Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Hart háborúja - AMC, 16:10 |
Alkonyat - Hajnalhasadás, 2. rész - RTL Három, 16:20 |
Ida regénye - DUNA TV, 16:25 |
Talán igent mondok - Filmbox Premium, 16:30 |
Karácsony a kastélyban - Film4, 16:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Winnetou I. - Vélemények |
Kísérleti gyilkosság - Vélemények |
Mit hallgatsz most? |
Ember Márk - Vélemények |
Kaja-pia topik, avagy: ki mit szeret enni-inni? |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Végzetes vonzerő |
Ray Liotta |
2011-09-09 12:43.59 |
(Láttam, sokaknak tetszett a film; előre is jelzem: az én véleményem ettől eltérő, senkit sem volt célom érzéseiben megbántani az alábbi soraimmal!)
Az eredeti Majmok bolygója örök kedvencem,ugyanezt nem tudom elmondani erről a filmről. Csalódás volt, már csak azért is, mert elvette azt az élményt, ahogy nézőként megalkothattam magamban az első film előzményeit. Mindenkinek megvoltak a maga teóriái, erre a filmesek csináltak egyet. Egy nagyon unalmas és már az elejétől kiszámítható változatot. A történet lélektani kifejlődése (pl. Cézár fejlődésmenete) igazán már nem rejtett semmi izgalmat, a Hanoi torony is benne van a köztudatban, találhattak volna mondjuk modernebb és érdekesebb tudatelméleti tesztet is. Gonosz leszek, de a filmben egy majdom volt, James Franco. Nem sok színészi adottsággal lett megáldva: csodálkozik, aztán elernyednek a vonásai, lényegében ennyi. A többi majom megjelenítése pedig a CGI szégyene. Az a film legfőbb baja, hogy kiszámítható minden, egyszer sem lepődtem meg vagy szisszentem fel. Nem adott újat, nem gazdagította a Majmok bolygója kánonját. Sőt inkább leírta (és ezáltal meghatározta) azt abban az értelemben, hogy az első film eseményeinek lehetséges menetéről alkotott elméleteit minden néző most már megtarthatja magának, mert itt van ez a film. Az űrhajó eltűnésének híre a film talán egyetlen valamire való pozitívuma szerintem, hiszen némi utalás az első filmre. Összességében az fogalmazódott meg bennem, hogy annyi pénz és munka árán a filmesek készíthetnének eredetit is; nem előnyös dolog filmklasszikusok múltjában vájkálni. Aki pedig nem látta az első filmet 1968-ból, haladéktalanul nézze meg, mert e film után már szinte kötelező. |
2010-10-07 22:37.44 |
Az első dolog, ami a filmet látva eszembe jut, hogy borzalmasan bugyuta. Nyilvánvalóan látszik belőle, hogy az alkotók semmilyen szinten sem ismerik a Sherlock Holmes-kánont, sőt olyan mértékben el merik ferdíteni, ami már felháborító. Az egy dolog, hogy klisékből áll a film. Na de hogy testvérgyilkost csinálni detektívünkből? |
2009-07-17 22:51.18 |
Jó az alapötlet, nekem a megvalósítással sincs bajom, de valahogy mindig úgy érzem, hogy a vége kicsit összecsapott. A harc a rossz fiúk és főnökük ellen valahogy felesleges a végén szerintem, szinte töltelék. Jobban érdekelt volna, hogy hősünk miként jut el az idegenek bolygójára és hogyan fogadják őt. Ehelyett egy látványos, noha nem túl informatív kép zárja a filmet. Ettől eltekintve egyik kedvencem, tetszik az üzenete. Sok mai sci-fi-ből pont ez hiányzik. |
2009-07-13 13:41.17 |
Ahogy mondod, az elvakultság egyre nevetségesebb, hozzátenném: a konzumidiotizmus pedig egyre félelmetesebb. |
2009-07-12 12:47.06 |
Sziasztok!
A könyvet nem olvastam, de itt most amúgy is a filmet kell értékelni. Nem szándékozom senkinek sem megsérteni az érzéseit, de nekem ez a film egy iszonyú nagy szenvedés volt. Hogy miért? Először is ez egy kicsavart vámpírfilm, köze sincs a vámpírokhoz abban az értelemben, ahogy mondjuk Stoker Drakulája óta beszélünk róluk. Másrészt a film első fél órája még jó, kellemes hangulatot teremt, de aztán elúszik az egész egy átlagos zagyvaságba. Kristen Stewart az egész filmben vagy pislog mindenen, vagy levegőt sem kapva elképed, és ebben kimerült a színészi zsenije. Olvastam, hogy Meyer azt akarta megmutatni ezzel a történettel, hogy az ágyon kívül is van szerelem. Hát hogy őszinte legyek, ez a film csak és kizárólag a visszatartott szexualitásra és erotikára épít; ezzel a "kiszívom a véred, de mégsem"-alaphelyzettel pont a testi dolgokra irányítja a figyelmet. Ha igazi szerelmet akar valaki filmvásznon látni, tessék megnézni a Kenneth Branagh-féle Sok hűhó semmiértet mondjuk, tessék művelődni; mert ez a film a szintetikus érzelmekről, az előre megrágott és szánkba adott élményekről szól. Tulajdonképpen semmi kihívás nincs benne, kb. az elején sejthető, micsoda is Edward. Minimális agymunkát nem kíván, hogy valaki feltérképezze, mi is van a háttérben. Amikor a lányok a menzán azt mondják: "Ő Edward, milyen jó pasi, ahogy látható!" - egyértelmű üzenet a kamaszoknak: adj a látszatra, adj a felszínre, ítéld meg a többieket a kinézet alapján; nehogy törekedj mások mélyebb megismerésére, ne agyald túl a párválasztást. Rossz ez a film és még rosszabb az üzenete: a szerelem csak a hálószobában van és csak testi dolgokról szól; pedig én remélem, nem így van és van egy magasztosabb és nemesebb érzés is, ebben a filmben ez nem jelenik meg. Tinifantáziának jó, de nem a szerelemről szól, még csak nem is a vámpírokról. Még egyszer mondom, ez csak az én véleményem, nem akartam senkit sem megbántani. Tiszteletben tartom, hogy másnak tetszett a film. |
2009-06-04 18:03.38 |
Miért van az, hogy ekkora figyelmet kap az álzene?!
Andro: Teljesen egyetértek, a legjobb minőségű Gibsonokon játszanak, amely felháborító. Gondolom ez is része az "imidzsüknek". Látták, hogy egy SG milyen jól mutat a kézben. Csak tudnám a Pearl Jam-ről vagy David Gilmour-ról miért nem látunk semmit a moziban... |
2008-12-30 13:10.23 |
Nagyon szerettem ezt a sorozatot, még általános iskolás voltam, amikor láttam. Máig tartó vonzódásom a vitorlásokhoz innen ered. :) |
2008-11-14 20:12.07 |
Hatásvadász antiművészet. Bocs, de nem tudok jobbat írni erről. Ilyen erőből kimehetne valaki kamerával a Közel-Kelet egy éppen háborús zónájába és filmezhetné, ahogy emberek szétszakadnak; vagy felvehetne filmre egy boncolást.
Kiüresítő, nihilista önragozás ez a film. Hol van benne a művészet? Mert csak az igazi művészet leköpése van meg benne, semmi több, semmi más. Azt üzeni, ha maradandót akarsz alkotni, preparáld ki magadat; dobd el az életedet. :( |
2008-11-01 09:15.29 |
Gyermekkoromban sokszor nem bírtam elaludni ettől az "ifjúsági sorozattól", amely akkori szememmel nézva horror volt, de mégis megnéztem minden részét. Szerencsés vagyok, mert a nyáron megnéztem újra mind a 8 részt, és nagy élmény. :) Wilberforce-ék fekete hullaszállító autója, Mr. Jones és az ikrek... Felejthetetlen. :) Egyedi, hangulatos, utánozhatatlan. Nem tudja valaki, hogy az alapul szolgáló Maurice Gee-regény megjelent-e magyarul? Régóta keresem. |
2008-10-31 09:31.02 |
Hát ha ez a legrosszabb filmes élményed, akkor gyorsan nézd meg (ha még nem láttad) Uwe Boll valamelyik "filmjét". Legutóbb a Király nevében címet viselőt láttam, és életemben olyan rossz hangulatban nem hagytam el a mozit, amint akkor (komolyan mondom, hogy el voltam keseredve). Szerintem nem rossz az Indy 4, főleg ha eszedbe jut, hogy azért az előző részekben is sok-sok irreális jelenet volt, de hát ezért szeretjük Indy-t, nem? Amikor beültem erre a filmre a moziba, azt mondtam: ez egy kalandfilm lesz, aminek semmi köze a valósághoz. Lelkiekben megpróbáltam olyan gyerekké visszaalakulni, aki annak idején felnőtt a régi részeken. Így nagyon is jól esett a film, főleg, hogy sorba jöttek az utalások a régi részekre. :) |
2008-10-29 23:05.46 |
Nekem is feltűnt, amit írtál az álomról. Még amikor először láttam a filmet, úgy könyveltem el magamban, hogy az álmok már csak ilyenek: tér-idő-személyek keveredése. Ez az álomkép újra- és újra előjött, nem tudom álomdta-e vagy csak mindig visszaemlékezett rá, de ha emlékezett, akkor talán épp emiatt lett vörös hajú Pitt: az emlékezet konstruktív, és ebben az emlékkép-újraalkotásban bizony vannak torzulások. (a bővebben érdekel az emlékfelidézés torzulása, ajánlom Frederick Bartlett: Az emlélezés c. alapművét) :) |
2008-10-29 22:45.15 |
Kiefer alakítása tetszett, de azért láttam már jobb filmet is ennél. Inkább ocsmány volt az, amit félelmetesnek szántak az alkotók - itt az álkapcsos jelenetre gondolok.
Akkor mondjuk nagyon megijedtem, amikor a leégett házban hirtelen felrepült egy galamb, de ez is jórészt a sok-sok decibelnek volt köszönhető. :) |
2008-09-20 21:01.01 |
Ugye a film elején vannak ezek az "előzetesek" - ott hangzik el: "Vétkeztem atyám, rossz fiú voltam", aztán bevágják a két papot, ahogy kézen fogva sétálgatnak a templom felé... Na én már itt sírtam a nevetéstől. Jól sikerült vígjáték! :) |
2008-09-20 20:54.33 |
Imádom ezt a filmet. Általánosban olvastam annak idején a könyvet, és emlékszem, óriási hatással volt rám, mint mindegyik Jókai-regény. Nemcsak a csatákra gondolok itt, bár 13 évesen akkor az érdekelt a legjobban. Épp a nyáron olvastam el újra, most már jóval idősebben, és az igazat megvallva: ugyanúgy lenyűgözött. A filmhez még annyit, hogy bármikor is adják a tévében, mindig leragadok nála. Megunhatatlan, gyönyörű alkotás. Olvastam lentebb, hogy volt, akinek nem tetszett. Ezt természetesen elfogadom, csak nem értem. |
2008-09-15 09:22.15 |
Jó lenne, ha a folytatás (amennyiben készül) nem megmagyarázna mindent, vagy a rejtélyek egy részét; hanem mondjuk folytatná ennek a filmnek az alaphelyzetét. Vagyis: mivel itt is egy kormányzati dokumentációba nyerünk bepillantást, a második rész simán elképzelhető úgy, hogy mondjuk előkerül egy mások által készített, további felvétel, amely persze nem magyarázná az eseményeket, de tovább vinné azokat (mi maradt New York-ból stb.). Vagy más szemszögből, a város más pontjáról mutatna be mindent. Szóval arra akarok kilyukadni, hogy még növelhetnék is a rejtélyt egy további kormányzati, titkos anyaggal, de ha mindent megmagyaráznak, akkor sajnos vége a varázslatnak, és a Cloverfieldnek. Ami nem lenne jó, mert nagyon jó kis dolog ez. :) (Tegnap este megint megnéztem.) :)
Számomra a legjobb jelenet a földrengés, és az utcán történtek, főleg amikor az üzletben bújnak az emberek, és hol sötét van, hol visszajön az áram. |
2008-09-14 18:25.33 |
Tegnap láttam a filmet, és nekem nagyon tetszett. Éppen azért, mert nem tudtam róla semmit korábban, és ahogy elkezdődött - gondoltam, hogy egy könnyed, sőt elég unalmas kis film lesz, aztán annyira beleéltem magam a parti hangulatába, hogy totál megdöbbentem a "földrengéstől", meg a történet többi részétől. Azért tartom jó filmnek, mert itt nem az a lényeg, hogy mit látsz a szörnyből, vagy hogy milyen ő, sőt szerintem az is teljesen mindegy, hogy hogyan ébresztették fel álmából (tessék mindenki elképzelheti). Még az is lényegtelen, hogy végül aztán megölik-e. Más fórumon olyanokat olvastam, hogy nincs értelme a történetnek, meg hogy ez most Godzilla-e. Tök mindegy, nem?! Végre nem egy tucat-szörnyfilm! Ez nem egy Godzilla-film, se nem King Kong. Ez egy olyan film, ahol az a lényeg, hogy ki kezeli éppen a kamerát, és hogy hogyan keverednek bele a szereplők az eseményekbe. Az a srác, aki jórészt majdnem végig hurcolja a kamerát, épphogy bekerül a fókuszba. A néző keresné a kapaszkodókat, hogy "Na akkor ő a főhős, őt már úgy ahogy ismerjük" - erre meghal ő is. Ez elég megsemmisítő. Nekem felüdülés volt ez a film, mert annyiszor láttuk már a "szörny a városban" felállást külső szempontból, hogy most szerintem jó volt végre a kisemberek szeméből látni mindent; hangyának érezni magadat. A kézikamerás kivitelezésért külön pluszpont, de hát volt aki ezt sem értette egy másik fórumon, és várta volna az unalmas szuperlátványt... Nem vagyunk egyformák.
A történet lényegében egy felvillantása valami sokkal nagyobb eseménysorozatnak. Elvarratlan, rengeteg kérdéssel - szerintem pont ezért jó, mert helyet ad az egyéni fantáziának, ahogy mindegyik néző külön-külön keresi a válaszokat. Pont ezért izgatja a képzeletet. |
2008-08-21 20:55.14 |
Michael Keaton szerintem. |
2008-08-21 20:38.47 |
Jack Nicholson Jokerét azért szeretem, mert (és ez a film sajátossága is) látjuk az egész múltját, kirajzolódik a hajdanán piti gengszter Jack Napier, aki kúszik felfelé a ranglétrán, végez Burce szüleivel, míg végül megszületik belőle Joker. Amikor a film végén lóg a toronyról, valahogy szánalmat keltő figura. Ő többet vihog, kacag, "Joker-kedik".
Heath Ledger tökéletesen visszaadja a pszichopatát, aki folyton a múltjáról, az apával való kapcsolatáról beszél és képtelen érzelmeket átélni. Folyton a tudatába tódulnak ezek az őt magát is nagy részben teremtő emlékek. Félelmetes figura, ennyiből sötétebb a Nicholson-féle Jokernél. Ha úgy tetszik, az új Joker a "betegebb" szerintem. |
2008-08-21 20:27.52 |
Ma láttam dvd-ről az V. Henriket. Elképesztő, hogy milyen természetességgel beszéli a Shakespeare-szöveget. Remek film, nagyszerű színész.
A Hamlet is tetszett, a Sok hűhó semmiért pedig az örök kedvencem. |
2008-08-21 10:37.49 |
Kedves Semprini! Lentebb választoltad ezt valakinek: "Akkor vagy utálod a fantasyt (ilyen is van), vagy alapból be vagy oltva jó filmek ellen." - erre azt tudom mondani, igen sajnos vannak olyanok, akik már csak azért is azt mondják, hogy nem jó egy egyébként remek film. Egy másik fórumon olvastam valakitől, hogy mennyire fantasztikus és szórakoztató volt száméra a Király nevében című ótvar Gyűrűk Ura-másolat, ellenben Jackson e három filmje számára nézhetetlennek bizonyult. |
2008-08-10 16:20.56 |
Kb. fél véve volt szerencsém ehhez a giccsparádéhoz, és meg kell mondjam, hogy eddigi legrosszabb, legcikibb mozis élményem. A párommal néztük meg. A film elején még voltak benn mások is, de a végére ketten maradtunk. Elképesztő. Ha az volt Boll célja, hogy megrendült, magukba zuhant emberek hagyják el a mozit a filme hatására, akkor azt elérte. Hogy lehet ennyire igénytelen, ezerszer látott elemekkel megtűzdelt, amatőr módon vágott filmmel az emberek elé állni? Van bőr a képén, az bizonyos. Olvasgatva a véleményeket, szerencsére azt tapasztaltam, hogy nem vagyok egyedül a traumámmal. Más fórumokon azt olvastam, hogy volt akinek ez a film kimagasló szombat délutáni szórakozás volt... Ez, ha belegondoltok, kicsit félelmetes. |
2008-01-06 22:46.18 |
Teljesen igazad van, zsenilis a zene. Mind a mai napig hallgatom a három rész zenéjét; mindegyik remek, de a legjobb szerintem a második részé (The Riders of Rohan, The King of The Golden Hall, The Leave Taking, Evenstar, Helm's Deep, Forth Eorlingas és még sorolhatnám a többit), bár midnegyik rész aláfestésében vannak örök darabok. Howard Shore egy zseni. |
2008-01-06 22:09.24 |
Nekem is Aragorn megindulása tetszik. Annál a jelenetnél, amikor küszködő tekintettel hátranéz a sajátjai felé, mögötte már sötétlik az ellenség tömege; majd azt mondja: "Frodóért", és futni kezd egymaga az ellenség felé... mindig megáll bennem valami. Hihetetlen ez a hősiesség, ez a vállalás, ez az ősznteség. |
2007-06-04 00:27.09 |
Szerintem ez egy nagyon jó film. Egyrészt azért, mert nagyon szöveghű (magyar szinkronnál a Vörösmarty-fordításból dolgoztak, ami alapból remek); és számomra a Julius Caesar a legnagyszerűbb Shakespeare-dráma, a legdrámaibb, ha úgy tetszik (ahol társadalmi rendszerek és egyéni sorsok ütköznek). Másrészt azért fogott meg ez a film, mert mind a színészek játéka, mind a zene, a kosztümök, szerintem hozzátesz valamit ehhez a drámához. Itt arra gondolok, hogy Cassius utolsó monológjánál ("Éltem lejárta útkörét..."), mindig kiráz a hideg, és folyton azt gondolom: miért nem futnak el, miért nem történik másként. Valahogy élővé válik a dráma atmoszférája. Érzed, hogy igaz rómaiként ezek az emberek mennyire felette állnak a mi modern világunk külsőségein: mennyire őszintén vállalják a halált. Teljesen más a mentalitásuk. Bár Richard Chamberlain nem tartozik a kedvenc színészeim közé; Charlton Heston, Jason Roberts (a legnagyobb színész!!!) és a többi legenda mind hatalmasat alakít. Nyilvánvaló, hogy Shakespeare remeket alkotott, de itt most a filmadaptációról kell véleményt írni. Klasszikus remekmű. A Dvd-t még nem láttam, VHS-en van meg; de kár, hogy a dvd-n nincs 16:9-es képarány... :( |
2007-05-21 21:35.35 |
Csodaszép szinésznő! Az Álmodozókban, a Mennyei királyságban és a Casino Royalban is tetszett az alakítása. |
2007-05-21 21:33.07 |
Az Álmodozókban láttam. Szerintem nagyon jól játssza a felszabadult szellemiségű, idealista srácot. |
2007-05-21 21:30.06 |
Érdekes film. Tetszett, bár egyes jelenetek, a közvetlen, természetesnek vett meztelenség először sokkolt (meg a deflroációs jelenet is). Szerintem is hátborzongató az Eva Green alakította lány függése, és általában a testvérek kétes közelsége. Tetszik, ahogy a szellemi felszabadultságot ábrázolja a film, bár ez a szabadság már néha ősi erkölcsi szabályokat döntöget. Valahogy az volt az érzésem, hogy a testvérpár, és kisebb mértékben Michael Pitt is, a filmek világában él. Emiatt igazán csak az utóbbi érzi, hogy a világ nagyon is valós; a forradalom kézzelfogható. Álmodoznak, nincs valóságérzékük (például amikor végül már nincs mit enniük, mert megszokták, hogy ott van az étel az asztalon). Túlontúl idealisták és a maguk módján naívak. Tehát szerintem a szellemi, felszabadult, intellektuális, néhol túlzottan szabados lét (nem is értem igazán a szülőket, amikor pénzt hagynak a 3 fiatalra, aztán lelépnek) ütközik egy materialista világgal. |
2007-05-21 21:08.50 |
"Figyeltem eg csigát... ahogy végigmászott egy borotvapenge élén. Ez az álmom, a lázálmom. Kúszni-mászni végig egy borotvapenge élén, és TÚLÉLNI!" - máig a kedvenc filmem. Annyi mindent elmond az ember önmaga teremtette pokláról. Igazi pokolraszállás ez a mozi: ahol végül felvetődik: Kurtz ezredes talán a normális, és mindenki más megőrült? Az idézethez kapcsolódik az a rész szerintem, amikor a levágott karú koreai gyerekekről mesél Kurtz. Minden rosszat átélt ezen a Földön ("átmászott a borotvapengén"), és élnie kell tovább az emlékekkel, a teherrel. Tudja jól, hogy nem pereg le rólunk a múlt nyomtalanul. A záróképsor, amikor meghal Kurtz, szerintem nem véletlenül mosódik össze egy állat rituális megölésével: egy haszonállatot megöl a közösség, hogy tovább éljen belőle (megeszik, bőrét kikészítik). Kurtz is egy olyan lény, aki magába szívja a szennyet, és halálával talán megvált minket. Bár Kurtz halálával a fennálló emberi rend (a pokol, Willard megbízói) győz. Ahogy a cím is mondja: a vietnámi háború, és általában az emberi öldöklés Krisztus második eljövetele, a világvége. Robert Duvall (Bill Killgore) a kedvencem ebben a filmben. ("Százados, azt a fasort lőjje szét; nem kapok levegőt tőle..."). |
2007-05-21 20:53.40 |
Szerintem fantasztikus film. A maga korában forradalmi látvánnyal: olyan kameratrükkökkel, amelyeket a mai filmesek is például vehetnek. Engem érdekelne az eredetileg megkomponált Alex North-féle filmzenével is; nemcsak a híressé vált komolyzenei aláfestéssel. Hogy mennyire nagy film ez? HAL9000 vörös szeme azóta világszerte elterjedt embléma. Kár, hogy a második rész után leálltak a megfilmesítéssel. A harmadik (2061) és a negyedik (3001) űrodisszeia moziváltozatával teljesebbé válhatna az űrodisszeia-filmek köre, és a mozilátogatók között népszerűbbé tenné Arthur C. Clarke regényeit (mindenkinek ajánlom, aki még nem olvasta, de a filmet szereti; könyvben érthetőbb, részletesebb és valamivel mozgalmasabb a sztori). Arthur C. Clarke az az öreg bácsi, aki a 2010-ben madarakat etet a padról a Fehérház előtt... |
2007-05-18 17:46.17 |
Fantasztikus! Nem láttátok????????? |