Fórum - Radírfej - Vélemények (2. oldal)

1 2 3

49. Michuu (2015-08-19 18:34.50)

Valóban látszik, hogy ez a mester első filmje, mert ahhoz képest nem rossz, de szerintem gyengébb alkotás. Viszont a film atmoszférája nagyon nyomasztó volt, s ez tetszett.

48. Oereg Gorm (2015-08-09 13:41.28) - (válasz Vbacs 47. hozzászólására)

Hány Bunuel filmet láttál?

47. Vbacs (2015-08-08 15:47.45)

Nincs is jobb, mint egy erős kezdés. David Lynchnek ez is sikerült. (Nem tudom, hogy lehet itt spoilerekről beszélni, de akkor kiteszem a SPOILERVESZÉLY jelzőt.) Annak ellenére is el kell ezt ismernem, hogy soha nem rajongtam a húszas évek avantgard hóbortjáért. Az is ugyanolyan felfuvalkodott hólyag hozzáállásból keletkezett, mint a 60-as évek újhullámos mozgalma, amikor „na majd mi megmutatjuk Európában, hogy mi sem felejtettünk még el filmeket gyártani ti szemét Hollywood”, és próbáltak kialakítani valami teljesen eltérőt az eddigiektől, valami magasabb művészi színvonalat próbáltak megalkotni, mert a mainstreamet képletesen is elfoglalták. No de ki szabja meg, hogy vannak-e határok a filmművészetben. Senki! Egy idő után oda-vissza működött a stílus és műfajátvétel, sőt, aki igazán merész volt, az megpróbálkozott a kettő keverésével. David Lynch első nagy játékfilmje, a Radírfej is valami ilyesmi. Érezni benne jócskán Buñuelt, sőt, volt egy idő, amikor az amerikai szürrealizmus megteremtőjeként emlegették Lynchet, persze aztán egyre inkább a midcult felé terelődött a direktor úr ízlésvilága. Mit ne mondjak, abban több pénz is van, úgyhogy biztos nem bánta meg. Mielőtt még beleszagolnánk, hogy mi merre ebben a filmben, érdemel egy szót a fogadtatása is. Szerintem hátradőlve ki lehetne jelenteni, hogy ez volt az amerikai filmgyártás első szó szoros értelmében vett művészfilmje az Új-Hollywood időszámítása óta. Ez a trend inkább a 80-as években fog folytatódni és azért is meglepő az 1977-es időpont, mert ekkor pont műfaji filmek újraszárnyalásáról lehet beszélni. Elkezdtek kijönni a hatalmas produkciók, sci-fiktől a háborús filmekig, melyek ekkor virágkorukat élték. A közönség is inkább erre tartott igényt, majd bejött egy fiatal lázadó amatőr rendező és tényleg mindent sikeresen felbolygatott. Rengeteg rendező és producer volt lenyűgözve ettől a renitens filmtől, ezért is kapta aztán a nem szája íze szerinti felkéréseket Lynch. Elefántembert is elvállalta, amit megpróbált a maga képére formálni ugyan, de még így is nagyon elüt mindentől, a Dűnét meg egyenesen megtagadja. Szerintem nem kellene, mert jó tapasztalatszerzés volt, de ő tudja. Na akkor menjünk bele a Radírfejbe. Mivel ilyen erősen hordozza magában ez a mű az avantgard vonásokat, inkább értelmet lényeget próbálok benne keresni. Szerintem ez a film burokban a fiatal férjek és apukák félelmeit próbálja kifejezni egy lidércnyomásra hasonlító fantáziavilág keretein belül, és nem is csodálom, hogy az ekkor 30-31 éves rendezőnek ilyesmi megfordult a fejében. Apósékkal való közös vacsora, első gyerek megszületése (még akkor is ha ez jelen esetben egy robot-dínó-izé-valami volt), aki folyton sír, megbetegszik, a fiatal feleség hamar lelép, mert elege lesz mindenből, a gyerek meg a férfi nyakán marad. És ha ennyi nem lenne elég: még a szomszéd nő is szexi és csábító, és úgy tűnik, hogy elég kiéhezett is, így aztán zöld utat kap a megcsalás. Sok akadályba ütközik egy ilyen korú ember, amit lehet sokan nem pozitívan élnek meg. Sok szimbólummal, abszurdummal van tele, de hát melyik Lynch mű nem. Bunueltől annyiban különbözik ez élesebben, hogy végig elég depresszív az atmoszférája, szinte sosincs nappal. Annyiban viszont helyben vagyunk, hogy szexuális szimbólumok bőven akadnak, csak úgy potyognak az égből néha. Bár még így is sok nehezen megfejthetőt találunk közte, de ezek abszolút ránk vannak bízva. Ezért is használtam a „szerintem” szót, Lynchnél nincs más választásunk. A filmművészeti látószög kitágulásán kívül nyertünk még egy Jack Nance-t is. Azt a Jack Nance-t, aki aztán haláláig folytatta kollaborálását a direktor úrral, ami sajnos csak a Lost Highway-ig tartott. Furcsa színész volt, de érdekesen szimpatikus. Kár érte. De hogy mi az a Radírfej? Henry fejéből préselt ceruzaradír. Hogy ez mit jelent? Ki tudja.

46. Stickfa (2014-11-12 21:10.21) - (válasz Stickfa 45. hozzászólására)

A szorongásait kifelejtettem :) Egyébként az a gyerek-hüllő-szörny, hogy oda volt baszva az asztalra a semmibe, csak ott élt ,semmi ágy! :D Elnézést a csúnya szavakért, de ez a szó volt a legalkamasabb kifejezni a helyzetet.

45. Stickfa (2014-11-12 20:29.21)

Szerintem Línch gyerekkorában nagyon rossz gyerek lehetett:) A filmben szerintem gyerekkori félelmeit, frusztrációit, képzelgéseit, undorait éli újra. Elvont egy film az biztos és a későbbi filmjeiben ez még csak "rosszabb" lesz! :D

44. Menrot (2014-08-24 00:16.42)

Engem a filmnézés közben különös félelem kerített hatalmába.Teljesen beszippantott a fekete-fehér atmoszféra.Olyan nyomasztó volt elejétől a végéig,benne pici morbid humorral és megdöbbentett,ahogyan Lynch játszott a nézővel.Az első játékfilmje magánviselte a Nagymama című rövidfilmjének bizonyos momentumait.Stanley Kubrick egyik kedvenc filmje ahogy az enyém is a mai napig.Nehéz megérteni,hogy hogyan tud egy ember pszichedelikumok nélkül egy folytonos phanteidoliákkal telített mozgóképet,ilyen döbbenetesen egyedi módon vászonra vinni.Lynch ezzel a művével alaposan felborzolta a nézők,a kritikusok idegszálait.Hála Istennek,hogy van egy ilyen határokat feszegető,érzelmekre építő és sajátos humorral rendelkező dirigense a filmiparnak.Jack Nance remek alakítást nyújtott.Ő lett később David Lynch egyik kabalaszínésze is.No meg Harry Dean Stanton és Grace Zabriskie..Charlotte Stewart(Mary X.) pedig a Twin Peaks sorozatban is feltűnt,mint Briggs őrnagy neje:Betty.Judith Roberts később a Halálos hallgatásban ijesztgetett minket,mint Mary Shaw. Ui:Chris remek kritikát írtál!Le a kalappal!

43. Chris92 (2014-08-23 23:37.24)

David Lynch első fekete-fehérben leforgatott filmje mai napig kemény viták kereszttüzében áll. amiknek alapja, hogy lénygében miről is szól. Maga a rendező se adott erre választ, azt mondta teljesen szabadon értelmezheti bárki a benne látottakat és ez szerintem jó is. Megkérdezel öt embert, hogy mi ez a film kapsz öt különböző választ. Vagy szereti fogod vagy gyűlölni, de, hogy hatását kifejti az még inkább biztos. Éjsötét, depresszív, klausztrofób, zavarba ejtő, sokkoló, nyomasztó, visszataszító, a lepusztultságot és a reménytelenséget olyan erővel átadó képi világ, hogy szinte képernyőn keresztül érzed az ipari mocskot és piszkot. Történet, ami inkább furcsa és szürreális események sorozata, minden teli rejtett szimbolikával, álom és valóság teljes elmosódása, egy ember, egy férfi félelmei és vágyai kivetülnek, a zenének nem nevezhető morajlás szépen kiégeti az idegszálaidat, ahogy az egész film olyan mint egy tébolyult drogos rémálom, aminek elvont képei beeszik magukat agyad mélyére. Van akinek összeáll, van akinek csak egy zavaros nonszensz. Nekem alapvetően tetszett noha voltak benne nem éppen érdekfeszítő pillanatok és nekem is már-már feszegette a befogadó képességem határait ezért csak négy csillag. Ki tudja lehet ha valamikor újranézem akkor már öt vagy lemegy háromra. Viszont az tény, hogy Lynch már elsőre sem a könnyű utat válaszozta, és olyat alkotott, ami semmi máshoz nem hasonlítható. A világ pedig gazdagabb lett egy olyan rendezővel, aki bátran meri a narratív mozi határait feszíteni.

42. Keksz01 (2012-12-16 22:48.28)

Hát..mit lehet erre mondani? :D Úristen! :D Lynch ami nyomor,bánat,szenvedés akármilyen katasztrófa a lelkében volt, azt beletette ebbe a filmbe, és én azt szinte fizikailag éreztem.. némely jelenetnél hányinger kerülgetett (így már az elején lemondtam arról hogy egyek :D), sőt az egész film alatt egy furcsán kellemetlen érzésem volt, de mégis tetszett mert annyira megfoghatatlan az egész, nem szükséges hogy értsed, mert elég az is hogy érzed azt az atmoszférát.. A kis jószágot én végig sajnáltam (bár álmomba se jöjjön elő.. :D).. Nagyon durva.. végső következtetésem az ilyen személyes felszabadulás, valamiféle kiút a 'válságából'. Annyira beteges, nyomasztó, mégis nyomot hagy az emberben.. bár még nem tudom hogy értékeljem, cseppet sem mondanám azt hogy "szar".. De az biztos hogy mind az agyat, lelket (és gyomrot) is 'megtornáztatja'.. Ja és persze, in heaven everything is fine :)

41. Menrot (2012-10-25 14:50.41)

Dmitrij816 jó fej lehet.Több topic-ban is észrevettem,hogy ő is megfelelően tudja értékelni Lynch belső világát.

40. Mozsika (2012-10-25 14:31.38)

Pótoltam Lynch bácsi első filmjét. Nem voltak elvárásaim. Mégsem tudom hova tenni eme filmet. Sokmindenben egyetértek az előttem szólóval. Nyilván nem az esztétika dominált benne. A képi világ lehangoló, érezni lehet a bűzt még a képernyő előtt is. Sivár, nyomasztó és még sorolhatnám a jelzőket. A beszéd minimális. Talán picikét unalmas a film. (tudom csúnya szó) A története viszont finoman szólva is beteges. Már eleve a baba sokkolt, hát még a vége... Pontosan a vége volt, ami egy kicsit dobott nálam a filmen. A látomások, és a film befejezése. Még mindig nem tértem észhez. Valóban érezni kell a filmet, de nem vagyok olyan típus. Viszont talán egy picit jobb az Elefántembernél. Legalábbis arra rosszabb osztályzatot adtam. Radírfej elérte azt a hatást, hogy beszéljek róla még másnap is. Valahogy beleégett az elmémbe. Tudom nem sok ez a három csillag, de valahogy gondolhattam, hogy ez nem lesz az én filmem. Menrot, le ne harapd a fejem. Nem tartom rossznak.

39. John Spoiler (2012-05-04 19:54.28)

Lynch első nagy dobásához végre most volt... "szerencsém"... Nem láttam benne fantáziát, és ezzel sokak nemtetszését biztosan kiváltom, de nem is vagyok ezzel egyedül. Rendben van a rémálomszerű ábrázolás önéletrajzi fűszerezéssel és a művésziességgel sincsen baj, egy határig. Addig amíg kerek egész a sztori (vagy nem kerek, nem is egész, de valamilyen szintem legalább értelmezhető) és érezze a földi halandó hogy jó érzésekkel távozik a fotelból a hűtőszekrény felé, nem pedig egyfajta sajgó zavarodottsággal. Ha már egyszer majd két órát rászán értékes életéből. Értelmetlen. Nem áll össze. Idegesítő. Egyetlen értékelhető mozzanat a színpadon "táncoló" nő által énekelt dal: "In heaven.. everything is fine, in heaven..." Esztétikailag akár még működhetne is de nem ha filmet mint egészet nézzük hanem csak az egyes jeleneteket. Szeretem én ha elvont az anyag, ütős a cucc, de nem jött át az üzenet. A filmen végigvonuló gyárzajszerű sípolás viszont igen. Nyomasztó. Nem kifejezés. A "babáról" pedig még nem is beszéltem... (viszont elismerésem, még mai szemmel is helytálló darab lett, tökéletes munkát csinált valamelyik elmeháborodott maszkmester vagy mittudomén kinek a feladata volt :) ) Magáról a történetról sem, de érdemes egyáltalán? Így is több tintát pazaroltam rá mint kellene... ööö... inkább kiradíroznám de nem lehet.

38. Leeandra (2011-05-26 15:17.47) - (válasz Legisfalk 37. hozzászólására)

Tegnap nekem is. Sötét elmémbe ma jött a megvilágosodás, hogy azért van itt valami. Tiédbe is eressz bé némi fényt. :D (Ennyire ne tessék lealázni ezt itt! Gyufakihúzás lesz a suttyózásértXD )

37. Legisfalk (2011-05-26 15:01.38) - (válasz Leeandra 35. hozzászólására)

Nekem már azon is gondolkodnom kellett, hogy egyáltalán mit nézek! :) (A légterelők miatti bocsánatkérés szerintem megbocsáthatatlan, mindenki tudja, hogy egy versenyautón szériatartozék, Wartburgra meg csak a suttyók aplikálják, hát legyen már egy kis önértékelésünk, könyörgöm! :D)

36. Leeandra (2011-05-26 14:04.44)

Sorrry! Megint leírtam ami SPOILER-nem számít! SPOILER!!!!!!!!!!!! Na, mielőtt - tudom, jogos - hiszti lenne.

35. Leeandra (2011-05-26 14:01.54) - (válasz Legisfalk 34. hozzászólására)

Azért azok a jelentések benne vannak, nem kell azokat bele gondolni:))) Egy nyomorék, szerencsétlen figura, nuku élet és gó képzelgés. De milyen?!:S Épp testben épp lélek - szokták mondani.

34. Legisfalk (2011-05-26 12:04.47)

Olvasgattam a hozzászólásokat, mint azokból is látszik, e filmnek sok értelme nincs. Bele lehet gondolni elvont jelentéseket, némi szimbolikát, és valamilyen szinten azért van itt némi kohézió és ok-okozati összefüggés az események láncolatában, de számomra ez sekélyes, legalábbis messze nincs olyan szinten, mint például a napokban megint szóba került Valhalla Rising, vagy a Sztalker. Azt hiszem, Dale Cooper találta fején lentebb a szöget, amikor azt írta, hogy érezni kell ezt a filmet, nem érteni, és hogy a hangulata az, ami megfoghatja az embert. Engem nem fogott meg, rám nem hatott, semmilyen értelemben. Nem undorított, nem háborított föl, nem lepett meg. Amikor nevetni lett volna kedvem rajta, rájöttem, hogy annyira nem vicces, amikor kezdtem unni, mindig észrevettem, hogy azért csak érdekel, mi lesz még benne, de aztán nagy élmények mégsem értek.

33. Leeandra (2011-05-26 09:49.46)

Spoiler. Soha filmtől így még nem undorodtam:S Nem a kis lény miatt, ő mindaddig aranyos kis jószágnak tűnt, amég nem kezdett el nevetni olyan csúnyán, hanem egyebek miatt. Az egész hangulat nyirkos, csúszós, büdös, fujjj, hányás:S A hapsi, a csaj családja, az egész konkrétan gyomorforgató. Rosszul voltam, hogy levegőt kell vennem, amég ezt a filmet nézem, mert érezni véltem valami rohadt hús vagy genny szagot. Úristen, fujj! Ez az a fajat hisztériázós undor:S De mindez nem jelenti azt, hogy a film rossz. Sőt! Azért elég erős cucc, amit első nézésre helyből fel sem fogtam. Ez a fajat megmutatásmód azért nagyon nagy körültekintést igényel. Egy egy kicsike figyelmetlenség az egész koncepciónak betehet. Nem vettem észre olyat, amin bukhatna, bár a szimbólumai nekem nem mindig voltak helyből egyérteműek és van amit még most is csak kb tudok elhelyezni. Nem is ez a lényeg, hanem hogy ez is az emberi belsőről szól. Egyfajta emberi belsőről. Mondjuk őszintén szólva erősnek éreztem néhány motívumot, hiába kegyetlenül kínzó indítattásból született. Az volt az első meggyőződésem, hogy itt az elmebaj kiéléséről van csupán szó, de aztán végigmentem oda meg vissza a sztorin és akkor megvilágosodtam: van ebben mondani való. Az értelmetlen részek meg...mégsem értelmetlenek, de mégsem kell bennük értelmet keresni, csupán a létezésük a lényeg. Álmok, képzelgések, félelmek. Soha tőbbé mégegyszer látni nem szeretném, de rendben van, azért ez meg van csinálva. Nem tetszett, de mégis tetszett valami. Talán az, hogy volt egy elképzelés és meg lett valósítva könyörtelenül, még ha ez egy ilyen okádék hatású filmhangulatot eredményezett is. Nem semmi fantáziavilágra utal ez a film. Ahogy az előttem szóló írta: Túl beteg hogy jó legyen és túl beteg hogy rossz legyen. Nem tetszik, inkább csodálom, de nem szeretettel. Nem kap 5 csillagot, nem kap 1 csillagot....kap egy négyest, távoltartási végzéssel.

32. Convar (2010-06-18 18:05.34)

Jó film? Nem. Ahoz túl beteg. Rossz film? Nem. Ahoz túl beteg. :D Mostmár 3 napja van, hogy megnéztem, és érdekes, csak most kezd igazán "hatni". Amikor néztem, nem sokkolt, nem volt semmi katarzisszerű élményem, de mégis, vmit "bennemhagyott". Igazából még mindig a hatása alatt vagyok :) És a "kisbabáról" egy pár szót. Én vhogy nem találtam olyan undorítónak, nálam nem érte el azon bizonyos "szörny státuszt", akit az ember pusztulni akar látni. Ellenkezőleg, én inkább olyan esendőnek, együttérzésre méltónak találtam. Annyira szurkoltam neki, hogy nehogy baja essen, dehát szinte tudtam hogy ez lesz, elvégre Lynchtől mit is várhat az ember...Amikor Henry felvágja, én bizisten sajnáltam :S Ezt olvastátok már? Csakhogy még jobban tisztuljon a kép :) [link] Majd még jelentkezem, mert meg akarom nézni a teljes Lyncs életművet szép sorban :)

31. Comarca Lagunera (2010-05-24 16:49.16)

:D duuurva, a maga nemében nagyon egyedi, olyan ifjú családosoknak, akik épp a kezdeti sokkot élik át, nem igazán ajánlott... Azt nem mondom, hogy élveztem a filmet, de azt igen, hogy kiváló alkotás...Egyébként '77...

30. Dmitrij816 (2010-04-16 12:38.15) - (válasz Kunga 29. hozzászólására)

De az vagy, hiszen megsértődsz! Haha! Másfelől az "értékítéleted"-hez való visszatalálást a való világban értettem, nem pedig a filmezéssel, vagy művészetekkel kapcsolatban, és te ezt írod le. Biztos mást akartál. De mit akarsz ettől a filmtől? Nem érdekel, nem érted, nem szereted. Vitatkozni meg érzelemből szoktál... Hajrá! Leereszkedjek hozzád? Honnan? Én nem sértődtem meg, legfeljebb nem értem amit csinálsz! Csá!

29. Kunga (2010-04-10 21:17.02) - (válasz Dmitrij816 26. hozzászólására)

Tanult kollégám, Dan Marino! Te írtad nekem-ami igazán nagy megtiszteltetés-, hogy: "Ha eltérnél a sikeres életedben a valóságtól, nézd meg, még akkor is, ha nem érted. Rögtön visszatalálsz a helyes értékítélethez." Erre reagáltam. Köszönöm, hogy leereszkedtél hozzám. Taníts kérlek! Vagy inkább ne...Ugye nem voltam infantilis, mondd, hogy nem! Úgy örülnék! Csövi

28. Törölt felhasználó (2010-04-10 16:10.59) - (válasz Dmitrij816 27. hozzászólására)

Pedig van, de ha nem érted, nem érted :D A lényeg, hogy nem igaz, hogy minden vers csak érzelmeket és hangulatot próbál visszaadni, sok van, amely szólni is akar valamiről, gondolatot is közöl.

27. Dmitrij816 (2010-04-10 15:23.37) - (válasz KenytheOne 25. hozzászólására)

Versek, melyek regényekhez hasonlítanak? Parancsolsz? Ennek így se füle, se farka...

26. Dmitrij816 (2010-04-10 15:21.07) - (válasz Kunga 24. hozzászólására)

Nem is kell, hogy változzon az értékítéleted! Bár nem tudom mit jelent "értékítélet" ebben a vonatkozásban. Talán a megalapozott értékrended alapján tett ítéletedet tükrözi? Rendben. Ez elfogadható. Csak azt nem vágom le a dologból, hogy minek nézel végig valamit, ha már az elején tudhatod nem tetszik? Lehet nem a te világod, neked nem mond semmit!? Akkor minek kínlódsz? Inkább infantilisen leírod "szar". Gratula! Amúgy is magas színvonalat erősítetted véleményezéseddel! Az irodalom-hozzászólást meg inkább mellőzd, vagy tanulj még!

25. Törölt felhasználó (2010-04-09 13:57.17) - (válasz Dmitrij816 23. hozzászólására)

Ez nem így van... Az általad említett versek, csak egy kategória. Igenis vannak olyan versek, melyek regényekhez hasonlóan szólnak valamiről, próbálnak egy - egy eszmét, értékrendet támogatni, vagy felhívják valamire a figyelmünk. És igen, vannak, amelyek valóban csak érzelmeken és a költő adott hangulatán alapulnak. Filmekre lebontva pl... Lynch filmjei a második kategória, de mondjuk az Amerikai História X az elsőt képviseli.

24. Kunga (2010-04-09 13:10.27) - (válasz Dmitrij816 23. hozzászólására)

A legtöbb vers szól vmi-ről, utal vmi-re. Az sem hátrány, ha olvasása közben élvezzük is. Elolvasol egy verset-ami igazán szar-, utánanézel a költő életének, párhuzamokat keresel közte és a mű között, látod, hogy sokan dicsérik, meggyőzöd magad és beállsz a sorba. Nem azért nézek egy filmet, hogy utána magasröptű gondolatokat fogalmazzak meg róla, még akkor is, ha nézése közben imádkozom a végéért. Számtalan művészfilm cselekmény nélküli, mégis nézhető. Az értékítéletem semmit nem változott. Sznob lennék, ha magasztalnám ezt a filmnek nevezett depresszív betegséget. Lynch-nek láttam már jobban sikerült alkotását is. (Ettől még nem 100-as a pali)

23. Dmitrij816 (2010-04-04 20:05.31) - (válasz Kunga 21. hozzászólására)

A miről szól kérdés már általánosban előkerül. "Miről szól ez a vers?" kérdés feltevésével. Sajnos. Ugyanis egy vers semmiről nem szól. Rossz megközelítés. Egy érzést, hangulatot fogalmaz meg. Kézzel nem fogható, racionális dolgot. Így egy művészfilmtől sem lehet elvárni ezt. Nem árt látni is, amit nézünk. Jelen esetben, hogy ennek a történetnek nincsen cselekménye, ami téged a legjobban zavarhat. Egy hangulat megfogalmazása, ami állapottá sűrűsödött. Nem több. Ha eltérnél a sikeres életedben a valóságtól, nézd meg, még akkor is, ha nem érted. Rögtön visszatalálsz a helyes értékítélethez. Hogy mit ábrázol ebben a fimben Lynch azt ezek után ne is feszegessük...

22. Necrofan (2010-03-31 18:51.18)

Nos igen, nem árt hozzá egy kis utóismeret: [link]

21. Kunga (2009-12-03 22:43.29)

Na!Ha valami szar, az szar és ez az okádék ez az. Miről szól? Ha nem szól semmiről, akkor miért nem élvezhető-vagy elviselhető- egy kicsit legalább. Szeker öcsém rábeszélt, hogy nézzük meg, jókat írtak róla...Megnéztük,gondolkodtunk majd megittunk néhány sört, hátha vmi jót tudunk mondani róla. Nem ment.

20. Lyak (2009-12-02 19:42.48)

SPOILER - MÁR AMENNYIBEN A FILMBEN SZEREPLŐ PILLANTOK ENNEK MINŐSÜLNEK. David Lynch tud valamit. Még akkor is, ha senki más nem tudja, mi az. Lehet elmebeteg baromnak tartani, én speciel a 'zseni' jelzővel illetném - mert amit összeművel, az művészet, ráadásul olyan mélyről, hogy az bármilyen nézőt rendesen felkavarhat. A debütáló mű, a Radírfej még nem olyan, mint az ezután következők (a Veszett a világ, a Mulholland Dr., az Útvesztőben - én ezeket láttam, mindegyik jól csűri-csavarja a közönség ép elméjét), igazi művészfilm, és olyan borzalmasan nyomasztó hangulata van, amiért el tudom képzelni, hogy csomóan egyszerűen kikapcsolják az ötödik perc után. Konkrétan rosszul lettem a hangulattól, végig szorongatott és utána és nehezen tértem magamhoz. A történet: a Radírfej nevű férfinek gyereket szül a barátnője(?), akinek családja ráveszi, hogy a torzszülött csecsemő az ő nyakán maradjon. De ez a család... félelmetes. A nagymama végig csak dermedten ül egy széken a konyhában, mintha már halott lenne. Az anya hisztérikusan elmebeteg, a lánya úgyszintén. Az apa meg... egyszerűen bizarr. A vacsorázós jelenet a legmegrázóbb az egészben, olyan feszültség van benne, amit nem tudok se megérteni, se megmagyarázni. A szaró (vagy vérző) csirke nem tudom, mit szimbolizál, de nagyon beteg. És csak ezután kezdődik az igazi káosz. A gyermek ritka lófejűnek született, vinnyog végig a film alatt, vagy éppen hörög, hol beteg, hol vidám, de mindenképpen eszméletlen gusztustalan. A borzalmasan és rémisztően hosszú kezdet után fura víziók következnek, lehet rajtuk gondolkodni. A dagadt arcú éneklő, férgeket taposó kislány elvileg kiutat jelent a sötétségből, de én az ő jelenetiben is (pozitívan) szarul éreztem magam. Az 'In heaven everything is fine' című dalt egy csomószor meghallgattam - a Youtube-on van róla egy nagyon jó remix is, alákevert ütemmel. A legbetegebb pillanat, amikor a férfi feje egyszer csak lepattan a törzséről, hogy oda is csúnya lófej nőjön - a fej pedig egy kisfiúnál köt ki, aki az agyát(?) eladja radírnak a grafitceruzák tetejére. A film fináléjában a férfi egy késsel felmetszi a torzszülött lényt, ami borzalmas és fantasztikus technikákkal elkészítve kimúlik. Sajnos mindebből semmit sem tudnék egyszerűen kiteregetni, mi mit jelent vagy akar utalni (márpedig érzem, hogyha belevetném magam, valami azért lejönne), de lehet, hogy nem is kell. Még mindig nem tanultam meg - Lynch nem egy megfogható dolog.

1 2 3

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lifeisamovie, 2020-05-19 18:30	79 hsz
Kérdések	Törölt felhasználó, 2009-10-07 16:40	14 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Radírfej adatlap

Eredeti cím: Eraserhead

Évszám: 1978

Rendezte: David Lynch

Szereplők: Jack Nance, Charlotte Stewart, Allen Joseph, Jeanne Bates, Judith Anna Roberts...

További információk

Szereplők fórumai

- David Lynch - Vélemények

- Jack Nance - Vélemények