Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Egy igazán dühös ember - Film+, 21:00 |
Célkeresztben - AXN, 21:00 |
Volt egyszer egy vadnyugat - DUNA TV, 21:00 |
Halálos fegyver 4. - RTL Három, 21:00 |
Igazából szerelem - TV2, 21:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
A kaptár: Megtorlás |
Poppy Liu |
2011-08-15 20:17.16 |
* azt hiszem a "skatulyázták" jobb kifejezés lett volna...:D:D:D (mármint Jennával kapcsolatban), de egye güzü, néhai Mrs Pitt-re talán már mondtak csúnyábbat is...:D:D |
2011-08-15 20:14.46 |
Ezt olvasva rögtön eszembe jutott ez:
http://www.youtube.com/watch?v=Z7bkURffU_Y&feature=related Enjoy, pls.!!:D:D:D A felsorolt filmekből csak a Millió dolláros bébit láttam, tényleg jó kis alkotás. Jennához nemigen tudok hozzászólni, szerintem eddig bekasztlizták, de az általában jól állt neki... Az említett filmhez még nem volt szerencsém. Az Őslakó? Azt hiszem beszélnem kell valamelyik fiúval filmügyben...:):) Örülök, hogy ügyesek voltatok a lakást illetően, az (+) avatásról mondasz többet is, vagy ennyi?:D |
2011-08-13 23:48.00 |
[link] (lehet, hogy már szerepelt itt valahol, akkor bocs) |
2011-08-13 23:18.20 |
:):)
Erről meg eszembe jutott egy évekkel ezelőtt hallott sztori. Sporttudosító: -Kedves nézőink, fantasztikus teljesítménynek lehetünk most szemtanúi! A versenyző dob, és igeeen, a fin gerelye messze száll.... :D:D (Na, ezen szakadtam néhány napig. ) Öcsém szerint ez amúgy köztudott tény...:D:D:D:D |
2011-08-13 11:30.07 |
Ezzel én is így vagyok, de most küldök nektek valamit, amit a "Bakancslistánk" óta meg akartam mutatni. Ugye Új-Zéland, meg minden...:)
http://www.youtube.com/watch?v=a15B1wtj7UQ Ez egy tündérien züzü történet a titokzatos Jacksonékról, az igazi szerelemről, meg ilyesmi...:D (Sajna, én se értem az egészet,különös tekintettel a "tájszólásra", de a film magáért beszél.:D) Minden jókat nektek! |
2011-08-12 11:28.37 |
Halihóóóó!
Pont most írtam neked... Kezdtem félni, hogy a könyv volt ennyire borzasztó...:D Remélem, láttál valami jó filmet, úgyhogy várunk vissza, ha lehet mindenféle beszámolókkal!:D Szép napot neked és Mosinak is! És persze azoknak is, akik betévednek hozzánk..!:D |
2011-08-08 00:42.40 |
Istery fátyolos, értetlen tekintettel meredt az elfre.
-Nem érted amit mondok, Istery?- az elf fürkész tekintettel nézte a nőt, aztán erejét megfeszítve felállt, és kezét a boszorkány arca elé tartva különös, mágikus szavakat mormolt. Mikor végzett, ismét rászólt az asszonyra: - Istery, hallod a hangom? De a megszólított továbbra is egykedvű némasággal meredt maga elé. -Nem értem. Miféle mágia ez, amely így megbabonázott, gyermekem? Elgondolkodva meredt a boszorkány arcára, majd nekilátott, hogy újabb varázslattal próbálkozzon. De ebben a pillanatban hangos csattanással kivágódott az ajtó, és a feldúlt Faarzadil sietett be rajta. Bereldien rögtön leeresztette a kezét, de már késő volt. A nekromanta már észlelte a mozdulatot. -Kár a fáradtságért, Gyógyító! Olyan varázslattal van dolgod, ami meghaladja a tudásodat. Istery elméje az én kezemben van, kizárólag nekem engedelmeskedik. De hagyjuk most őt! Faarzadil diadalittas arccal nézett az elfre, szemében már szinte az őrület lángja lobogott: -Légy üdvözölve hajlékomban, Bereldien, az elf gyógyító! Látom, meg sem lepődsz...-a nekromanta mintha csalódott volna egy kicsit, de aztán megvonta a vállát és ugyanolyan lelkesedéssel folytatta a mondandóját, ahogyan elkezdte: -Nagy dolgok vannak készülőben, Gyógyító! Olyasmi történik most, amely alapjaiban rengeti meg az egész sziget jövőjét! Szorul a hurok a Nagyúr nyaka körül és fényes jövő vár az én népemre! Nem nagy az ár, amit fizetni kell érte, még akkor sem, ha a barátaidról van szó...-a nekromanta gonoszul felkacagott. Bereldien érezte, hogy újból kiszárad a szája, remegő hangon, akadozva törtek elő belőle a szavak: -Mi....mi történt....velük? Életben....? -Hogy életben vannak-e? - Faarzadil arcán megvető mosoly suhant át. - Gondolod, engem ez érdekel? Beszéljünk inkább arról, ami most a legfontosabb! Bereldien értetlen tekintetét látva a nekromanta közelebb lépett a Gyógyítóhoz, arca már szinte súrolta a másik arcát: - Mit mond neked az a név, hogy Leviatharn, vagy más néven a Vallató? Bereldien lélegzete szinte elakadt. Faarzadil hirtelen lépett el a férfi elől, szemében diadalittas fény gyúlt. -Miért is ne ismernéd? Elvégre volt némi kis afférod vele, nem igaz? Az elf továbbra sem szólt egy szót sem, de a nekromanta nem is várt válaszra. -Nos, mindketten pontosan tudjuk, ki ő. Most éppen a főpap rezidenciájában van és a megfelelő pillanatra vár, hogy kiiktathassa pozíciójából a hőn szeretett Therpherodiont. Habár ezzel nem lesz könnyű dolga, mert a városba ért egy bérgyilkos is, akinek meg valakik fizettek azért, hogy annak a hájtömlőnek a fejét leszedje... De egy ilyen elfuserált alak nem jelenthet kihívást egy ilyen nagyságnak, nem igaz? Azt hiszem, ördögi tervet eszelt ki a Vallató... Uw'Ethanar főpapjának képében leigázni a szigetet, engedelmességet követelve az emberektől... Igen, ez rávallana. -Csakhogy nem ez a célja.- az elf hangja elhaló suttogásnak hatott a nagyteremben hirtelen beállt csendben. -Mi másért....?- Faarzadil hirtelen harapta el a kérdést. Hidegen nézett a gyógyítóra, akinek ettől a pillantástól megfagyott a vér az ereiben, de fegyelmezte magát és kihívóan meredt a nekromantára: -Miért mondanék többet, amikor te sem válaszoltál a kérdésemre? Egy pillanatig úgy tűnt, hogy Faarzadil nekitámad az elfnek, de aztán higgadt, szinte metsző hangon így szólt: -Rendben. Ha most mindent elmondasz, amit tudsz, én is elmondom mi lett a barátaiddal. De ne feledd, ha hazudsz, véged! Mint meggyőződhettél róla, a kémeim mindenhol jelen vannak és értik a dolgukat. Könnyű lesz ellenőriznem, amit mondasz. Bereldien lassan bólintott, az arcára kiülő mosolyban nem öröm bujkált, hanem némi félelemmel vegyes megvetés. - Úgy látszik, a kémeid mégsem értik annyira a dolgukat... Majd belekezdett, hogy elmondja az eddig történteteket, kezdve barátja levelétől egészen a Pyarralonba tartó útig. Néhány részletet megtartott magának, de az igazsághoz többé-kevésbé hű maradt. Mikor a története végére ért, Faarzadil érdeklődve, ámde bosszúsan nézett rá. -Ez mind roppant érdekes, és alátámasztja mindazt, amit már tudok, de mi lenne a célja a Vallatónak? Erre még nem válaszoltál. -Erre is sort kerítünk, közvetlen azután, hogy elmondtad nekem azt, amire kíváncsi vagyok. -Megátalkodott egy vén disznó vagy te, Gyógyító, de mivel eddig nem hazudtál, hát én is állom a szavam. Csúnya csete-paté volt a lápnál, de a barátaid megúszták élve. Legalábbis egy kivételével. Azt az Evelyn nevű lányt is sikerült magukkal vinniük, de az a sudár, fekete szépség, az a Sassin nevezetű már nem volt ilyen szerencsés. Őt elragadták a Kiátkozottak. És most halljam a mondandódat! -Mi lett a másik lánnyal? Azzal, aki együtt volt Evelynnel? -Miért érdekel?- Faarzadil hangja ingerülten csattant. - Ez már amúgy is egy másik kérdés. Nem így szólt a megállapodás! Berendiel ellenségesen nézett a nekromantára, de aztán mégiscsak belekezdett: -Ezt a történetet nem sokan ismerik, talán azokon az embereken kívül senki, akik akkor ott voltak a Nagyúr elfogásánál... Faarzadil arca egyszerre tükrözött megütközést és hitetlenkedést, miközben Bereldien történetét hallgatta a különös golyóbisról. Mikor megértette a lényeget, a dühtől elfehéredő ujjakkal szorította a széke karfáját, amelyre időközben leült. -Tehát ezért van a városban... Nem leigázni akarja az embereket, hanem az erejét akarja visszaszerezni... Nagyon hosszú időn át meredt maga elé, majd hirtelen felnézett és váratlan megjegyzést tett: -Az imént kérdeztél arról a lányról, aki együtt volt Evelynnel... Nos, ő biztonságban van, a legnagyobb biztonságban amiben csak lehet. Nem esett bántódása. És most át kell gondolnom a dolgokat. Istery majd gondoskodik rólad, amíg kitalálom, mi legyen veled. Ezzel felállt a székből, magához intve a boszorkányt, akit néhány szóval eligazított, majd döngő léptekkel távozott a teremből. Nem vette észre az Istery arcán átsuhanó megkönnyebbült, boldog mosolyt. |
2011-08-05 13:30.54 |
Sziasztok!
Mosi, privi ment! Z, írtam a könyvhöz! Most mindjárt indulok melózni, lehet, hogy este már nem futunk össze, de üdv mindenkinek!:) |
2011-08-05 13:26.13 |
http://www.youtube.com/watch?v=cJsOMcArlOw
Aktualitása: tegnap volt az M1-en a Nagy Versmondás, ahol Jordán Tamás vezetésével több mint 500 gyerek mondta el ezt a verset.- Legalábbis ez állt a műsorújságban, amit mára sikerült is megtalálnom...:( Nem baj, helyette se néztünk semmit a zajládában. Viszont azt a kérdést feltenném az illetékeseknek, hogy mi a francért kell egy ilyen műsort 22,45-re tenni???? Bár sejtem a választ, és ezzel nem hiszem, hogy egyedül lennék... |
2011-08-04 02:08.14 |
Bereldien minden erejét összeszedve védőpajzsot vont teste köré, majd mikor érezte, hogy a varázslat hatni kezd, hagyta, hogy végtagjai elernyedjenek. A kezek erre erősebben szorították. Érezte a támadóiból áradó gonoszságot, az ujjak szorításán át a halál hideg lehelete egészen a csontjáig hatolt. Fájt minden érintésük, de Bereldien most nem törődött vele. Elméje felszabadult volt, így kétszerezett erővel koncentrálhatott az elrablóira. Próbálta megérteni néma üzeneteiket, megsejteni szándékaikat. De nem értette a nyelvüket. Csupán egy nevet sikerült kivenni az üzenetből:
-Faarzadil... Tehát a nekromanták kezébe került... Tudta, hogy minden menekülésre tett kísérlete kudarcot vallana, el kell érnie, hogy egyedül maradhasson. Méghozzá minél előbb. A gonosz érintés minden perccel többet vett el a varázserejéből. Érezte, már nem bírja sokáig. Az összpontosítás felőrölte az erejét, tudata lassan süllyedt a jótékony homály mocsarába, akárcsak a teste, amelyet a nekromanták cipeltek most magukkal úticéljuk végéhez... -Hát magadhoz tértél, végre! - Bereldien sajgó végtagokkal és kábult fejjel próbálta ülő helyzetbe tornázni magát, szemével keresve a hang forrását. Szája kiszáradt, a feje hasogatott, nehezen szedte a levegőt, de végül hátát egy kőszéknek vetve, viszonylag stabil ülőhelyzetbe helyezkedett. -Nem vall valami udvarias jellemre, hogy a vendég ájultan fetreng vendéglátója hajlékában. Többet is adhatnál a jómodorra, kedves elf barátom!- a csuklyás alak hangja bár a fülnek kellemes volt, barátságtalan élt adott neki a szavaiból áradó gúny. -Khm...- Bereldien megköszörülte a torkát, de nem túl sok sikerrel. Hangja rekedt és fátyolos volt. -Az udvariasság nem az én hiányosságom, hanem a te embereidé. Vagy ez szokás nálatok? Hogy a vendégeiteket letaglózzátok, aztán eszméletlenül elvonszoljátok őket "hajlékotokba"? A csuklyás rövid, ugatásszerű nevetést hallatott. -Milyen éles a nyelved, elf. Ajánlom tartsd a szádban, vagy megszabadítalak tőle! De nem azért hoztak ide az embereim, hogy bájcsevegjünk. Nagy dolgok vannak készülőben, és akár van közöd hozzá, akár nincs, belekerültél a gépezetbe. Bár a kilétedet még nem sikerült teljes mértékben tisztázni, meggyőződésem, hogy te is rendelkezhetsz olyan információkkal, amik engem érdekelnek. És biztosíthatlak róla, hogy el is fogod mondani nekem. -Tudod, egy korty vízért még azt is bevallanám neked, hogy én vagyok te... -Nagyon vicces vagy, mondhatom, de az én türelmemnek is van határa! Istery, menj és hozz inni ennek a félnótásnak! A név hallatára Bereldien felkapta a fejét. Elkerekedett szemmel nézett a termet éppen elhagyni készülő karcsú alak felé. -Nocsak... Ismerősen cseng a neve? Szóval mégiscsak te vagy az én emberem... Ezzel Faarzadil elégedetten hátradőlt a székében és kíváncsi tekintettel méregette a gyógyítót. Bereldien egykedvűen bámult maga elé, de elméjében sebesen száguldottak a gondolatok. Nem nézett fel a férfire, aki szemben vele ült a székben. Tudta, ha felnézne, megadná az esélyt a másiknak arra, hogy a gondolataiba láthasson. Érezte a férfiból áradó erőt, az elméjének tapogatózását a fejében, és tudta, hogy csak idő kérdése, amíg a nekromanta sikerrel jár és beleláthat a homloka mögé... Hosszúra nyúltak a percek, vagy legalábbis Bereldien úgy hitte, és megváltásnak érezte, amikor a karcsú alak visszatért a terembe, kezében az éltető vízzel. -Faarzadil, az embered kint vár. Azt üzeni, fontos hírei vannak számodra. A Faarzadilnak szólított férfi csak egy pillanatig habozott, majd fölállt és a nyitott ajtó felé indult. -Rendben van Istery. Légy jó és vigyázz addig a vendégünkre. Kérlek, udvariasan bánj vele, és ne akard őt beszédre bírni. Majd én társalgok vele, ha visszatértem.- ezzel kiment, de az ajtót gondosan becsukta maga után. Istery egyedül maradt a Gyógyítóval. Odanyújtotta neki a korsót, amit az elf hálás mosollyal el is fogadott. Hosszan, mohón kortyolt a vízből, majd keze fejével gondosan megtörölte a száját. -A titokzatos Istery... Szóval te vagy az, aki Evelynt óvva óvta és szerette azokban a vészterhes időkben... Mondd, segítenél-e a lányon, ha tudnád, hogy veszély fenyegeti? |
2011-08-04 00:20.51 |
Akkor sziasztok!!:D:D:D
A legközelebbiig! |
2011-08-04 00:19.14 |
Na, azt hiszem valamit megint nagyon félreértettem... Én kérek elnézést az érintettől...:D:D:D |
2011-08-04 00:16.30 |
OK, Mosikám, nem akartam erőszakos lenni! Úgyhogy ne haragudj, ha úgy hangzott volna! Vigyázz magadra nagyon, írok majd én is hamarosan, mert nem volt túl megnyugtató, amit írtál. És ettől is megijedtem egy kicsit...
És legközelebb ne is válaszolj vissza, ha úgy érzed, hogy sok, majd reagálsz máskor... Nem kell mindent azonnal észrevételezned, mert ezzel csak lelkiismeret furdalást okozol nekem... És hogy ne így fejezzük be az estét: SZÉP ÁLMOKAT MINDENKINEK!:):):) |
2011-08-04 00:09.40 |
http://www.youtube.com/watch?v=RV6MZHRE3jU
remélem, még nem maradtam le rólatok! Ezt azért nézzétek meg!:D:D:D |
2011-08-04 00:06.48 |
Akkor reggelre talán lesz néhány papagájod és moszkitód, és talán hamarabb nő meg a pálma az ablakod alatt...:D:D:D:D |
2011-08-04 00:04.26 |
:D:D:D
Bölcs vala az Úr, már akkor is...:D:D:D (csak hogy visszautaljak az elejére...):D:D:D |
2011-08-03 23:58.26 |
http://www.youtube.com/watch?v=MlrcmDe9s2A
Na most hazabeszélek...:D:D:D (ez már volt fent egy másik topicon is) |
2011-08-03 23:56.40 |
Mi eddig csak egy könyvét olvastuk a srácokkal. A Gergő és az álomfogók címűt. (azt hiszem ez volt a címe) |
2011-08-03 23:49.35 |
Nem is állsz te hadilábon, kedves Z barátom,
a vicces videókat meg ezúton is várom... de ha nem lesz kiadós nevetés a vége, felfestem a sziluetted a télikék égre...:D:D:D:D De nehogy ezen megsértődjél, szép magos fiúcska, mert ez csak a nózidra egy kedves apró fricska...:D:D |
2011-08-03 23:43.57 |
Akkor ötmillió, billió csillió smiley neked,
hogy derüljön jókedvre az a kis okos fejed! Szerencse legyen az egyik, s boldogság a másik szárnyad neve, s a jogi egyetem tudománya legyen a te tudásod tárházának büszke egyvelege! Ez meg egy kicsit kancsal-rím lett, mondhatnám rém rím...:D:D |
2011-08-03 23:38.27 |
Nem is baj, biztos nem véletlen...:) |
2011-08-03 23:36.39 |
Hát akkor szerencsés szelet neked Z!:D |
2011-08-03 23:32.21 |
http://www.youtube.com/watch?v=QJhVM930YXY
Istenem, csak ezt ne mutassák meg azoknak, akik egy másik univerzumból érkeznek a Földre...:( Azt hiszem, erre már a szégyen szó is kevés...:( |
2011-08-03 23:26.01 |
Mert megakadtál az elején. Valószínűleg, ha hagysz egy kis időt a történetnek, el tud varázsolni. Tényleg a barátságról, hűségről, reményről, a szeretetről szól. Persze, vannak gonoszok is, mert nélkülük nem lenne értelme a fent említetteknek... De tényleg. :) |
2011-08-03 23:23.30 |
Ahogy felénk dívik mondani: jóféle...:D |
2011-08-03 23:20.49 |
http://www.youtube.com/watch?v=-o6xrSyhVhc
Mit szóltok? |
2011-08-03 23:17.15 |
Dehogy kapsz! Tudod mit szoktam mindig mondani azoknak, akik "berzenkednek" a filmtől?
Ez az a mozi, amit soha ne a fejeddel, hanem a szíveddel nézz, és megérted. Talán szeretni is fogod. (De lehet, hogy nem, mert nem mindenki értékeli a fantasy műfaját...) |
2011-08-03 23:14.34 |
Ez is azt bizonyítja, hogy örök optimista vagy!:):)
Hallottam egyszer egy történetet: Egy igazi polihisztor hölgy, aki kiválóan tudott többek között zongorázni is, bekerült az öregek otthonába, ahová nem vihette magával a zongoráját. Amikor kérdezték tőle, hogy nem bánja-e, azt válaszolta: -Kedvesem, én lehunyom a szemem és belül játszom, és hallom a zenét... Hát, valahogy így volna jó élni... |
2011-08-03 23:10.35 |
Őket sem ismertem még eddig, de tényleg jók!:) |
2011-08-03 23:04.23 |
http://www.youtube.com/watch?v=iPAkR5itdVA&feature=related
És az örök"szerelem"...:):):) |