Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
57 másodperc (DVD) |
A holló *2024* *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Alkonyat - Hajnalhasadás, 2. rész - AMC, 10:10 |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 10:40 |
Meg - Az őscápa 2: Az árok - HBO3, 11:11 |
Kenguru Jack - Film+, 11:15 |
A metál csendje - Cinemax, 11:26 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jeff Bridges (75) |
Marisa Tomei (60) |
Jean-Pierre Darroussin (71) |
Gemma Jones (82) |
Karim Belkhadra (61) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Hideg préda |
Ingrid Bolso Berdal |
2017-01-30 18:34.45 |
Nagyszerű film az emberi természetről, hogyan válnak emberek maguk is barbárrá egy barbár korszakban, és hogyan tudják emberek megőrizni emberségüket, becsületüket, szeretetüket egy embertelen korban.
Nincsenek húzónevek, a színészi alakítások mégis hitelesek, a főszereplő kisfiú és Elisabeth Duda játéka pedig egyszerűen magával ragadó, és mindez gyönyörű operatőri munkával és a kor, valamint a kor hangulatának hiteles megjelenítésével egészül ki. Méltatlanul alulpromotált alkotás! |
2017-01-29 19:45.58 |
Kétségkívül vannak jó jelenetei és megrázó pillanatai a filmnek, de elég vontatott, és nagyon érződik rajta a kis költségvetés, valamint sem Willem Dafoe, sem az öreg Loggia nem ebben a filmben nyújtotta élete alakítását.
Színészi szempontból a Kelet-európai (talán magyar?) cigányt játszó Olmos alakítása volt a legmegyőzőbb számomra, ahogyan kinézett, és ahogyan a színpadon szórakoztatta a német tiszteket, mintha született vurslis cigány lett volna. A zenék pedig kifejezetten jók voltak, különösen a fel-felhangzó magyar dallamok és a Fehér Grófnőben is hallható orosz cigány dal. |
2017-01-01 22:21.08 |
A tipikus Wehrmacht tiszt, nála jobban senkinek nem állnak az ilyen karakterek. |
2016-12-19 20:57.51 |
Hát... nagy várakozással ültem le megnézni, de már az első órában untam, és volt pár dolog, ami kifejezetten bosszantott, pl:
-Ha egy 5-6 mázsás medve megtámad, akkor az szerény véleményem szerint nem csak karcolgat, hanem széttép, amikor a karodat rántja meg, akkor az élőben valószínüleg tőből szakad ki, de ha egy magasabb helyről rádesik, akkor tuti szétzúz... -Azt, hogy DiCaprio a támadás után étlen-szomjan, elfertőzött sebekkel vegetál még befogadtam, de, hogy egyik pillanatról a másikra már lovagol is... -Az erdőben az indiánok a hangot meghallják, de a 2 méteres tüzet nem veszik észre... -A végén egy katonai erődből mi a pénisznek csak ketten mennek elfogni Fitzgeraldot? -És a csúcs: állandóan ég a tűz, de mindenki nyersen eszi a húst... Egyébként az operatőri munka szép volt. |
2016-12-18 17:18.36 |
Hát... nem egy Pancser Police. Egy közhelyhalmazra épített, erősen izzadtságszagú és kiszámítható másfél óra. |
2016-12-17 20:37.05 |
Köbli Norbertet napjaink legjobb magyar forgatókönyvírójának tartom, és ebben a filmben sem csalódtam, az első perctől az utolsóig érződik rajta Köbli keze nyoma.
- A feszült légkör, a kiszámíthatatlan történet amelyet az utolsó képkockáig fenn tud tartani a film. - A nagyszerű operatőri munka, amelynek köszönhetőn szinte a néző is ott van a szereplők között, s amely a film alaphangulatát nagyszerűen kiegészíti, mintegy felerősítve azt. (Pl. ahogy a hideg, nyirkos erdő megjelenik, az remekül illik a feszülséggel teli légkörhöz.) - Kiváló színészi alakítások: a szereplők hitelesen, nagyszerűen formálják meg karaktereiket. - Realisztikus-naturalista ábrázolás, amely itt leginkább az összecsapásokban mutatkozik meg, amelyek sallangmentesen ábrázolják a kimerült, elkeseredett, fáradt emberek véres élet-halál harcait. - A korszellem erős megidézése. Bár nem látunk nagyszabású harci jeleneteket, hiszen egy maroknyi katona szerepel benne összesen, mégis egyértelmű, hogy az első világháborúban járunk, s hiába egy erdőben játszódik, mégis remekül adja vissza a Monarchia szellemét. (Jó példa erre az 5 K.U.K. katona, akik 3 nemzetiségből állnak össze.) További erőssége a filmnek, hogy a rövid játékidő ellenére is nyomasztóan mutatja be a háború értelmetlenségét, hatását az emberi sorsokra (hogy Zoránt idézzem: "semmiért vesztek el álmok"), és azt, hogy a háború nem fekete-fehér, hiszen a másik félnek mi vagyunk az ellenség, s a másik oldalon is ugyanolyan egyszerű, odavezényelt fiatalok vívják élet-halál harcukat. (Erre a legjobb példa, amikor a fiatal galambász fiú egy kortársát szúrja le bajonéttal, aki ugyanolyan áldozat, mint ő.) Valamint van benne egy szóváltás, ami a nemzeti érzés politikai elferdítésének kitűnő tükre: -Én a hazámat védem! -Olaszországban? Summa summarum végre van egy jó háborús filmünk! |
2016-09-26 19:49.53 |
Az jutott még eszembe, hogy a film témája, ahogy írtad valóban rettenetes, de szerintem a Schindler listája c. filmnek az a jelenete, amikor a végén megjelenik a kis piros kabát többet ad át abból az egész rettenetből, ami ott és akkor történt, mint ez az izzadtságszagú műdokumentumfilm. A megoldásai miatt egyszerűen nem tudtam átérezni semmit abból, amit elméletileg át kellett volna... |
2016-09-26 19:46.52 |
Örülök, hogy nem csak az én készülékemben van a hiba! |
2016-09-25 15:15.43 |
Hát... ennyit az Oscar díj értékéről...
Nem akarom a szokásos témát feszegetni, hogy azok ítélik oda a díjat, akik szombaton járnak templomba és egy ilyen témájú film biztos befutó, de azért elgondolkodtató, hogy A bukás című film, ami lazán veri a nagy álomgyári produkciókat, és Bruno Ganz lejátszik benne minden hollywood-i sztárt, a filmtörténelem egyik legnagyobb alakítását nyújtva, csak jelölés(ek)ig jutott, ez a film pedig tarolt a díjátadó(ko)n... Gibson Passiójáról pedig már ne is beszéljünk... Persze lehet, hogy bennem van a hiba és nem értem meg ennek a műnek a befogadására, de végig sem tudtam nézni, annyira untatott. Ameddig néztem, olyan érésem volt, mint amikor 10 évvel ezelőtt megvettem az első kamerás mobilomat és bár lelkesen csináltam vele felvételeket, de a gyenge kamera és a tudás hiánya rossz minőségű, élvezhetetlen képi- és hangminőséget eredményezett. Persze az újítás, és a nyomasztó képi világ megalkotásának a szándékát értem, de ez a film nekem akkor is olyan volt, mintha valaki egy elrejtett mobillal kamerázgatna a táborban teljesen összefüggéstelenül, mert csak akkor tudja elővenni, amikor az őrök nem látják... Kár volt ez a nagy felhajtás... |
2016-04-28 20:37.50 |
Remek ötlet, jó színészi alakítások, ragyogóan gyönyörű Nagy-Kálózy Eszter párosítva harmatgyenge rendezéssel, harmatgyenge operatőri munkával és siralmas hangminőséggel. |
2016-03-08 21:41.16 |
Nagyon szép, léleképítő film, gyönyörű operatőri munkával, nagyszerű színészi játékokkal és remek zenével. A maga csenedességében, egyszerűségében mutatja be a film, hogy mit is jelent embernek lenni. "Mert az ember annyit ér, amennyit a szava." |
2016-03-08 21:31.00 |
Ez a film is bizonyítja, hogy az Arany Málna díjakat sok esetben ítélik oda méltatlanul.
Ez egy nagyon szerethető komédia egy remek Stallone alakítással, remek hangulattal, jó történettel, jó beszólásokkal és a '20-as évek nagyszerű megidézésével. És azok az öltönyök... A legjobb jelmez kategóriában a címéhez illően lazán Oscar jelölt lehetett volna ez az alkotás. |
2016-02-29 22:04.35 |
A történet és a szereplőgárda alapján egy feszült, nagyszabású politikai drámát vártam, de ez az alkotás alulmúlta a várakozásaimat, sajnos csak egy teljesen átlagos filmet sikerült összehozni, a magvas mondanivaló pedig így elég sablonosra sikeredett. Mindenki tudja, hogy a politika mocskos dolog, ezért hálás téma, de pont ezért könnyen lehet elcsépelt, sablonokkal tűzdelt bemutatást készíteni róla. Itt ez történt...
- Az ilyen típusú filmekben működni szokott, ha a történetvezetés nem lineáris, de ez itt bosszantó össze-vissza csapongásba ment át. - Az operatőri munka tény, hogy egyedi hangulatot adott a filmnek, de ez a hangulat szerintem indokolatlanul volt ilyen nyomasztó. - Sean Penn túl teátrális alkotását egy hajszál választotta el a ripacskodástól. - Mea culpa: James Gandolfini annyira zseniális volt Tony Soprano szerepében, hogy nekem más szerepben mindig nagyon furcsa látni a játékát. |
2016-02-16 22:42.58 |
Nagy várakozással ültem le megnézni ezt az alkotást, és bár már az első 100 perc sem fogott meg, de amikor elkezdődött a "film a filmben", konkrétan egy másik film, onnantól már nagyon nehéz volt végigszenvedni, és végig arra tudtam csak gondolni, hogy a kevesebb néha több.
A kiszámítható giccsparádétól pedig egy dolog idegesített csak jobban, az operatőri "munka". Néha nem tudtam eldönteni, hogy ez most film, vagy valami animációs történet-e. Ja és a tejeskávé gyerek, aki az angolszászok között nő fel, miért ezt az erőltetett és idegesítő "nyelvet" beszéli??? Illetve az öreg egész életében csak hesszel fent a hegyen??? De hogy pozitívumot is mondjak, volt 1 mondat a filmben, ami tetszett: amikor a félvér gyerekeket terelik össze az önjelölt erkölcscsőszök, akkor elhangzik a nagy igazság, hogy "de hiszen ezeknek a gyerekeknek az apjaik itt vannak közöttünk". |
2016-02-16 22:19.14 |
Számomra az első két rész kult film státusszal bír, ez pedig csak egy izzadtságszagú epigon, a teljesen feleslegesen elkészült folytatások iskolapéldája. A terminátor filmek Cameron gyermekei, csak vele működnek.
És ez a gyógypedes John Connor... Elnézést a vulgaritásért, de egy ilyen gyökeret ki a f....om követne vakon egy harmadik világháború utáni, gépekkel vívott háborúban??? Meglátják a gépek és vérszemet kapnak tőle... |
2016-02-11 21:15.09 |
Szeretem a Pierce Brosnan féle James Bond filmeket és általában azokat az alkotásokat, amelyek a tipikus brit gentleman környezetben játszódnak, a klasszikus brit úriemberek főszereplésével. Colin Firth szerintem abszolúte alkalmas egy ilyen gentleman szerepre és a miliővel sem volt gondom, de...
Sammy Jackson gyógypedes főgonosza, a Robert Rodriguez-féle akcióelemek használata, illetve a film hosszú-hosszú ideig egy helyben toporgása (1 órával a kezdés után feltettem magamnak a kérdést, hogy akkor most mi is van?) számomra annyira megmérgezte ezt a filmet, hogy be sem fejeztem... |
2016-02-09 22:00.51 |
Nem véletlenül volt gyerekkorunkban nagy kedvenc, jó kis film ez, felnőtt fejjel nézve, más szempontokat figyelembe véve is egy értékelhető alkotás.
Erősségei szerintem: - A jövő kicsit szürreális, embertelen, személytelen, de nagyon is elképzelhető, egy adott érdekkör által irányított Metropoliszát zseniálisan ábrázolja a film. A gátlástalan utcai csőcselék bandák terrorja a lakossággal szemben, ahogy a rendőrök csak lövedékálló mellényben és sisakban mennek ki az utcára, a tv hírek és főleg a reklámok,amikor a műszívet és a nukleáris társasjátékot népszerűsítik, és ahogy Murphy-vel bánnak miközben átalakítják (vágd le a kezét, nem kell az igazi, műkezet akarok neki), mind-mind jól érzékeltetik ennek a világnak a működését. A nyomasztó képi világ és a nyomasztó, végig feszült hangulata a filmnek pedig tovább erősítik ezt. - A naturalisztikus ábrázolás: ez főleg az erőszakos jelenetek erőssége a filmben, pl. ahogy Murphyt kivégzik, vagy ahogy a sav szétmarja az egyik bandatagot, majd szinte szétrobban, ahogy elütik autóval, még mai mércével is kemény szemléltetés. - A robotzsaru megjelenítése: a film évjáratához képest a robotzsaru megjelenése, mozgása, az egész jelenléte nagyon igényesen és hihetően van megoldva. -Karakterek: mind a jó, mind a rossz oldal képviselőit remek karakterek játszák, jó alakításokkal. És a végén néhány gyermeteg hiba, ami kicsit zavart: 1. Az ED209 robotok megjelenítésének gyengeségét rátudom az évjáratra (hiszen még a Terminator első részében is elég kiforratlan volt a csupasz fémváz megjelenítése, pedig azért az egy nagyobb volumenű alkotás), de hogy miért visított, mint a disznó, amikor levágják, arra nem jöttem rá. 2. Miközben készül a robotzsaru, el is mondják, hogy milyen nagy súlya van, de egy standard rendőrautót használ, aminek az ülése valószínüleg nem akkora teherre lett kitalálva, illetve az autó viselkedése is megváltozna egy akkora súlynál a vezető ülésben. (Erre a 2014-es Robotzsaruban azért már odafigyeltek.) 3. Ami a legjobban bosszantott: amikor a végén a banda elmegy leszámolni a robotzsaruval, akkor egy nyilvánvaló közelharchoz miért nehéz mesterlövész puskákat visznek magukkal, aminek alapvetően teljesen más a rendeltetése, és aminek a használatához komoly kiképzés szükséges. Ráadásul ezt megfejelik azzal, hogy amíg az emberi erő többszörösét képviselő robotzsaru is rendeltetésszerűen, állványra támasztja le azt a fegyvert, addig a rosszfiúk ezekkel a 12-13 kg-os, .50 BMG kaliberes fegyverekkel csípőből lövöldöznek, mintha csak egy vadnyugati colt lenne. Nos mogyoróhéjban ennyit a filmről. |
2016-02-09 21:27.56 |
Annak idején VHS-en rongyosra nézett, ma már klasszikusnak számító akció-vígjáték a műfaj fénykorából, amikor még tucatszám készültek ilyen szórakoztató filmek.
Egy dolog zavart csak benne: Riggs amikor mosolygó arcot lő a lőlapra, az még elmegy, de akármilyen elit kommandós is volt Vietnamban, olyan ember nem létezik, aki viharos szélben, 1000 méterről egy pisztollyal eltalál egy embert. Azért ezt a túlzást kihagyhatták volna belőle. |
2016-02-07 20:34.30 |
Azért nem ártott volna, ha már ilyen jó színészekkel készült a film, akik jól is játszottak, hogy ha a rendező is tudta volna, hogy mit is akar ezzel a filmmel. |
2016-02-06 22:03.54 |
Fájdalmasan szép dráma lenyűgöző operatőri munkával. Ahogy Gózon Francisco visszadja a '30-as évek hangulatát és a Balatoni táj szépségét, az tanítani való, ráadásul a filmzene nagyon szépen kiegészíti ezt a gyönyörű képi világot.
Nagy-Kálózy Eszter zseniálisan alakítja Esztert, a klasszikus úrinőt és bár nyulfarknyi szerep jutott nekik, nekem Eperjes, Törőcsik és Szilágyi játéka is nagyon tetszett. Eperjes nagyon visszafogottan, a figurához illően alakította karakterét, aki szinte Eszter férfi megfelelője, Törőcsik bölcs öregasszonya is nagyon hiteles volt, és ahogy Szilágyi szótlanul ül a padon a kertben... hatalmas érzéseket fejezett ki szavak nélkül. Cserhalmit bár kedvelem, és jól állt neki ez a kiöregedő macsó karakter, az alakítását mégsem tudtam igazán hová tenni, Hámori, Kolovratnik és Udvaros pedig szerintem egyáltalán nem illettek bele a filmbe. Személy szerint a '30-as évek a ekdvenc korom, és ez a film nagyon visszaadta a hangulatát. |
2016-01-30 22:09.08 |
Kedves Emmersson!
A vélemények fórum lényege, hogy MEGNÉZEL egy adott filmet / sorozatot, majd értékeled, elmondod a véleményedet róla, hiszen csak megtekintés után lehetséges valamit értékelni. |
2016-01-28 22:10.15 |
Kemény, felkavaró, nehezen emészthető és remekül kivitelezett thriller.
Tökéletesen mutatja be a szürke, málló, koszos, igénytelen Szovjetuniót, és a kilátástalan, embertelen, értelmetlen kommonizmust. Ahogy a bizottság működésén keresztül bemutatja a film a rendszer működését, annak embertelensége legalább olyan félelmetes, mint az aberrált Chikatilo. Az,hogy dilettáns emberek szerint nem sorozatgyilkosság, mert olyan csak a romlott nyugaton van, vagy hiába van előzetesben szegény elmebeteg cigány az egyik gyilkosság alatt, akkor is ő a fő gyanusított, hiszen "beismerte", hogy bűnös, illetve a már letartóztatott Chikatilot el kell engedni, hiszen párttag... A vezetők közül gyakorlatilag senkit nem érdekel, hogy hány áldozata van/lesz, a gyilkosnak, vagy hány ember válik áldozattá közvetlenül miattuk (pl. az öngyilkos fiú a börtönben), csak az elvakult elveik hajtják őket előre, mint utólag csak beigazolódott, a szakadék felé. Külön ki kell még emelni a színészeket, minden főbb szereplő nagyot alakított. Stephen Rea intellektuális, melankolikus, de bulldog nyomozója, Donald Sutherland karrierista, de reális, nem elvakult kommunista rendőrtisztje, és a köztük lévő egymás iránti tisztelet és kialakuló barátság zseniális, és Sutherlandnek ebben a szerepben a legjobb választás volt Szersén Gyula szinkronja. És nagyon magasra tette a lécet Jeffrey De Munn Chikatilóként, Max Von Sydow mint a pszichiáter és Joss Ackland a képmutató, véresszájú kommunista káder megformálójaként. Igazán egyetlen hibát találtam, ami a nem orosz gyártmányú orosz témájú filmek tipikus hibája: orosz emberek miért írnak angolul...?! |
2016-01-26 21:44.17 |
Nem egy könnyű film...
Eperjes és Andorai kiemelkedő játéka mellett szerintem is a hangulatábrázolás a film legnagyobb erőssége. Mind a közvetlen háború utáni időszak, mind a Rákosi rendszer hangulatát nagyon jó érzékkel fogja meg film, átélhetővé téve a néző számára a két korszakot. Továbbá a súlyának megfelelően mutatja be azt a nehezen emészthető tényt, hogy a háború előtt virágzó Budapest mivé lett a háború alatt, és után. |
2016-01-25 21:39.20 |
Kellemes szórakozást nyújtó, jó poénokkal tűzdelt, többször nézhető alkotás, amelyben a vidám sorok között azért megjelennek a modern kor párkapcsolatkra ható társadalmi problémái is.
Számomra külön erőssége még a filmnek, hogy itt még a fénykorában lévő Gesztesit láthatjuk, akinek nagyon jól álltak ezek a bunkó karakterek, és itt is brillírozik a szerepében. |
2016-01-24 22:12.02 |
A filmnek szerintem csupám két aprócska hibája van:
1. A Gestapo miért bohóckodna megrendezett gyilkosságokkal, amikor bárkit bármikor nyomtalanul eltüntethet a Birodalomban. 2. Abban a diktatúrában azért nem túl valószínű, hogy az amerikai riporternő napokig nyomozgathatna a fővárosban mindenhová el- és bejutva (ráadásul a kollegáinak sem tűnik fel az állandó távolléte). Ezenkívül ez egy remek film. Ahogy a kezdő képsorok és a narráció történelmi alapot helyez a film alá, már megadja az alaphangulatot és elgondolkodtat egy alternatív világon. Maga a film pedig remekül mutatja be a diktatúra mechanizmusát, a boldog, felszabadult felszín alatt lévő kemény valóságot, ahol az állam mindenkiről mindent tud, mindent ellenőriz, mindent irányít, és gondolkodás nélkül tűntet el bárkit, ha az érdeke úgy kívánja. Pl: Hauer agymosott kisfia és a kortársai, a dolgozók jelentési kötelezettsége és látens félelme, hogy valamiért szembekerülnek a rendszerrel, vagy amikor a bábszínházast már a színpadról elviszi két SA legény. A film komor, feszült hangulata pedig méginkább kiemeli ezt a bemutatást. (Mondjuk a fekete SS egyenruhában már önmagában van valami félelmetes) Kiemelendő még Hauer alakítása, aki nagyszerűen formálja meg a karakterét, a becsületes rendőrt, akinek a munkájában, a magánéletében és a hazafiságában is a becsület az első. Amikor pedig a végén rájön, hogy miért is van név gravírozva az órájába, és összeomlik a tudattól, hogy milyen is a rendszer igazi arca (amit azért végig sejt, de ennyire másnak nem gondolja), nagyon hiteles alakítás. Az pedig, hogy sem ő, sem a nép nem tudott a Holocaustról, és ez a nagy titok a filmben, egy olyan felülről irányított, cenzurált, elzárt és agymosott rendszerben szerintem nem meglepő és hiteles. Azzal a véleménnyel pedig teljes mértékben egyetértek, hogy ebből a filmből érdemes lenne mai technikával és komoly költségvetéssel készíteni egy látványos (mert valljuk be, a látvány azért kicsit szegényes volt)remake változatot, ahol a helyszínűl szolgáló Berlint, mint a Harmadik Birodalom fővárosát a Hitler és Speer által elképzelt grandiózus metropoliszként jelenítenének meg. |
2016-01-22 22:19.48 |
Köszönöm szépen! |
2016-01-21 21:29.51 |
Egyetértek a véleményeddel! A film pont olyan, mint Mózes karaktere benne: mintha nem tudná eldönteni, hogy mit is akar, hová is akar kilyukadni, úgy egyáltalán mi a fenéért is készült el. És egy ilyen monumentális, vagy legalábbis annak szánt film esetében azért nem túl hízelgő, hogy John Turturro 10 perces alakítása emelhető ki a legnagyobb pozitívumként. |
2016-01-21 21:24.18 |
Bár nem a vadnyugaton játszódik, az egyetemes filmtörténet egyik legjobb westernje ez az alkotás.
Szomjas György mintha egyenesen Sergio Leone mestertől tanulta volna a szakmát: - ütős cím - kemény karakterek: Bujtor mint sheriff és Dzsoko Roszics mint bandita bármelyik westernben megállnák a helyüket (a szúrós tekintetek, ahogy pipáznak, ahogy a fegyvereket kezelik, zseniális), és a pásztorok, betyárok is igazi kemény, markáns arcok a filmben - kemény helyszínek: a 19. századi magyar puszta ugyanolyan kemény hely lehetett, mint a vadnyugat, a maga farkastörvényeivel - velős, félmondatos párbeszédek: amikor Bujtor és Roszics a fogadóban "beszélget", amikor Roszics a jószágokat elviszi egy pásztorhoz, vagy Bujtor és Roszics "monológjai" mind-mind nagyon el lettek találva és mind ahhoz a világhoz, mind a filmhez nagyon illettek - feszültség: ahogy Bujtor belép a fogadóba, vagy Roszics megjelenik valahol, szinte tapinthatóvá válik a feszültség - nincsenek fekete-fehér karakterek: Bujtor és Roszics nem sokban különbözik, mindketten a puszta ősi törvényei szerint élnek és kölcsönösen tisztelik egymást akkor is, ha más oldalon állnak - párbajok: a műfaj elengedhetetlen kellékeiként itt is van néhány párbaj, amelyek jól lettek megkoreografálva - Bordán Irén és Beregszászi Olga személyében 2 gyönyörű nő is részese az eseményeknek -fantasztikus képek: ahogy az elején Roszics a lemenő nap előtt lovagol, vagy a végén, amikor a talpa alatt fütyül a szél, tanítani való képek -filmzene: itt is fontos elem, és bár személy szerint nekem az a "stílus" annyira nem jön be, de ehhez a filmhez ez kellett és nagyon el volt találva |
2016-01-19 22:18.39 |
"Kuss! A Holttest a gardróbban van!" :)
Többször nézhető, kellemes kikapcsolódást nyújtó helyzetkomédia jó alakításokkal, jó beszólásokkal, és a hamvas, gyönyörű Dobó Katával. |
2016-01-13 22:10.04 |
Régi szép '80-as évek, amikor még tudtak filmet készíteni. Remek karakterek, remek hangulat, remek humor és nem mellékesen remek szinkron.
Felhőtlen, nagyszerű 2 órás kikapcsolódás! |