Arisztotelész foglalta össze az ismeretnek és az erkölcsnek azt a kapcsolatát, amit a pedagógia egyik alapkövének hirdetnek:
" Mindent lehet, de csak a JÓT szabad."

93. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-09-02 06:24.56)

- (válasz Cabir 91. hozzászólására)

Twist Oliver, Gyufaáruslány, Árvácska, nemecsek kiborított. Nem volt rossz gyerekkorom, nem éheztem, nem fáztam, 4 éves koromtól Operába vittek balettekhez, aztán rengeteg, színház, mozi, hangverseny, most is azokról írok. Grimm, Andersen, Benedek Elek meséit, Pósa bácsit forgattam, de nem szeretem a meséket. Talán ma már bennem van a probléma, hogy kevés dolog tud lekötni. Korniss Mihály író mondta, hogy túlolvasott.
A Kincskeresőt nemcsak saját empiriáim miatt tartom nehéz olvasmánynak, hanem nyelvezete, terjengőssége miatt. Péntek óta a tankönyveket "forgatom" , az a rengeteg feladatlap..A 2 könyvcsomag 25000 ft volt, üresen, kitöltés nélkül. Hétfőn még nincs tanítás, aztán kedden megy élesbe. Nagyobb unokámnak egy 4- ese volt olvasásból, a kisebb jól megfelelt, próbálunk korrigálni az idén- jövőre.
Köszönöm a figyelmes válaszokat, "jó' tanulást (grr, brr),egészséget , vidám évtizedeket
kívánok.

92. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-09-02 06:07.33)

- (válasz Veronik 90. hozzászólására)

Köszönöm a "jó" magyarázatot, igyekszem.

91. Cabir (2012-09-01 22:20.44) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 89. hozzászólására)

Sajnálom, hogy ilyen sok problémát kellett átélned gyerekkorodban - így meg is értem, hogy nyomaszt a Kincskereső. Minden elismerésem, hogy a rossz érzések ellenére felolvasod az unokáidnak, lehet, inkább más valakinek kéne ezt bevállalni a családból.
Tényleg nagyon szép mű - engem mindig lenyugtatott - még a tragikus epizódok ellenére is, olyan tiszta, és szép - de valóban nem való sok embernek.
Engem a Dickens: Twist Oliver c .könyve rázott meg -ezt Magyarországon nem sokan ismerik, Angliában viszont alapmű, kötelező olvasmány.Egy szerencsétlen sorsú, árva kisfiúról szól, aki nagyon jó érzésű, de bűnözők közé kerül, és mindig igazságtalanul büntetik. Ehhez képest a Kincskereső egy Kockásfülű nyúl.
Az Andersen mesék nagy része is nagyon megrázott, pl. a Kis gyufaáruslány, ami szerintem nem gyereknek való.

Ettől eltekintve egyetértek azzal az elmélettel, hogy a gyereknek szüksége van a "rémtörténetekre" (egy bizonyos határig, pl. Grimm mesék, Andersen, Magyar népmesék)mert így jobban fel tudják dolgozni az őket ért traumákat, nehézségeket.

A magyar népmesék között is szép számmal vannak ijesztőek - de érdekes módon gyerekként nem zavart, felnőttként már inkább.

90. Veronik (2012-09-01 17:56.45) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 89. hozzászólására)

Igen, már összefutottunk itt-ott...:-)
Azt nagyon sajnálom, hogy nem volt igazi gyerekkorod, az egészben az a legszebb. A mesékben nem a rosszat látjuk, azt úgyis legyőzi a jó, ha meg nem tetszik, keresünk másikat.
Amit még mondani akartam, az a "jó" jelzőre vonatkozik. Azt hiszem, Móránál, aki valóban Jó ember volt, ez nem egy köznapi értelembe vett, a viselkedésre vonatkozó szó. A rosszcsont gézengúz is lehet tisztaszívű, jó gyerek, és a példás magaviseletű mintagyerekről sokszor kiderül, hogy sunyi, alakoskodó, vagy csak üres, fantáziátlan, gyenge jellem.
Gondolj a "Legyetek jók, ha tudtok"-ra.
Sokszor éppen az igazán jók kerülnek szembe a szemforgató világgal és siklik ki az életük.
Van jó polgár, és van jó ember. S a kettőnek sokszor semmi köze egymáshoz.

89. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-09-01 17:37.57)

- (válasz Veronik 88. hozzászólására)

Talán már összefutottunk valahol, és akkor is szó volt, hogy HH. gyerekekkel foglalkozol, nagyon becsüllek ezért. A játszótéren sajnos rengeteget látok ilyen gyerekeket, akikkel nem foglalkoznak. Pál utcai fiúknál az ablakkeretről szedte le a nagypapám a gittet. (csak nem rágtam). Nekem városban azt mondták, mivel (48-as vagyok) , az 50-es években rengeteg Ratkó gyerek fogant, hogy a nénik betegek, víz van a hasukban, mert akkoriban rengeteg várandós anyuk járt- kelt az utcán, nem úgy, mint mostanság.
Vekerdi Tamás "mondja": " A rémmese is része az érzelmi intelligencia fejlesztésének. Egészen mást gondolunk mi felnőttek, és mást a gyerekek."
Ez a kulcsmondat, hogy én gyerekkoromban is azt gondoltam, amit a felnőttek, nem volt , még boldogtalan gyerekkorom se. Idősek neveltek, szülőhiány komplexusban "szenvedtem", nem fizikai hiányosságaim, hanem pszichések adódtak, amik objekíve megoldhatatlanok voltak, és akkoriban szubjektíve is. (nem hordtak pszichológushoz) Úgyhogy nekem a mese se gyerekkorban, se felnőttkorban nem való. "Felhőtlen boldogság", nagyon szimbólikusan értettem, igyekszem Őket a Szeretet mindent legyőz hatalmára "terelni".
Nagyon köszönet és hála a nagyon fontos élet- halál kérdések "megfejtéséért."
Tanulság: nekem a Kincskereső se gyerek- se nagymama koromban nem való, de nagyon részleteiben foglalkozom Vele.

88. Veronik (2012-09-01 17:18.53)

Hogy őszinte legyek, engem nagyon meglepett a vita erről a könyvről. Nekem, testvéreimnek, oszt.társaimnak nem okozott gondot, amolyan népszerű gyerekkönyv volt, amit elolvastattattak velünk. Volt akinek tetszett, volt akinek kevésbé, de az összes többi kötelezőnél több vita, ellenérzés nyilvánult meg, mint ennél. Igazad lehet, sokat számít, hogy falusi v. városi gyerek olvassa-e. Nekünk legtöbb szó ismert volt, ami nem, azt a szülők tudták. Nekem a Pál utcai fiúknál jelentkeztek a gondok, teljesen idegen világ, furcsa hangulatú mű.
Miért nem szereted a meséket? Ez ritkaság, nem? Én még senkivel nem találkoztam, aki így viszonyult volna ehhez a műfajhoz. Mert az más, hogy ki milyen mesét szeret, de annak komoly oka lehet, hogy egyáltalán nem szereted.
Tabu: biztos szükség van rájuk, de ez a gólya hozza a kisbabát, szerintem viktóriánus túlzás. Faluhelyen pedig mondhatják a gyerekeknek, amikor a szemük előtt zajlik az állatok szaporodása. És okos szülő igyekszik, hogy a gyereke ne kapja hazugságon.
Viszont a "szülém" kifejezés nekem sem igazán tetszik, de ha egyszer Móra ezt szokta meg gyerekként, neki biztosan olyan kedves, mint nekünk az "anya" szó.
Igen foglalkozom gyerekekkel, és hátrányos helyzetűekkel. S erről kisregényt lehetne írni, de nem a fórumba való. Persze, az ember igyekszik a lehető legjobbat biztosítani nekik, de azért megkérdőjelezem azt a "felhőtlen boldogságot". Sajnos az élet nem erről szól, nem ilyen. Becsapom őket, felkészületlenül engedem őket a világba, ha széltől is óvom. Mint nagymama, tudod már, az élet nem rózsaszín lányálom, hanem kegyetlen és irgalmatlan tud lenni. Szerintem meg kell mutatni a jó és a rossz oldalát, hogy tudjanak különbséget tenni és védekezni, harcolni ha kell. Amit tehetünk, az talán csak annyi, hogy alaposan felkészítjük őket, s igyekszünk jó irányba terelni. Jaj, ez megint vitára ad okot. Egy rendezett háttérrel induló lurkónál, akit gondos, művelt szülők, nagyszülők nevelnek, nyilván egész mások a szempontok.
Visszatérve a Kincskeresőre, a szomorú, negatív részek ellenére még mindíg emberibb, mint amivel manapság elárasztják őket a rajzfilmeken, képregényeken keresztül. Ott aztán még azt sem találni meg, melyik a jó és rossz oldal. A lényeg, hogy légy "kemény", győzzél mindenáron, s akkor tiéd a világ.

87. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-09-01 08:00.59)

- (válasz Veronik 84. hozzászólására)

Én csak 9 éves unokámmal tudtam kísérletezni, hogy húzzuk alá azokat a szavakat, amiket nem ismer. Nem emelek senkit se fel , vagy le, de gratulálok, hogy Te ezeket a kifejezéseket ismerted, vagy nem zavart. Már a címének is a 4-es "k" alliterációja zavart, unokám nem tudta, mi az a ködmön, én sem tudtam volna, mert abszolut belvárosban nőttem fel, azt, hogy nercbunda, inkább. Én már az első mondattól is idegbajt kaptam, írtam már, hogy gyűlöltem- öm, fogom a meséket: "Hol volt, hol nem volt - ez már dűhít- A világon egyszer egy körtemuzsika- na ezt a kifejezést rengeteg ismerősöm se ismerte, gyerekkoromban még nem volt google, vagyis problémám lett volna ezzel a gyönyörű kifejezéssel, mely muzsika füleimnek- de aztán a folytatás." Amelyik arról volt nevezetes, hogy csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta." Ettől a "jó gyerek" -től kijövök a sodromból, mert én olyan jó gyerek voltam, és olyan boldogtalan, depressziós. Nem tudom, hogy Te foglalkozol -
e gyerekekkel, de azt a kényes egyensúlyt nehéz megtalálni, hogy ne jó- vagy rossz legyen egy gyerek, hanem felhőtlenül boldog. (ezért én még a felhőket is elterelem a fejük felől).
Métázni című kifejezést életemben nem hallottam, most megtanultam, vagyis tanulságos a könyv.
9 éves unokám, és én is 9 éves koromban aláhúztam volna ezeket: grádics, nyesedék, fortély, öltés, éhkopp, fakupa, sarkantyú, vékával méri, markoláb(ezt is most tanultam), kantáros legény , megurasodva, stb...
Szülém kifejezésről már írtam, hogy édesanya dublőrjeként nem kedvelem. Gyerekkoromban a "szül" kifejezés is tabu volt, mert 10 éves koromig a gólya hozta.
3 kifejezés nagyon tetszett. Mitetszik a boltos, Mitvisz a kutya neve, és a gyűszű= ezüstköröm. még jó, hogy a varródobozomban van a gyűszű, nem tudom, hogy lehet- e kapni, és használja - e valaki?
Csontos Szigfrid kiejtésszerűen szerepel a név leírása= sárkányölő vitéz, ez ürügyén germán mondavilág, Wagner Ringjének magyarázata következett.
Majd kíváncsi leszek, hogy valamilyen órákon, hogy fogják elemezni ezeket a 4, 5, 6, oldalas novellákat, melyek tartalma legfeljebb 5 mondatban összefoglalható. Semmi akció, hiperaktívítás, mély szegénység, szomorúság és HALÁL.
Hirtelen ezek a gondolatok ütötték meg fejemet.

86. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-08-31 04:56.21)

- (válasz Cabir 85. hozzászólására)

Két lányunokám 9 és 7 évesek. Nagyobb most megy negyedikbe, és ott Kisködmon és a Bambi a kötelező, Bosnyák Viktória: Amikor virágzik a fánk a fánk , Emil és a detektívek az ajánlott. Azzal nem értek egyet, hogy én olvassam fel, googlézzak, magyarázzak, mert ez történik a Kisködmönnél, vagyis akkor ez nem a korosztályuknak való, azzal egyetértek, hogy én is ezt csinálom. A múltkor ebéd után olvastam nekik, különböző hangsúllyal, kereografálva, már kiszáradt a szám, elővettem a varródobozt stb.. egyszer csak látom, hogy alszanak, pedig sose alszanak délután.Az enyhe kifejezés, hogy archaikus a nyelve, bonyolult, morbid- horror történet.
Bezzeg az én időmben 5.ben a Pál utcai fiúk, 6-ban Egri csillagok,7.ben Kószívű, 8-ban: Légy jó mindhalálig.Egyiket sem szerettem lány létemre, Nemecsek halála döbbenet, pedig nagypapám elvitt a Fűvészkertbe is. Épp Gárdonyinál írtam az Egri csillagokról, Kőszívűnél már a címmel is problémáim adódtak, meg kinek, hogy van gyereke, Légy jó címe később elborzasztott, hogy egy gyerek ne legyen jó, hanem boldog.
Lányomnál a Tüskevárat "dolgoztam" fel, filmnél is írtam, hogy az is fiús könyv.
Unokámnál az Emil abszolut fiú olvasmány. (2 Lottiról szó sincs) Bosnyák Viktória könyvei rémálmok, már a címeik is kiborítóak, tavaly valamilyen fura című volt a kötelező 3. ban, földrajzi nevek helysírása, "j", "ly" gyakorlása célként, kibírhatátla a fánk a fánk is. (nem is mindig kapható, hiánycikk!)Bambiról írtam a filmnél, és az írójánál is felmerülő szakmai problémáimról. Unokáimnak sokat magyarázok, mondják is Nagyi hagyd már abba ezt a tanulósat.
Nem tudok jó megoldást , én akkoriban a nem nekem való könyveket faltam 13-14 évesen, Zola, Bocaccio, mert akkoriban szigorúan karikások voltak pl. Zola adaptációk.A klasszikus mesék számomra kibírhatatlanok , morbid- horrorságukkal. Megoldás az, hogy ma megyünk a könyvekért az iskolába, utána az Ápiszba a könyvruhákért, meg a köpenyekért.
Köszönöm az írásodat,mert megnyugtattál, hogy nem Mórában, de nem is bennünk van a hiba.

85. Cabir (2012-08-30 20:54.43)

Én is most olvastam újra - a kisfiam most megy harmadikba, és most ez a kötelező olvasmány - ez azért érdekes, mert gyerek koromban negyedikben volt kötelező - bár a mai gyerekek zöme hét évesen megy iskolába, így általában kilenc éves koruk körül jutnak hozzá a Ködmönhöz.
Én sem voltam egy nagy lángész gyerekként - most sem:)- bár az irodalom viszonylag jól ment.
A Kincskeresőt felolvastam a gyerekeimnek (9 és 7 évesek), arra nagyon ügyeltem, hogy megkedveltessem velük - igyekeztem egyes figurákat (Pl. Küsmödi) vicces hangon olvasni, az idegen, vagy táj jellegű szavakat megmagyarázni, és a történetet értelmezni. Örömmel tapasztaltam, hogy veszik a lapot, és megkedvelték a könyvet, bár a halál eseteknél láttam rajtuk a döbbenetet.A vidám részeknél meg jót nevettek (mikor a gyerek meg akarja itatni a pulykát a szájából)

Szerintem bármennyire is jól olvas egy kilenc éves, jobb, ha inkább a szülő olvassa fel, mert lehet, egyedül nem bír vele megbirkózni, mert valóban elég régies nyelvezetű, helyenként bonyolult történet.
Nekem is annak idején anyukám olvasta fel, úgy hogy közben magyarázott, az egyik legkedvesebb gyerekkori emlékem. Apukám is olvasott pár fejezetet, de ő nem szerette, azok közé tartozik, aki ki nem állhatja a Ködmönt.

Egyébként a fiaméknak feladták még a Coffi Pocak, Paprika című Marék Veronika könyvet is - állítólag minden harmadik osztályosnak kötelező lesz. Ez egy habkönnyű mese, a Kincskereső után már csak lazítás.

Én amúgy nem szeretem a kötelező olvasmányt, mint jelenséget. Mert mindenki más egyéniség, más ízléssel.
Én nem szerettem a Tüskevárat, unalmas volt számomra, csupa fiú szereplő, egy lány sincs benne, a szárcsák, kormoránok meg pláne nem érdekeltek.
Az Egri csillagokkal meg vért izzadtam, minden gyerek imádta, de engem lehangolt, na, ott aztán hullanak a szereplők, mint a legyek, borzasztó lehangoló volt a kiégett faluról, meghalt csecsemőjét sirató asszonyról, hadi rokkantakról, leforrázott, kínvallatott papokról olvasni.
Valahogy nem kötött le. Nemrég újra olvastam, és most sem fogott meg, valahogy nem az én világom. Szerintem elég fiú centrikusak a kötelező olvasmányok, mindenütt fiú, vagy férfi a főszereplő, a Két Lotti csak ajánlott olvasmány. A háborús témák meg pláne nem érdekeltek.
Szerintem erre is figyelniük kellene az illetékeseknek.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek minél több mesét halljanak, amit mi olvasunk fel - esetleg érdemes hangos könyveket, hangjátékokat is beszerezni, hogy ne a TV-n nőjenek fel. A sok mesétől, történettől jobb lesz a szókincsük, jobban fog menni a szövegértés is, így könnyen megbirkóznak egy régies nyelvezetű, bonyolultabb történetekkel is.

84. Veronik (2012-08-30 17:08.54)

Úgy vagyok ezzel a könyvvel, mint Cabir és nem akarok elvenni a dicsőségéből, de nem voltam kiemelkedő képességű gyerek. :-) Csak szerettem olvasni és a meséket is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek muszáj szeretni a Kincskeresőt. Inkább azon gondolkodtam el, hogy nehéznek tartod a nyelvezetét egy 9 éves számára. 30-40 év alatt ennyit változott a magyar nyelv? Mostanában annyi büszke írást olvastam ezer éves nyelvünkről, ill. arról, hogy ma is érthető amit akkor írtak (szemben pl. az angollal, ahol már Shakespeary-t is szótárral olvassa a britt polgár, annyit változott). Mi, egyszerű falusi gyerekek értettük ezeket a szövegeket, ahogy Coopert, Kiplinget, Vernét is. A mai gyerekeknek ők is idegenek. Nem Mórában van hiba, sajnos.
5.-ben nem értik a János vitézt, 6.-ban már a Toldi első két versszakából egész sorokat le kell fordítani, és hol van akkor Jókai...? Dobjuk el Petőfit és Aranyt, aztán a többi klasszikusunkat, mert sajnos ma már csak a 40 felettiek értik őket?
Nagyon szomorúnak tartom, hogy ide jutottunk.
A Kincskeresőből készült film nekem sem tetszik igazán, más a hangulata is, mint a könyvnek.

83. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-08-30 06:21.56)

- (válasz Cabir 82. hozzászólására)

Épp a napokban "gyűrőm" 9 éves unokámmal, mint kötelezőt. Unokám a végén a ködmönt körmön- nek olvasta, hippodron mintájára, számára ez értelmesebb. Gyerekkoromban nem olvastam, most nekem, aki gyűlőlöm a meséket gyerekkorom óta, nem tűnik olvasmányosnak. Nagyon sok benne az olyan kifejezés, amin el kell gondolkodni, szép a nyelvezete, de nem a mai köznapi , irodalmi beszéd. (most nincs nálam a könyv, és másikat 1000ft- ért nem veszek).Érdekelne olyan statisztika, hogy a 4. be lépő tanulók közül hányan olvasták, értelmezték, érezték át szórul szóra, értve az eszmei mondanivalót: idézet tőled: " Figyelemre méltó stb.." Én rengeteget magyarázok közben, mivel nehéz a szöveg olvasása, néha átveszem a könyvet(az nem nehéz) ,újra- újra elmondva a tartalmat. Édesanya (Kosztolányi szerint egyik legszebb szavunk) "szülém" szerepeltetése paradox érzeteket váltott ki belőlem.Gyerekkoromban csak 2 novella szerepelt olvasókönyvünkben. Aranykoporsó, 4 apának 1 leánya ezek Móra emlékeim.
A Te kifejtősőd a könyvről nagyon figyelemre méltó, köszönet érte. Talán ha kísérleteznél 9 évesek körében, mert Te úgy látszik kiemelkedő képességű gyerek voltál. Most nem újraolvasom enyhén szólva felnőtt fejjel, hanem egy újszülöttnek, minden vicc új. Ha csak magam katarzískeresesére venném kezembe, talán a nyelvezete miatt "élvezném".

82. Cabir (2012-08-29 22:22.24)

Érdekes, ez a könyv mennyi ellentétes reakciót vált ki az emberekből. Az egyik legkedvesebb könyvem volt. Megkapó maga a történet, a nyelvezete, a tisztasága. Igaz, több tragikus eseményt is tartalmaz - engem legjobban a kishúg halála szomorított el - de ha ettől eltekintünk, egy nagyon is reális, izgalmas, szerethető, hangulatos, tanulságos történet, a főszereplő kisfiúval vagyon együtt éreztem, és erős lelki rokonságot fedeztem fel.
Kilenc éves korom körül találkoztam vele először, és nagyon is jól megértettem (legalább is a nagy részét, nem éreztem, hogy korai volna.
Sokan úgy emlegetik, mint valami horrort, nyomasztó, fölösleges kötelező koloncot - amit nem értek. Igaz, szegény, kiszolgáltatott emberekről szól, de tele van vidám epizóddal, helyzetkomikummal. A Küsmödi, a Báró cigány, a csősz kimondottan humoros figura - hogy lehet a Küsmöditől megijedni? Ha nem is egy kimondottan pozitív szereplő, de a maga módján benne is van emberség. A kis Gergő élénk fantáziája is megkapó.
Emlékezetes, és vidám történet a Csontos Szigfrid, mikor a kis könyvmoly elosztogatja a mézeskalácsot, aki könyvet akar venni. A Cintula tréfái sem épp szomorúak. Figyelemre méltó a történetet átszelő emberség, és humánum, a jóra nevelés. A Kis Bice-Bóca történet is az elfogadásra, az elesettek segítésére buzdít.
Talán az első fejezet az, ami szerintem kihagyható lett volna, talán ez a ludas abban, hogy sokan megnehezteltek (méltatlanul) erre a szép könyvre.
Ugyan tanulságos a Körtemuzsika epizód, de valóban lehangoló, és sokkoló - kinek nem szakad meg a szíve a torokgyíkban elhunyt kislány történetén (ami mellesleg az életben is megtörtén, Móra Ferenc kistestvére valóban ebben halt meg).
Ugyan a könyv később nem nagyon tesz utalást Marikára, de sajnos eléggé megadja az alaphangulatot - annak ellenére, hogy utána bőven sorakoznak vidámabb fejezetek is.
Nagyszerű korrajz - valóban nagy volt a különbség a szegények, és gazdagok között. Szerintem egyáltalán nem giccses, nem misztifikálja a szegénységet, például nagyon pozitív hős Malvinka, a jól szituáltnak mondható idős varrónő, aki befogadja, taníttatja a félárva fiút.
Szerintem érdemes újra olvasni azoknak is, akiknek nem tetszett gyerek korukban, mert felnőtt szemmel lehet, másképp néz rá.

A Belőle készült 73-as film annyira nem fogott meg, bár számos híres színész játszik benne, a környezet is korhű - mégis "szentségtörőnek" érzem, hogy ilyen sokban megváltoztatták a cselekményt. Lehet, gyerek barátabb, hogy apuka élve maradt, de szabad egyáltalán így átírni? Szinte minden iskolábankötelező olvasmány, igen gyakori, hogy sokan nem olvassák, csak a filmet nézik - így jól félre lesznek informálva. Én ezért nem ajánlom a filmet senkinek.
Egyébként van egy régebbi kiadása is, egy ötvenes évek beli sorozat, itt meg lehet tekinteni:

[link]

Szerintem sokkal reálisabb, mélyebb feldolgozás, a szereplők is jobban eltaláltak - bár sajnos fekete-fehér, rossz kópia, így nem biztos, hogy a gyerekek között nagy siker lesz - de mindenképpen jobban visszaadja a regény hangulatát, cselekményét.

81. Kimikem (2012-07-05 23:54.32) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 80. hozzászólására)

:))

80. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-05 20:11.54)

- (válasz Veronik 78. hozzászólására)

Én amikor megláttam a 3-dikos környezetet, káromkodtam, mert már nem tudok futni.

79. Veronik (2012-07-05 18:04.41) - (válasz Kovbojka 73. hozzászólására)

:-) És egy híres férfi író írta.
Pedig a valódi lányregények szerzője általában maga is nő.
No, de fiúk! Miért lennétek ti kevesebbek, mint a lányok? Ők olvassák az indiános és más kalandregényeket, vagyis ismerik a ti világotokat, nektek meg "magaslabda" a lányregény? :-)

78. Veronik (2012-07-05 18:00.22) - (válasz Kimikem 66. hozzászólására)

Egy másik szakembertől hasonló magyarázatot hallottam erre a problémára. Ő azt mondta, hogy kisgyerekkorban a "mindent képben kapok" (Tv és tsai)nem engedi kialakulni a belső látást, a gyerekek előtt tehát nem jelenik meg képben az olvasott, hallott szöveg. Nincs saját képalkotásuk. Persze, hogy unják, nem szeretik az olvasást, ha nem megy az"agymozi".
Én 3H-s gyerekekkel is foglalkozom, és nagyon igaz ez a probléma minden gyereknél, aki Tv mesén nevelkedett. Kisiskolás korban már hiába próbálok mesélni, egyszerűen nem köti le őket pár percnél tovább. De látszik azon is, hogy mindent elmutogatni, eljátszani akarnak, szavakkal nem igazán tudnak mesélni. És erre rátesz az iskolai tananyag. Amikor a 3. osztályos környezet először a kezembe került, futottam egy kört idegességemben.

77. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-05 16:42.54)

- (válasz Angelika58 60. hozzászólására)

Örülhetsz, hogy unokád, aki most megy elsőbe, tud olvasni, mert a feladatlapok korában az analfabétizmus behozhatatlan hátrány. Minden módszer ki lett próbálva, amiket írtatok, lehet, hogy genetika is, én pl. nagyon nehezen, sírva tanultam meg olvasni, csak stréber voltam. Ők ketten nagyon jól eljátszanak bármit, medence, kert, hinta stb.., együtt matekoznak, de olvasni nincs kedvük. Például ma is játszottak a kertben a táblánál iskolásat. Bambi, Emil, fánk fánk a fejemben. Egyenlőre tehetetlen vagyok, ilyen szempontból kezelhetetlenek számomra.

76. Kovbojka (2012-07-05 15:47.08) - (válasz Kimikem 74. hozzászólására)

Én azóta egyet még a kezembe se vettem.:)

Azért az más.:)

75. Kimikem (2012-07-05 15:39.01) - (válasz Kimikem 71. hozzászólására)

Gyermeklakó! Ezt elfelejtettem: [link]
Keresgélj, hátha...

74. Kimikem (2012-07-05 15:37.18) - (válasz Kovbojka 73. hozzászólására)

Főleg.
Nekem sem tetszett annyira, mint más leányregények, de van -gondolom-akinek meg nagyon.
Én kislányként pl. nagyon szerettem az indiános könyveket, pedig az elvileg fiús...

73. Kovbojka (2012-07-05 15:34.00) - (válasz Kimikem 68. hozzászólására)

De ettől függetlenül igaza Angelikának, a két Lotti lányregény.

72. Kimikem (2012-07-05 15:29.11) - (válasz Angelika58 70. hozzászólására)

Amiről írsz, az már a gyerekeknél a következő lépés!:)
De, hogy azt elérjük, hogy tudjon meséket kitalálni- egyáltalán tudja önmagát pontosan, választékosan kifejezni - ahhoz előtte nekünk felnőtteknek kell mesélni. Természetesen nem csak olvasásra gondoltam itt.
Na, igen! és akkor eljutottunk a következő problémához: "a nem beszélgetünk a gyerekkel" problémájához. Most a főiskolán mondta az egyik tanárunk /MEGDÖBBENTŐ !!!/,hogy napi 3-5 percet beszélget egy szülő egy 3-5 éves gyerekkel.
A tv, a számítógép remek találmány, de az arányokra nagyon oda kellene figyelni a szülőknek.

71. Kimikem (2012-07-05 15:21.02) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 56. hozzászólására)

Az együtt olvasás valóban jó ötlet.
Az elsős unokádnak a Bartos Erika: Bogyó és Babóca mesekönyveket ajánlom.
Sok bájos kép, rövid szöveg. Hátha..., ja és modern, mai világba ágyazottan...

70. Angelika58 (2012-07-05 15:16.18) - (válasz Kimikem 66. hozzászólására)

Hát ha valaki tudja, te tudod, hogy egyre nehezebb "olvasó nép"-et nevelni.

Az biztos, hogy a meseolvasás nagyon fontos, de ennél csak a "mesélj a fejedből" lehet fontosabb. Nálunk mindkét kicsinek saját mesesorozata van,sajátfejileg kitalálva. Ezeket rajzolják , el is játsszák.

De ha a szülő maga nem tud meséket kitalálni, még az is jó,ha azt mondja el, hogy milyen érdekes dolgokat látott hazafelé az úton. Mert azt is elképzelheti a kicsi.

Emellé és ezzel együtt már nem vagyok rajzfilm-ellenes , ha együtt nézzük a filmet először. A film, a számítógép velejár a korral, meg kell tanítani azt is jól használni. És jól kihasználni, hasznos dolgokra is. (Pl. a webkamerás gólyafészek-figyelés, az nagyon megy nálunk.)

Csak sose legyen a tévé meg a számítógép bébiszitter, az már nem jó.

Nekem nagy öröm, hogy a nagylányunk, aki most megy még iskolába idén, már régóta maga is olvas.

Viszont rosszul megválasztott "kötelezőkkel" el lehet érni olyan gyerekeknél, ahol az olvasás nem gyakorlat és nem napi példa, hogy egy életre elmenjen tőle a kedvük.

69. Kimikem (2012-07-05 15:15.10) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 57. hozzászólására)

:))
A HHH-s gyerekek egyik kritériuma, hogy szüleik nem végezték el a 8 általánost!:)
2 H-sra gondoltál (Hofi után szabadon)

68. Kimikem (2012-07-05 15:10.51) - (válasz Kovbojka 54. hozzászólására)

Van fiam is, lányom is.
Ízlések és pofonok...
Valóban van, amikor az adott hangulat, élethelyzet befolyásolja, hogy egy mű - könyv, film, előadás - tetszik-e vagy sem, hatással van rám, vagy sem.

67. Kimikem (2012-07-05 15:06.00) - (válasz Vbacs 53. hozzászólására)

Nem szoktam! :))

1 2 3 4

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Veronik, 2012-09-02 18:02	96 hsz
Nagyon szépen kérlek a könyvnek a 18-24 fejezetnek a tartalmát irjátok már le kösz!	Kimikem, 2011-10-21 00:16	3 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Kincskereső kisködmön adatlap

Évszám: 1973

Rendezte: Szemes Mihály

Szereplők: Haumann Péter, Szirtes Ádám, Szűcs Gábor, Gruber István, Medgyesi Mária...

További információk

Szereplők fórumai

- Móra Ferenc - Vélemények

- Gobbi Hilda - Vélemények

- Haumann Péter - Vélemények

- Szirtes Ádám - Vélemények

- Bihari József - Vélemények

- Fónay Márta - Vélemények

- Medgyesi Mária - Vélemények

- Szemes Mihály - Vélemények

- Kőmíves Sándor - Vélemények

- Pongrácz Imre - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk