 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| A Védelmező - HBO, 21:50 |
| Amikor jön az a rohadt tavasz - Cinemax2, 22:31 |
| Amerikai taxi - AXN, 22:50 |
| A hívás - Viasat Film, 23:05 |
| Gran Torino - Mozi+, 23:15 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Scarlett Johansson (40) |
| Jamie Lee Curtis (66) |
| Mark Ruffalo (57) |
| Mads Mikkelsen (59) |
| Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Meg ne mozdulj - Vélemények |
| Mire gondolsz most? |
| Mit hallgatsz most? |
| 2022-es választás |
| Kézilabda - szeretitek? Van kedvenc csapatotok? |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya   |
| Leeanna Walsman |
Rhea Sylvia hozzászólásai
A Silla királyság ékköve (sorozat) - Vélemények
| 2011-04-19 17:42.01 |
| Igen, valóban nem volt rokonszenves Yusin viselkedése, hogy nem tájékoztatta a királynőt erről a nagyon - nagyon fontos dokumentumról. Hiszen azon túlmenően, hogy Yusin jövője szempontjából egy kiemelkedő útmutatás volt a "munkájához" mint egy iránytű, ezen felül még az ország számára is egy nagyon értékes és pótolhatatlan dokumentum. A benne található térképek, a leírások, a környező országok népeinek összetétele, szokásai, életformája, falvak, városok elhelyezkedése, a különböző hivatalok működési elvei, stb.
Mégsem szólt róla, pedig ez az adomány önmagában is olyan formátumu ajándék, ami Bidamot (és Munnot, mint készítőt) mindenképpen dícséretre és jutalomra érdemesítették volna. Vélem azonban, hogy Bidamot nem különösen érdekelte, hogy mindez titokban maradt. Őt egy dolog érdekelte. Ő boldog, elérte álmait, vágyait, tehát azt gondolta, más is osztozzon az Ő örömében. És mert tudván tudta, hogy Dokmannak szerez örömöt, ha Yusint ezzel az ajándékkal boldoggá teszi, ezért adta át a könyvet. Tiszta, nemes és önzetlen emberi gesztus, ami Bidam fényesebbik oldalát volt hivatva érzékeltetni. Erről beszélt KNG abban a bizonyos riportban. Miszerint Bidam nem volt nagyon jó ember a történelmi múltban, Ő pedig inkább azt szerette volna érzékeltetni a furcsán kettős jellemábrázolással, hogy igenis volt benne jó és nemes is, Ő ezt domborította ki. |
| 2011-04-19 17:27.40 |
| Jinji királynak! Emlékezz, mikor trónfosztották, akkor tönkretették a könyvtárat, és az első kötetet, ahol a kezdetekről van szó, azt megsemmisítették, azt újra kellett írni. És abban volt az utalás Silla nagy álmára, ezt fejtette meg Yusin és Dokman a hwarang verseny kapcsán. Tudod, Jusin apósa a sojobdó faragásába rejtette el a mondanivalót a mini-írással!!!! Ezt még maga Munno sem tudta megfejteni - azért is tette fel kérdésként a hwarang párbaj egyik feladataként. És erről beszélt aztán később Yusinnal - akkor figyelt fel először Yusin jellemére! A későbbiekben pedig Dokmannal is erről értekeztek, ezt hallgatta végig egyik ámulatból a másikba esve Bidam, és majd utána közölte Munnoval, hogy nem fog vele elmenni, hanem úgy döntött, itt marad a palotában mint hwarang és szolgálni akarja a hercegnőt.
Hogy kinek az érdeke volt, hogy eltünjön az álom? Misilnek legalább annyira, mint annak idején Jinjinek. A trónfosztott király bosszúból semmisítette meg a könyvet, és Mishil szándékosan nem nyomozott utána, hiszen neki megfelelt a nemesei körében a saját meggazdagodásuk, a néppel pedig nem törődött. (Később ezt vágta egy beszélgetés során a szemébe Dokman. Azért nem vagy uralkodó, mert nincsenek álmaid! Ez lett volna Mishil számára is a követendő feladat, azaz a nagy álom. És bár Mishil tudta ezt, de ismétlem, neki nem volt érdeke, hogy végre is hajtsa! Viszont mikor Bidam színre lépett - és Ő rájött, hogy milyen kvalitásai vannak a srácnak, a halála előtt ezt hagyományozta rá, mint örökséget!Azaz ennek az álomnak a megvalósítását, ami szerinte fontosabb és dicsőségesebb, mint Dokman szerelmének elnyerése - erre figyelmeztette, erre mondta: "A szerelem az, ha elveszed mindenét" azaz Dokmán álmait - tehát Sillát) |
| 2011-04-19 16:28.38 |
| Fáncsika drága!
A Silla történetének írásba foglalását valóban Jinhüng király rendelte meg az akkori nemesek tanácsának több tagja ajánlására. Az elkészítéssel valóban Munno apóság bízták meg, - annak végtelen örömére, mert szíve mélyén már nagyon régóta szerette volna megtenni. A Jinji király trónfosztása körüli összeesküvésben Mishil megpróbálta Őt a maga oldalára állítani a (de közben kifejtette, hogy Őt - mármint Mishilt - egyáltalán nem érdekli Silla történelme, és az egyesítés nagy álma sem -) ezért hiába próbálkozott, Munno apósa keményen ellenállt, sőt Munnon keresztül levélben akarta erről értesíteni a királyt. De Mishil közben megölette Munno apósát, emiatt Munnó elvonult a politikától, és (valószínüleg ekkor vitte magával Bidamot) egy rövid időre eltávozott a palotából. Éppen kellő időben érkezett vissza ahhoz, hogy a Jinji király trónfosztását követően az elrabolt Maya királynő segítségére siessen, és ahogy tudjuk, és kb. majdnem fél év múlva kerülnek elő. Ekkor segíti majd Dokman és Sohwa szökését, hogy aztán Sohwa huszáros, Munno minden előzetes tervét keresztülhúzó ismételt szökésével eltünjön vagy 15 évre előle. Ekkor kezdi el Bidammal az oldalán azt a vándorló életmódont, illetve ezzel egyidejüleg a 3 HAN könyv elkészítéséhez szükséges kutatómunkát végezni, ami kiegészíti majd az apósa által elkezdett Silla történetét könyvekbe rendező munkáját. Ezt az általa készített 3 HAN könyvet ígéri aztán Bidamnak, amivel megkoronázza Silla történetét, illetve a már korábban elkészített történelmi leírásokat megkoronázza. Nem mellesleg pedig mintegy útmutatóul szolgál majd az általa - akkor még - királynak nevelődő Bidam számára! Ezért vándorolnak országról-országra, és térképezik fel a hegyeket-völgyeket, útakat, városokat, falvakat stb... De mert ehhez a nagyívű munkához az időközben eltelt hosszú időn kívül temérdek pénzbeli segítség és ismeretség kellett, itt jött képbe Yomjong, aki a kémhálózatát igénybe véve segítette Munnot. És ennek okán tartott igényt Ő is (pontosabba a Kínában nevelkedő, és emiatt az ismertség révén a jövőben tőle jólfizető posztot és természetesen anyagi hálát is remélő) az általa trónesélyesnek tartott Csuncsu számára. Emiatt öleti meg aztán Munnót, aki volt olyan vigyázatlan, hogy mesélt Yomjongnak arról, hogy megtalálta a könyvek igazi gazdáját, és át kívánja adni neki ezt az ajándékot. (Yomjon Bidamról tudott ugyan, és talán őt még el is fogadta volna). |
| 2011-04-18 15:13.24 |
| Drága Maryu!
Nem akarok vitatkozni, sőt, azt gondolom, hogy ha kívánod, nagyon szívesen elismerem, hogy Bidam kihívta Yusint párharcra, majd kicselezve, gyáván elfutott előle, csak hogy a királynő elé tudjon jutni. A magam elgondolása attól még maradhat az, ami. Többször láttam a 62. részt (bár őszintén mondom, hogy minden alkalommal végigszenvedem, hiába tudom, hogy mit látok majd, és mi lesz a vége. Kicsit olyan mazochista színezete van, bár ez az önkínzás nekem egyáltalán nem okoz örömöt) De! Amikor Yusin megjelenik Bidam előtt, és elmondja, hogy fejezze be és menjen vele, akkor Bidam emlékezteti, hogy volt közöttük egy megkezdett párbaj, majd felkéri: Megteszed? - és a kardját a kezéhez kötözi! Ez úgy-e azt jelenti, hogy haláláig küzdeni fog. Na most! Ha Yusinnal akarna párviadalt vívni, akkor - van olyan kiváló harcos, hogy - nem csellel akart volna elfutni egy, párharcra kihívott és általa nagyra becsült ellenfél elől. Egyébként akkor nem azt kérdezi, hogy "megteszed", hanem esetleg valami olyasmit, hogy: akkor most itt az ideje, hogy befejezzük a párviadalt, vagy esetleg azt, hogy itt az idő, hogy pontot tegyünk a végére, vagy esetleg olyasmit, hogy ha egyszer régen elkezdtük, akkor most győzzön a jobbik, vagy....., tehát számtalan módon utalhatott volna arra, hogy azt a régi párharcot most folytassák le. Bármennyire végsőkig elkeseredett, gyáva soha sem volt, és egy párharc esetén csalónak sem lehet nevezni! Ez nem is férne meg sem az Ő értékrendjével, sem pedig a hwarang etikával. Megint leírom, hátha elkerülte a figyelmedet: Yusin sokkal korábban is meg tudta volna állítani Bidamot, ha akarja. A 70 lépés akkor kezdődött, amikor a katonák pajzsán átfutva földet ért! Nem gondolnám, hogy Yusin lába hirtelen görcsöt kapott volna, és azért nem tudott volna utána menni. Már csak azért is, hiszen Bidam több alkalommal is földre került! (Még 30 lépés, még 10 lépés) Ami pedig a 3 Han könyveket illeti: Bidam NEM azért adta Yusinnak, mert le akarta kötelezni. Azért adta, mert úgy gondolta azzal, hogy elnyerte Dokman kezét, megkapta élete minden álmát. Ahogy magában mondja, mégis csak oda kerül ahova Munno eredetileg szánta. Azt Yusin kérdezte tőle, hogy miért adja neki, erre válaszolta mosolyogva Bidam, hogy majd kér érte viszonzást. De valódi szándékában soha sem szerepelt a viszonzás kérésének gondolata. Ha így lett volna, akkor azonnal elmondja, mit kér érte! De ismétlem, ha Te úgy gondolod, hogy mindezeket másként nem lehet értelmezni, kérlek! Legyen! Szívesen elismerem, hogy Neked van igazad. Ettől még nagyon szép, megható és gondolatébresztő a film, zseniális a forgatókönyv, felülmúlhatatlanok a szereplők. |
| 2011-04-18 07:46.38 |
| Valóban! Munno félreismerte Bidamot!
Az utolsó időben elég kemény vitákat váltott ki mindkettőjükből az a tény, hogy Bidam megismerkedett más életformával is, és bizonyos dolgokat kezdett másként látni. Már nem a rongyos ruhájú, szabad gondolkodású, nagyszájú és felelőtlen, korlátokat nélkülöző csavargó volt, hanem az udvari körökben megforduló, a politikai élet morzsáit csipegető, szárnyaló ambiciókba belelátó, annak varázsába bekerülő fiatalemberré vált. Aki időközben rájött a származásán kívül arra is, hogy Munno a nevelése során mi mindenből zárta ki ( rossz szándék nélkül). Rájött arra, hogy a vak szigorúságon kívül legfeljebb kiváló harci tudását köszönheti Munnonak, de arra is, hogy - pont a nevelési hiányosságai miatt (amit szintén neki köszönhetett) - Munno másnak szánta mindazt, amivel addig az Ő vágyait táplálta. És a vitáik során ezeket mind-mind Munnó szemébe mondta. Azért Munno sem volt annyira elvakult, vagy ostoba, hogy ezek után át ne értékelte volna mindazt, ahogy addig bánt Bidammal. EZÉRT döntött úgy, hogy KÁRPÓTOLJA Bidamot az igazolással, mert a könyveket mégsem akarta neki adni. Azt mindenképpen Yusinnak szánta. Ezt a szándékát még a halála pillanatában sem változtatta meg. Csak azt mondogatta folyton, hogy tévedett Bidam megítélésében: tehát igenis jószívű, érzelmeiben hálás és önzetlen, mégiscsak szereti és tiszteli a mesterét, mégis megértette, hogy mennyire fontos akár egy ember élete is! De a könyv mégis csak Yusint illeti, mert az utolsó percében sem változtatott ezen a szándékán. Csak arról beszélt, hogy Bidam legyen az utódja! Azaz magányos hwarang, a királynő szolgálatában!!!!! |
| 2011-04-18 07:29.13 |
| Most konkrétan arra gondolsz, hogy Yusin őszintén elmondja Bidamnak, hogy bár tud a gayaiak szervezkedéséről, illetve arról, hogy még mindig nem oszlatták fel a titkos szervezetüket?
Lehet, de akkor Yusin elárulta volna a népét. (Legalábbis Yusin értékítélete szerint így van). És Bidam akkor hivatalból elindított volna ellenük egy olyan szintű nyomozást felségárulás címén, ami megtizedelte volna a gayai népet. Ezt Yusin nem engedhette meg. Ha igen, akkor sem Bidamnak mondja el, hanem a királynőnek! Mert bízott volna abban, hogy közösen (akár Bidamot is bevonva) találtak volna megoldást. De a népét tekintve Yusin senkiben sem bízott. (Egyébként emiatt maga Dokmán is nagyon haragudott Yusinra) Ne felejtsd el, éppen ezért a népért Yusin képes volt feláldozni a függetlenségét és meghozni a tőle telhető legnagyobb áldozatot. Elhagyni a szerelmét és benősülni a Mishil-klánba. Mondjuk Bidamot sem lehet hibáztatni. Mert Ő is meg akart felelni a királynő elvárásainak és kiválóan végzett munkájával akarta bizonyítani az alkalmasságán kívül a szerelmét is. (Amit Yusin a harctéren bizonyított, azt Bidam a hátországban, mert a feladata az összeesküvések csírájában való elfojtása (is) volt). |
| 2011-04-18 07:16.20 |
| Lányok! Én nem tudom, hogy valóban így történt volna-e! Maga Munno is azon a véleményen volt, hogy a siker Bidam részére elég kétséges volt.
Ismerjük be, Bidam valóban páratlan képességekkel rendelkezett, kiváló tanára volt. De! Yusin az önképzése során egyet nagyon megtanult! A kitartást! Meg azt, hogy soha ne add fel. Amikor Dokmant megtámadták a kunyhónál és Bidam megvédte, és megérkezett Yusin. Félreértve a helyzetet nekitámadt Bidamnak. Bidam ugyan kivédte a támadást, de döbbenten meredt a kezére, ami a két kardcsapás után láthatóan remegett Yusin pusztító erejű csapásaitól. Ha kettejük között a hwarang versenyen komoly csata alakult volna ki, bizony legfeljebb döntetlen lett volna az eredmény. Feltéve, ha Bidam valami forgószél-szerű hirtelen rohammal le nem támadja úgy, hogy Yusin képtelen védekezni. Mert utána már ahogy csökken Bidam lendülete, úgy növekedett volna Yusin ellenállása. Ezt volt hivatva a Chilsukkal szembeni 10 csapás elviselésének bemutatása. Ne felejtsétek el, hogy Munno után Chilsuk volt a legfőbb harcos a hwarangban. Az Ő csapásait kivédeni nem kis teljesítményre és állóképességre vallott. És Yusin képes volt erre. Arról nem is beszélve, hogy Yusint még fűtötte a győzni akarás és a Dokmán előtti bizonyítás vágya is! Ezért kételkedem abban - és Munno is ezért kérdezte meg Bidamtól - biztos, hogy Bidam győzött volna? Egyébként pedig ha Bidam győz, akkor valószínűleg Yusin soha nem lett volna a hwarangok soron következő vezetője. 1 győzelem Bodzsongnak, 1 győzelem Yusinnak, 1 győzelem Bidamnak. Mi alapján döntöttek volna ebben a hármas versenyben? De ezt Bidam is azonnal átlátta, ezért próbált (mondjuk elég átlátszóan) csalni, hogy így Yusinnak 2 győzelme legyen, és ezzel már nyerő lehetett - volna. De mint tudjuk, Mishilék még ezt is megvétózták. Ezért kellett Yusinnak "benősülnie" a Mishil - klánba. |
| 2011-04-18 07:02.06 |
| Amikor megtalálták a hercegnőt, és kiderült, hogy az elfogója maga a kormányzó fia - és időközben a hercegnő (látva Yusin eltöként szándékát, hogy hwarang legyen) Csomjong megkéri az apját, hadd vihesse magával Sillába. Ezért cserébe azt kéri Yusintól, hogy kadétként vegye magához Dokmánt - már csak amiatt is, hogy megvédje őt Mishiltől.
(tudod, Dokmán rájött, hogy Bodzsong volt, aki támadást indított a templom ellen, illetve őket is megtámadta) Tehát amikor Yusin - Csomjong hercegnő kérésére - az udvarba került, akkor azonnal megalakult a saját csapata, a zászlót maga a hercegnő adta át nekik. Ekkor már ott volt a csapatban Dokmán, de mint férfi. A kiképzés alatt még sejtelme sem volt Yusinnak arról, hogy Dokmán nő. Csak később a fürdőbeli jelenetnél jött rá. Ezért mondta Jugbangnak, hogy Dokmannak szörnyű sebe van. (Azt, hogy addig külön fürdött Dokman, saját maga intézte, és szerencséje volt, hogy ezt meg tudta szervezni) Később nyilván már éppen Yusin fenti szavai miatt, a többiek már természetesenek vették, mert elfogadták Yusin érvelését. |
| 2011-04-18 06:47.02 |
| Nem, soha nem mondtam, de nem is gondoltam, hogy barátok voltak. De tisztelték a másikban az erényeket, és mert a szerelmük tárgya is ugyanaz volt, irigyelték a másikban azt, ami belőlük hiányzott. Mindkettőt többször is leírtam.
Bidam nagyon konspiratív egyéniség volt, ezért nagyon is tisztában volt Yusin erényeivel éppen úgy, mint bizonyos gyengeségeivel. Éppen ezért számításba vette, hogy ha megkéri "Megteszed?", Yusin megérti (meg is értette) kérdésének lényegét. És egy másodpercig sem gondolta, hogy akkor Yusin sorfalat állíttat neki, hogy elérje a királynőt. De tiszteli majd azt a ki nem mondott igényét, hogy harc közben akar elesni! (Ez tény) Így is lett. Egyébként pedig úgy gondolom, annál sokkal jobban tisztelték egymásban a páratlan harcost, a hwarangot, hogy fel sem merült (volna) bármelyik félben is, hogy erre a kérésre nemet is lehetne mondani. A történelemben számosan van arra példa, hogy a méltó ellenfelet igenis tiszteli a győztes! És úgy gondolom, a nagy konspirátor Bidam pontosan erre gondolva kérte Yusint. Talán mert tudta, hogy fordított esetben Ő igenis megtette volna Yusinért. Ez miért olyan hihetetlen?(Emlékszel, amikor elnyerte a királynő szívét, győztesként megjutalmazta Yusint a 3 Han könyvekkel). Miért gondolta volna, hogy Yusin kevésbé nemes lelkű? Kicsit összevágtam a tegnap leírt válaszaimat - mert az az érzésem, hogy félreérthető volt az, amit írtam. |
| 2011-04-17 18:33.10 |
| Nálad a pont!!!! |
| 2011-04-17 18:13.40 |
| Még a pekcseiek elleni háború előtt! Hiszen mikor rábízta a csapatát Alchonra, akkor külön említést tett Dokmanról, hogy majd milyen hasznát veszi, mert fogja buzdítani a többieket. (Ezt már azért teszi, hogy ezzel külön a figyelmébe ajánlja Alchonnak, azaz talán így jobban vigyáz rá!). És amikor visszament hozzájuk Solwontól, és kereste a csapatát! Emlékszel? Szinte magán kívül, örjöngve ment keresni a mocsárba Dokmánt! Mert akkor már tudta! |
| 2011-04-17 18:10.39 |
| "Ami pedig a végső szívesség kérdését illeti. Ugyan mondd már meg nekem, ki volt Bidamnak olyan szívbéli jó barátja, akit megkérhetett volna arra, hogy segítsen neki a végső pillanatban?"
A történelemben számosan van arra példa, hogy a méltó ellenfelet igenis tiszteli a győztes! És úgy gondolom, a nagy konspirátor Bidam pontosan erre gondolva kérte Yusint. Talán mert tudta, hogy fordított esetben Ő igenis megtette volna Yusinért. Ez miért olyan hihetetlen?(Emlékszel, amikor elnyerte a királynő szívét, győztesként megjutalmazta Yusint a 3 Han könyvekkel). Miért gondolta volna, hogy Yusin kevésbé nemes lelkű? |
| 2011-04-17 18:02.00 |
| " mielőtt elkezdte a végső harcot (amikor elindult a halálúton) Bidam azt mondta Aki megöl engem beírja magát a történelembe.
És kihúzta a kardját... Gondolod, hogy már akkor is Yushinra gondolt" Nem! Nem gondolom, hogy Yusin jutott az eszébe. Sokkal inkább azt gondolom, hogy bármennyire is nagy önbizalom hiánnyal küzdött, egy dologban biztos volt. Mégpedig abban, hogy meglehetősen fontos emberré vált az elmúlt tízegynehány évben, emiatt valamilyen szinten a tettei többet érnek, mint egy közembernek. Viszont azt is tudta, hogy egy laza csuklómozdulattal nem fogják megölni, ahhoz Ő messze jobb harcos! És ha harcban veszik el, akkor annak nyoma marad a Sillai történelemkönyvben. (Ne feledd, a harchoz az erejét megtöbbszörözte az a szándék, hogy a királynő elé akart jutni). |
| 2011-04-17 17:51.36 |
| Talán a 19., vagy 20. részben, mikor Yusin felfedi Csomjong hercegnő előtt, hogy Dokmán nő.
Tudod, mikor arról beszélgetnek, hogy minden egyezne, csak az az egyetlen eltérés, hogy Dokmán férfi. Erre mutatják Yusin emlékképét, a fürdős jelenetet, és ekkor vallja be Yusin, hogy Dokmán nő! |
| 2011-04-17 17:48.07 |
| "Vagy Te máshogy gondolod, a barátja volt? testi, lelki jó barátja?" Nem, soha nem mondtam, de nem is gondoltam, hogy barátok voltak. De tisztelték a másikban az erényeket, és mert a szerelmük tárgya is ugyanaz volt, irigyelték a másikban azt, ami belőlük hiányzott. Mindkettőt többször is leírtam.
Viszont! Tudjuk, hogy Bidam nagyon konspiratív egyéniség volt, ezért nagyon is tisztában volt Yusin erényeivel éppen úgy, mint bizonyos gyengeségeivel. Éppen ezért számításba vette, hogy ha megkéri "Megteszed?", Yusin megérti (meg is értette) kérdésének lényegét. És egy másodpercig sem gondolta, hogy akkor Yusin sorfalat állíttat neki, hogy elérje a királynőt. De tiszteli majd azt a ki nem mondott igényét, hogy harc közben akar elesni! (Ez tény) Így is lett. Hiszen lett volna módja és alkalma Yusinnak is előbb közbeavatkozni,(pontosan annak okán, hogy nagyon jó kardforgató volt) de csak az utolsó lépéseknél tette meg! (Ez tény) Ami pedig az 59. részben történt "sziporkázó gyűlöletet" illeti. Én ezt inkább rivalizálásnak mondanám. Hiszen Bidam - tekintve a végzetesen kevés önbizalmát - attól félt, hogy nem tud olyan látványos sikereket felmutatni, mint ahogy Yusin tette a seregek élén, és nem tudta, hányadán áll a királynő szerelméért folyatott vetélkedésben. A királynő pedig Yusin nevének tisztára mosásával azt sugallta, hogy szívének sokkal kedvesebb Yusin, mint Ő . Éppen ezért nem Yusin személye elleni gyűlölet motiválta, sokkal inkább a magát vesztesnek érző rivális fájdalma. Persze ez lehet, hogy csak az én - a film cselekményétől teljesen eltérő - irreális elgondolásom. Ami pedig a végső szívesség kérdését illeti. Ugyan mondd már meg nekem, ki volt Bidamnak olyan szívbéli jó barátja, akit megkérhetett volna arra, hogy segítsen neki a végső pillanatban? Egyébként pedig úgy gondolom, annál sokkal jobban tisztelték egymásban a páratlan harcost, a hwarangot, hogy fel sem merült (volna) bármelyik félben is, hogy erre a kérésre nemet is lehetne mondani! Tudod, az jutott most eszembe, hogy amikor Csomjong hercegnő meghalt és elbúcsúztak egymástól Yusin és Alchon azzal, hogy többé már nem találkoznak. Akkor mondta Alchon, hogy Yusin elviszi Dokmánt és boldogan élnek majd, Ő pedig miután elviszi a palotába a hercegnő holttestét, megteszi, amit a hwarang szokások szerint meg kell tennie. Ha emlékszel, Yusin egy árva szóval nem akarta visszatartani, pedig tudta, hogy ez a rituális öngyilkosságot jelenti. Egy harcos mondta egy másik harcosnak. Mint ahogy Bidam esetében is, a harcos kérte a harcost! Vagy hwarang a hwarangot! Persze lehet, hogy ez sem életszerű, meg nem kapcsolódik a filmbéli cselekményhez. De egyébként nem az a célja a (jó)filmeknek, hogy elgondolkodtasson, hogy továbbgondolkodásra késztessen? (Mint mondjuk egy jó könyv!) Vagy Te sohasem gondoltad tovább egy-egy jó könyv esetében, hogy mi lett volna ha....(?) |
| 2011-04-17 08:17.22 |
| Bocs, az előbb a Bidam felismerését kevertem a vízbe eséssel!
Yusin a fürdőben tartózkodik, amikor a kinyíló ajtóban egy - a haját szárogató női arcot pillant meg. Ekkor jön rá, hogy a Csomjong hercegnő által gondjaira bízott kiskadét - Dokman - nő! Ekkor mondja nagy zavarában Dokmannak: ma már ne csinálj semmit, csak pihenj! És ott, azonnal és egy életre elkötelezetten a szívébe égeti annak az arcnak az emlékét, illetve olyan érzések ébrednek benne, aminek akkor még a számára nincs is neve. Csak segít megőrizni a titkot, ettől kezdve észrevétlenül óvja, védi, és amennyire tőle telik segíti, minden erejével maga mellett tartja. |
| 2011-04-17 06:44.08 |
| Nem akkor tudja meg mikor vízbe estek, hanem akkor, amikor a vízből kikecmeregtek. Bidám csurom vizesen örömködik a csata kimenetelét illetően, Yusin pedig kétségbeesetten élesztgeti az öntudatlan Dokmant. Ekkor gombolja ki a ruháját, próbálja lélegeztetni - szájon át is - és akkor, a ruhából kivillanó melleket leszorító ruha alapján jön rá Bidam arra, hogy Dokmán nő.
Ahogy találóan megjegyzi: azért voltak olyan gyengék az ütései (a vízbe ugrás előtti csatára utalva). |
| 2011-04-17 06:37.11 |
| Csak a végső csatát nem! Mert azt Bidám nyerte.
Láthatta a királynőt, a szeme rajta függöt halála pillanatában. Üzenete eljutott a királyőhöz - éppen Yusin közvetítésével! A királynő pedig megértette és megbocsátott, átértékelt. (Ezt bizonyítja az utolsó párbeszéde Yusinnal - " és voltak akik ...... szerettek" nem véletlen a kihagyás, mert ez az a hatásos szünet, amiben benne vannak a királynő érzelmei Bidam felé). És végül erre bizonyíték a gyűrű, amire majd Yusin dermedt arccal rámered. Egyébként az előző hsz-ban írod, hogy nem volt verseny. Talán rosszul fogalmaztam, mikor azt írtam, hogy a versenyre való emlékeztetéskor az utolsó, a végső csapást kéri tőle ezzel! Mert Ő nem akar versenyezni! Minek! Elszámolt már mindennel önmagában. Yusin felé sincs adóssága - azt letudta a 3 Han könyvvel. Már nem féltékeny, őt már nem hajtják a földi vágyak. Ezért mondja, "mident Te nyertél" (hatalmat, dicsőséget, királynői kegyet, szeretetet, szerelmet, a 3 Han könyvét)! Ő már csak látni és megszólítani akarja a királynőt. És számot vetve a Yusinban megbújó szerelmes féltékenységgel, ezzel akarja belőle kicsalogatni az erőt ahhoz, hogy a végső pillanatban meg tudja tenni azt a bizonyos megváltó kardcsapást. |
| 2011-04-16 20:17.46 |
| Mert hogy a két férfi iránt érzett szerelme különböző volt.
A Yusin iránti szerelme, amit kincsként őrzött halála percéig, az első, a felejthetetlen és mély fájdalmakat okozó, soha el nem múló, az emlékekbe belemaródó szerelem volt. Ami fakulhatott ugyan az évek múlásával, de soha nem tűnt el az emlékeiből. (Hányan őrizzük szívünkben ezt az egyszeri és megismételhetetlen csodát, az első szerelem emlékét!!!) Amit Bidam iránt érzett, az a felnőtt, érett, érzelmeire ráébredő, a másikat a hibáival együtt elfogadni akaró, a férfi iránt tudatosan vállalt érzelmeket tápláló nő szerelme volt. Aki egyszerre szeretett volna szeretni és szeretve lenni, és ebben a kettősségben elmerülni. Ezt a kései boldogságot ha úgy tetszik a külvilágtól való elvonulás békéjének, nyugalmának menedékévé tenni. Igen, azt gondolom, hogy nem lángoló érzelmek, hanem letisztult, csendes szeretetre épülő, biztonságot adó érzést jelentett a számára mindaz, amit Bidam váltott ki belőle. Béke, nyugalom, harmónia, szeretet. A két férfi vérmérsékletét tekintve éppen fordított felállásban találta volna meg a boldogságát. Mert Bidam biztosította volna számára a lángolást, az érzelmek mélységét, a szenvedélyt, az izgalmakat, míg a harmónia, a letisztult és csendes, ámde tartós, szeretetre épülő szerelem Yusin oldalán talált volna rá. |
| 2011-04-16 19:50.37 |
| Emlékszel, hogy a krdését megelőzően miről beszélt Yusinnak Dokmán? Hogy már tudja, ki volt az a nő, akit két alkalommal is látott álmában.
És hiába kérdezte Yusin, nem mondta el neki, hanem előre nézve LÁTTA A JÖVENDŐT: a majdani síremlékénél beszélgetett Alchon és Jusin! Aztán Yusin szólongatására "tért magához" és kérdezte maga elé merengve, hogy megtegyék - e úgy, ahogy annak idején tervezték, és - elszökjenek-e? Bár Yusin zavarba jött a kérdéstől, Dokmán viszont már a múltban járt, halála pillanatában! Ezzel a kérdéssel két dolgot hozott Yusin tudomására! Egyik üzenet volt, ami arra szolgált, hogy Yusint emlékeztesse kettejük különös érzelmi kapcsolatának a végsőkig tartó megtartására. Arra, hogy bár átalakultak az érzései, de soha sem lépett túl a Yusin iránt érzett érzelmein, (Ahogy Yusin is szerette Őt haláláig!) A másik pedig az, hogy a közös úton elért sikerek hozhattak dicsőséget, hírnevet mindkettőjüknek, lehet - ha újból visszatérnének a kezdetekhez, talán másként döntene! A gyűrű viselése pedig - lévén, hogy az örökkévaló szerelem jelképe Ázsiában még hangsúlyosabb, mint itt Európában - valóban azt volt hivatva erősíteni, hogy (mivel Ő is tisztába volt azzal, hogy közel a halál pillanata) felkészült az útra, és igen is várja a találkozást szerelmével. |
| 2011-04-16 11:17.04 |
| Bidam - származása révén egy szinten állt Csomjong hercegnő férjével és annak testvérével. Mindhárman Jinji király gyermekei voltak. Bidam - Mishil fiaként - törvénytelenül jött a világra, ellentétben két féltestvérével, akik házasságból születtek. Tehát ha a szigorúan vett vérvonalat vesszük figyelembe, Bidam semmivel sem volt előnyösebb helyzetben, mint a féltestvérei. Ja! Éppen az említett születése okán volt Csuncsu nagybátyja! (Úgyhogy amikor elfenekelte, az akár egy családi bünti is lehetett - bár egyikük sem volt tisztában a rokoni kapcsolatukkal) |
| 2011-04-16 11:12.13 |
| Munnó származását tekintve gayai kisnemes volt - ez derült ki Munnó és Mishil beszélgetéséből, amikor Mishil emlékeztette a mestert arra, hogy az Ő segítsége révén kapott rangot az udvarnál, az akkori sandedung lányával kötött házassága révén. Ha egyszerű, köznépből kiemelkedett hwarang lett volna, nem biztos, hogy ilyen fényes házasságot köthetett volna. |
| 2011-04-16 11:08.59 |
| A Bidamhoz írt levelében jelezte a férfinak, hogy "azt a kevés időt, ami még hátra van, Veled szeretném eltölteni". Tekintve, hogy Bidam szemtanúja volt egy látványos rosszullétének, szerintem akár tudhatta/sejthette is, hogy a királynő beteg. Az senki előtt nem volt titok, hogy Dokman apja szívbeteg volt - akár összefüggésbe is hozhatta a kettőt. A korábbiakból tudjuk, hogy Bidam értett valamicskét az orvosláshoz, és a gyógynövények használatához. Tehát olyannyira nem lehetett tudatlan, legfeljebb kissé figyelmetlen ezen a téren. |
| 2011-04-16 11:02.48 |
| Bocsáss meg, de ez nem így történt!
Bidam és Yusin között volt egy le nem záródott párviadal - ami még a hwarangok vezetői posztjáért induló Yusin és Bidam döntő összecsapása lett volna. Ott Bidam látványosan kitért Yusin elől, azaz csalt. Ezt ellensúlyozta aztán Yusin és Chilsuk összecsapása (10 rohamot kellet Yusinnak elviselnie Chilsuktól). Bidam erre a "halálútra" felkészülten, az életével, tévedéseivel, a bukásának biztos tudatával (és vállalásával) indult el. Egyetlen egy célja volt, Dokmán közelébe kerülni úgy, hogy elmondhassa neki, mennyire szereti. Ez önmagában is halálos sértés lett volna, de egy potenciális öngyilkost nincs mivel büntetni - ezt is belekalkulálta Bidam. Yusint a fent említett párbajukra emlékeztette Bidam, és mivel a végkimenetellel előre tisztában volt, a célja az volt, - és ERRE KÉRTE Yusint - hogy a végső kardcsapással Ő végezzen vele. Így büszkén, harcosként kívánt távozni az élők sorából. A felkéréskor ezzel Yusin is tisztában volt, és azzal, hogy kihúzta a kardját - és így várta Bidam támadását - elfogadta a felkérést. Bidam tehát nem kicselezte, hanem a céljának megfelelően elindult Dokmán felé a "halálúton", hogy utoljára szólhasson hozzá. Egyébiránt Yusin jól láthatóan indulatból vitte be a végső kardcsapást, mikor meghallotta Bidam szájából Dokman nevét - amit Ő attól kezdve, hogy az akkor még hercegnő Dokmán - megtiltotta számára is használni. Ez volt az oka annak, hogy a királynő kérésére sem akarta megismételni Bidam utolsó szavait. (Mi ez, ha nem féltékenység?) Pont úgy, mint amikor a királynő halála percében az ujján viselt gyűrű látványa kapcsán megint kiült az arcára a vesztes férfi keserűsége. Mert bár a csatát Bidam veszítette el kettejük párviadalában, de a háborút mégis Ő nyerte meg azáltal, hogy a királynő a gyűrű viselésével felvállalta az örökkévalóságon átívelő érzelmeit Bidammal kapcsolatban! |
| 2011-04-10 16:58.16 |
| Szia Kedves!
" Bidam Deokmán iránti érzelmei valami ilyesmi, nem pontosan datálható, de mindkettőjük életét gyökeresen megváltoztató imprinting következménye. Lehet róla vitatkozni, hogy ez a pillanat az első még csak ösztönszerű kacsintás (21. rész barlang), a "köszönöm" szó elhangzása" Egyik sem, mert akkor még - mind a két esetben - Dokmant fiúnak hiszi! Az érzések később kezdődnek érlelődni benne. A barlangban, mikor végighallgatja Yusin és Dokmán (már általa tudottan a férfi és nő) beszélgetéseit, és ezáltal rájön, Yusin milyen érzelmeket táplál a lány iránt. De akkor még tartja magát a "fair play" időtlen szabályaihoz, és nem közelít, mert tiszteli a két fiatal szerelmi ügyét. De a csodálatát akkorra már kivívta Dokmán. Amikor tisztába jön azzal, hogy soha nem lesz közös jövője a két "barátjának", akkor (és csak akkor) kezd majd el közeledni, nagyon óvatosan, nagyon bátortalanul. Inkább a "haverság" az, ami legjobban megközelíti a kezdeti kapcsolatukat. A segíteni akarás szándéka, amely párosul a már korábban felébredő csodálattal. Meg a közös barátság megerősítésének igénye. Ezek az első érzései a lány felé. Visszatérve arra amit Mishillel kapcsolatban írtál! Nos, szerintem Misill is folyamatosan változik. Legfőképpen és leginkább Bidam irányában. Tapinthatóan lágyul, finomodnak az érzései attól kezdve, hogy rájön, Bidam a fia. Bár láthatóan mit sem változik, és minden erejével meg is akarja tartani ezt a látszatot, Solwon az aki átlát rajta. És éppen ezért pont Ő lesz az, akinek halála óráján átadja feladatként Bidam megóvását, segítését. Nem mondja ki, de ő is és Solwon is tudja, ebben a játszmában (mármint Mishill és Bidam kapcsolatában) Mishill volt az, aki veszített. Bármilyen fájdalmas is ez Solwon számára (hiszen ezáltal Mishill "becsapta, megrövidítette" kettejük közös gyermekét Bodzsongot)mégis megérti Mishillt is és Bidamot is. Bidamot éppen azért, mert annyira azonos mindkettőjük (Ő és Bidam) hozzáállása a szerelemhez. |
| 2011-04-09 10:56.23 |
| Riportjait elemezgetve azt gondolom, személyes élményeit, életérzéseit is beleviszi rendesen egy-egy jellem ábrázolásába.
Érdekes megvilágításba helyezte önmagát egy nemrégen olvasott riportja - itt nálunk a fórumon olvastam én is - ahol önmagáról és a kapcsolati viszonyairól beszélt. (egy kínai riport). Megtudtuk, hogy a szülein kívül hogy van egy öccse. Beszélt arról, hogy volt több kapcsolata, de nem akarta - és úgy tűnik egy ideig még nem is akarja - elkötelezni magát. Elmondta, hogy vonzódik az idősebb nőkhöz, mert ezek a nők őt babusgatják, kényeztetik. Érdekes! Számomra ebből az következik, hogy nagyon nehezen élte meg, hogy elveszítette az első gyermekként megélt kizárólagosan neki szóló dédelgetést, szeretgetést, símogatást, ölelést. Valahol ennek megélését hiányolja mind a mai napig. Ezért van szüksége ezekre az élményekre. Azt hiszem erre mondják szaknyelven, hogy anyakomplexusa van. Csak az idősebb nőtől tudja megszerezni ezeket a kora gyermekkorára visszacsatolható élményeket. (Érdekes lenne megtudni, miért? Mi történhetett az öccse születése után, miért éli meg veszteségként ezeknek az érzéseknek a megváltozását. Vajon testvérféltékenység?) Úgy érzem, hogy azóta sem tudott (és lehet hogy nem is akart) felnőni? Nem érzi, hogy a klasszikusan férfi szerep (udvarolni, gondoskodni egy nőről, támasza lenni valakinek, családot alapítani) nem vonza. De ezek szerint az apai motivációk is hiányoznak (még) belőle. Vajon miért? Lehet, hogy a kora gyermekkorban átélt veszteség, fájdalom az, ami motivációként akár megjelenik a szerepeiben is? Ettől hatásos a Mishil-Bidam kapcsolat megjelenítése, rettegése Dokmán lehetséges elvesztése miatt? Mennyi-mennyi kérdés???? |
| 2011-04-09 10:37.55 |
| No de kedves Fáncsika!!!!!!
Kim Nam Gil csak egy van, Őt nem is lehet ugyanolyan mércével mérni, mint a többi, más szereplőket!!!! (jó, jó, persze nem megbántva másokat, nagyon ott van Wol-ya, Alchon, Yusin természetesen, és mind a többiek!) Na de..... Pussz |
| 2011-04-09 10:33.00 |
| Köszönöm a gondolataidat. Valóban, arról többször beszél a riportjaiban, hogy nagyon örül annak, hogy azt teheti, amit szeret.
Nagyon szerencsés, de mégis - tekinttel a maximalizmusára (erről is beszélt többször is), a szerepei megalkotásakor csak a munka létezik számára - emiatt nagyon magányos. Látszólagos az ellentmondás, mert hogyan lehet magányos az, aki ennyire vidám, ennyire jókedvű (a felvételek között készült videók ismeretében). De amikor a szerepeiben/vel él, akkor azonosul velük, addig az időig Ő valóban Bidam, stb. Abban az időben nincs magánélet, csak szerep létezik, tehát magány, érzelmi mélységek, fájdalmak, megbántottság, csalódás, üldözöttség. Ezeket át- és megélni nem könnyű dolog még akkor sem, ha elgondolásom szerint ezeket "hozta magával". De amikor a felszínre törnek a mélységekből, akkor nagyon erős érzelmi viharokat tudnak okozni. Ezt jól tükrözi a tekintete. Egyébként is vallom, hogy a szem a lélek tükre, én mindig mindenkinek a szemét figyelem, mert az nagyon ritkán hazudik. A tekintet nagyon sok mindenről árulkodik, és a film közeli képein mindig a szemeit néztem. Bizony tükrözte azokat az érzéseket, amik a szerepének megjelenítéséhez fontos és még azon túl is tudott átadni a személyes érzéseiből. |
| 2011-04-09 10:17.21 |
| Nem tudom...
A riportot olvasva úgy emlékszem - lehet, hogy rosszul - nem akarta elfogadni a felkérést. Szinte ráerőltették a forgatókönyvet, hogy olvassa el. Amikor elolvasta, akkor kezdett körvonalazódni mélyen önmagában, egy tragikus, de mégis a jót a kevésbé jóval ötvöző, nagyon emberi, ezt a kettősséget képviselő figura. Amikor aztán beszélgettek a forgatókönyv írókkal (és ha jó emlékszem még két "képregény íróval), volt egy olyan kérése/kikötése, hogy lehessen beleszólása a jellemábrázolásba. Igy fogadta csak el a szerepet. Na emiatt mocorgott bennem a kisördög, hogy mi volt a motivációja, hogy ebben a formában, ilyen személyiséggel álmodta meg Bidamot. Továbmegyek, illetve tovább gondolkodom. Valószínűleg a többi szerepjátékát (előtte-utána) nem tudta, vagy nem engedték ennyire tág határok között kialakítani, de mégis összeköti minden szerepjátékát a tragédia. Mert ebben tud maradandót alkotni. Abszolút tragikus jellemábrázoló színész, ez a karakter az, ami megfelel az egyéniségének. Ez volt az, ami elindította bennem azt a gondolatsort, hogy mitől, miből merítkezik ez a fiatalember. Olyan mélységesen fájdalmas, annyira átütően szenvedélyes a tragédiák megformálása az összes szerepében, amit én bármennyire tisztelem a zsenialitását, nem értek, nem érthetek, de rettenetesen izgat. Mitől tud halálosan szenvedni, hogyan tud annyi fájdalmat egy tekintetbe belesűríteni, mi az a belső motiváció, amivel ilyen átéléssel tudja megjeleníteni ezeket a mélységesen mély, pusztító emberi érzéseket. |
| 2011-04-08 22:33.37 |
| Attól, hogy nem hiszel a reinkarnációban, nem biztos, hogy tévedésben élsz. Én úgy gondolom, hogy azért mindenképpen elismerést és köszönetet érdemelsz, hogy ilyen tisztelettel viseltetsz a mások hite, gondolkodásmódja vonatkozásában.
Bár magam is ezt teszem, de azt tapasztalom, hogy nem mindenki gondolja így. Köszönöm Neked ezt a szívemben kedves tapasztalást, és örülök Neked. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu