Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Robotzsaru - Cinemax, 06:00 |
Mama pici fia - TLC, 06:00 |
Kapj el, ha tudsz - Mozi+, 06:30 |
Karácsony a tavon - Max4, 06:55 |
A nagy balhé - Film Mánia, 07:05 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Gérard Depardieu (76) |
Jessica Harmon (39) |
John Amos (85) |
Maryam d'Abo (64) |
Timothée Chalamet (29) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Csillagászati topic |
Mit hallgatsz most? |
Érdekességek! |
2022-es választás |
Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el? |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Adaline varázslatos élete |
Ábel Anita |
2011-11-14 16:46.04 |
Hú, nagyon nehezet kérdezel, mert rengeteg összefüggése van... De megpróbálom összefoglalni.
A II. világháború egységbe kovácsolta a nagyon megosztott brit társadalmat.A Hitler elleni fellépés valamennyire elmosta az osztálykülönbségeket, vagy legalábbis nem az osztálykülönbség volt a lényeg. A győzelem után azonban Nagy-Britannia ott folytatta, ahol abbahagyta, az áporodott monarchiában, ahol a születés pontosan meghatározta , ki mire juthat. Aki az "upper class"-ból származott,a "middle class"- ba nem juthatott föl, vagy ha igen, sosem fogadták be. A felső középosztály meg az arisztokrácia elkülönült hegycsúcson élt (és él mind a mai napig). Jimmy minden ellen őrjöng, ami korlátozza és őt minden korlátozza. Nem juthat semerre el, útirányát megszabták a társadalmi beágyazottság titokzatos erői, amiket nem győzhet le.Csak beállhat a többi kis csavar közé és velük együtt foroghat elszemélytelenítve, elszemélytelenedve. Ez az ember az "established man", akinek már nincs önálló mozgástere, vagy önmaga vagy mások ellen fordul. Jimmy tovább él a mostani Nagy-Britanniában, csak most "kapucnisoknak" nevezik őket... |
2011-11-14 15:30.17 |
Tegnap a MüPában Edita Gruberova énekelte Donizetti Lucrezia Borgia c. operájának címszerepét.
Nincs erre mit mondani, nincs jelzőm megfelelő. http://www.youtube.com/watch?v=9khipFr3if4 |
2011-11-14 15:23.54 |
Nehéz elhinni, hogy már 61 éves ez a különleges színésznő, akit soha semmiben rossznak látni nem lehetett.És gyönyörű beszéd- meg énekhangját még az is ismeri , akinek sosem adatott meg a szerencse őt színpadon látni.
Két szerepére emlékezem most. Az első a Jó estét, nyár, jó estét szerelem c. Presser-musicalban ábrázolt csúnya lány, aki ócska pokrócba burkolózva álmodik fényről és szerelemről egy kelkáposztaszagú cselédszobában. A másik szintén Presser-musical, a Harmincéves vagyok. A kenyérdal. http://www.youtube.com/watch?v=m1rkOVeQfb4&feature=results_v.. |
2011-11-14 15:13.39 |
Miért is jutott pont ez a vers az eszembe??
Weöres Sándor: Majomország Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél. Majomtéren, majomréten majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek. Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul. Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész. Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommennyország, másiké majompokol. Makákó, gorilla, csimpánz, pávián, orángután, mind majomújságot olvas majomvacsora után. Majomvacsoraemléktől zúg a majomreterát, majombakák menetelnek, jobbra át és balra át. Rémületes majomarcot vágnak majomkatonák, majomkézben majomfegyver, a majmoké a világ. |
2011-11-14 15:10.35 |
Falusi Romeó és Júlia a film, ahol a Capuletek az önállóságot választó, szakadásig dolgozó szegényparasztok, a Montague-k pedig a termelőszövetkezetet választó, szakadásig dolgozó szegényparasztok.
Az ellentét azonban épp akkora, mint az eredeti darab ősi viszályában. Még Júlia-Mari sorsa is hasonlít, csak éppen a kijelölt vőlegényt nem Párisnak hívják és nem gazdag világfi, hanem olyan bunkó, akivel szöget is lehetne a falba verni. Romeó és Júlia bálja a falusi vásár , az igazi szerelmet és vágyat jelképező, a lehúzó sárból messzire , távol repítő körhintával. Ám ahogy a körhinta lassul, a szédülést , a kék eget felváltja a lent feketéllő mosolytalan család. De Júlia-Mari már tudja, mi a lázadás és a rémséges lakodalmon az életbe táncol a kábító forgásban. Még annak árán is, hogy tudja, apja indulata akár gyilkosságig mehet, megölheti őt is, szerelmét is. De ahogy a zene elhallgat , a forgást még viszi a lendület, ám ahogy megállnak, Mari már dacosan, felemelt fejjel állja apja tekintetét, az arcok döbbenetét. „Akkor elő a petróleumot és neki az eresznek, édesapám!”- olvasható a lány arcán és az apa tudja, innentől már tudja, hogy vesztett. És amikor Mari később ki is mondja ezt , ölni tudna miatta. A néző érzi, hogy nincs olyan erő, amely a két fiatalt elszakíthatná egymástól. Nem szakíthatja el a sár, a megszokások parancsa, a gyűlölet. Mert szerelmük olyan hatalmas, amivel nem lehet szembeszállni. A balta a fába vág, a kiömlött tejet nyom nélkül felszívja a föld, a körhinta pedig egészen az égig repíti a szerelemtől bódult, egymásba kapaszkodó két fiatalt. Fábri Zoltán tökéletes filmet rendezett, a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alkotását. A táncjelenetet a mai napig oktatják nemzetközi filmfőiskolákon, mint a XX. századi filmművészet egyik csúcsát. Az ábrázolás képi pontossága olyan hiteles, hogy a néző érezni véli a kis szobák áporodott levegőjét is. A két főszereplő , Törőcsik Mari és Soós Imre maga a csoda, de minden színész úgy van a helyén, mintha a szerepet egyenesen ráálmodta volna a rendező. Számomra Kiss Manyi volt még külön szenzáció, ahogyan az agyonhajszolt és megfélemlített igavonó asszony-barmot játszotta. Amilyenné Mari is vált volna olyan 37 éves korára, hiszen az „öreg” parasztasszony körülbelül annyi lehetett… És a zene, Ránki Györgynek a filmmel együtt halhatatlanná lett zenéje a tökéletest különlegessé teszi. Romeó és Júlia nem édes menüettre repül, hanem kemény kromatikus akkordokra. Hiszen az ő harcuk nem végződik halállal, hanem csak kezdődik . Amikor a körhinta másodszor is megáll. |
2011-11-14 15:07.44 |
Úgy értettem, hogy ha egy művész nem tudja kis távolságtartással szemlélni a művét, akkor "közönséggé" válik, pedig az nem az ő dolga.
A szobrász meg a festő hátralép és ránéz a műre,aztán igazít rajta. A költő , az író kihúz egy sort, hozzáír, átfogalmaz. Bertolucci ezt a távolságot nem tartja meg,nem érzi, hogy a kevesebb több lenne sok helyen. Vagy hogy feszesebbnek kéne lennie a vágásnak. Érezhetően elragadta a rajongás a műve iránt, pedig az első kritikusa a műnek mindig maga az alkotó kell, hogy legyen... |
2011-11-14 15:03.18 |
Pont akkor írtam Richardsonról,amikor te ezt. :)) A "Hosszútávfutót" se hagyd ám ki, tőle szerintem az a csúcs... |
2011-11-14 15:02.02 |
Univerzális tehetség volt ez a zseniális rendező.Ő az egyik, akinek nevéhez fűződik a klasszikus angol színjátszás megreformálása, az English Stage Company megalapítójaként. (Peter Brook pedig Royal Shakespeare Company-val a Shakespeare-színjátszást modernizálta.)
Tony Richardson minden filmje jelentős alkotás,nem tudott hibázni. A nagy klasszikus, Henry Fielding regényéből készült "Tom Jones" Oscar -díjat is kapott. Én most "A hosszútávfutó magányossága", az "Egy csepp méz" és a "Dühöngő ifjúság" c. filmjeit említem, mert számomra ezek jelentették a felejthetetlen, csak az ifjúsághoz köthető nagy filmélményt. "A hosszútávfutó magányossága" még most a lázadást jelenti minden értelmetlen-értéktelen szabály és kényszer ellen.Azon kevés filmek egyike, melyre tízből tíz pontot, százból százat adnék. |
2011-11-13 16:40.16 |
És képzeld, most vettem csak észre, hogy írtál a Körhintára!És úgy örülök, hogy tetszett!!!De annyira rohanós ez a nap, most is csak szólok, hogy olvastam és még szeretnék róla beszélgetni veled. De most a változatosság kedvéért szaladok tovább... :)) |
2011-11-13 16:37.55 |
De jó ez az elemzés! És úgy örülök, hogy ennyire tetszett a film.Akartam én is írni róla, de gondoltam, megvárom, neked mi a véleményed. Ha nem kéne most rohannom, azonnal reagálnék az észrevételeidre.De ami késik, nem múlik, az biztos! :)) |
2011-11-13 15:02.05 |
Az ember nagyon tudja utálni azt , akit nagyon szeret. Mert a közömbösök véleménye kit érdekel? De ha a barátod van távol a te véleményedtől és nem tudod abba a sötét fejébe verni a jót, meg tudnád fujtani. Azt hiszem, így lehettek vele ők is.
De azt hallottam, hogy Gobbi, akinek még egy könnycseppet sem láttak kijönni a szeméből soha, Major temetésén úgy sírt, hogy féltek, összeomlás lesz belőle... |
2011-11-13 14:57.13 |
Galgóczi Erzsébet egyik legjelentősebb novellájából, a Szent Kristóf kápolnája címűből egészen rendkívüli tévéfilm készült.Ebben a tévéfilmben a legnagyobb alakítást Temessy Hédi nyújtotta. Ha máshonnan nem, ebből az egy alakításból felmérhető, milyen kiváló színésznő volt. |
2011-11-13 14:52.37 |
Voltak közöttük kemény politikai viták.Gobbi Majort megalkuvónak (!!) tartotta, hogy nem megy szembe Aczél György híres-hírhedt kultúrpolitikájával,melynek lénye a "három T " volt: támogatni, tiltani, tűrni.
Gobbi szerint a csak az igazi mű kaphatott volna támogatást, a másod-harmadrendű, ám politikailag bevágódott írókat, művészeket háttérbe kellett volna szorítani.És ha ezt Major nem segíti elő,ő maga is megalkuvóvá válik. Volt olyan , hogy hosszú ideig nem álltak szóba egymással és majd össze nem verekedtek.De ha a másikat bántották, jött az egyik és ölni is tudott volna érte... Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné c. színdarabjának főszerepe Gobbi egyik leghíresebb alakítása volt. |
2011-11-13 14:45.16 |
Galgóczi Erzsébet az 1945 utáni magyar irodalom egyik legjelentősebb írója volt.A paraszti sorból indult író műveiben keményen és megalkuvás nélkül ábrázolja mindazt az ellentmondást, amely a létező szocializmus és a paraszti világ hagyományait szembeállította.
Ezt az ellentétet azok a hősei reprezentálják legfeltűnőbb módon, akik "kiemelkednek" ebből az világból, de gondolkodó értelmiségi emberként önmaguknak már képtelenek hazudni. Olyan novellista volt,hogy jelentőségét csak Kosztolányiéhoz lehet mérni. "A vesztes nem te vagy "c. kötete kopogó, száraz, szinte szikár szerkesztésű elbeszéléseivel nagy írót mutatott be, a "Fogódzó nélkül" pedig a legnagyobbak közé emelte. Írt persze több-kevesebb sikerrel regényeket, tévéfilmeket is.Érdekes módon éppen egyik leggyengébb műve, a Vidravas tette "híressé",annak ellenére, hogy a történet lerágott csont volt, az ábrázolás sematikus és már politikai pikantériát sem hordozott. Az egyik általa írott tévéfilm azonban alkalmat adott Gobbi Hildának élete legnagyobb televíziós alakítására. Az Aknamező gyilkos szándékú parasztasszonya Gobbi alakításában a régi paraszti világ kegyetlenségének szobrává változott. Amikor Galgóczi Erzsébet még élt, a suttogó közbeszéd legfontosabb megállapítása róla az volt, hogy leszbikus. Ő maga a Törvényen kívül főhősének szájába adja erről megfogalmazott mondatát: "Eretnek voltam a teremtésben". Galgóczi írói életműve irodalomtörténeti értékelésének feladata még hátravan.Nagy szégyen lenne, ha senki nem végezné el és egy rendkívüli jelentőségű alkotó múlna a feledésbe vele együtt. |
2011-11-13 14:30.25 |
Hogy lehetne méltó szavakkal megemlékezni az olasz neorealista rendezőgeneráció egyik legnagyobbjáról? Aki olyan filmeket készített, mint a Biciklitolvajok, a Csoda Milánóban,az Egy asszony meg a lánya vagy a Házasság olasz módra?
És akkor még az életmű nagyobbik részét meg sem említettük és azt sem, hogy nagyon jó színész is volt. De a felsorolt négy film nélkül az olasz film nagy korszaka biztosan nem úgy alakul, ahogyan végül is történt.Mert de Sica ezzel a négy filmmel nemcsak kortársai művészetén hagyta ott a kéznyomát , de a következő rendezőgenerációéin is. |
2011-11-13 14:22.09 |
Ma 21.10-kor lesz a Duna II.-n, érdemes megnézni mindenkinek, aki jelentős magyar filmet akar látni. |
2011-11-13 14:20.38 |
Én is, mert egyáltalán nem emlékszem rá. :))
Egyébként szia, tegnap épp elkerültük egymást. |
2011-11-12 19:37.58 |
Igazából a 93.számúdhoz szóltam,csak a bevezetés célzott arra, amit, remélem, majd törölni is fognak...
Ma egy ilyen nap van, nekem se ment a munka, mintha egy szürke flanell törlőrongy lenne az agyam helyén. Hidegfront? Melegfront? Még az a jó, hogy nem a II.Ukrán Front... :)) |
2011-11-12 19:33.24 |
Az bizony! És abban a kötetben van egy másik novella, amikor ördögjelmezben mászott fel a templom tetejére, hogy a csókafiókák ne ismerjék fel.És minden öregasszony azt visítozta, hogy megjelent a sátán a templomtoronyban! :)) |
2011-11-12 19:31.13 |
A "Kagylókeresők" tőle a kedvencem, az is nagyon jó.(Mostanában sok helyen leértékelve kaphatók R.P. könyvei.) |
2011-11-12 19:26.38 |
Meg veled is.:)) |
2011-11-12 19:24.44 |
Mert szívesen beszélgetek veled, azért. :)) |
2011-11-12 19:24.08 |
A Libalányom arról a legendás kísérletéről szól, amikor a Martina nevű kisliba őt látta meg először.Ezért úgy viselkedett vele, mint ha a mamája volna. :))Túlzás nélkül, de folyt a könnyem a nevetéstől, amikor olvastam. És közben ez a kísérlet volt (meg az ezt követők), amiért Lorenz Nobel-díjat kapott. |
2011-11-12 19:20.20 |
Én nem értettem, mire volt az a gyomorforgató mocskolódás , vbacs nem írt semmi támadót. Olyan undorító választ kapott , amit nem lehet szó nélkül hagyni.Nincs itt az édesanyja vagy azok,akik hasonló, de nyílt helyzetben megvédenék.Kiállni amellett, akivel bárdolatlan stílusban mocskolódnak, úgy érzem, kötelesség.
És ez teljesen független a topik "hasznától", minden topik lehet hasznos, ahogy írtad. Így viszont, ebben a stílusban, sosem lesz az, mert nem lehet. |
2011-11-12 19:11.08 |
A szépséges hercegnő , aki olyan volt, mint egy szobor, vagy mint a vízen úszó hattyú.Elegáns és titokzatos, méltósággal teli.
Amilyen volt a Molnár Ferenc darabjából készült film főszerepében.A hercegnő, aki belátja, hogy ha a hattyú kilép a partra, elveszti méltóságát és totyogó libává válik. Így emelt fejjel lép a számára rendelt útra és igazi királyné lesz. Mese az életből, élet a meséből.... |
2011-11-12 19:03.09 |
Az állatorvos is embert olvastam. Ha állatbarát vagy, ismered Konrad Lorenztől a Libalányom, Martinát? Onnan indult Gerry stílusa is, nagyra tartotta. |
2011-11-12 19:00.19 |
Mit szólnál, ha valaki ezt írná a húgodnak, a barátnődnek vagy az édesanyádnak?A névtelenség mögé elbújva, mint a többi gyáva görény. |
2011-11-12 08:39.57 |
De jössz azért még, ugye???? |
2011-11-12 08:38.08 |
Ez persze a Holt költők társasága, ugye? Jobbat nem is választhattál volna annak érzékeltetésére, hogy mit tesz a teória a költészettel.Ahogy Arany János fakadt ki, mikor egyik versét darabokra esztétizálták, keresve rejtett gondolatait:"Gondolta a fene!"
A vers rejtélyesen hat, keres valami hasonló húrt az olvasó lelkében és azt kezdi pengetni.Vagy sikerül valami szép dallamot játszania, vagy még hangot se kap abból a lélekből. Erősen viszonylagos minden lista ezért a legszebb versekből, az csak "valaki" legszebb versei lehetnek... A Kassák-verset én sem tartom a legjobbak közt számon, de amióta hallottam Latinovitscsal, legalább valamit sejtek róla, mit is akart vele a költő. Sajnálom , hogy tegnap kimaradtam a beszélgetésetekből Izabelitával, de olvasni is nagyon jó volt. |
2011-11-11 20:14.37 |
Én most a Körhintára lennék a legkíváncsibb. :)) |