SPOILER(az 12318 folytatásának folytatása) XD

Nagyon nyugodt voltam mikor reggel fölébredtem, megpróbáltam tartani légzésem eddigi ritmusát. Féltem kinyitni a szemem. Edward mellkasán feküdtem nyugodt volt, de karjai nem karoltak át. Ez rossz jel volt. Féltem elismerni, hogy ébren voltam, féltem szembenézni haragjával.- nem tudtam ki fogja irányítani a dolgokat. Gondosan kikukucskáltam szempilláimon keresztül. Karjait a feje mögé húzta úgy pásztázta a mennyezetet. Könyökömre támasztottam a fejemet, hogy jobban bele tudjak nézni a szemeibe. Ám az sima volt, kifejezéstelen.
-Sok bajom lett?-kérdeztem halkan.
-Egy csomó- fordította a fejét de hangja önelégült volt, és vigyorgott. Fellélegeztem majd megkönnyebbülten sóhajtottam.
-Én sajnálom-mondtam
-Nem tudom miért csináltam azt tegnap éjjel. Visszagondoltam a tegnap éjjelre és az irracionális emlékektől elöntött a bánat.
-Végül nem mondtad el teljesen mi volt az álmod.
-Én találgattam mit nem tettem.
-De amit csináltunk az nem mutatta meg neked?-nevettem idegesen.
-Oh mormolta.- szemei elkerekedtek.
-Érdekes.
-Ez nagyon-nagyon jó álom volt. Viszont most hogy el magyaráztam ugye már megbocsájtasz nekem?
-Én is erre gondoltam. (Igen)
-Felültem, hogy megvizsgáljam magam- nem úgy tűnt, hogy tollak lennének körülöttem.
De ahogy mozogtam egy furcsa szédülési hullám ütött fejbe. Visszaestem a párnák közé.
-Húú… a sietség ehhez vezet. Karjai átkaroltak.
-Jó sokáig aludtál. Tizenkét óra van.
-Tizenkettő? Furcsa eddig még soha életemben nem aludtam tizenegynél tovább, próbáltam nem feltűnően csodálkozni. Úgy tűnt jól vagyok… a horzsolások a karomon már sárgák és legalább egy hetesek. Kísérletezve megfeszítettem izmaimat. Így sem volt semmi bajom. Igazából jobban voltam, mint valaha.
-Mindened ép? Szégyenlősen bólintottam. Megnéztem a párnákat, úgy tűnt túlélték.
-Sajnos én nem tudom ezt mondani a te… öhm… a hálóingedre… Készségesen bólintott az ágy lábához ahol a fekete fűző darabokban hevert a földön.
-Ez nem jó.-mondtam
-Szerettem azt a darabot.
-Én szintén.
-Van bármi más áldozatod?-kérdeztem félénken.
-Vennem kell Esme-nek egy új ágykeretet-gyónta miközben átnézett a vállán.
Követtem tekintetét majd megdöbbenve láttam,hogy a fejtámla nagyobbik része ki volt törve.
-Hmmm… -néztem rosszallóan
-Ezt nekem nem kellet volna hallanom?
-Úgy tűnik rendkívül figyelmetlen vagy mikor más szerepbe bújsz.
-Kicsit elmerültem-vallottam be miközben elpirultam, arcom mélyvörös lett.
Megérintette tüzelő arcomat aztán sóhajtott.

2009-02-27 19:14.17

engem az idegesít, hogy hiába tudja, hogy bella edet szereti attól még megcsókolja... na de én megyek is vissza írni syastok

2009-02-27 19:01.41

Najó már el is kezdtem

2009-02-27 18:52.29

háát nem is tudom... lehet hogy berakom az előzőz folytatását...

2009-02-27 18:50.27

sziasztok! lemaradtam v.-miről??

2009-02-27 17:01.32

És folytattuk ott ahol az álom abbamaradt... ez a kövi mondat majd folytatom

2009-02-27 17:00.15

jó mostan megyek majd még jövök csak hugi akar gépezni

2009-02-27 16:57.33

Spoiler (az 12318. folyt.)

Később mikor a sötétben felébredtem felért egy ütéssel. Az álmom annyira élénk… annyira igazi… annyira idegölő volt. Fennhangon ziháltam… a sötét szoba miatt összezavarodtam. Egy másodperccel ezelőtt a világos, fényes, színes lenyugvó nap alatt álltam.
-Bella? Edward suttogott és szorongva, de kedvesen figyelt engem.
-Minden oké kedvesem?
-Ohh- ziháltam- Jól van csak egy álom volt. Nem valóság.- de mielőtt észrevettem volna szememben túlcsordultak a könnyek és lefolytak az arcomon.
-Bella!- mondta hangja most hangosabb volt és riadt.
-Mi a baj?- letörölte könnyeimet hideg kőkemény ujjaival őrjöngő arcomról.
-Ez csak egy álom volt. - nem tudtam visszatartani azt a halk zokogást, ami hangomban hallatszott. A könnyeim nem tudtamuralkodni, nem tudtam elfojtani azt a hirtelen bánatot ami elöntött engem.
-Jól van. Szeretlek. Nyugi. Itt vagyok. - óvatosan megrázott előre és vissza ezzel szintén csillapítani próbálta „hisztimet”.
-Megint rémálmod volt?
-Ez nem volt igazi. Nem, nem.- Ráztam a fejem, miközben karom dörzsöltem.
-Ez jó álom volt.- hangom megint elcsuklott.
-Hát akkor miért sírsz?- kérdezett zavartan.
-Mert felébredtem. - jajgattam miközben átkaroltam a nyakát és torkába zokogtam. Nevetett a logikámon, de hangja aggodalmasan feszült.
-Minden rendben van Bella. Vegyél mély levegőt.
-Ez olyan igazinak tűnt. Én azt akarom, hogy igazi legyen.
-Mond el nekem!-ösztönzött. Talán az segít.
-A strandon voltunk. … Elcsuklott a hangom miközben visszaültem és könnyes szemekkel néztem ahogy nyugtalan angyalarca elhalványul a sötétségben. Bámultam ahogy búslakodott és az értelmetlen bánat kezdett eltűnni.
-És? Sarkallt végül válaszra. Könnyeim megint előtűntek.
-Oh… Edward
-Mondd el a részleteket.- biztosan hallotta hangomban a rémületet mert már nem olyan vadan kérdezte.
-Én nem tudom. Ez nem a vágy miatt volt…- itt rám tört egy éles fájdalom. A válasza a visszautasításával együtt gyorsan jött. Küzdött velem de nagy meglepetésemre nem tartott távol. Megragadta a vállamat.
-Én nem tudok Bella.-ragaszkodott miközben gondterhelten rámnézett, győzött de egy újabb folyam könny tört elő szemeimből és halk zokogás a torkomból.
Igaza volt. Én őrült vagyok. Zavaros, gyötört szemekkel nézett engem.
-Én s-s-s-sajnálom-motyogtam.
-Én nem tudok Bella, én nem…-aggodalmasan nyögött engem.
-Kérlek.-kérésem mintha bőre falának ütközött volna.
-Kérlek. Edward.
Nem tudtam megmondani, hogy ő lökött-e meg engem vagy könnyeim miatt remegtem. De ha ő volt biztosan el akart volna taszítani ebben a pillanatban biztosan nagyon kibírhatatlan voltam. De bármi volt az ok egy gyengéd írintéssel megfogta a karom magához húzott és ajkai az enyémekre simultak majd végül egy halk nyögéssel megadta magát.
(…)

2009-02-27 16:47.34

lesz mindjárt!

2009-02-27 16:28.35

nem nem nem ! hagyjuk na inkább írom gyorsan mert lassan akar jönni hugicám is gépezni

2009-02-27 16:26.05

ugye most nem fogtok csak ezért kedves szavakkal babusgatni ???

2009-02-27 16:23.43

na inkább folytatom XD :P

2009-02-27 16:20.14

Jó kösyke de pozitív megerősítés kívűl nem leszek magamban biztos... (kicsit elbátortalanodok)

2009-02-27 16:18.04

de miért??

2009-02-27 16:16.11

ezt az követi mivel mondtam hogy bella nem hagyja magát itt is beveti magát nem?? de majd elolvassátok

2009-02-27 16:11.39

az a lényege de már türelmetlenkedtetek

2009-02-27 16:08.38

milyen??

2009-02-27 16:06.51

Nem lett olyan jó szerintetek??

2009-02-27 16:05.05

Jajj csakhogy ne idegeskedjetek mindjárt folytatom!

2009-02-27 16:04.42

Spoiler

A hatodik fejiből…

A horzsolásaim sokkal jobban néztek ki többsége besárgult néhány pedig már el is tűnt… Annyira jól néztek ki, hogy ki húztam egy ijesztő darabot a részekre osztott fürdőszobában lévő táskákból. Ez fekete volt, csipkés és előre kínosan éreztem magam, hogy fogok kinézni benne. Gondosan megnéztem magam a tükörben mielőtt visszamentem volna a hálószobába. Nem akartam idegeskedni. Elégedett voltam mikor kinyílt az ajtó és beléptem a szobába egy másodperccel később szemei „szétpukkantak”.
-Mit gondolsz? – kérdeztem miközben piruetteztem egyet, hogy minden oldalról jobban szemügyre vehessen. Megköszörülte a torkát.
-Szép vagy. Mint mindig. – mondta savanyúan. De nem törődtem vele. Túl fáradt voltam ahhoz, hogy ellenálljak a kísértésnek és befeküdjek a jó puha ágyba. Kezeit körém fonta és mellkasához húzott, de ez nem volt ritka mivel túl meleg volt ahhoz, hogy teste hűvössége nélkül elaludjak.
(…)
-Fáradt vagy Bella! Aludj. „Szeress”.(XD)
-Elkezdte dúdolni az altatódalt, amit első találkozásunkon alkotott.
-Nem tudom, mitől vagyok olyan fáradt, az vagyok… Szarkasztikusan motyogott.
Ez része annak a tervnek, ami akadályozza, hogy bármi terved legyen (XD). –kuncogott majd újra elkezdett dúdolni.
-Amilyen fáradt vagyok, azt hinnéd, hogy jobban alszom. A dal letört. Úgy alszol, mint a hulla. Mióta itt vagyunk csak egyetlen szót mondtál álmodban. De a horkolásod biztosít afelöl, hogy nem estél kómába. Figyelmen kívül hagytam gúnyolódását, nem horkoltam. Nem beszéltem. Az viszont furcsa. Általában mikor itt az ágyban alszok, rémálmaim vannak. Kiabálás.
-Neked rémálmaid vannak?
-Élénkek. Lefárasztanak engem. Nem tudom elhinni hogy nem gagyogok róluk minden este.
-Mit látsz?
-Másokat. De színes dolgokat.
-Színeket??
(Megtárgyalják az álmot)
(Bella elalszik)

elejére ... 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk