Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A karate kölyök - Film+, 15:55 |
Angyali segítség - Story4, 16:15 |
Valld be, Fletch - HBO, 16:20 |
Gyakornokok - Direct One, 16:30 |
A férfi mögött - Film4, 16:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Cuba Gooding jr. (57) |
Tia Carrere (58) |
Kate Bosworth (42) |
Paz Vega (49) |
Taye Diggs (53) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kettes számú esküdt |
Margot Robbie |
2024-10-08 21:43.44 |
Szerenádon énekeltük. A hétvégén osztálytalálkozóra megyek :) |
2024-10-08 13:07.41 |
Maradjunk a témánál: Orgonával mi történt? |
2024-10-08 10:34.27 |
Belenéztem, de nem kötött le. Lux Ádám eddigi előzményeimhez képest meglepően jó volt, de itt első sorban nem a színészi játékkal volt gond, hanem a cselekményvezetéssel és a szöveggel. Ilyen párbeszédekbe nem lehet életet lehelni. Képmutatásnak éreztem minden drámainak szánt pillanatot. |
2024-10-07 10:05.40 |
Óbudán ajánlották a Börtön ablakábant |
2024-10-06 18:26.58 |
Köszönet a részletekért, így azért némileg megértőbb vagyok a filmmel, bár az értékelésemen nem változtat.
Tavaly ilyenkor már nagyon vártam Michael Mann új filmjét. Bíztam benne, hogy MM beleadja minden tehetségét és tapasztalatát amit pl. a Miami Vice, Heat és Collateral készítése során szerzett az akció oldaláról, míg az Insider jó bizonyítvány az drámai vonalról. A Ferrari végül nálam csalódást keltett. Bár nem ismertem részletesen EF életét és annak színhelyét, a képi világ végig látványos és izgalmas volt. Azonban a családi viták nem keltettek feszültséget. Inkább lett ez egy lassan hömpölygő érdektelenség, amelyet a végén átlagosra mentett az autóverseny. A Ferrari-Maserati összecsapás igencsak tetszett. |
2024-10-06 17:27.49 |
Kecskemét ki fog esni az NB1-ből, ha így folytatja. |
2024-10-06 16:45.34 |
Most is egyszerre fogják vetíteni a szintén 48-49-es témájú Utolsó órákkal.
Elnézve a stáblistákat, utóbbit fogom nézni. |
2024-10-03 14:02.02 |
Akkoriban az északír konfliktust minden valamirevaló sorozat beépítette az epizódjaiba.
Nem ez lett a legerősebb rész, de Clive Revill és L.Q. Jones alakítása emlékezetes maradt. Ahogy az első két hozzászólásban is írják, a gyilkosság mögött meghúzódó indíték itt erősebb, így a néző valamivel elnézőbb is lehet a gyilkossal. |
2024-10-01 13:29.10 |
Szerintem megvan az oka. Akinek sok jó beszélgetős élménye volt vele és szereti ezeket az emlékeket felidézni, az meg fogja tenni lépten nyomon. Én is a tisztelői közé tartozom, sokat köszönhetek neki és további fórumtársaknak, hogy vezettek a film és színházművészet, és úgy általában a kultúra megismerésének útján.
Megértem azt is, hogy akik nem ismerték, vagy nem egyezett az érdeklődési körük, azok ugyanolyan kéretlen tartalomnak tartják a "sírást", ahogy a 4000 ezer hozzászólást Major Tamásnál. |
2024-09-30 10:50.16 |
DL: „Nem tudtam rávenni magam, hogy elhagyjam a Twin Peaks világát. Szerelmes voltam Laura Palmer karakterébe és ellentmondásaiba: a felszínen ragyog, de belül haldoklik. Látni akartam őt élni, mozogni és beszélni. Szerelmes voltam abba a világba, és még nem végeztem vele. De a film nem csak ezért készült; úgy tűnt, van még mit csinálni” |
2024-09-29 23:25.22 |
Ma vetítette a Duna. Jó volt látni Sándor Pálnak azt a filmjét, amelyet fanyalogva fogadtak a kritikusok és azóta sem vett észre nagyon senki.
Nekem emészthető volt a Régi idők fociján és a Ripacsokon edződve. Az Arizona egy létező hely volt Budapesten, amelyről Örkény István így emlékezik: "Az Arizona volt a szórakozás nagyüzeme több száz alkalmazottal, még a pincéje, a gépháza is látványosság. Minden forgott, mozgott, emelkedett. A páholyok liftek voltak, elektromos legyezőkkel, asztali telefonnal, amivel a másik asztalt föl lehetett hívni. A táncparkett forgott, a közepe felemelkedett vagy leszállt, a mennyezet bonyolult emelők és csigák rendszerét takarta. S micsoda közönség! Angolok, franciák, németek, olaszok. És a nők…" A film ezt teljes mértékben visszaadta, Rajk László díszlettervezőként és Ragályi Elemér operatőrként kiváló munkát végzett. Mastroiannit érdekes volt látni magyar színészek között. Hanna Schygulla mellett is jól megfért Básti Juli és Udvaros Dorottya. Garas Dezső karaktere vezette fel az egyik töréspontot, Németország megtámadta Lengyelországot. Másik emlékezetes pillanat számomra, amikor Éva megpróbálta rávenni Rozsnyait, hogy meneküljenek együtt. |
2024-09-21 19:06.17 |
1883. szeptember 21-én tartották Az ember tragédiája ősbemutatóját a Nemzeti Színházban. Annak az előadásnak a rendezője Paulay Ede volt.
1984 óta a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezésére, ez a nap egyben a magyar dráma napja is. Őszintén nehéz vitatkozni ezzel a döntéssel, annyira domináns Madách drámája. Nagyobb hangvételű tudományos műveknél (pl. egy doktori disszertáció) szokás egy szépirodalmi idézetet illeszteni az elejére, amolyan önkifejezés gyanánt, ha már az ilyen művek általában száraz érthetőségre és egyszerűségre törekvő szöveget tartalmaznak. Nem vagyok ilyen szentimentális típus, de ha idézetet kellene választanom, akkor Az ember tragédiájából választanék, annyira átfogó és összetett és számomra ma is meghatározó. Bármikor elő tudnám venni újraolvasni. |
2024-09-17 10:46.14 |
Végül is... él az emlékezetben :)
Egyébként úgy tudom, sokat foglalkozott a buddhizmussal és a keleti tanokkal, szóval még az is lehet, hogy az ő szemszögéből csak átváltozott :) |
2024-09-17 10:42.16 |
Én a Honderűben láttam a Vígszínházban, ott orvosbarátját Lukács Sándor Játszotta, ő maga inkább párbajozni próbált. |
2024-09-12 23:52.40 |
Családi tűzhelyben láttam ideges kisszerű hivatalnokként, kontrasztba állítva az érzékeny lelkű családi baráttal (Mensáros László).
A filmet egy interjú előzte meg, ahol tanúbizonyságot tett széles látóköréről, intelligenciájáról és számomra nagyon szimpatikus benyomást keltett. A színházról is kifejtette a véleményét. A modern ordítozás nem biztos, hogy évszázadokig megmarad, mint egy Shakespeare dráma. |
2024-09-10 22:28.39 |
Kiállítás nyílik a film témáját adó badacsonyi kényszermunkatáborról.
A kiállítás címe: Bazalt. A felejtés rétegei A megnyitó időpontja: 2024. szeptember 12. 18:00 Cím: Arany János u. 32, 1051 Budapest További részletek: [link] |
2024-09-10 12:15.50 |
Egyetértek, hogy a színészkirály nem szerencsés megnevezés, bár érthető, hogy a tömeg inkább őt tekinti annak, mint az általad felsoroltakat.
Szerintem a felsoroltak közül egyedül Latinovits köré alakult ki egy olyan rajongói tábor, akik képesek voltak elragadtadtni magukat és LZ-t mindenki más fölé helyezték (tisztelet a kivételnek). Az általad felsoroltak között is van, aki szűkebb nyomtávon, de azt mélyen szántotta, míg van, aki a világ összes karakterét eljátszotta hitelesen. Lehet, én sem leszek népszerű a véleményemmel, de aki életre-halálra játszik, azt a néző is észleli. A kíméletlen életmódja átütött a szerepein. Latinovitsról lehetett tudni, hogy konfliktusos személy, de ezzel együtt visszahúzódó is, körüllengte valami titok, ami tovább növelte az érdeklődést iránta. Néző szemmel rajongani lehetett érte, női szemmel sem is nézett ki rosszul. Nem várta meg a nyugdíjas éveket és szerepeket, amire ha sor került volna, akkor lehet, hogy ki is kopott volna a színészkirály jelző, de így egyfajta rocksztárként, lángoló üstökösként maradt meg az emlékezetben. |
2024-09-10 11:40.10 |
Tegnap is egy igazán ínyenc részt láttam. Tetszett a gyilkos módszere, de még jobban tetszett, ahogy Columbo túljárt az eszén.
Most, hogy nagyjából sorozatban nézem a részeket, valóban nem olyan szokatlan a szmoking Columbon. Az itáliai gyökerek segítik a nyomozásban. Louis Jourdan tenyérbemászó gyilkos. A végjáték nagyon tetszett, ahogy Columbo "megette vacsorára" az ételkritikust. A rész rendezője Jonathan Demme, aki később a Bárányok hallgatnakkal nyert Oscart. |
2024-09-09 20:50.03 |
A Nemzeti Archívum elővett egy színházi közvetítést, amelyről ezidáig nem tudtam és úgy látom, itt a fórumon sem idézte fel senki Latinovits alakítását a Karamazov testvérekben, amelynek bemutatója 1965-ben volt Kapás Dezső rendezésében, Müller Péter átiratában.
Dimitrij: Bitskey Tibor, Iván: Latinovits Zoltán, Aljosa: Iglódi István A felvétel 1966-ban készült. [link] |
2024-09-04 23:47.30 |
Még mindig nincsenek itt értelmes adatok róla.
Brassóban, 1927. szeptember 4-én született Sánta Ferenc (elhunyt: Budapest, 2008. június 6.) Kossuth-díjas magyar író. Munkái legalább 23 nyelven jelentek meg. A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényeiből film készült. Gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. Tanulmányait a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában, az Unitárius Kollégium Gimnáziumában (1940-1945 között) és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában (1945-1946 között) folytatta. 1947-1950 között a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzemben dolgozott. 1953-1956 között a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt. 1954-től publikált. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár alkalmazottja volt. 1958. szeptember 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. 1989-től a Magyar Szellemi Védegylet intézőbizottsági tagja volt. 1990-ben a Magyar Henry George Társaság alapító tagja volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Forrás: Wikipédia |
2024-09-04 23:28.27 |
Én szívesebben olvasom ezt a párbeszédet, mint a semmit, vagy a parttalan politikai vitákat, őrjöngő kommenteket.
Örülök, hogy aktivizáltad magad és megmozgatod a fórumot! |
2024-09-04 21:09.08 |
De jó, hogy írt ide valaki!
Én nem is tudom, miért nem írtam, évekkel ezelőtt, amikor láttam. Különleges film szerintem is. Darvas Iván és Domján Edit párosa gyönyörű. A néprajzkutatás, magnóra vett énekek, beszédek, ez olyan misztikusan hatott. A vidéki (ős)közösségek emberei olyan tiszták és lelkileg egészségesek, hogy ez a felvételekről is lejön. Bacsó Péter Nyár a hegyen c. (5 évvel későbbi) filmjében is van egy néprajzkutató karakter Gyöngyössy Katalin személyében. |
2024-09-04 11:16.41 |
Most már muszáj lesz megnéznem tőle a Zsákolj ha tudsz!-ot. |
2024-09-01 12:03.46 |
Azóta ez a szerepe bekerült a listára.
Eszembe jut még az acélgyári elnök, aki nem tudja vállalni a felelősséget a gyereke és mások életének megrontásáért a Gyertek el a névnapomra c. filmből. |
2024-09-01 11:55.10 |
Rövid kis TV-játék Csáth Géza Janika c. dármájából.
Nagy színészekkel, egy érdekes dráma bontakozik ki. Sajnos elolvastam az ismertetőt, így nem volt akkor meglepetés Mensáros László által alakított karakter kiborulása. A másik két főszerepben Tolnay Klári és Gera Zoltán. A cím, családi tűzhely, amelyet később Tarr Béla továbbfejlesztett családi tűzfészekké. A lényeg hasonló: a család lehet egy olyan tűzhely, ami mellé szívesen gyűlnek a tagok melegedni. De lehet elviselhetetlenül égető is, ami sebeket ejt. Ennél a családnál három szülő van. A relációk úgy alakulnak, hogy házasságon belül nincs szerelem, azon kívül van férfi-férfi vonzódás is. Pártos Géza rendezése szerintem kissé statikus, akár egy színházi előadást is felvehettek volna. Mai szemmel szerintem többet is ki lehetne hozni a drámából. Tolnay-Mensáros duótól rosszat még nem láttam, Gera Zoltán is kiváló volt a kisszerű hivatali szolga vergődéseiben. |
2024-09-01 11:26.23 |
Érdekes, hogy Delon életművének méltatásakor általában ez a film is a kiemeltek között szerepel, miközben itt elég elmarasztaló kritikák találhatók.
Nekem sem volt az igazi, de szokatlanságában végül is fenntartotta az érdeklődésemet. Delon elég visszataszító alakot játszott, azt meg kell hagyni. A kőgazdag francia úr, aki mit sem törődik a közéleti változásokkal, más emberek sorsával. A barátnője is untatja; aki csak egy gyűjteményi darab, mint az összes többi élettelen, ám különleges és értékes tárgy a lakásán. Eleinte, a stílusához illően, nagy magabiztossággal igyekszik tisztázni a félreértést, de az ügy csak sodródik tovább és törvényes megoldására egyre kevesebb esély látszik. Kiskapuk, menekülő utak akadnak, de Klein nem tér le. Ez a francia közigazgatásba vetett rendületlen hit is a lényének része. Sokkal fontosabb számára, mint az emberi kapcsolatai. De az a rendszer fokozatosan kivetette magából a tisztességes embereket, hogy helyettük megfélemlített kiszolgálókkal népeket semmisítsen meg. Klein úr mindeközben a felső tízezer elszigetelt luxusából leereszkedett a valóságba és végigvitte a saját nyomozását és gazdag barátai segítségét következetesen visszautasítva kerül a vagonba. A film erőssége az arctalan hatalmi gépezet bemutatása. Nincs konkrét karakter, amely önmagában megtestesítené a hatalmat. Az egyébként élettel teli, nyüzsgő Párizs utcái pedig hideg, sivár élhetetlen beton és kőrengeteggé változtak. |
2024-08-31 22:04.35 |
Érdekes volt látni Eastwoodot egy ilyen roadmovie-ban. Tetszett, ahogy bemutatták Oklahomát, majd Tenneesseet, a farmer életet és az amerikaiak "népzenéjét".
Nashvill valóban fontos állomás a country zenében. A filmben is felbukkanó Grand Ole Opry rádióműsor volt az első, amerika-szerte sugárzott adás, ami élő country zenét játszott. A film erős közepes nálam is. |
2024-08-31 21:41.53 |
Köszönet, hogy írtatok hozzá!
Az Összegyűrt szavak album nagy hatást gyakorolt rám. Másik Jánossal, Ruttkai Évával és Darvas Ivánnal sikerült egy nagyon különleges albumot összehoznuk. |
2024-08-28 16:29.17 |
Már a 82-t is betöltötte.
Időközben Wikipédia oldaláról eltűntek a pártállami szerepvállalásra utaló sorok. Azért a Békés Márton vezette, Schmidt Mária által létre hívott Kommunizmus Kutató Intézet megemlékezik róla néhány mondatban. "Az állampárt 1988. májusi kongresszusán, díszfunkcióként központi bizottsági tagságot kapott, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt 1989 októberi megszűnéséig megtartott." |
2024-08-28 15:30.28 |
Én csak azt mondom Delpiero sporttárs, hogy a belügyi helyzet egyre fokozódik.
Nem biztos, hogy sokáig lesz száműzetésben az igazgató. |