Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Mama pici fia - TLC, 03:40 |
Frászkarika - AMC, 03:55 |
Kong: Koponya-sziget - HBO2, 04:05 |
Barátnőt felveszünk - HBO, 04:15 |
Kiskarácsony mindenáron - RTL, 05:05 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
John Lynch (63) |
Gryllus Dorka (52) |
Jared Leto (53) |
Temuera Morrison (64) |
Kit Harington (38) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
Mit hallgatsz most? |
Filmkeresés rövid tartalom alapján |
Jákob rabbi kalandjai - Vélemények |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Siló |
Kieran Culkin |
2011-12-14 14:01.11 |
Jaj, persze, Babits Mihály írta. |
2011-12-14 14:00.47 |
Búcsú a nyárilaktól
Búcsúznunk kell újra, kicsi ház, s egyre nehezebb a búcsuzás. Hányszor látlak, ki tudhatja, még? Hány nyarat fog adni még az ég? Az idei zord volt és fukar. Kárpótolni talán most akar. De pávázhat a nap tolla már: kései nyár, nem igazi nyár. Óh e párás, pávás lomhaság! Félszegen nyujtózik a faág S olyan tarkák, merevek a fák, ahogy pingálná egy kisdiák. Mint a dróton csüggő művirág, lanyhán ling-lóg szárán a virág, S néma s fényes az egész világ, mint üveg alatt egy mű-világ. Mint egy akvárium fenekén, idegen nagy csendben járok én. Körülöttem sok halk szörnyeteg, jövőm félelmei, lengenek. Isten veled, kicsi hegyi ház! Nem soká tart már a ragyogás. Szétroppan a kék üveg, az ég, Beszakad a zápor és a szél. S én futok, mint aki menekül, Mint ki nem bírja ki egyedül, Mint vihar jöttén a kósza juh nyájat keres és karámba bú. Én tudom, hogy ez a béna csend, ez a vak fény gonoszat jelent. Jön az ősz és életem is ősz: Óh jaj, mit hoz őszömnek az ősz? Ha egyszer a förgeteg beront, mit ér, hogy ily tarka-szép a lomb? Ami legszebb és legpirosabb, az fog hullni leghamarosabb. Remegnek a gyenge levelek, mint siralomházban a fejek. Az egész táj szép siralomház. Isten veled, kicsi nyári ház! Engem a város karáma vár, Te itt maradsz, őszi tarka táj. Eldobott rajz, míg majd a vihar, letöröl nedves spongyáival. |
2011-12-14 12:55.56 |
Hol láttad,hogy megszerezhető angolul? |
2011-12-14 12:53.09 |
Fekete Istvánról is azonos ezek szerint a véleményünk.Még mindig nincs irodalmi értékelésben a megfelelő helyen. Mert a "vadászíró" meg az "ifjúsági író" nem elég jelzőnek.
Szerintem egyes műveiben a magyar próza legnagyobb csúcsain áll. Ilyen pl. a Csend, a Cönde, a Tíz szál gyertya novellái. És aki ilyen mondatot tudott leírni" ... az erdő mélyén hűvös hajnalról álmodott a csend", az a magyar nyelv varázslója. Nekem is megvan tőle , azt hiszem, talán minden, ami megjelent.Csergezán Pál rajzai, azok is igényelnének méltó elemzést. Az ötletem meg? Nem is ötlet volt az, csak álom. (Bár mostanában a Duna 2-n vannak nagy meglepetések, most ment a Major-rendezte Téli rege és a Haumann-féle III. Richárd nemrég.) |
2011-12-14 12:21.30 |
Egyetértek. Nem jött volna létre a Major Kávéház, ha vbacs nem akarja. |
2011-12-14 12:18.59 |
Köszönöm szépen. :)) Mozgalmat kéne indítani, hogy legalább a közszolgálati tévék vetítsék ezeket a filmeket... |
2011-12-14 11:13.37 |
Nem tudom,kétféle módon írták a nevét mindig. A film-listát sem tudom megítélni, mert csak azokra emlékszem, amiket láttam.
Többet kéne tudni róla. |
2011-12-14 11:07.21 |
A magyar filmtörténet legnagyobb természetfilmese Homoki-Nagy István.És ezt nem azért van így, mert alig is van vagy volt konkurenciája.
Hiszen a természetfilm, különösen az állatfilm , babrás munka.Sokat kell üldögélni és várni, sok anyag megy veszendőbe, az állat meg sosem úgy viselkedik, ahogy kéne.Főleg akkor, ha nem betanított filmszínész-jószágok a főszereplők. Pedig Homoki-Nagy ilyenekkel kezdte. Természet- és állatfilmjei valóban arról szólnak, amit ígérnek,hűséges , pontos ábrázolásáról annak, amit természetnek nevez a városi ember. Homoki-Nagy az volt, ami az irodalomban Fekete István. Elkötelezett, nagy tehetségű művész, aki olyan magaslatokat ért el, amiket senki. Fekete Istvánról mondták halálakor, hogy vele meghalt a természet-irodalom is. Mert olyan jól csinálni, mint ő, nem lehet, ugyanúgy minek is, rosszabbul meg nem érdemes... Így igaz ez Homoki-Nagyra életművére is. Most , amikor a tévécsatornák tele vannak csodásabbnál csodásabb technikai módok használatával elkészített mélytengeri vagy éppen magashegyi természetfilmekkel, vegyük elő a Gyöngyvirágtól lombhullásig-ot. És a természet valóban közel kerül.Még az ablakban porosodó fokföldi ibolyára is nagyobb szeretettel nézünk és kicsit meg is locsolgatjuk, hadd érezze ő is jobban magát. Mert Homoki-Nagy eléri azt, hogy az ő szemével lássunk állatot, növényt, forrást, felhőt, vakondtúrást és azt mondjuk magunkban: istenem, de szép. "Vadvízországban" pedig a képzeletünkben ott evez Matula és Tutajos, a csónak végében Csikasz ül.Fölöttük elsuhan az a sólyom, ami Homoki-Nagy István sírján őrzi a természet nagy művészének örök álmát. |
2011-12-14 10:41.02 |
Ezen a napon született Kibédi Ervin, a nagyszerű komikus.
Ők hárman, (Kazal László, Kabos László , Kibédi Ervin) voltak a hatvanas évek meghatározó humoristái. Ők még nem maguk írták szövegeiket (ezt leginkább Darvas Szilárd vállalta magára), a stand up comedy Sándor Györggyel és Hofi Gézával érkezett meg . De imádta őket a közönség. Igazi színészi tehetség azonban hármuk között talán csak Kibédi volt. Gyomorbajos , mindig savanyú képével, fanyar orrhangjával ötmondatos szerepeket is képes volt emlékezetessé tenni.Ha megjelent a közönség előtt, meg sem kellett szólalnia ahhoz, hogy nevessenek. Csak nézett kicsit, leeresztette a vállát és ott állt a kisember, aki inkább hiszi, hogy nem normális, mint hogy tudomásul vegye, ami valóban nem normális. Nagyon jól írt, három könyv maradt utána, egyik verseskötet. Mindhármat érdemes elolvasni. A kuplé műfajának egyik mestere volt.A kuplé vicces dal, amiben mindig van valamilyen poén és időszerűség. Kibédi egy sor "Nem hiszem, hogy normális vagyok"-kupléval lett halhatatlan. Emlékére legyen itt az egyik.Még mindig van benne időszerűség... http://www.youtube.com/watch?v=iExR9PxDPGk |
2011-12-14 10:27.44 |
1930. december 14-én született a különleges tehetségű színésznő. Nevét már nem sokan ismerik, de ha régi filmekben meglátják, azonnal tudják , ki is ő.
Mert ő volt az, aki mindig kicsit undok, kicsit pikírt, odamondogatós , ám mégis vonzó nőket formált meg .Ő volt az, aki úgy tudott hosszú szipkában cigarettát kézben tartani, hatalmas karimájú kalapot, könyékig érő csipkesztyűt viselni, ahogy senki. És ő volt dr. Schőn Tóni, az Egy csók és más semmi-ben. Dr. Schőn Tóni vegyészmérnök, akit a telefonkönyvből szemelnek ki apának, Antalnak vélvén.Aki végül úgy megszereti az apátlan babát, hogy akár vállalná is, pedig nehezen megy neki a becézés. Az a tárgyilagos hangsúly, ahogy Kállay Ilona mondta a mindjárt felrobbanni készülő bombaként a kezében tartott bébinek, hogy "attyala-pattyala", gyakorolva a becézés művészetét, nem felejthető. A József Attila Színházban (éppen büntetésben levő nagyságok időleges száműzetésének színhelyén) sokszor lehetett látni és filmekben is. Megérdemli, hogy ne felejtsük el. |
2011-12-14 10:12.06 |
December 10-én, halála évfordulóján nem tudtam írni róla, de most megteszem.Tartozom vele, Váradi Hédi, a másik elfelejtett nagyság mellett ő volt a legkedvesebb színésznőm.
Mindenben mindig jó volt, szép és elegáns, gyönyörű hanggal, tartással. Németh László Nagy család c. színpadra teljesen alkalmatlan, előadásilag egyébként nézhetetlen c. darabját a József Attilában legalább ötször néztem meg. Mert a főszerepben Szemes Mari alakított akkorát, amely az angyalföldi színházat valóban az angyalok magasságába emelte. A József Attila Színházat egyébként is mindig figyelni volt érdemes, oda száműzettek az éppen büntiben levő művészek,Darvas Ivántól Gobbi Hildáig. Volt olyan időszak,amikor a József Attilába kellett menni,ha tucatban akart zseniket látni az ember. Szemes Mari másik, számomra felejthetetlen alakítása Kertész Ákos Névnap c. színdarabjában az önmagára ébredő, majd a tudattalan létbe már elhatározásból visszasüppedő hajszolt munkásasszony szerepében még most is előttem van. De hát jó volt ő mindenben, hiszen ő mondta azt az örökérvényű mondatot is, hogy "ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna...". Ám aki a Göncz Árpád Magyar Médeia c. darabjában (amelyet az író neki írt) , illetve a belőle készült Dömölky János tévéfilmben látta őt, nem felejti el, amíg él. |
2011-12-14 09:52.26 |
Mostanában, hogy a kicsiket vezetném befelé az audiovizuális kultúrába , sok film kerül elő. Az Ózt azért néztem meg, mert ez lenne az a film, amit tíz éven alul senki gyereknek nem mutatnék meg.
A mai napig kitör a frász egy-két jelenetétől,pedig láttam azóta pár filmen ábrázolt rémséget. A boszi feltűnését a biciklin, a homokóra pergő piros tartalmát , a fekete várat, ... huhh. Pedig a film hibátlan, csak éppen nem kicsiknek való. Adva van egy igencsak unalmaska gyerekregény, amelyből elkészült a filmtörténet alapműve, ami soha nem avul el, ha eddig nem tette. A mai szemmel szinte hihetetlennek tűnő "tömegjelenetek", az elbűvölő karakterek, az örökzöld dalok és persze Judy Garland.Mert ebben a filmben nem Óz varázsol,hanem ő. Tudjuk, hogy eljut Ózhoz és tudjuk, hogy haza is ér majd, ha megtanult sok mindent, amit a gyerekeknek a világban kell. Mert csak akkor lehet kimondani a varázsszót:"Mindenütt jó, de legjobb otthon!", amikor már tapasztalatból tudjuk, hogy úgy is van. És ha ebben barátok is segítik a tapasztalat sárga útján ballagót, meg van külön saját jó boszorkánya is, baj nem lehet. (Hogy én hatéves koromban milyen gyönyörűnek láttam azt az öreg nyanyát a csicsás ruhájában, hozzátartozik a varázslathoz.) :)) Aztán, ha megnéztük a filmet, vegyük elő a magyar cd-t és hallgassuk meg a kicsikkel. Mert abból már kikerültek a horror-elemek, de van benne rengeteg humor és Galambos Erzsi meg Szacsvay, meg Sztankay meg Szemes Mari meg Haumann Péter. Egy hét múlva séta közben már lehet dalolni azt, hogy "Mindig a sárga úton, mindig a sárga téglán..." Aztán, majd egyszer, jöhet az is, hogy :We're off to See the Wizard. http://www.youtube.com/watch?v=mJ8zxOZPzHU |
2011-12-14 09:29.08 |
Ismét egy hibátlanul megcsinált, tökéletesen kivitelezett angol film.Amit muszáj végignézni, sőt, el is tenni rosszabb időszakokra, életkedv-visszahozási célokból.
Pedig nincs is benne semmi különös. Készül egy film, amit már a forgatás alatt mindenki halálosan un, a rendező, a színészek, az egész stáb. Csak forgatókönyvíró nem unja, de ő nem is számít senkinek. A legkomolyabban az egészet egy egymondatos statiszta veszi ( Paul Seed meg is tiszteli őt azzal,hogy beilleszti nevét a címbe), aki készül és próbál és gyakorol és biztat és felelősségteljesen viselkedik, mint tőle függne bármi is.Aztán a film végleges verziójából még a szerencsétlen kis egy mondata is kimarad. A karakterek , mint minden brit fimben, tökéletesek. A hisztériás rendező, az egóbajnok forgatókönyvíró, a féligsztár-színésznő (aki felrobban ,ha az EastEnders-ben való jelenlétét emlegetik),a tenyérbemászó producer, a hatalomhoz jutó tinédzser, aki azonnal társaiba rúg bele.És hát Mr.McGill, a kisember, aki teszi a dolgát és tudomásul kell vennie, hogy az senkinek nem kell. És azt is, hogy porig alázza a rutinbajnok rendező, mert ő van kéznél és mert teheti. A film tele van jobbnál jobb színészekkel,Bill Nighy zseniális, mint mindig, róla ez alapjelző már. De nincs az a pici szerep ( a zokogó lány például),amelyben ne kiváló színész jelenne meg. A rendezőnek volt annyi humora, hogy a vetkőzőlány-szerepben az Igazából szerelem pornódublőz-színésznőjét szerepeltesse.Ez külön mosolyforrás a brit film rajongóinak. A forgatás maga az élet, sóhajtjuk,csak ki kell várni, amíg újra kisüt a nap. |
2011-12-11 18:58.28 |
De itt a rajongói oldal, erről sok minden kiderülhet.
[link] |
2011-12-11 18:56.15 |
Biztos lejártak a magyar vetítési jogok.Nem esélyes, hogy ezt magyar szinkronnal meg tudd még szerezni... |
2011-12-11 18:46.25 |
Na,olyant nem tudok... :)) |
2011-12-11 18:44.39 |
Azt hiszem, valamit alapvetően félreértettél. A film arról szól, hogy van egy fiatal lány, akinek az anyukája is k... , meg a nagymamája is k..... .A nagymama hozzá még a lehető legluxusabb k....., aki szeretné, hogy unokája az ő nyomdokait kövesse.
Ezért megtanítja mindenre, amit ebben az iparágban tudni kell.Előkelően öltözködni, viselkedni, enni, bort és szivart választani tudni. A hölgyek régi, ... hm... vendége Gaston, a dúsgazdag playboy, aki egyszer csak észreveszi, hogy a legfiatalabb nemzedék, azaz Gigi is bekerült szó szerint az "Eladó!"-sorba. És tesz is rá szabályos ajánlatot a kedves grandmaman-nak, meg is állapodnak. Ámde Gigi szerelmes lesz a milliomosba és az is őbelé.Bár a lány vállalná női felmenői dicsőséges hivatását Gastonért, ő mégis feladja léha és aranyifjúi életét és feleségül kéri Gigit. A vén csirkefogó nem pedofil, a "lányok" fogalma akkoriban más volt, 16 éves korban férjhez menni illendő, elk.....ni lehetséges volt, követ nem vetett rájuk senki. A környezet francia, a "léha Párizs".A film Colette kisregényéből készült.És bizony, akkor még boldogság és karrier volt, ha közismert "félvilági hölgyek" (így mondták elegánsan a k...-kat, demimonde) leszármazottja milliomoshoz ment feleségül, bármilyen korkülönbséggel is.... |
2011-12-11 18:30.12 |
Nem, ez nem tűnt fel. Viszont most eszembe jutott a Szemüvegesek meg a Sellő a pecsétgyűrűn.Az első egy igazi "vívódó értelmiségiek a szocializmusban"-féle film volt, ma is érdekes lehet, mint történelmi dokumentum.
A másik egy legendás regény, Berkesi András műve alapján készült. Berkesi az egyik legnagyobb bestseller-író volt akkor. A regény kémregény, kezdődik a II. világháború idején, végződik a 60-as években. A film még mai szemmel is nagyon jó, Latinovits fénykorában, Kálmán György, Pécsi Sándor, Tordai Teri , amikor még gyönyörű volt.Olyan színvonal, bármikor újra tudom nézni. |
2011-12-11 18:24.23 |
Ha Vincente Minnelli filmjére gondolsz, abban nem ő játszott, hanem Leslie Caron. De onnan tudom ezt, hogy én is úgy emlékezetem egy ideig, hogy Hepburn-film.Csak újranézéskor derült ki, hogy nem. |
2011-12-11 18:20.00 |
[link] Itt megvehető,azaz Angliában. Még el is küldik postán... |
2011-12-11 13:18.24 |
Nagyon sajnállak azért, hogy Mozartot "elvesztetted". Hiszen a legcsodásabb Varázsfuvola-film éppen az, amit Bergman rendezett... |
2011-12-11 12:55.13 |
Azt én nem nagyon kedveltem, bár Mészáros Ági miatt érdemes megnézni. |
2011-12-11 12:49.04 |
Tudom én, tudom, nehéz a sorrendet összeállítani. Én most pakolgatok ki dobozokat, de kár volt, mert külön új dobozok lettek a megnézendőkkel meg az újranézendőkkel...
Ezt viszont tényleg egy gyöngyszem.Valamikor a múlt hét végén került elő videón, meg is néztük rengetegedszer, de nem csökkent a hatása. :)) |
2011-12-11 12:46.48 |
Lehet, hogy nem hiszed el, de pont ezt emlegettük.
Csak én azt nem értem, hogy senki se szégyellte magát? Mert olyan büszkék voltak ám a "kastély-rekonstrukcióra", mint két szem krumpli három zsákban! |
2011-12-11 12:44.34 |
Az Ismeri a szandi-mandit? nem szerepel a listádon? Többet tudsz meg belőle a Kádár-korszakról, mint ha tíz történelmi könyvet elolvasnál!
Egyik kedvenc filmem és hát szuper, de szuper színészek. |
2011-12-11 12:41.00 |
Nem, csak sok ilyent nézek mostanában, keresek a kicsiknek alkalmatos művészi élményt. :))
És nem az én fantáziám, a filmcsinálók fantáziátlansága! |
2011-12-11 12:38.50 |
:))))))))))
Gödöllőn voltunk, a kastélyt nézni. Ott volt ez a vásár is. De ami a legjobban elképesztett, azt hittem, az EU-csúcs miatt rendbe teszik végre a kastélyt meg a parkot becsületesen. Hát azt hittem, rosszul látok.A romos falakat az utca és a park felől leborították rozsdaszínű drapériával! Alatta ott rohad tovább békésen.Mibe telt volna kívülről kicsit levakolni és kifesteni ezeket a falakat? A parkban épült 2 (!) db. út. Egyébiránt gázolhatsz a sárban-lehullott falevélben, a fagyöngy-fertőzött , korhadt fák alatt. Még jó, hogy elmaradt végül a csúcs, én személy szerint kiszégyelltem volna magam a világból a szervezők helyében... |
2011-12-11 12:32.00 |
Latinovits sosem volt olyan köznapi értelemben sikeres, mint Schütz Ila. Kemény művészi gondjai voltak, sokan nem szerették,sőt, gyűlölték, ellenségei voltak.(Azt hiszem, az öngyilkosság már bizonyított, csak sokan nem szeretnék még most sem elhinni...)
Ilának nem, olyan harmonikus pályát, mint az övé, kevesen futottak be. És megvolt a tehetség is hozzá. |
2011-12-11 12:29.16 |
Karácsonyi filmekben mindig megjavul az ótvaros kapitalista a végén, aki a karácsonyból csak üzletet akart csinálni.
És az is megjavul, aki egyáltalán nem hisz a karácsonyban.Leginkább találkozik egy neki ellenszenves (ellenkező nemű) emberrel, aki mégis meggyőzi.De egymásba is szeretnek és együtt ünneplik a karácsonyt. És állandóan el akar maradni a karácsony.De mindig akad hős, aki megmenti. Az amerikai filmekben az iszonytatóan fellámpázott házaknál rövidzárlat lesz, amikor felkapcsolják a fényeket. A télapók tetemes része alkoholista, esetleg lopós is. Ha kisgyerek, akinek családi problémái vannak, levelet ír a télapónak, hogy mit szeretne, azt harminc évvel később kapja meg a télapó.De addigra a gyerek cinikus hitetlen felnőtt lesz és meg kell javítani. Ha olyan kisgyerek ír levelet a télapónak, aki apukát vagy anyukát szeretne, mindig a postás kezébe jut a levél. És ő lesz majd az új apuka vagy anyuka. Az egyedülálló és keményen dolgozó anyuka mindig karácsony előtt találkozik a neki rendelt milliomossal. Egyelőre több nem jutott az eszembe... :)) |
2011-12-11 12:17.57 |
2002-ben ezen a napon halt meg Schütz Ila. Öngyilkos lett, pontosabban a gyilkos depresszió ölte meg.
Ha valaki azt a marhaságot gondolná, a depresszió a sikertelen emberek betegsége, ő az egyik cáfolat.Pályája indulásától kezdve sikeres volt és elismert, közismert, imádták a nézők, a rendezők, a színésztársak is. Gyarmathy Lívia szuperremekében, az Ismeri a Szandi-mandit? c. filmben ketten Sós Edittel nyújtottak felejthetetlent,pedig még a portást is sztár játszotta. Szó szerint, Kiss Manyi volt az a portás. Színházban a Régimódi történetben Sulyok Mária és Márkus László mellett is egyenrangút nyújtott az óriásokkal. De ki nem nézte meg a Jövőre veled, ugyanitt-et többször, ha csak tehette? Bravúrduettjük Sztankayval mestermunka volt. Hihetetlenül sokat dolgozott, mindig számított rá színház, film, televízió. Ahol feltűnt furcsa, bohócos, kissé Giulietta Masinára emlékeztető arca, ott könnyek folytak nézői szemekből, megrendülés vagy nevetés miatt. 58 éves volt, amikor úgy döntött, nincs miért folytatni tovább.Vajon mit nem adott meg neki az, aki sikert, csillogó életpályát, megőrzött arcok százait a filmvásznon megadta? |