Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Szerelem karácsonyra - Mozi Klub, 00:40 |
Sebhelyek - RTL Három, 01:10 |
Sötét vizeken - Paramount Network, 01:25 |
Kész cirkusz - Magyar Mozi TV, 01:35 |
Nyitva - Prime, 01:50 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Thierry Lhermitte (72) |
Albert Wolsky (94) |
Shirley Henderson (59) |
Katherine Heigl (46) |
Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Róma (sorozat) - Vélemények |
Amelie csodálatos élete - Vélemények |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Vadászat (2020) - Vélemények |
Van Helsing - Idézetek |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A feltaláló |
Ella Purnell |
2011-07-26 01:24.29 |
Várjatok, jól értem? Ha nem vagyok hasra esve a topic névadójától, akkor a pokolban rohadjak el én, családom és felmenőim?
Tyűha! |
2011-07-26 01:17.31 |
Látom, kulturáltságod magas fokán leledzel. Csak gratulálni tudok messzemenő intelligenciádhoz, csak várni tudom a következő epés megjegyzéseid...majd sírva el...
Hihetetlen. |
2011-07-26 00:57.36 |
Huhh, fogok itt kapni ezért, de: aki ittasan, drogosan kiáll a közönség elé, elfelejtve dalait, zenéjét, akármit, az nemes egyszerűséggel szarik rajongóira. Szarik azokra, akik azzá tették, aki.
Rengeteg zenész, énekes elfelejti, hogy a rajongóitól az, aki. Nélkülük senki. Mert nekik zenél s magáért. A kettőt össze kell hozni. Egyik nélkül a másik nem ér sokat. Sajnáljuk Winehouse-t? Persze, még akkor is, ha zenéje annyira messze állt tőlem, mint egér a Marstól. Csodálkozunk azon, hogy meghalt? Messze nem. Annyi piával és droggal, mit ő benyomott csoda, hogy eddig nem halt meg. Még hogy gyilkosság, mit rebegnek egyesek...azt, persze... |
2011-07-26 00:37.25 |
Nem is az, értelek én. Értem, hogy mire gondolsz. Sőt, értem, hogy ezen tett elkövetője mire gondolhatott. Sőt: Isten lássa lelkem, meg is értem. Megértem indítékait, vélekedését országáról, világáról.
DE! De nem az a megoldás, hogy ölünk, gyilkolunk. Ez nem lehet megoldás. Bármilyen kilátástalan a helyzet, az ember attól ember, hogy emberi megoldásokat próbál találni a kialakult helyzetre. A civilek gyilkolása nem emberi, bármilyen egyszerű is lészen. Jah, és még valami: soha ne a kort tiszteld. Az nem ér semmit. Mindig a tettet, a gondolatod tiszteld. Az a valami. |
2011-07-26 00:27.31 |
Köszöntem:) |
2011-07-26 00:25.48 |
Nem. Nem emberi. Ez a tett semmiképpen sem.
Persze, van úgy, hogy nincs kiút. Persze, van úgy, hogy kétségbeesünk. Van úgy, hogy nekiesünk a másiknak. Ez emberi. De nincs úgy, hogy kétségbeesésünkben lemészárlunk majd száz embert, ártatlanokat, civileket, mert őket vádoljuk. Ez embertelen. |
2011-07-26 00:21.50 |
Ennyire azért ne legyünk már zöldek.
Az ember, mint a természet része mindenevő, ergo szüksége van a húsra. Mivel nem vagyunk teljesen hülyék, így bizonyos állatokat háziasítottunk, részint azért, mert szükségünk van tehetségükre (pl kutya) vagy azért, mert szükségünk van a húsukra (szarvasmarha, sertés, szárnyasok). Utóbbiakból lettek az un haszonállatok. Arra tartjuk, hogy megzabáljuk őket...persze, dédelgethetjük is ezen állatokat, de csak bogyóval, zöldséggel vajmi kevéssé fogunk elégséges tápanyagot nyerni. |
2011-07-26 00:16.18 |
Ellenben nincs háború. Főleg nincs a norvégoknál.
Elismerés? Miért? Mert fegyvertelen civileket gyilkolt fegyverrel? Ez nem érdemel elismerés. Ez nemes egyszerűséggel gyávaság, aljasság, hovatovább terrorizmus. Az elkövető semmi más, csak egy aljas, gyáva, gerinctelen féreg. Mindenki az, ki fegyveresen fegyvertelen civileket gyilkol. Halált érdemelne úgy össz nemzetileg, semmint elismerést. |
2011-07-26 00:10.33 |
Támogatlak, mármint a halálbüntetés ügyében. De nem hiszem, hogy ezt egyetlen embernek kell eldöntenie. Sokkal inkább a társadalomnak. Az egész hivatott eldönteni a halált, nem az egység. |
2011-07-26 00:07.34 |
Azért én még tudok különbséget tenni a haszonállat (disznó, sertés, csirke, stb) és a vadállat között, köszönöm. Előbbi arra való, hogy megegyük. Utóbbi arra, hogy a természet egyensúlyát megtartsák. Pl egy delfint nem fogom felzabálni, mivel nem haszonállat. És a többi...Lehet következtetni. |
2011-07-26 00:04.39 |
De nincs olyan eszme, mely lehetővé tenné ártatlan emberek aljas módon történő meggyilkolását. Nincs és nem is lehet. Mert az eszme nem ér annyit, mint az ártatlanok élete.
Tettek? Ha bárki megtámadná kicsiny hazámat, először venném a kezembe a fegyvert a támadók ellen...de civileket? Sőt, szinte gyerekeket? A hazaszeretet nem így működik. Nem így kell működnie. Most hagyjuk a második világháborút és a holokausztot, akárhogy történt is...nincs háború. Norvégiában nincs ellenség. Csak ártatlanok. Ártatlan áldozatok. |
2011-07-25 23:59.14 |
Ez is téves: az állati élet is értékes. Ugyanúgy, mint az emberi. Emlékezz egy olyan ábrára, mi alá azt írták: tápláléklánc. Egy állatfaj pusztulása kihat más állatfajokra, majd az emberre is. |
2011-07-25 23:56.53 |
Lehet, szentimentális vagyok, de nekem az emberi élet sokat jelent. Igen, tény és való, vannak olyanok, kiket nem illet meg ezen jog. Nem vallók életre...de ne egy ember határozza meg, ki élhet és ki nem. Az élet ennél többet jelent. |
2011-07-25 23:53.56 |
Ha maga a társadalom azúton ítéli, hogy ezen elkövető halált érdemel, úgy magam is rá tudok bólintani. De egy ember ne. Ne akarjunk buzgón halált és életet osztani. Sokan élnek, kik halált érdemelnek, és sokan meghaltak, kik élhetnének. A társadalom, mint egész feladata, hogy meghatározza: kik érdemlik meg az életet, és kik a halált. |
2011-07-25 23:49.35 |
És ehhez valóban majd száz ártatlan, fegyvertelen civil megölése volt a legmegfelelőbb mód? Tényleg? Mert bár ez valóban célhoz vezethet, de az ára túlontúl nagy.
Egyáltalán: tényleg kell több tucat ártatlan áldozat lemészárlása ahhoz, hogy agymenéseinket meghallgassák? Ér ennyit? Egyáltalán: mennyit ér egy-egy emberi élet? Mennyit ér mondjuk neked? |
2011-07-25 23:44.25 |
Én magam nem kívánok számára ilyet...csupán némi emberséget. Emberséget, mellyel bele tud érezni az áldozatok családtagjainak helyzetébe.
Nem is az: szeretem a hazám jómagam is. De nem így, nem ilyen módon. Számomra az észérvek, a tenni akarás többet jelent bármilyen fegyvernél. Mert többet is ér annál, minthogy majd száz ártatlan embert gyáva, alantas módon kivégezni. |
2011-07-25 23:40.39 |
Baszki, öreg vagyok, elegem is van mindenből, ezzel együtt sok mindent is láttam...de egy elmebeteg állat tetteinek igazolását még sosem.
Honvédő? Egy honvédő nem itt kezdődik. Messze nem. Egy honvédő nem gyilkol állat módjára ártatlan áldozatokat. Egy honvédő nem fegyvertelen civileket lövöldöz le sorjában. Egy igaz hazafi nem így cselekszik. Ha veszélyben a haza, ha megtámadják, akkor öl...nem ártatlanokat, nem civileket: az ellenséget. Kiket ez a vadállat megölt, ártatlan fiatalok voltak. Fegyvertelenek. Gyávaság, aljasság, mit tett. Semmi más. |
2011-07-25 23:35.44 |
Már így ismeretlenül, sőt, hovatovább az előzmények ismerete nélkül: normális vagy? Komolyan. Halált osztani senkinek sincs joga. Maximum önvédelem, de semmi más. Akkor sem, ha indítékai még talán érthetőek is valamelyest.
De halált kívánni olyannak, kit tenmagad nem is ismersz? Nem tudod, milyen ember? Ez nemhogy visszás, de embertelen is. |
2011-07-25 23:20.43 |
Mondanám, hogy zseniális rendező...mert az. Imádom a Hatodik érzéket, a Jeleket, a Falut, a Sebezhetetlent, sőt, még az Eseményt is, mert az ő, a saját stílusa, mi utánozhatatlan... viszont az Utolsó léghajlítóval nem tudtam mit kezdeni. Egyszerűen annyira nem ő...érzékelhető, hogy nem saját akaratából, mindinkább kényszerből csinálta meg azt a filmet. Nem is sikerült úgy, mint a fent említett zseniális műremekei. Remélem, folytatja saját útját, saját elképzeléseit, leszarva a kritikusokat olyan művet alkot, melyben már felismerhetjük a saját stílusát. |
2011-07-25 23:12.56 |
Ehh...nem könnyű film. Aki Shyamalan-tól ismét egy remekbe szabott thrillert várt, mint előző remekművei (a Sebezhetetlen vagy a Hatodik érzék) itt kissé csalódhatott. Aki amolyan tipikus földönkívülis filmet várt, szintén csalatkozhatott. Ez a film többről szól. Sokkalta többről.
Hit. Mi is az? Miben higgyünk? Istenben? A sorsban? A természetben? Vagy saját magunkban? Teljesen mindegy...lényeg: higgyünk valamiben, ami fogódzót jelenthet akármilyen helyzetben. Olyan helyzetekben, mely egyszeri mezei ember számára túl bonyolult, túl képtelen lenne. Bízzunk a hitünkben, bármennyire is csalódtunk benne: ezt próbálja ábrázolni ezen remek. Igen, néhol valóban próbál ráijeszteni a nézőre...általában sikerrel is. Nem akar szájbarágós lenni...nem is az. Mindenki eldöntheti, mit lát ezen filmben...akár a sci-fit, akár a drámát. Mindkettő igaz, de valahol egyik sem. Tökéletes elegye ezen két műfajnak, szétválasztani nehéz is lenne. Ellenben nem is érdemes, mert így tökéletes. |
2011-07-25 22:57.55 |
Hmm és hmm...Annak idején Lester olyan filmekkel örvendeztette meg a nagyérdeműt, mint a Kommandó, a Leszámolás Kis-Tokióban, vagy a Fegyvere van, veszélyes...és bár egyik filmje sem klasszikus, de kifejezetten jó, mindmáig szórakoztató mozik ezek. Azóta azonban ilyen förmedvényekkel lepi meg az egyszeri filmnézőt.
Alapvetően már a téma is nevetséges...ettől függetlenül még lehetne egy élvezhető film. Ám: mind a repülő őshüllők megjelenítése (ne feledjük, négy évvel a harmadik Jurassic Park után készült, miben remekül ábrázolták ezen szárnyasokat), mind a színészi játék egyszerűen pocsék. Ez pedig nem magyarázható egyszerűen a pénzhiánnyal. Együtt az összes negatív összetevő semmiképpen sem. Nem is az: érzem én az igyekezetet, hogy csináljunk egy lebutított, magjától megfosztott Őslénypark-utánzatot...de ez tehetség, pénz és kreativitás hiányában nem lehetséges. Itt sem ment. A végeredmény: egy teljes mértékben felejthető, sőt, megnézésre sem ajánlott film, melyben lényegében minden rossz. |
2011-07-25 22:44.23 |
EZ a Forgács Gábor NEM az az Forgács Gábor. Valóban megtévesztő, de két külön személyről lészen szó. A valódi művész urat amúgy is inkább Forgách-nak mondjuk/írjuk... |
2011-06-28 01:12.51 |
http://www.youtube.com/watch?v=EJ29pVhsdMs
Nem Purple, de Blackmore igencsak letette itt is a kézjegyét. |
2011-06-27 12:45.20 |
Ez az idő is eljött...az az idő, amikor már tényleg nincs még egy kérdés...
Isten nyugosztalja ezt a nagyszerű színészt, ki nem csupán mindenki Columbo hadnagya volt, de azon kívül is számtalan nagyszerű alakítással ajándékozta meg az egyszeri filmnézőt. Emlékezni fogunk rá. |
2011-06-27 12:24.49 |
Koltay Gábor a magyar történelem szerelmese. Ez persze nem gond, sőt, kifejezetten üdvözítő, hogy egy rendező mer meríteni abból a mély fazékból, abból a történésektől, vértől, magasztos diadaloktól és mély gyásztól hangos könyvből, mit magyar történelemnek neveznek.
A probléma ennek vászonra álmodása. Mert bár Koltay keze igencsak benne van egy igazi kultuszdarabban, sőt, kifejezetten jó dokumentumfilmeket is készített, de a játékfilmekkel, köztük a tárgyalt mozival is, meggyűlt a problémája. Pedig a téma adott, sokat nem kell hozzá költeni. Úgy érzem, csak összehánytak egymás után pár jelenetet, aztán hagyták, hagy vegye a kamera a színészeket. Persze, ők megpróbáltak mindent, még Franco Nero is (csak tudnám, hogy került ő ide), de ez a film megmentéséhez édeskevés volt. Ahogy Koltay Gergely valóban remek zenéje sem tudott sokat hozzátenni. Nagy kár érte... |
2011-06-27 11:58.17 |
Érdekes kis szösszenet, annyi szent. Nem lehetünk realisták, ha azt mondjuk, hogy a magyar filmgyártás legalja, hisz annyi alja lészen már, mint Holdon a kráter. Maradjunk annyiban, mélyen benne van a gödörben ez is.
Hogy fos, az tény. Persze, lehetne mentségeket keresni, hogy elsőfilmes rendező, forgatókönyvíró (ugyanaz), elsőfilmes szereplők (már aki, ugye), de holt felesleges...hisz akinek lészen némi gógyija, az nem így, nem ilyen formában adja ki agyszüleményeit. A szereplőkről ne is essék szó...az, hogy Labanc Lillát bármelyik útszéli prosti le tudná játszani mindent elárul. A többiek sem jobbak. Még a nagyobb nevek (Reviczky, Bánfalvy) sem. Több, mint szomorú, hogy az ilyen vackoknak olyan promóciója vagyon idehaza, mint egy-egy hollywood-i kasszasikernek, miközben a valóban jó, igényes magyar filmek szép csendesen eltünnek a süllyesztőben... |
2011-06-27 11:35.02 |
Tony Scott vitathatatlanul korunk egyik, ha nem a legjobb akciórendezője. Egyedi stílusa már messziről megismerhető, ki szereti, ki nem.
Denzel Washington kitűnő színész, számtalanszor bebizonyította már, hogy helye van a legjobbak között. Kettejük párosa már e film előtt is (bár nem utoljára) bemutatta, hogy sikeresen tudnak együtt dolgozni. És hogy milyen is ezen film? A szenzációs jelzőt használnám reá, mivel talán ez áll a legközelebb az igazsághoz. Pörgő akciók, vér, robbantások...minden, mi egy tökös akciófilmben kellhet. És még valami. Hihető ok. Ok, mely miatt a jófiú esztelen öldöklésbe kezd. A film pont e miatt az ok feltárása miatt kezd lassabban. Láthatjuk Creasy és Pita barátságának kialakulását, és megértjük, hogy a továbbiakban Creasy miért teszi, amit tesz. Amit tennie kell. A már említett Denzel borzongató alakítást nyújt, karakterének minden tettét, mozdulatát át tudjuk érezni, egyet tudunk érteni vele. A kis Dakota Fanning persze méltó társ ebben. Kivételes kis színészpalánta, és elkallódásánál még az is jobb, ha az Alkonyat-szériában szerepelget, mégha ez hozzá nem feltétlenül méltó is. No, mindegy, kitérő vége. A mellékszereplők is mind-mind hozzák azt a szintet, melyet a film minősége megkíván, még Marc Antony is, kiből ezt ki nem néztem volna. Persze, Scott vizuális meglátásai itt is átütnek a filmen, a gyors vágások egymásutánja néhol akár még zavaró is lehetne, ha más rendezőtől látnánk ezt...de Scott csont nélkül megoldja, bár az epilepsziás rohamokra hajlamos nézőknek nem feltétlenül ez a tökéletes mozi. A műhöz tökéletesen illeszkedik Harry Gregson-Williams zenéje is, bár ez a tény egy ilyen kvalitású zeneszerzőtől, mint ő annyira nem meglepő. Egy szó, mint száz...Scott 2004-es remeke egy minden ízében tökéletes akciófilm, mely nemcsak a műfaj szerelmeseinek ajánlható, hanem bármely filmszeretőnek. |