Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Madarak - Film Mánia, 02:55 |
Mama pici fia - TLC, 03:40 |
A kárhozottak királynője - AMC, 03:45 |
40 és annyi - HBO2, 03:47 |
Érkezés - HBO, 04:05 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Diedrich Bader (58) |
Thúróczy Szabolcs (53) |
Thure Lindhardt (50) |
Amaury Nolasco (54) |
Wade Williams (63) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Quiz Lady |
Emily Ratajkowski |
2011-03-24 18:39.16 |
Isteryt lenyűgözte a nagyterem mérete és komorságában is méltóságteljes és tiszteletreméltó volta. Őszintén szólva nem emlékezett már minden részletre pontosan, de most újra, szinte gyermeki csodálattal adózott az építészet ezen remekének. A nagyterem leginkább egy katedrális belsejére hasonlított, egy fekete katedráliséra. Csodálatos boltívek tartották a mennyezetet, amelyek éjfekete obszidiánoszlopokra támaszkodtak. Az oszlopokon különös rúnák váltak láthatóvá, amikor a kupolákban mesterien elrejtett fényforrások magukba szívták a hold ezüst fényű pompáját. Az oszlopokba vésett rúnák szinte csábítottak az érintésre. Istery pillantása továbbvándorolt, éhes tekintettel falta a látványt, miközben egyre beljebb lépkedett. Tekintete az oszlopokról a falakon függő mohandiar falikárpitokra esett, amelyek egytől-egyig mind Lavender Doed hőstetteit és nagyságát dicsérték. A boszorkány már éppen meg akarta érinteni a ritka anyagot, amikor a terem belsejéből egy mély, komoly orgánumú hang szólította meg:
-Üdvözöllek hajlékunkban, Istery! A nő összerezzent az ijedtségtől, de a következő pillanatban már a hang forrását kereste. Szeme végigfutott a tizenhárom, obszidiánkőből készült trónszékhez hasonlatos ülőalkalmatosságon, amely a Nekromanták Bölcseinek szolgáltak ülőhelyül, a fontos kérdésekben összehívott tanácskozásokon. Most minden szék üresen állt. Egyet kivéve. Azon, kényelmesen hátradőlve, két kezét a szék széles karfáján nyugtatva ott ült egy éjfekete köpenybe burkolózott alak. Fejét, amelyet a köpeny csuklyája eltakart, mélyen lehajtotta, mindössze fehér hajának hosszú fonata kígyózott elő a csuklya rejtekéből, Isteryt leginkább egy gonosz kígyóra emlékeztetve. -Faarzadil?- a boszorkány félénk hitetlenséggel ejtette ki a nevet. -Meglep? - a férfi most váratlanul felnézett. Istery csak szemének izzását látta, de ez is bőven elegendő volt ahhoz, hogy újra éledjen benne az a mérhetetlen félelemmel vegyes tisztelet, amelyet minden lánygyermekbe beleneveltek férfi rokonaival szemben. A Faarzadilnak nevezett férfi most felállt, magassága ugyan eltörpült a terem méreteihez képest, tartása és kiállása azonban olyan, parancsoláshoz szokott emberről tanúskodott, akinek akaratát akadékoskodás nélkül, minden körülmények között szokás végrehajtani. Istery önkéntelenül meghajolt a férfi előtt, és csak akkor egyenesedett fel, amikor Faarzadil eléje lépett, és két ujjával a boszorkány álla alá nyúlva, felemelte a fejét. Hosszan, fürkészve nézett Istery szemébe, aki viszonozhatta a pillantást, hiszen addigra a nekromanta már hátratolta az arcát eltakaró csuklyát. Faarzadil arca kemény volt, akárha gránitból faragták volna ki, a szeme szinte fekete, a haja hófehér, az orra akár a karvalyé, keskeny szája pengeként hasította el az orra és álla közötti részt. A férfi még nézte egy darabig a boszorkányt, aztán elvette a kezét a nő álla alól, bólintott, mint aki pont erre számított, és mély, kellemes hangján megszólalt: -A végén tehát találkozunk. -Minek a végén, Faarzadil, mire célzol? A nekromanta gúnyos mosolyra húzta a száját: -Ugyan Istery, kisdedeknek néztél minket? Vagy te is azon botor, együgyü lények közé tartozol, akik már elhitték a nemzetséged végét? Nézz körül!- a férfi diadalittasan széttárta karjait, hátrálva lépett el Istery elől, a hangja szinte szárnyalt a hatalmas terem falai között. - Élünk! És vagyunk! Igaz, a számunk fogyatkozik, de a teremtményeink körülvesznek minket, és harcra éhesen várják azt a pillanatot, amikor a nekromanták csillaga újra feltűnik az égbolton! -Miért vagy olyan biztos benne, hogy ez megtörténik?-Istery hangja keményen szakította félbe Faarzadil túláradó dicsekvését. A férfi arckifejezése hirtelen megváltozott. Vonásai megkeményedtek, szemében újra felizzott az az ismeretlen fény, amelytől rettegtek az alárendeltjei. -Ki vagy te, hogy így merészelsz beszélni velem? Az elmúlt évszázadok nem tettek jót a neveltetésednek, látom! -Már nem vagyok az, aki egykor voltam, már...-Istery nem tudta befejezni a mondatot. Érezte, amint egy megmagyarázhatatlan erő mély meghajlásra kényszeríti, hiába is küzdött ellene, kezei már a földet súrolták, olyan mélyre hajolt, már-már elesett, mire egy másik erő hirtelen felrántotta őt egyenes helyzetbe. -A tulajdon nagybátyáddal beszélsz, arquverien! Tanúsíts tiszteletet!-Faarzadil hangja mennydörgésként hasított a levegőbe. Istery érezte, ahogy elsápad a szégyentől és a megalázottságtól. Az arquverien kifejezéssel a nekromanta nyelvben a legalacsonyabb nőnemű szolgákat illeték, akikkel a legmocskosabb munkákat végeztették el. -Most pedig a lényegre! Miért jöttél? Istery, bár érezte, ahogy az indulat álnok kígyóként kúszik fel a torkában, megálljt parancsolt kitörni készülő haragjának, és a tőle telhető legudvariasabb hangnemben válaszolt: -Azért jöttem, hogy a segítségeteket kérjem a Pokol Nagyurának démonai ellen. Faarzadil megengedett magának egy félmosolyt. -Ez így már jobban hangzik. Tudsz te udvarias is lenni, ha akarsz. De most az üzletre: mit ajánlasz cserében? Istery szinte lebénult a hirtelen válasz hallatán. Agyában vitustáncot jártak a gondolatok, nem értett semmit: -Meg sem kérdezed miért? Kiért? A férfi, aki eddig szinte sajnálkozva nézte a boszorkány vívódását, most hátat fordított neki, odalépett az egyik asztalhoz, és elmélyülten játszani kezdett egy, a sakkhoz hasonlatos játékkal. Hosszú percek teltek el így, Istery úgy érezte, tűrőképességének végéhez ért, mikor Faarzadil váratlanul megszólalt: -Tudod, az a baj veled és a többi ostoba népséggel is, hogy elhiszitek, hogy amit nem láttok, az nincs. Nem hallottatok mostanában nekromantákról, hát törvényszerű, hogy kipusztultak! De NEM!- a férfi hangja keményen dördült, kezével hirtelen lesöpörte a bábokat a tábláról, visszafordult Istery felé, és dühödt tekintetét a nő szemébe fúrta. -Hosszú-hosszú évszázadokon keresztül éltünk száműzöttként a saját földünkön! De ebből elég volt. Sokáig tartott, de felépítettem azt a kémhálózatot, amely lassan, de biztosan eljuttat minket a végcélunk felé. Jól tudom, mit akarsz. Azt a nevetséges kisvárost akarod megmenteni a biztos pusztulástól. Bevallom, nem tudom miért? Mi lehet olyan fontos Isterynek, a boszorkánynak, hogy képes érte elárulni hőn szeretett urát? Milyen kétségbeesett lépés ez? Talán régi szerelmedet akarod ily módon visszanyerni? De ne félj, nem te vagy az egyetlen, aki üzletet ajánlott. -Nem értem, miről beszélsz... -Tudom. De majd mindenre sort kerítünk. Előbb halljuk, a te ajánlatod jobb-e, mint azé a pokolbeli lányé? -Én olyasmit tudok felajánlani neked, ami biztosan elvezet a győzelemhez. A nagyúr gonosz lelkét, amely mindenkinél erősebbé és hatalmasabbá teszi őt. De csak akkor árulom el a rejtekhelyét, ha ígéretet teszel arra, hogy segítesz. -Nem vagy abban a helyzetben, hogy alkudozz! Az a lány, aki Úrnőnek nevezi magát, egyenesen a démonok szolgálatát ajánlotta fel! -Miféle Úrnőről beszélsz? Nem volt senki a Pokolban, aki... -Amíg te ott voltál, valóban. De most van egy lány, egy lány aki...- Faarzadil hirtelen elharapta a mondatot, elgondolkodva nézett Isteryre, majd alig hallhatóan megszólalt: -Levander Doed-re esküszöm, ismerős volt valahonnan. A szépsége... Bár az arcvonásai nem teljesen a tiedé, de a szeme és a haja... Ha nem tudnám, hogy gyermektelen vagy, azt hihetném, a lányod. Istery úgy érezte, hirtelen körbefordul vele a világ. Már semmit sem értett. Maga elé suttogva mondta ki a nevet: -Arienwehl...De ez nem...Én ezt nem... A nekromanta összevont szemöldökkel tanulmányozta a boszorkányt, majd dühtől egyre emelkedő hangon szólt: -Tehát mégiscsak igaz. Nem csak a szeretőd volt, nem csak a tisztességedet vette el, hanem a magját is elültette benned! Te utolsó áruló, te céda! Már emelte a kezét, hogy megüsse a boszorkányt, amikor Istery élesen rásikoltott: -Ne bánts! A lányom meghalt, már réges-régen...-ezzel zokogva roskadt a padlóra. |
2011-03-24 18:38.24 |
Istery arcát dohos levegő csapta meg, amint belépett a sötét barlang bejáratán, amelyet a rúnavarázslat tárt fel előtte, hogy aztán ugyanolyan gyorsan vissza is zárja azt, ahogyan kinyílt. Istery megállt, hosszan beleszagolt a nedves, penészszagú falakból áradó áporodottságba és várt, hogy szeme hozzászokjon a sötétséghez. Ez azonban nem ment túl könnyen, már csak azért sem, mert a barlangot varázslat védte a hívatlan betolakodóktól. A boszorkány jól tudta, hogy rokonai az évezredek során védőmechanizmusok egész sorát fejlesztették ki, amire nagy szükségük is volt, saját túlélésük érdekében. Nem kellett sokáig gondolkodnia a sötétséget kioltó varázsszavakon. Magától talált utat Istery elméjéből, s öltött hangalakot az igézet:
"Levander Doed, mutass utat a visszatérőnek, hogy újult erővel imádhassa nevedet!" Ahogy a nekromanták istenének neve, s a könyörgés elhangzott, hirtelen fáklyák sora gyúlt fel az érdes, rothadásszagú sziklafalakon, egyik a másik után, sorfalat alkotva világították be az utat a ki tudja honnan megtért alattvalónak. Isterynek le kellett hunynia a szemét a hirtelen támadt világosság miatt, és ez az idő bőven elegendő volt arra, hogy gondolatban végigjárja a nagyterembe vezető utat. Csak remélte, hogy minden ugyanúgy van, ahogy azelőtt, amikor még ő is a családhoz tartozott. Mikor már úgy érezte, szembe tud nézni a fénnyel és mindazzal ami rá várhat, gyors, elszánt léptekkel elindult arra, amerre a nagytermet sejtette. |
2011-03-17 21:40.21 |
Hát akkor sziasztok, ez gyors menet volt...:D:D Jó éjt!:) |
2011-03-17 21:39.41 |
Ne már! Vagy te nem tudsz főzni, vagy én nem értek hozzá, de a nokedlipörkölt, mint édesség?:D:D
Na jó, rímelj csak és mocskolódj....:D:D Egyszer élsz!:D:D |
2011-03-17 21:37.40 |
Macht nichts. (vagy mi):D:D |
2011-03-17 21:37.12 |
Pár perc múlva return! (ha még leszel, ha pedig nem, vagy mégse térnék vissza, akkor jó éjt neked is és Floornak is!)(csak a biztonság kedvéért, mert tudod, sose tudhatod mit hoz következő perc...:D) |
2011-03-17 21:33.50 |
Jó estét, V...., nem, Sopron!:D:D Bár én nem vagyok a teljes filmkatalógus, de mégis...:D:D
Írtam üzit, olvastad? (pár hsz-el lejjebb) |
2011-03-17 21:31.08 |
Vigyázz, a zöld szín nyugtat! :D:D Miért nem inkább égővörös, és akkor még gyertya sem kéne...:D:D
Na de most komolyan: hogy tudsz rímeket faragni ruhacafatokkal a szádban? Különösen a tőtött káposzta után?:D:D |
2011-03-17 21:27.42 |
Kedves Margaréta,
miért is csodálkozunk ezen? Hiszen a családdal, illetve a gyerekekkel töltött időt sem fizetik meg... (GYES, GYED, főállású anyasági, stb.) Erről is csak az a vicc(?) jut eszembe: -Miért fehér a menyasszony ruhája? -? -Mert minden háztartási gép fehér... Egy biztos: van még hova fejlődnünk! :) |
2011-03-17 21:14.17 |
:D:D:D Kellemetes húsbolti felvágott-tál volt, köszönöm, igazán...:D:D:D
Na, csak nem kitépkeditek a lapokat láncfűrésszel?:D:D Azér' az nem semmi, olyan, mint éccakára tőtött káposztát enni, megüli a hasatok, osztán majd jöhet a lidércnyomás...:D:D Szépségesen kéjes borzongást kívánok, mindenesetre.:D (mer' én ilyen párizsiasan elbűvölő vagyok, mint Angie mosolya, mely napnyugtakor átsuhant a Szajh(n)a partján..:D:D) |
2011-03-17 20:59.08 |
Még jó,hogy nem ismeri a viccet a túró-kúráról... Bár nem szőke, így nem is érdekes...:D:D
Na szóval: mivel nem láttam a filmet, csak elmesélni tudom, hogy állítólag valami nem dohányzó helyen ül Depp-mester és mégis és igen! nagyban dohányzik. Jön Angie kisasszony és megrökönyödve néz. Mire felvilágosítják: á,ez nem igazi, csupán vízpárát bocsát ki, nem füstöt... Én is hallottam, eredetiségét szavatolni nem tudom. Tessék ezügyben reklamálni a filmkészítőknél...:D:D |
2011-03-17 20:47.58 |
Jó, de azért az "eletromos cigi" miatt megnézném, már itthon is terjed.:D
(Én Depp-et nem bánom, de Angie színészi teljesítményeivel kapcsolatban vannak fenntartásaim...De hát én nem vagyok kritikus.:D:D) |
2011-03-17 20:40.04 |
Jesszum, ennyire nem akarok részt venni az életedben, te kókuszgolyóbetyár!:D:D:D A hétfő egyébként még elég messze van, és addig még buli is lehet, úgyhogy ne add fel!:D:D
Nem értem mi bajod az "Utazóval", bár én még nem láttam...:D De hát te tudod.:D:D Addig meg inkább tőccsé.... hátha megjön a hangulat!:D:D |
2011-03-17 20:30.34 |
Ez igen lightos délutáni matiné lehetett...:D:D
Estére mit terveztek? (már úgy értem, megnézni, szigorúan csak erre vonatkozott a kérdés...:D:D Mielőtt félreértenéd...:D:D) |
2011-03-17 20:23.49 |
Ennek örülök. Bébihusi=? (az a másik szó, amit használni szoktál?:D)
Milyen filmet néztetek meg? Ugye, ugye, értek én az infókhoz...csak én nem 3/es voltam, hanem sokkal rosszabb...:D:D |
2011-03-17 20:16.40 |
Hát jó, de csak a TE kedvedért...mivelhogy látom, babewatch-ban vagy:D:D
A többiekről nem tudok nyilatkozni, részemről: semmi, vagy OK, vagy semmi sem OK, vagy ilyesmi....:D:D És te? |
2011-03-17 19:50.15 |
Szia Z, csak egy röpke betérőre...:)
Látom, neked is jól jönne egy kézrátétes gyógyítás elféktől. Ne mondd, hogy nem kapod meg az ellátást, a tiéd!:D:D Azt viszont örömmel olvastam, hogy nem vagy sikító gépírónő, vagy éppen azért nem használod a bal mutatóujjadat gépelésre?:D) Mindenesetre gyógyulj meg, és máskor ne tedd az ujjadat az ajtónyílásba...:D:D És köszönöm neked, hogy így lehettem Valaki, nagy V-vel!:D:D:D:D (jó a menedzsment, hiába...:D:D) Szia, és jó pihenést!:D |
2011-03-15 21:33.50 |
Szia Randal!!!!!!!!!:)
Akkor most jól lekéstem/tünk rólad...:( Örülök, hogy írtál!:) (Annál is inkább, mert azt hittem, neheztelsz valamiért.) Az alkotói válságon remélem hamarosan túl tudsz lépni, és drukkolok, hogy más-ezer-dolgaid máshogy alakuljanak, mondjuk úgy, ahogy azt szeretnéd.:) Szerintem errefelé nagyjából rendben van minden, bár mostanában Mosolybogyó is nagyon elfoglalt, aminek szintén nem örülök, de hát az élet nem csak a kat-ról szól... A könyvvel kapcsolatban: leginkább Z-vel írogatjuk felváltva, most éppen azon mesterkedünk, hogy mindenkit elvigyünk Pyarralonba, ahol majd jól "végkifejlik" a dolog. :) (Na, most mondd meg, micsoda szép magyar kifejezéseket használok..:D) Szóval, ha időd és kedved engedi, azért lépj be hozzánk néha-néha, mert tényleg hiányolunk!:) P.S.:küldök neked kézrátétes elf-gyógyítást, hátha előbb beforr az a csont...:) (és bocsi, hogy nem használtam a megszólításkor nagy kezdőbetűket, de gondoltam alkotótársak között mellőzhetőek a tiszteletkörök...:)) |
2011-03-15 11:37.44 |
Szia, én is indulóban!:)
Vigyázz magadra, kitartást mindahhoz, amit elterveztél!:) És szép napot!:) |
2011-03-15 11:36.21 |
Igen, de ott van a közös gyerek, és a tetejébe most ez a bántalmazási ügy...>:(
Tanulság: soha ne állj össze egy orosszal, esetleg kiderül, hogy ukrán és akkor könnyen a hurkatöltőben végzed..:D De én reménykedem, hogy lesz még filmplakát hatalmas - rendezte/főszerepben: MEL GIBSON felírattal.:) |
2011-03-15 11:29.53 |
Jelentős cserediák kedvezményekkel...:D:D
A meglepetés bombák a te asztalod, úgyhogy csak kíváncsian várom az athirisi fejleményeket...:D |
2011-03-15 11:16.26 |
Ha csak most le nem perlik róla a gatyát is..:(
De tudod mit: tényleg csak a kedve legyen a legnagyobb akadálya annak, hogy nem forgat.:) |
2011-03-15 11:13.39 |
Jesszum, Athiris áttehetné a székhelyét Pyarralonba..:D:D De ahogy gondolod!:D A démonoknak már úgy sincs jelentőségük Athirisnál, hiszen mindenki, aki számított, már nincs ott... |
2011-03-15 11:11.22 |
Egy biztos: Mel nem fog se kezet, se segget csókolni senkinek...
Nehéz ügy lesz, de nem kivitelezhetetlen, főleg nem a Rettenthetetlennek!:) |
2011-03-15 11:07.14 |
:(
A következőre: az esőcsináló tényleg Py-be tart, az elszámolnivalója miatt Terphivel... Hát, szép kis csődület lesz Py-ben! :) De ha nem tévedek, akkor Arbarék most kétségbeesve keresik Evelynt. Úgyhogy az, hogy ők hová jutnak, nagyban függ Evelyn tartózkodási helyétől is, gondolom.:) És még a Pokolbélit fejezetet is be kéne fejezni... (nem véletlenül látott furcsaságokat Sassin abban a bizonyos gömbben. Agousra még vár némi meglepetés. Legalábbis a terveim szerint.) |
2011-03-15 11:00.19 |
Nem vagyok egy jóstehetség, de még mindig azt mondom, ha sikerül újra felállnia a padlóról, akkor meg fog történni az a csoda, hogy a mostani fanyalgók könnyek között kérnek tőle majd bocsánatot...
Így legalább kiderült ki az igazi barát, és talán még az is, hogy Hollywoodon kívül is van élet...(meg filmkészítés) |
2011-03-15 10:56.26 |
Nem nem... (Ezzel most nem akarnám lelőni a poént, de a Dahutrin nevezetű szépség a nekromanta főnök beosztottja, akihez boszikánk most oly nagy hévvel igyekszik)
Ha nem hanyagolod közös művünket, akkor jó! :) Írtam egy kis üzit Randalnak, mert fél percre láttam őt "felvillanni" a Hiányzó filmek fórumon, de eddig nem válaszolt. (Hát csak reménykedjünk, hogy visszatér..) |
2011-03-15 10:52.03 |
Aztán marad a film miatt! (akármi is lesz a "húzóerő", a lényeg az, hogy valószínűleg nem fognak csalódni a filmben, és a normálisabbját úgyis inkább ez érdekli.)
Mindenesetre jó lenne, ha tényleg kapna egy olyan "löketet", ami kihúzná a mostani gödörből, és arra koncentrálna, amihez igazán ért: a filmkészítésre...:) |
2011-03-15 10:48.09 |
Erre kikiáltod a Függetlenség napját!:D:D
Viccen kívül: addig nem uralkodik rajtad semmi, amíg nem-et tudsz mondani rá!:) Csak gratulálni tudok, és kitartást kívánok az elhatározásodhoz! (Abban a reményben persze, hogy nem hanyagolsz el minket itt a kat-on):) |
2011-03-15 10:34.10 |
Jajaj, akkor tényleg jobb, ha korlátozod magad...:)
(Csak szerényen és zárójelben jegyzem meg, hogy addig jó, amíg csak ilyen irányultságú a függőséged... De ha nem megy a többi, fontosabb dolgod rovására, akkor talán nincs akkora gáz.:)) |