napján azt ötölte ki, hogy megtanítja inasát az örök fiatalság varázslatára. A kotyvasztás a terv szerint haladt,, csak szűz lány vére helyett, vénasszony halált hozó vére került az üstbe. Hogy miért? Mert inasa összekeverte a cimkéket az üvegeken!! Ahogy megízlelte a löttyöt, azonnal eltűnt nagy robbanás közepette. Megszeppent inasa két napig próbálta helyrehozni hibáját, de mindhiába. Ezután két szolgájával,-Fületlennel és Szemetlennel azt találta ki, hogy akkor mostmár ő lesz a Nagyúr! Hadseregük úgy sincs itthon,-Miragon ellen vív győztes csatát,-Úgyhogy gyorsan megöltek egy-két fontos embert. Ezután már csak Imtor elpusztítása maradt hátra. Összegyűlytötte azokat az embereket, akik ismerhették a titkát és a lerohant város börtönéből előkotorták áldozatukat. Fel egy hajóra, hozzákötni az árbóchoz, és jutalom fejében hazahozatni. Útközben óriási vihart rájuk küldeni és kész.- Ez volt a terv, ami mint később kiderült-nem jött be... (Vagyis félig sikerült...) Nagyúr! Itt vannak a vezérek!-Ordibálta a folyósó legtávolabbi pontjáról Fületlen. -Húú, de büdös vagy! Azért 3-4 évente megfürödhetnél és a páncélodat is kitisztíthatnád! Várom őket! -Nem is vagyok büdös! Egy igazi harcosnak legyen egy kis férfias illata!-Dünnyögte halkan Fületlen. -Hallottam ám!-Kiabált vissza Nagyúr. Fületlen egy mozdulattal még szorosabbra rántotta feltekert farkát és elillant. Kiállt a palota bejárata elé és nagy gőgösen behívta a vezéreket. Azok megvető tekinteteket zúdítottak rá, ő meg igyekezett szigorúbban visszanézni, gyér sikerrel. -Uram! Elfáradtunk! Pihenhetnénk!-Szólt Altvirt. -Jól van öreg, ha nem bírod a tempót, hát pihenjünk. Leszálltak a lóról és félrehúzódva dolgukat végezték, mikor elvágtatott mellettük Lógóval az újfent megvadult ló. -Kapjuk el! Kapja már el valaki!-Kiabálták többen is, de hiába próbálkoztak. Csináljatok valamit, mert leesik a lógó!-Hadarta lihegve futás közben Jungvirt. Aragon leoldotta lováról íját és egy vesszővel leterítette a lovat. Imtor furcsa testhelyzetben (ami már már komikusnak is mondható) ért földet félig a ló alá szorulva. Mikor látta Aragont az ismét felajzott íjjal közeledni, azt gondolta: Eljött a vég!-Behunyta a szemét és várt.Tudta valahonnan, hogy most kellene az imosus szóval valamit kezdenie, de hogy mit, azt nem. Mássz ki alóla, nem bántalak! Tudom, hogy ébren vagy és ismered a nyelvünket. Figyellek egy ideje. -Szolgállak uram! Halálomig! -Maga is meglepődött, milyen folyékonyan törtek elő szájából a szavak... |
2006-11-22 16:40.05 |
Nos, akkor most az én nevemen kellene egy kicsit rágcsálódni.:-) |
2006-11-21 21:27.15 |
köszönöm a megtiszteltetést, holnap megpróbálok valamit kitalálni, bár a holnapi fantasy már benne van a fejemben... ma már üres a fejem.
sziasztok |
2006-11-21 21:21.11 |
" já já já bite bite" |
2006-11-21 21:18.54 |
kösz cicus21 |
2006-11-21 19:57.43 |
Bocs, hogy ide nem írtam, de nem tudtam, hogy ez is létezik és már beleálmodam magam egy másik történetbe és ameddig van "ihlet". addig azt folytatom. Ide már nem tudom magam behelyezni, de remélem meg tudtok bocsátani!
üdv: pusz |
2006-11-21 19:44.30 |
Egy kis fantasy
Nehéz,döngő léptek és tokjaikban pihenő fegyverek tompa zöreje hallatszott egyre közelebbről. A Nagyúr egy hordozható széken ült és piszkálta a körmét. Ahogy a zaj erősödött, felkapta a fejét és odasietett óriási trónszékéhez.-Nem szeretek itt ülni! Itt olyan hideg van! Bezzeg a kandalló előtt a kis széken! Na de hamár én vagyok Nagyúr, mégsem ülhetek ott! -A léptek zaja abbamaradt és tanácstalan sutyorgást lehetett hallani kintről. -Mond meg neki! -Mond meg neki te, ha olyan nagyra tartod magad! -Befelé!-Ordított ki Nagyúr.-Mit pusmogtok? -Ó hatalmas Nagyúr! Kérlek, kegyelmezz nekünk, rossz hírt hozó szolgáidnak!-Kiabálták egyszerre még az ajtó előtt. -Azt mondtam, befelé! Amíg vidám vagyok! -Két borzasztó nagy darab furcsa öltözetű és alkatú harcos lépett be. Egyiküknek hiányzott az egyik füle, őt Nagyúr ötletesen Fületlennek, másiknak egyik szeme, őt Szemetlennek nevezte. Borzalmas testi erejükkel, csak szaguk vetekedhetett és mindkettő tekintélyes méretű pikkelyes farokkal rendelkezett, amit akkurátusan feltekerve, jobb oldalukon hordtak, mint egy vastag kötelet. Uruk rájuk nézett és undorodva így szólt: -Mondjátok, de gyorsan! -Ne bánts bennünket!-Csúsztak, másztak előtte. -Ha nem modjátok, itt aprítalak fel helyben! -Imtor nem halt meg!-Szűlölték egyszerre vékony hangon és mindjárt be is vizeltek. -Micsoda??!!-Ordította uruk és egyre nagyobbra nőtt haragjában. Artikulálatlanul bőgött. -Hogy lehet az?? Ekkora vihart még életemben nem támasztottam! -A vihar kisodorta a hajóját a szárazföldre!-Suttogták. -Ez nem lehet igaz! Rossz irányba küldtem az orkánt! És a többi patkány? -Azok mind meghaltak.-Nyöszörögte fületlen. A szél partra sodorta Középföldénél és seregeid elől menekülő Aragon megtalálta. -Hát az is megmenekült?! Ti vagytok a hibásak! Mondtam, hogy nem elég egy varázslót csak úgy az árbóchoz kötözni! Takarodjatok előlem!! -A két szolga szíves örömest, egymást lökdösve tülekedett kifelé megkönnyebbülten. -Ilyen hibát nem szabad többé elkövetnem! Alig lettem én a Nagyúr, máris ilyen gondokkal kell foglalkoznom!-Azzal egy hajtásra kiitta hatalmas, borral teli serlegét és kiviharzott a teremből. Kötözzétek meg és tegyétek egy lóra! -Melyikre?-Kérdezte az idősebb, akit Altvirtnak hívtak. -Melyikre! Melyikre!? Hát nincs elég gazdátlan félholt lovunk?-Kérdezett vissza Aragon. -De van, de én nem adom az enyémet! -Nem is kell a ti gebétek!-Felelt indulatosan vezetőjük. -Az öreg Altvirt és fia, Jungvirt egy könnyed mozdulattal feldobta Imtort egy kiválasztott ló hátára. Az állat remegő lábakkal, kitágult orrcimpákkal és vérben forgó szemekkel toporzékolt. -Mondom, hogy varázsló! Nézd a lovat! -Ha még egyszer meghallom, kihúzom a nyelved és odakötözöm a derekadhoz!-Mordult rá Aragon. -A többiek kitörő hahotával fogadtál a választ. Még fia, Jungvirt is jót derült apján, amíg az rá nem nézett villámló szemekkel. -Majd meglátjátok! Minek visszük magunkkal? -Nem tudom, de valami azt súgja, hogy apám, Miragon örülni fog neki... A hibákért elnézést kérek és azért írok ide, mert itt kezdtem el és mégegyszer nem tudom magam rászedni, hogy ilyen hosszút átírjak a másik fórumra.De azért persze elolvasom őket és sok sikert! üdvözlettel: pusz |
2006-11-20 20:03.22 |
A hibákért bocsánatot kérek és folytassátok!
"Imosus" egy se jó, se rossz varázsló, akiről mindenki azt hiszi, hogy az utolsó, de mivel az igazi utolsó egy gonosz varázsló, ezért az egyensúly végett ő lett a jó, akinek meg kell küzdeni a "főgonosszal". Akár meddig lehet nyúlytani a történetet. sziasztok |
2006-11-20 19:21.02 |
Egy kis fantasy
Minden egyes hullámverésnél elviselhetetlen fájdalom őrjöngött a fejében. Szemét még nem tudta kinyitni, testén mázsás súlyt érzett, nem tudott megmozdulni. -Imosus! Imosus! Hol vagyok? Hogy kerültem ide? Miért nem tudok megmozdulni? -Nagyon sok idő és fájdalom után egyik szemét résnyire nyitva körülnézett. Amit látott, nem sokat segített rajta. -Felhők-Gondolta-De mi az? Egy árbóc! Hajón vagyok. De miért nem tudok mozdulni?-Lassan minden erejét összeszedve megmozdította a fejét.-Igen ez tényleg hajó! -Hangokat hallott, valami furcsa nyelven beszélt valaki izgatottan, egy másik pedig indulatosan vitatkozott vele. -El kell innen tűnnöm! De nem tudok mozdulni! -Egyre közelebbről hallotta őket. -Mintha valaki megpróbálna felmászni a hajóra! Menekülnöm kell!! Minden erejével arra koncentrált: Mozdulni! Mozdulni! Aragon hű embereivel-akik a nagy vérfürdőböl maradtak vele-Izgatottan álltak egy nagyon furcsa és ijesztő kinézetű partra vetett hajóroncs előtt.Félig oldalára dőlve csapkodták a hullámok. Egy ép vitorla nem maradt rajta, oldalán hatalmas lyukak engedtek bepillantást nem túl rendezett belselyébe. Csoda, hogy idáig eljutott. A visszahúzódó apály oszlásnak indult emberi testeket lopkodott belőle. -Nézzetek körül rajta!-Adta ki a parancsot Aragon. De uram! Ez egy kísértet hajó! Érzem a gonoszt! -Gyerünk, vagy hiába éktétek túl a mészárlást! Mindegy, hogy üldözőink, vagy a hajón lakozó gonosz pusztít el! -Uram! Inkább ölj meg! -Hát ennyit ér az esküd? Akkor megyek én! -Indulatosan elkezdett felmászni a hajóra. Mikor felért, nagy robajt hallott, de mire odakapta a fejét, már csak egy nagy kupac véres fa törmeléket és összegubancolódott kötelet talált, ami akár gúzs is lehetett.-Társai aggódva rohantak a roncs felé.Elmászott a palánkig és vigyorogva kiszólt mögüle: Mi van testőrök gyöngyei? Begyulladtatok? Gyertek nincs itt senki! Nézzünk körül, hátha van valami használható! -Amikor visszanyerte az eszméletét, nem ott feküdt, ahol előtte, mozogni is tudott valamelyest, de a hangok ott voltak és közeledtek! Megpróbálta magát valami rejtekhelyre vonszolni, de egy hegyes és hideg vasat érzett a bordái között. -Gyertek itt van valaki! -Ordította egy erős hang. -Értem mit beszélnek!-Gondolta. Fokozatosan tért tudatára, most már emlékezett, hogy ezeket hallotta és még arra is, hogy akkor nem értette, mit beszéltek.-Biztos olyan nyelvet használnak most, amit én is megértek!-Az, aki kardot nyomott az oldalához, tekintetét meglátva, rémülten ugrott hátra.-Uram! Ez biztosan egy varázsló! -Ugyan! -Mondta Aragon. -Öreg! Te mindig, mindenhol varázslót látsz! Tudod, hogy az utolsót hét lakat alatt őrzi apám, már 15 éve! |
2006-11-19 19:59.27 |
Na én aztán jól belehúztam ezzel az Imosussal! Valószínűleg eleinte nem fog valami mélyenszántó filozófiai fejtegetéssel operálni... |
2006-11-19 15:37.06 |
Ha jól emlékszem Buddha történetére, egész egyszerű megvilágosodás "jutott neki osztályrészül"-ha nem, javítsatok ki- Jelesen, hogy ahogy ücsörgött a folyóparton a fa alatt, kedves aszkéta társaival, meghallott egy beszélgetést, ami így szólt: "Ha túl lazára hagyod a hegedű húrját, akkor nem tudsz rajta játszani, ha nagyon megfeszíted, akkor elszakad. Ezt Siddharta herceg úgy értelmezte, hogy mindig az "arany középutat" kellene megtalálni, vagy arra törekedni. Úgyhogy az én véleményem az, hogy minden vallásból egy kicsit, jól összekeverni, azután majd csak kijön valami. Ja és a Darwinizmust sem szabad lebecsülni...
Ettől függetlenül még mindig tetszik a film. |
2006-11-19 15:23.44 |
Sziasztok! Köszönöm a bizalmat, lehet, hogy egyszercsak sikerül meghálálnom! Én sajnos nem ismerem Középfölde földrajzát, (Bár Legisfalknak köszönhetően kicsit átfutottam rajta) Úgyhogy max. egy idegenből származó hajótörött, vagy valami ilyesmi lehetnék, akinek fogalma sincs, mi is volt előző életében, csak azt a szót hajtogatja, hogy imosus. Ami aztán a nevévé válik egy idő után... |
2006-11-18 21:07.26 |
Hali! A mi tv-nken van lehetőség más képarányt beállítani, de el kell, hogy keserítselek, ugyanis teljesen megváltozik pl. az emberek magassága. Egyszóval, még kevéssé lesz élvezhető, mint a 16:9. Állítólag vannak olyan filmek, amiket eleve kétféle képaránnyal készítenek. Persze ebben a feszített filmellátásos helyzetben (de szépen írtam, mindjárt elsírom magam...) nem biztos, hogy fellelhetőek és megfizethetőek. |