Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Éjszaka a házban - Moziverzum, 03:00 |
A biztonsági őr - Mozi+, 03:15 |
Emmy - M5, 03:20 |
Az ártatlanság kora - Cinemax, 03:30 |
Kristóf, a magánzó - Duna World, 03:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
R.I.P. |
Creed 2. - Vélemények |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Aktuálpolitika azoknak, akik unják a trollt a választás topikban |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Elit játszma |
Piros Ildikó |
32. Norbii92 (2022-08-13 18:22.34) - (válasz VAL P 31. hozzászólására) |
Köszönöm szépen!
Bennem szánalmat keltett a végén, holott igazad van, igazából nincs benne semmi szánandó, a gyilkosunk szimplán egy beteg ember, akit inkább elmegyógyintézetbe kellett volna zárni mintsem börtönbe. Persze az embereknek volt egy harmadik opciójuk is ugye. Sorozatgyilkosos-thriller igen inkább, bár akkor ez inkább a horror kategóriába volt sorolva, és nem véletlenül. |
31. VAL P (2022-08-12 14:20.23) - (válasz Norbii92 30. hozzászólására) |
Le a kalappal, Norbi. Két ponton vitatkoznék csak.
A 'szánandó' jelző szerintem erősen túlzó, bár bevallom, amikor először láttam a filmet, magam is azért szurkoltam önnön védőbeszéde idején, forduljon már még egyet az a csavar, s derüljön ki, nem Lorre karaktere a tettes. Ugyanakkor tényleg nem egy démoni, velejéig gonosz figura, egy leszedált roncs, aki azért gyilkol, amiért a szenvedélybetegek alkoholizálnak, túlóráznak vagy zsetonra váltják a megtakarítottat. A másik pusztán a műfaji beskatulyázás mezején legelő prob-láma, mely szerint Lang mesterműve sokkal inkább a thrillerek őskövülete, s nem annyira a horroroké, de ez tényleg csak Offenbach, aki egy csomót keresett a kánkán(on). |
30. Norbii92 (2022-08-12 13:17.48) |
Már közel 100 évvel ezelőtt ontották magukból a stúdiók a horrorfilmeket, ám ezeknek jó része egyáltalán nem voltak hatással az emberek mindennapjaira, hiszen nem ezzel foglalkoztak. Fritz Lang rendező viszont valami olyat tett, amit előtte még senki: bevitte a horrort a nézők otthonaiba.
A történet szerint egy brutális sorozatgyilkos szedi áldozatait egy német nagy városban. Az áldozatok gyerekek, akiket szép szavakkal és édességgel csábít el a gyilkos, hogy aztán végezzen velük. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a tettes után. Éjszakai razziákat tartanak és folyamatosan járőröznek, ami nem vezet túl sok eredményre, ezért a helyi alvilág, valamint a lakosság is bekapcsolódik a keresésbe, és megpróbálják kézre keríteni a gyilkost. Lang jóval a Hetedik és A bárányok hallgatnak előtt megalkotta a klasszikus sorozatgyilkosos-nyomozós horror műfaját, majd mintha ezzel se lenne elégedett, egyszer csak csavar egyet a történeten, és kapunk egy mély lélektani drámát is. Ez a dráma pedig két síkon halad. Egyfelől megismerhetjük belülről egy sorozatgyilkos pszichéjét, másfelől azt, mit érezhet és gondolhat egy gyászoló anya akkor, amikor megismeri azt, aki elvette tőle a gyermekét. Az M - Egy város keresi a gyilkost mesteri film, és egyben - az arra fogékonyak számára - nem egy könnyen emészthető darab, még ennyi idő távlatából se. Ahogy halad előre a sztori, egyre inkább megismerjük a gyilkosunkat. Először az árnyékát pillantjuk meg, ami vészjóslóan rávetül egy kisgyerekre, majd a grimaszát láthatjuk a tükörben, végül megismerjük az embert magát és vele együtt a lelkivilágát. A rendező bemutatja, hogy az, akit mindenki szörnyetegnek hitt, nem is biztos, hogy az. Sokkal inkább egy szánandó, szerencsétlen, aki egyszerűen nem képes uralkodni gyilkos vágyain. Az M, egy város keresi a gyilkost nem egy vidám jövőképpel kecsegtető film. Hozzátartozik, hogy egy elvesztett világháború után, a weimari köztársaság végnapjaiban forgatták a filmet, éppen ezért teljesen áthatja a kétségbeesés és a zord jövőkép. Ez pedig kiválóan beleillet egy ilyen film hangulatába, mely így ha lehet még hatásosabb lett. Amit még érdemes kiemelni, az a színészi játék. Az egyébként magyar származású Peter Lorre egyszerűen tökéletes választás volt a sorozatgyilkos szerepére. Ő képes volt arra, hogy egy kegyetlen gyilkos és egy szánalmas, beteg ember legyen egyszerre úgy, hogy semmi ripacskodás vagy túlzás ne legyen a játékában. Összességében nekem nagyon tetszett a film. Itt nincsenek még durva jelenetek vagy vér sem, Lang a szimbolikára törekedett, és nagyon sok mindent rábízott a nézők képzeletére, így pedig elérte azt, hogy ne tudják magukat függetleníteni a látottaktól. Ez teszi igazán erős horrorrá még ma is filmjét, mely szerintem minden téren egy úttörő alkotás, amit csak ajánlani tudok mindenkinek. 5* |
29. Filmbetrachtexpertgutachter (2021-12-22 18:50.00) |
Csakis eredeti német hanggal szabad megnézni!
A gyilkos, a felügyelő, a "védőügyvéd", a maffiavezér alakja zseniális. A nyomozás pedig mai szemmel is elképesztő. Nem ilyen technikai maszatolás adatbázisokban, meg tűzfalakkal, hanem komoly szellemi meló. A sakál napja című filmben látható még ilyen szintű visszafejtése a nyomoknak. Zseniális! |
28. VAL P (2021-03-01 11:59.19) |
A 11 esztendős Elsie Beckmann késik otthonról. Aggasztó. Hiszen ide s tova nyolc hónapja garázdálkodik Berlin makadámmal kirakott utcáin egy titokzatos gyerekgyilkos. A kölykök, persze, nívósan szórakoznak – míg egy gumilabda élénk figyelmet igénylően pattog a 10 000 márka jutalomnak egy hirdetőoszlopon, kiszámolóikban fekete, zsákos mumust keltenek életre, aki eljő értük, mint O’Neill jegese.
A gyilkosnak azonban nem a kiléte az érdekes – előrebocsátom, de, remélem, ennek fényében is elkerülöm a kas-kalodát: nem krimi a tárgyalt film, hanem dráma –; az általa generált, össznépi gyomor-összerántó reakcióra fókuszálnak a szerzők. Bűnözők, a törvény készséges szolgái, házat tartó anyák – mind csatasorba állnak az elvetemült-elbetegült ellen. Asztaltársaságok prominensei ugranak egymás torkának, joviális öregurak, kiktől kósza kislányok a pontos idő után érdeklődnek, kénköves lincshangulat örvényében találják magukat, s azokat, kik közvetlenül csépelik őket. Mickey egér mit sem sejtve vigyorog az édességes pultban, a lufiárus meg emlékezni vél Grieg füttyszóra írt ’I Dovregubbens hall’-jára. Felmerül azonban a kérdés: Egy metropoliszban egyvalaki rajonghat csak Peer Gyntért? Razziákkal keseríti a karhatalom a „szervezett vagányok” kávéját. (Egyedül az Englund csóka szupertitkos sztriptízbárjának vendégeit nem zaklatják – ők fél lábbal már úgyis egymás szájában vannak.) Nem csoda tehát, ha a harag ködpáraként ivódik fel az elmékben – legszívesebben már mindenki kenulapáttal és/vagy kenulapáttá aprítaná a csimotákra egy végtelen széria elemeiként tekintő antihőst. Így aztán amikor megjelenik egy krétafehér M egy szanatóriumszökevény bal vállán, dromedárdühhel indul meg a bicskanyitogató hajsza egy irodaház számos emeletén. S míg az azon frissiben megszervezett spiclihálózat a vizsgaértékelésre várakozik, Lohmann felügyelő aláhúzással emeli ki gyilkosunk nyílt levelének velejét, s korrigálja a grammatikai hibákat. Később a szipkáját is kiköpi döbbenetében, s csak az a kérdés marad nyitva: odaér-e egy statáriális kihallgatás -i-jének pontja előtt? |
27. Lifeisamovie (2020-05-12 19:47.15) |
http://www.youtube.com/watch?v=xrIYT-MrVaI
Edvard Grieg - In the Hall of the Mountain King |
26. Marsbolha (2018-08-05 13:09.33) - (válasz Johnny Saiper 25. hozzászólására) |
Ratyik |
25. Johnny Saiper (2018-08-05 11:53.56) |
Szamuráj, mehet hosszabb írás is, tudod, hogy a Filmkat értelmesebbje imád olvasni téged :) |
24. Marsbolha (2018-08-05 11:08.08) - (válasz Az utolso szamuráj 23. hozzászólására) |
Máskor rövidebb, de tartalmasabb írást várunk el tőled...... |
23. Az utolso szamuráj (2018-08-02 19:12.46) |
Azért az nem semmi,amikor egy öregebb nagypapa korabeli film agyonvágja az összes mai krimi-thrillert talán a Hetedik vagy a Bárányok hallgatnak kivételével,de ők is más mód nagyszerűek.
Fritz Lang vélhetőleg tényleg zseni volt,ez pedig kiemelkedő darabja:mai szemmel nézve is feszes,okos,és több ponton igen elgondolkodtató.Azért amikor készült,a pedofilia,sorozatgyilkosság nem mindennapi vendégek voltak a filmszínházakba,és főleg az első ma is érthető okokból igen heves érzelmi kitöréseket vonhat maga után,mégis Lang mindezekkel a tettekkel a háta mögött meg meri azt tenni a gyilkossal,hogy néhány percre bizony elnyeri szimpátiánkat,és az "egyszeri" gondolkodástól hirtelen az értő néző mintha egy alternatív világba csöppenne.Nem ez volt a lényege John Doe autóbéli kifakadásának is??.... Amúgy a düsseldorfi rémről-Peter Kürten-volt mintázva Hans Becker figurája:ideírnám,a faszi 79 rémtettéről beszélt a tárgyalásán,mégis csak 9 rendbeli gyilkosság miatt ítélték el,fejét mumifikálták ,hogy tanulmányozhassák agyát,ma is ki van állítva.A filmben viszonylag gyorsan megmutatják ,ki is a város rettegett figurája,Peter Lorre pedig erre a szerepre született,és kihúzhatjuk magunkat,magyar származása okán.Érdekes kérdés,vajon a kor általi határoknak vagy alkotójának hozzáértését dicséri,hogy a gyilkosságokat magát sosem látjuk,hanem csak arra utaló képsorokat kapunk,vezetéken fennakadó lufi vagy elguruló labda által.Visszanyúlok szintén a Hetedikhez:Fincher sem mutat semmit,mégis érzékelteti a gyilkosságok brutális voltát szikár és kemény képi nyelvezetével,bár nem látjuk a gyilkolás szerszámait működés közben,mégis a néző simán beszippanthatja a borzalmat-és átéli annak fájdalmát.Lang filmjében visszatérő motívumok az órák,a Peer Gynt dallam,amiből egyre többet hallunk,vagy a tükör:nem véletlen, hogy Becker-t ott látjuk először igazából--addig egy félelmetes árnyék volt csupán egy hirdetőoszlopon-hisz itt néz,grimaszol rá önmaga legsötétebb,igazi lényére,a tükör mindig is több a film -és egyéb művészetekben,mint arra való tárgy,megtekinteni,hogy áll a hajam. Izgalmas ,feszes forgatókönyv,eszméletlen jó az ötlet,hogy bélyegzik meg a gyilkost az "M" betűvel-és mekkora jelenet,ahogy rádöbben,mindennek vége!,-és ma is izgalmas hajsza a kor technikai érdeme szerint előadva:de ettől még csak egy jól megcsinált krimi lehetne,ám nem véletlen klasszikus.Fritz Lang zsidó származása ellenére fel lett kérve,hogy legyen a náci párt propagandarendezője,és megélte saját szemével a weimari Németország bukását,aminek nemsokára láthatóak következményei.Az "M" egy város...-ban.pontosan ez köszön vissza,ahogy a német nép,mely valóban kicsit megtört gerinccel és a válságtól elnehezülve hátat fordít az un.,így vagy úgy működő jogállamnak, mert mutattak számukra egy teljesen más megoldásokkal operáló ,lényegesen más úton járó esetleges megoldást problémáikra.Becker kitörése a végén,az őt igen hamar kivégezni vágyó tömeg felé ezért olyan fontos momentum:feltárul az ember,az álarc mögött,tettei ha természetesen nem is megértésre pláne dicséretre sarkalnak,de más fényben tűnnek fel,és Becker,ez a rút figura kicsit szimpatikussá válik,különösen annak a tömegnek a fényében,akik őt elítélnék. És...itt kanyarodnék egy egész nagyot,a ma világunkra.Mikor egy hírre ezer ember ugrik,bírál,észt oszt,gyűlölködik,utál,néha valami olyan szinten ...ostobán és embertelenül,hogy azon már nem tudok nevetni.Amikor megdöbbenek.Amikor a habzó,tajtékozó szájak ,a kezek,amik azokat a szavakat kiköpték,mintha valami erkölcsi magasságban dorbézolva,az igazság szent Harry Potter pálcájával lennének felfegyverezve,észre se véve viselkedésüket.Hogy hova torzulnak,úgy a témával kapcsolatban,mint az esetleges másként gondolkodókat értve.Közben,mert a net,egy vagy több olvasó nem nagyon tudja ugye,éppen ki gyűlölködik lelkesen:egy szarfaszú politikus,egy mások lehúzásából élő figura,egy nőverő,egy tolvaj,egy szexuális zaklató,egy...Pont ezért is fontos az ügyvéd mondatai,mikor a lincselésre vágyóknak odaveti,ugyan mennyivel is különb dolog van a hátuk mögött,???:.... Remek darab ez,én kötelezővé tenném:aki pedig számonkérné rajta a kor technikáját,bizonyos hiányosságait mely csak a több évtized miatt alakult ki,nos neki tényleg csak a Transformers,az Utolsó lovag való. Nééé már...én se vagyok jobb,ítélkezem. |
22. Lifeisamovie (2017-05-06 12:57.44) |
Ha csak az első jelenet a gyermek hiányának feszültségével készül el, mint rövid film, akkor is megkerülhetetlenül maradandó, díjeső híján is.
A gyilkos kinyilatkoztatása arról, hogy nem emlékszik a tetteire, valahol akkor még is :), Vallomása alapján, hallja őket, sikoltásukat, örökkön-örökké, csak akkor nyugodhat, ha gyilkolhat, számára akkor csendesedik el minden, amikor áldozata éppen torka szakadtából üvölthet utolsó pillanataiban. Nem tartom valószínűnek, ebből a mentális helyzetből bárki is tökéletesen kigyógyítható, többet segít inkább rajtuk egy vagy két golyó. A törvény nevében életben tartani az ilyen zombikat, olyan mint gyilkolni Isten nevében, nevetséges, s felesleges. Ők az igazi élő holtak, számukra a más halála, mint vér egy vámpírnak az élet. De milyen élet? Lang megér egy misét bármikor. |
21. Mozsika (2014-01-08 13:36.33) |
Fritz Lang első hangosfilmje!
Egy egész hangulatos krimiről van szó, mely kapásból bedob minket a mélyvízbe. Berlint látjuk a 30-as években, amit rettegésben tart egy gyilkos. Mivel sokszor a rendőrség is tehetetlen, ezért a rosszfiúk is beszállnak az ádáz hajszába, hogy kézre kerítsék a gyilkost. Maga a karakter egész jó volt, egy stílusos füttyös gyilkost láthattunk , akit Peter Lorre játéka örökérvényűvé tett. Amit Lorre leművelt a film végi pincés jelenetben az a színjátszás egyik legmagasabb foka, és elmondhatjuk, hogy Lang filmjeiben mindig akad valaki, akinek játékát vaskos évtizedek alatt sem sikerül űberelni. A Metropolissal ellentétben itt kevesebb szimbólumot találunk, inkább jellemrajz kerekedik ki a filmből. Német hanggal eléggé furcsa volt látni az alkotást. Viszont elég érthető volt a szöveg, sokszor a feliratra sem kellett figyelnem. Ritkaság az, hogy ilyen szép kiejtéssel beszéljenek egy filmben ( talán Kubrick műveiben van még nagy szerepe ezeknek), bár láttam már Cobra 11-et németül, akik csapnivalóan beszéltek... Összességében jól telt ez a majdnem két óra. Fritz Lang pedig felkerült a legigényesebb rendezők listájára nálam. 4* |
20. Vbacs (2013-10-31 11:28.20) - (válasz MR. Marvel DC 19. hozzászólására) |
Nekem minden átjött, és nem biztos, hogy a film hibájából nem tudtam végigülni, vannak ilyen korszakaim, amikor türelmetlenebb vagyok a filmekhez.
Én bezártam volna valami elmegyógyintézetbe őt, volt az már ebben a korban is :D |
19. MR. Marvel DC (2013-10-13 16:06.51) - (válasz Vbacs 18. hozzászólására) |
Uuuuu az sose jó,ha az ember nem tud elsőre végigülni egy olyan filmet amit önszántából választ ki megtekintésre.
A feszültség mennyire jött át neked? És az,hogy a befejezés így alakult?Te is veszni hagytad volna a fütyülő gyilkost,vagy megmentetted volna? |
18. Vbacs (2013-10-13 16:03.21) |
Fritz Lang egyszemélyes megtestesítője annak a német precizitásnak, amit ismerünk, mint örökös sztereotípia. És jól van ez így. Ezért lesznek emlékezetes filmjei egyrészről. A másik rész csak közvetve köthető hozzá, de inkább a korhoz, amiben élt és a nemzetéhez.
A világháború előtti német filmjei tökéletesen tükrözték, hogy éppen merre halad a történelem. Az M című filmben is remekül látszik mindez. Amikor a bűnözőhálózat összefog, hogy megkeressék a híres sorozatgyilkost. Nem elsősorban a becsületérzetük miatt, hanem azért, hogy az egyébként impotens rendőrség ne szaglásszon körülöttük többet. Nem csak, hogy a kezükbe veszik az ügyet, de maguk is szolgáltatnak igazságot a maguk egyszerű módján. Mit is várunk bűnözőktől, ugye. Erősen érződik itt a náci metafora és ha a végszót nézzük, talán annak is van egy ilyen üzenete. "Jobban kéne vigyáznunk a gyermekeinkre" (szabad fordítás). Bele lehet azért látni. Ilyenkor már igen hangos volt a náci szekció a németeknél, igaz csak 2 év múlva kerül Hitler a kancellári székbe. Ezt tudták ők is, hisz a magyar-zsidó származású főszereplőnek a képét használták is a zsidók gúnyolására. Egyszóval történelmi dokumentumnak elsőrangú, a Metropolisnál nem volt ennyire érezhető az aktualitás, ami nekem egy fokkal jobban is tetszett, de teljesen más okból. Itt Lorre játéka viszi a pálmát, de nem mondom azt, hogy elsőre sikerült ezt végigülnöm, ezért nem kap tőlem maximális pontot. |
17. Menrot (2012-03-19 21:39.28) - (válasz Pulber 4. hozzászólására) |
A Téboly szerintem is jobb. |
16. Kovbojka (2012-03-19 18:43.08) - (válasz Allektó 14. hozzászólására) |
Igen, kösz, ott is akadtam rá, zseniális film.:) |
15. Nagybetu (2012-02-29 22:47.11) |
az egyik legnagyobb film! |
14. Allektó (2011-12-14 14:23.06) |
Kovbojka!
a múltkor mondtad, hogy szeretnéd megnézni ezt a filmet. nos, én ma, az egyik üzletben láttam. műanyag tokban, 300-400 Ft-ért. (pontosan nem figyeltem az árát, mea culpa) az üzlet neve S-vel kezdődik és PAR a vége. gondolom, nem a világ végén lakol és vala a környékeden ilyen izé. nnnah! ennyi. |
13. Kelasi (2010-08-29 17:43.16) |
nem semmi darab... Három napig a hatása alatt voltam |
12. Sokdudu (2008-12-23 02:39.25) |
Hát, ez sem egy mai darab. Fritz Lang remekműve 1931-ből,talán a legtöbbet emlegetett filmje a Metropolis után. Lebilincselően izgalmas film, egy percet sem unatkoztam. A kezdés nagyon erős, és nem puhul el utána sem. Kettős igazságokat mutat be a film, előbb a rendőrség-alvilág hasonló, de mégis szemben álló igazságát, a végén pedig ugye a bűnöző-bűnöző teljesen ellentétes igazságát. Az elején kedvenc jelenetem, amikor a rendőröket és a maffiafőnököket mutatja párhuzamosan, terveket szőve, hogy kapják el a gyilkost. A vége pedig egyszerre hátborzongató és fenomenális. Bűn és bűn között is van különbség, és hiába eveznek az alvilág nagyjai a gyilkossal egy csónakban, a "jók" könyörületesebbek vele, mint a "saját fajtája". Peter Lorre egész egyszerűen zseniális, ha nincs is annyira kidolgozva a skizofrén jelleme, végig lúdbőröztem tőle, félelmetes volt, de a végén természetesen eléri, hogy a néző sajnálja, bár marad utána egyfajta elégedetlenség bennünk, hogy úgy lett volna kerek, ha tényleg meglincselik. Ugyanakkor a "védő" is hatalmas igazságokat mond ki, akármennyire is nehéz belátni. Azért az utolsó jelenetben a síró anya megfogalmazza a legerősebb erkölcsi érvet: "A gyerekeiket semmi nem hozza már vissza." Lang mesterművet rendezett, nyilván az akkori Németország világa is bekerült a film komor, sötét, kicsit noiros hangulatába. Izgalmasak az árnyjátékok is, egyedül a német szöveg zavart, de csak az elején, aztán megszoktam. Ami még érdekes, hogy tulajdonképpen félig némafilm, legalább annyi némajelenet van benne, mint hangos. |
11. Jerryco (2008-08-13 19:17.10) - (válasz Orgona 10. hozzászólására) |
Aranyos vagy, de nem járok pécsen! :)
Nálunk is van az Intersparban, de megvárom, míg felezik az árát! :))) |
10. Orgona (2008-08-13 19:13.51) - (válasz Jerryco 9. hozzászólására) |
Itt Pécsen a Mediamarkt turkálóiban időnként előfordulnak Chaplin sorozatok. Próbáld meg. |
9. Jerryco (2008-08-13 19:05.56) |
Ha több ilyet látnék, venném azt is.
Buster Keatontól megvettem pl. a Generálist. De kéne Chaplin is. |
8. Jerryco (2008-08-13 19:05.15) - (válasz Jugendlich 7. hozzászólására) |
Igen, ezt megvettem. |
7. Jugendlich (2008-08-13 16:56.54) - (válasz Jerryco 6. hozzászólására) |
Neked is megvan? |
6. Jerryco (2008-08-13 16:56.00) |
Jó, hogy ilyen filmek is megjelennek dvd-n. :) |
5. Jugendlich (2008-08-13 16:47.26) |
Úristen mekkora film... |
4. Pulber (2008-01-04 14:28.40) |
Jó film, de engem Lang későbbi, az USA-ban forgatott thrillere, a Téboly sokkal jobban meggyőzött (bár lehet, ebben az M kópiájának minősége is közrejátszott...) |
3. Stena (2007-12-05 15:46.03) |
Ez egy nagyon jó film...Kitűnően látszanak benne a filmnyelvi eszközök,egyes dolgokra pedig könnyen következtethetünk,anélkül,hogy a filmben elhangozna akár egy utalás is.(pl.:az elején a gyilkos árnyéka tűnik fel a gyilkosságokról szóló plakáton.)Egy gyilkos érzéseit fantasztikusan kifejező filmről van itt szó...Mindenkinek ajnálom. |
Vélemények | Norbii92, 2022-08-13 18:22 | 32 hsz |
Keresem | Jimmy_smog, 2010-04-30 10:54 | 3 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz |
M - Egy város keresi a gyilkost adatlap |
Eredeti cím: M - Eine Stadt sucht einen Mörder |
Évszám: 1931 |
Rendezte: Fritz Lang |
Szereplők: Peter Lorre, Ellen Widmann, Otto Wernicke, Gustaf Gründgens, Theo Lingen... |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Peter Lorre - Vélemények |
- Fritz Lang - Vélemények |
- Gustaf Gründgens - Vélemények |
- Edvard Grieg - Vélemények |