 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Gyerekjáték (2019) (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Az első lovag - AMC, 07:35 |
| Ovizsaru - Mozi+, 08:00 |
| Legendás állatok és megfigyelésük - HBO, 08:15 |
| Mission: Impossible - Titkos nemzet - Moziverzum, 08:20 |
| Tükröm, tükröm - Film Café, 08:30 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Hannes Jaenicke (65) |
| Barbara Niven (72) |
| Mark Dacascos (61) |
| James Wan (48) |
| Bill Duke (82) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
| Három betű - egy mondat |
| Szólánc igékkel |
| Szólánc melléknevekkel |
| Szólánc-angol szavakkal |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Aranyoskám   |
| Marlon Brando |
Shakedown hozzászólásai
Oscar Díj 2010
| 2010-02-16 00:09.47 |
| Ha neked lesz igazad, akkor remélem az egyiket James Horner fogja kapni. |
Tim Burton - Vélemények
| 2010-02-16 00:04.40 |
| Valószínűleg nektek van igazatok és nem Függetlenség napja paródiája, de akkor váratni kellet volna egy kicsit míg lecseng a Függetlenség napja körüli mizéria, mert akkoriban bizony mindenki azt hitte hogy az. Egyébként nem tudom, hogy mennyire volt sikeres ez a filmje Burton-nek? |
| 2010-02-14 21:22.15 |
| Átgondoltam.:) A Támad a mars érezhetően egy gyenge paródiája a Függetlenség napjának. Ami a Charlie és a csokigyárat illeti, nos én többet vártam tőle. Pedig a film jól indult. De a folytatás...spoiler:(egy csokigyárban való gyárlátogatás, számomra nem túl érdekfeszítő dolog, legyen az bármilyen meseszerű is)és az kevés, ha a végén leszűrhetem a tanulságot. Ennél azért több elvárásom van. De hát gondolom a film nem is nekem készült. |
Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -
| 2010-02-14 17:51.50 |
| Bocs, az ismétlésért de közben összeomlott ez rohadt mozilla. :-) |
| 2010-02-14 17:47.38 |
| Lehet hogy régi vágású vagyok, de én úgy gondolom hogy alapvető emberi tulajdonság, mint a lelkiismeret vagy nevezhetjük etikai rendszernek amely szerint éljük az életünket, megtalálható minden emberben a pápua kannibáloktól egészen a modernkor emberéig. De ez egy másik téma. |
| 2010-02-14 17:28.24 |
| Na jó, akkor másképp fogalmazok. Ha nincs az etikának végső alapja, akkor honnan származik a lelkiismeret, amivel csak mi emberek rendelkezünk, és miért befolyásolja az életünket? Azt hiszem ennél egyetemesebben már nem tudok fogalmazni. |
| 2010-02-14 17:26.37 |
| Na jó akkor másképp fogalmazok. Ha nincs az etikának végső alapja, akkor honnan származik a lelkiismeret, amivel csak mi emberek rendelkezünk, és miért befolyásolja az életünket? Azt hiszem ennél egyetemesebben már nem tudok fogalmazni. |
| 2010-02-14 17:11.43 |
| De ha jobban belegondolsz az ilyen kijelentések, egy sor morális kérdést vetnek fel. Pl: Ha nincs az etikának végső alapja, akkor miért van beépített érzékünk a helyes és helytelen(a jó és a rossz)kiválasztása iránt? |
| 2010-02-14 16:32.40 |
| Hozzáteszem, hogy egy szélsőséges véleményt csápoltam be. Hát persze hogy baromság, ezért is idéztem az illetőtől. De jól példázza, hogy milyen véleményekhez vezet, a totális ateizmus. Összegezve: Hogy hogyan jött létre a világmindenség és hogy alakult ki az élet? Ennek megállapítására még túl kevés az információ, hogy hiteltérdemlő választ kapjunk. Amíg ez a kérdés nyitott, mindenki abban hisz amiben akar. Szingularitás vagy teremtő, a kettő között én különbséget nem látok. Ha az evolúció azt vallja, hogy a semmiből lesz majd a valami, akkor ez az elmélet nálam már meg is bukott. A semmiből nem lehet valami, hiszen ez ellent mond a tudomány minden ágának. Én úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben az emberek két táborra oszlanak. Az egyik tábor a véletlenszerűségben hisz, a másik valamiféle felsőbbrendű lényben aki mindezt létrehozta. Én nem tudok határozott álláspontot foglalni egyik mellett sem, mert ha megpróbálok, akkor egy csomó kérdéssel találom szemben magam. Szerintem a tudománynak és hitnek meg kell férnie egymás mellett. Végezetül, Ottóó egyik kérdésére a válasz. Nevezetesen: Mi volt az úgynevezett zérus pont előtt? Nos, erre a kérdésre a válasz még várat magára, de az biztos hogy az emberi elme legnagyobb diadala lesz ha ezt megfejtik. |
| 2010-02-14 15:06.25 |
| Ezek az általam említett hiányzó darabok, a földtörténeti korszakokban olyan nagy szakadékot jelent, amit tudomány még nem képes áthidalni. Valóban, történelem során már tudjuk azt, hogy milyen veszélyekkel jár az, ha az egyház a hatalmával befolyásólja a tudomány fejlődését. De ne felejtsük el, hogy materialista hitrendszernek(amely mindent a természetre és a természeti folyamatokra bont le) is messze ható következményei vannak. William Provine, a Cornell Egyetem történelem és biológia professzora, aki magát ˝totális ateistának˝ nevezi, sejteti velünk, hova is vezet ez: ˝Szeretném összegezni nézeteimet azzal kapcsolatban, amit a modern evolúciós biológia mond nekünk hangosan és világosan... Nincsenek istenek, nincsenek célok, nincsenek célirányos erők. Nincs élet a halál után...Az etikának, nincs végső alapja, az életnek nincs értelme, és az emberkenk nincs szabad akaratuk. A katolikus egyház katonáját idézve: Ez világossá teszi, hogy az evolúció nem valamiféle filozófiai játékszer, amit alkalmanként elővehetünk saját szórakoztatásunkra. Gyökeresen befolyásólja az élet minden területét. Ha a világ ˝csak úgy ott van˝, ha az élet a vak véletlen műve, és mi magunk nem vagyunk többek biológiai ˝mázlinál˝, akkor ez egy sor morális kérdéssel kell szembesülnünk, amire a tudomány nem ad választ. |
| 2010-02-14 13:59.56 |
| ˝az idő meg a tudomány fejlődése szab határt˝
Nos, én úgy látom az evolúciót, mint egy kirakós játékot. Amely darabkáinak egy része megvan, sőt még passzolnak is egymáshoz. De vannak olyan darabkák amelyek sehogy sem illeszkednek. Vannak olyan darabkák amelyek megsemmisültek(valamilyen világméretű kataklizmában)És vannak olyan darabkák, amelyek hitelessége kétségbe vonható. A tudomány más ágaival próbáljuk a hiányzó darabokat pótolni. Ez így igaz, a tudomány fejlődik és ez megint csak a(Plunket után szabadon) Katolikus egyház hithű katonáját igazolja: miszerint a tudomány nem egy végtermék, amit mindenkinek el kell fogadnia, tudomány az igazság folytonos keresése. Éppen ezért nem lehet nem szabad az evolúciót kész tényként kezelni, ha ez ennyi kérdést vet fel. Ez az én szubjektív véleményem. |
Tim Burton - Vélemények
| 2010-02-14 12:44.34 |
| Tim Burton mindig is az egyik kedvenc filmrendezőm. Ha bár az 1989-es Batman rendezését érthetően nagyban befolyásolták a producerek, de még így is érezhető volt a rendező enyhén groteszk látványvilága, amely ötvöződött a képregény adta képi világgal. Eddigi legjobb filmjének az Ollókezű edwardot tartom, nem csak azért, mert Johnny Deppet egy csapásra világsztárrá avanzsálta(és 91-óta töretlen a színész népszerűsége)hanem mert groteszk képi világával, nem ellenszenvessé teszi a filmet, hanem éppen ellenkezőleg élvezetesebbé válik ezáltal. Még egy olyan szívszorító történet, mint a kitaszítottság érzése, vagy hogy valakit idegenként, kívülállóként kezelnek, egy ilyen képi világgal sokkal többet ad mint ahogy ezt elvárnánk, és ez Tim Burton-nek köszönhető. Persze neki is vannak jobb és rosszabb filmjei, mint mindenki másnak. Pl: A majmok bolygója remake, Támad a Mars!, Charlie és a csokigyár ezek azok a filmek amik nem úgy sikerültek ahogy kellet volna. De én elnézem neki, mert egy olyan film mint az Ollókezű edward, nem mindennap születik. Érdeklődéssel várom legújabb filmjét. |
Ragadozók (2010) - Várjuk!
| 2010-02-14 11:30.30 |
| Antal Nimród nagy lehetősége ez a film. Ha a film sikeres lesz, akkor Hollywoodban végleg megveti a lábát. Lehet hogy nem a legjobb hasonlat, de Spielberg legelső kasszasikerére emlékeztet, A cápára. Spielberg ezzel a filmmel lett világhírű. Pedig a producerek a forgatás végéig nem hittek a film sikerében, és rettegtek a bukástól. Csak egy valamiben bízhattak, Spielberg tehetségében. |
Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -
| 2010-02-14 10:58.06 |
| Ha az élet véletlenszerű evolúciós folyamat által keletkezett, fejlődött és vált egyre összetettebbé,
akkor aligha meglepő, hogy a kövületeknek jelezni kellene, hogy különböző fajok között számtalan átmeneti állapot volt. Ez pedig rengetek fosszilis leletet jelentene. Lényegesen többet mint amit idáig találtak, vagy feltételeznek. |
| 2010-02-14 10:50.19 |
| Eddig sem egy paptól idéztem, de mindegy.:-/
Ha érdekel hogy honnan a forrás, keresd ki az előző hozzászólásaimat. |
| 2010-02-14 10:19.28 |
| A tudósok a kozmológiából, a kémiából, fizikából, a biológiából és a genetikából merítenek adatokat. Pedig amikor a múlt felfedezéséről van szó, az egyetlen forrás a paleontológia, a kövületek tanulmányozása. |
| 2010-02-14 10:14.04 |
| Most hogy egy kicsit szusszantunk, kipihenten folytassuk tovább az élet kialakulásának kérdést.
EVOLÚCIÓ: Tény vagy elképzelés? Furcsa módon az ˝evolúció˝ szó sehol sem fordul elő Darwin Könyvének eredeti változatában (ma A fajok eredet rövidített címen ismert). Az ˝evolvált˝ (kialakult, kifejlődött) szó is csak a hatodik kiadásában jelent meg. A Concise Oxford Dictionary azonban jól rátapint arra, amire Darwin gondolt: ˝a fajok kifejlődése korábbi formákból, nem külön-külön való teremtés által˝ A meghatározás utolsó hat szava a témáról folytatott mai viták katalizátora. Az egyik oldalon azok vannak, akik úgy vélik, hogy az összes élőlény természeti folyamatok által jött létre egyetlen közös ősből, amely ellenben élettelen forrásból alakult ki. A másik oldalon azok állnak, akik úgy gondolják, hogy az élet különböző formáit egy természetfeletti Teremtő hozta létre olyan folyamatok által, amelyek ma már nem működnek. Mielőtt továbbmennénk az evolúció tárgyalásában, tegyünk különbséget két fogalom között. A fajok eredetének hét fejezete a szelekcióval foglalkozik, azzal az elmélettel, amely szerint az egyazon fajhoz tartozó egyedekben különféle jellegzetességek alakulnak ki a környezetükhöz való alkalmazkodás eredményeként. Bár Darwin ezt ˝speciális elmélet˝ -nek nevezte, nem volt benne semmi új vagy vitatható. A fajokon belüli különböző változatok kialakulását addigra már széles körben elfogadták, és Darwin születésének évében Jean Baptiste de Lamarck francia botanikus és zoológus megfogalmazta a Darwin által leírtak nagy részét. Ma már senki sem vitatja komolyan, hogy a tisztán természeti folyamatok fokozatos változásokat is létrehozhatnak, és hosszú időszakok során jelentős változásokat eredményezhetnek a növények és állatok méretében, színében és más jellemzőiben. A változásokat még fel is gyorsíthatjuk tudatos keresztezéssel vagy genetikai beavatkozással. Ha Darwin megállt volna a szelekciónál, nevét ma már senki sem ismerné. Ami miatt az újságok címoldalára került - és ott újra és újra felbukkan - az nem más, mint az ˝evolúció általános elmélete˝. Darwin forradalmi ötlete szerint a természeti folyamatok új fajokat hozhatnak létre korlátlanul, és az összes faj visszavezethető egyetlen közös ősre. Tizenkét évvel A fajok eredetének megjelenése után Darwin egy hatalmas lépéssel továbbment, és azt állította, hogy az ember része ennek az egyetemes evolúciós folyamatnak. Az ember származása (1871) c. művében ezt írta: ˝A legfontosabb következtetés az, hogy az ember alacsonyabb rendű, kevésbé szervezett formából fejlődött ki˝ Ezzel az állításával nyilvánvalóvá teszi, hogy forgatókönyvben ˝molekulától az emberig˝ már semmi helye nincs a Teremtőnek. A darwini elgondolás szerint az emberi faj ˝nem valamilyen rendezett terv alapján maradt fenn, hanem a véletlen műveként, amely a számtalan teremtény között fejti ki hatását, a természetnek a változásra való hajlama révén˝. |
| 2010-02-14 08:56.38 |
| A tudósok egy kicsit előrébb szaladtak az élet kialakulásával kapcsolatban.
A kísérlet azért nem bizonyítja az élet spontán létrejöttét, mert a feltételek megvoltak az élet kialakulásához: Megfelelő légkőr, sugárzás amelyek elindították az élet kialakulását. Tehát a kérdés továbbra is az HOGYAN? |
Filmet keresek, de se a címét, se a szereplők nevét nem tudom
| 2010-02-13 23:16.44 |
| Támad a Mars |
Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -
| 2010-02-13 20:26.18 |
| EVOLÚCIÓ: Tény vagy elképzelés?
Két lehetőség már elhangzott az univerzum létrejöttéről. Most következik a harmadik alternatíva: Mindennek aminek kezdete volt, lennie kell egy okának, amely nagyobb, mint önmaga. Az univerzumnak volt kezdete, tehát van egy természetfeletti, örökévaló és önmagában létező oka. Az első és második főtételre hivatkozva Henry Morris így következtet: ˝Az ezekből a természeti törvényekből levonható egyetlen ésszerű következtetés az, hogy a világ - minden alkotóelemével és folyamatával együtt - olyan teremtő és rendező folyamatok által jött létre valamikor a múltban, amelyek ma már nem léteznek, ezért nem is tanulmányozhatók tudományosan. Az első főtétel vagy azt mondja, hogy a világ mindig is létezett a jelenlegi formályában, vagy valamikor a múltban megteremtetett. A második főtétel azt mondja, hogy nem létezhet öröktől fogva a jelenlegi formályában, különben már teljesen szétesett és elpusztult volna. Ezért a világegyetemnek volt egy kezdete, és ez a kezdet a teremtés volt˝. |
| 2010-02-13 19:39.59 |
| Csak hogy itt a kulcsszó: ˝hoztak létre˝
Ez már is kizárja a spontán keletkezését. |
| 2010-02-13 19:13.39 |
| EVOLÚCIÓ: Tény vagy elképzelés
A második főtétel maga után vonja, hogy az idő múlásával bármely zárt fizikai rendszer egyre rendezetlenebbé és véletlenszerűbbé válik - vagyis növekszik az entrópiája. Közérthetőbben ez azt jelenti, hogy az egész univerzum olyan, mint egy óra, amelyet egyszer felhúztak, és most fokozatosan lejár, miközben egyre inkább szervezetlenné és rendezetlenné válik és szétesik, ahogy energiája ˝véletlenszerűen szétszóródik˝. Ez szögesen ellentmond a biológiai evolúcióelméletnek, amely szerint a kaotikus és véletlenszerű változások nagyobb rendhez és összetetséghez vezetnek. Amint Henry Morris mondja: ˝Egyenlőségjelet tenni evolúció és entrópia között ugyanolyan, mint egyenlőségjelet tenni kelet és nyugat, vagy éjfél és déli tizenkétóra között.˝ A második főtétel azt mondja, hogy a szétesés, pontosan ennek az ellenkezőjét állítja. Nem nehéz választani a két elmélet között, amelyek közül az egyik jól láthatóan működik körülöttünk, a másik pedig olyasmit javasol, amit senki sem látott. Sir Arthur Eddington brit fizikus, aki egykor uralta a csillagrendszerek tudományát, a következőt tanácsolta az evolucionistáknak, akik megpróbálták megkerülni ezt a kérdést: ˝Ha az önök elmélete ellentmond a termodinamika második főtételének, akkor semmi esélyük nincs; az elméletre összeomlás vár a legnagyobb megaláztatás közepette˝ Az evolucionisták megpróbálják elkerülni az entrópianövekedés következményeit, azzal érvelve, hogy a második főtétel csak a zárt rendszerekre vonatkozik, a föld pedig nem zárt rendszer - hiszen energiát kap a naptól, és ez az energia nem teremthet rendet, hacsak ezt az energiát nem valamilyen előzetesen létező anyagcsere-gépezet fogja munkára. Egyszerűen fogalmazva, csak az élet teremthet életet. |
| 2010-02-13 18:27.16 |
| EVOLÚCIÓ: Tény vagy elképzelés?
Az örökévalóság és a spontán keletkezés nyílvánvalóan kizárja az Isten általi teremtést, de mindkettő összeütközésbe kerül a tudomány két alapvatő törvényével, amelyek az energiával és entrópiával kapcsolatosak. E törvények összefüggésében a természetben minden az energia egyik vagy másik formája, míg az entrópia annak a mértéke, hogy egy rendszerben mennyi energia hiányzik egy bizonyos munka elvégzésére. Egy bonyolult, összetett és magas szinten szervezett rendszerről azt mondjuk, hogy kicsi az entrópiája, míg egy szervezetlen vagy ˝lerobbant˝ rendszerről azt, hogy nagy az entrópiája. A szóban forgó törvények a termodinamika első és második főtételei, amelyeket valaki így jellemzett: ˝több bizonyítékon alapul és egyetemesebben alkalmazható, mint a tudomány bármely más elve˝ Az első főtétel, amely ˝az univerzumra vonatkozó legerőteljesebb és legalapvetőbb általánosítás, amelyet a tudomány valaha tett˝, határozottan állítja, hogy egy adott rendszerben eneria nem keletkezhet és nem is semmisülhet meg. Az energia egyik formája átalakulhat egy másikba, az anyag energiává alakítható, az energia pedig anyaggá, de végösszegük ugyanaz marad. Új anyag vagy energia nem keletkezik, a létező pedig, nem semmisül meg. Ez kizárja azt az állítást, hogy a természet fejlődése spontán módon és természeti folyamatok által kezdődött. |
| 2010-02-13 07:49.44 |
| EVOLÚCIÓ: Tény vagy elképzelés?
1. Az evolucionizmus első választási lehetősége szerint az egész univerzum végtelen és örökkévaló. Valószínűleg erre gondolt Bertrand Russell brit filozófus, amikor elmondta ˝A világ egyszerűen ott van, és megmagyarázhatatlan˝, Jóllehet egy ilyen állítás rövidre zárja a vitát, a kérdésre mégsem ad választ. 1948-ban Fred Hoyle segített népszerűsíteni az úgynevezett ˝állandó állapot˝ elméletét, amely szerint az univerzum végtelen és örökkévaló, és ahogy az anyag ˝elmúlik˝ a tágulás során, a helyében új anyag keletkezik. De - amint William Lane Craig filozófus rámutat - ˝az állandó állapot˝ modellt ˝gyakorlatilag mindenki elvetette˝ 2. A második lehetőség az, hogy az univerzum maga teremtette önmagát, vagyis minden ok és értelem nélkül jött létre. A spontán keletkezés elméletének első változatai közel 3000 évere nyúlnak vissza. A tizenkilencedik századi tudósok vették elő újra, s remélték, hogy az elmélet számot adhat az egész univerzum létezéséről, bár ellent mond a logikának. Hogyan tudhatná bármi is létrehozni saját magát, hacsak nem létezett már keletkezése előtt, hogy megtehesse ezt? Az ismert mondás - Ex nihilo, nihil fit(A semmiből semmi sem lesz) - a természeti törvények alapvető axiómája, és aki azt hiszi, hogy minden a semmiből jött létre, az meseország felhői között él. Peter Atkins, a fizika kémia professzora az Oxfordi Egyetemen, nyilván ebben az országban tett látogatást, amikor azt állítja, hogy az egész univerzum ˝a semmi gondosan kidolgozott és összekapcsolt újrarendezése˝ Még ha el is fogatnánk az ˝ősrobbanás˝ (˝Nagy Bumm˝) elméletét, amely állítólag tizenöt milliárd évvel ezelőtt történt, továbbra sem lenne magyarázatunk arra, hogy miből jött létre a ˝kezdeti szabálytalanság˝ (szingularitás), hogyan kezdődött az idő, vagy hogy mi volt az idő kezdete (˝zérus pont˝) előtt. Edgar Andrews, az anyagtudomány nyugalmazott professzora a Londoni Egyetemen, ennél is tovább megy, és emlékeztet minket, hogy ˝a tudomány csődöt mond, amikor a kezdet eseményének magyarázatával vagy akár leírásával próbálkozik˝ |
Érdekességek!
| 2010-02-12 18:25.09 |
| Ahhoz, hogy megtudjam cáfolni Csernus állítását, miszerint: hogy Magyarországon többet hazudnak mint úgy általában, többet kellene utaznom a világban. De ha Csernus képes a nemzeti önérzetén túllépni és csak a megfigyeléseire támaszkodik, felvállalva az emberek esetleges ellenszenvét, akkor talán nem is olyan hülyeség. A már korábban általam említett nem verbális kommunikáció(testbeszéd)az egyén tudatalattijából fakad, és ezt nem lehet befolyásolni. A pszichológia, ennél azért komolyabban foglalkozik az ággal, mint hogy csak számadatokra keljen támaszkodni. Visszautasítom a feltételezést, miszerint hogy burkolt üzenetet továbbítanák bárki felé!! |
Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -
| 2010-02-12 17:36.53 |
| EVOLÚCIÓ:Tény vagy elképzelés?
Darwinnak kevés mondanivalója volt az élet eredetéről, és még kevesebb az anyag eredetéről. Bármely jelenségen alapuló modell esetén feltehető azonban a kérdés, hogy vajon hol fordult elő az adott jelenség legelőször. Már láttuk, mennyire valószínűtlen, hogy az élet spontán módon keletkezett az élettelen anyagból. A teljesen kifejlett ateista evolucionizmusnak is feltehető a kérdés, elsősorban azt magyarázza el, honnan származik az élettelen anyag. Pontosabban szólva: Honnan származtak azok a szilárd anyagok és folyadékok, amelyek Darwin ˝kis meleg tavacskáját˝alkották - hogy ne is említsük a bolygónkat és az azokon túl lévő határtalan fizikai univerzumot? Az idő rövid történet c. sikerkönyv szerzője, Stephen Hawking brit tudós szerint a föld ˝közepes méretű bolygó, amely egyátlagos csillag körül kering egy közönséges spirális galaxis külső peremén˝ Az ˝átlagos˝ a Nap, amely egymilliószor nagyobb a Földnél, míg a ˝közönséges spirális galaxis˝a tejútrendszer, amelynek átmérője közel 1 000 000 millió kilométer és amely mintegy 100000millió csillagot tartalmaz, mégis csak egyike a hozzávetőlegesen 100000milló ismert galaxisnak. Az evolúcióelmélet mindezt természetesnek veszi, de ezzel megkerül egy fontos kérdést: Honnan ered az óriási anyaghalmaz? Csak három válasz lehetséges. |
Érdekességek!
| 2010-02-12 17:04.08 |
| Testbeszéd. |
Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -
| 2010-02-12 10:58.10 |
| És van erre bizonyíték? |
Érdekességek!
| 2010-02-12 10:55.59 |
| Azt nem tudom hogy Csernus hazudik e, de az írásai elég érdekesek. A nem verbális kommunikáció tanulmányozásával könnyebben felismerhető, ha a másik fél hazudik.
Figyelmedbe ajánlok néhány a témával kapcsolatos könyvet: [link] |
Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -
| 2010-02-12 10:41.53 |
| Mindig is voltak kételyeim az evolúcióselmélettel kapcsolatban, miszerint: az élet a semmiből jött létre és hogy a világmindenség egy ősrobbanás következtében, csak úgy véletlenül keletkezet. A legzavaróbb számomra az: Hogy, ha a tudósok valamire nem tudnak racionális választ találni, akkor miért kezdenek el hinni a véletlenszerűségben? Ez a dolgok rendkívüli leegyszerűsítése. Tessék! ősrobbanás és már meg is oldottuk az univerzum keletkezésének rejtélyét. Aki meg nem hiszi járjon utána. Úgy vettem észre, hogy nem csak nekem vannak kételyeim. Dr John Blanchard nemzetközileg ismert szerző, tanár és konferencia-előadó írásaiból idéztem idáig. És későbbiekben is folytatom ezzel kapcsolatban az okfejtéseimet, mert szerintem nagyon érdekes téma. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu