 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Darrow és Darrow - Bizonyítékok - Film4, 12:10 |
| Könyvek és szerelem - Mozi Klub, 12:15 |
| Petra: Kőbe vésett történelem - M5, 12:55 |
| A forradalom napján - Mozi+, 13:15 |
| Pán - Film Café, 13:15 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Scarlett Johansson (40) |
| Jamie Lee Curtis (66) |
| Mark Ruffalo (57) |
| Mads Mikkelsen (59) |
| Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Éjszakai csapda   |
| Mads Mikkelsen |
Fórum - Szergej Eizenstein - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 15. Lifeisamovie (2023-11-09 21:36.10) |
| Az Október c. filmben a híd felemelésének jelenete nem semmi...(szegény ló) |
| 14. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2017-01-25 14:45.55) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 11. hozzászólására) |
| Az idén is! HIÁNYOLT FÓRUMOZÓK! |
| 13. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-03-05 11:33.29) - (válasz Cziki 2. hozzászólására) |
| Filmjeinek zeneszerzője többek között Szergej Prokofjev. Még nem "láttam" ilyen linket a legjobb filmzenék topicban, és nincs sajátja sem. Prokofjev: 1891. ápr. 23.-1953. márc. 5. Rómeó és Júlia balettzenéje alap, Három narancs szerelmeséből az induló Ki nyer ma esete volt. |
| 12. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-02-11 13:59.24) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 11. hozzászólására) |
| Idén is. Angelika tudna a rendező anyanyelvén kedves szépet mondani. |
| 11. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-02-11 10:21.24) - (válasz Cziki 2. hozzászólására) |
| Köszönet Czikinek a szakmai "meglátásért", és Menrotnak, hogy MESTER vOLT! (utálom azt a kifejeztelenséget, hogy "kedvencem") |
| 10. Menrot (2013-01-23 00:06.18) |
| R.I.P.
Mester volt! |
| 9. Menrot (2012-01-23 15:25.16) |
| Nyugodjon békében Eizenstein mester!Ma lenne száztizennégy(114) éves. |
| 8. Cziki (2010-05-13 09:26.56) |
| :D |
| 7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-13 06:43.05) - (válasz Cziki 6. hozzászólására) |
| csak én vagyok, már Orgonának is írtam, hogy Cannesban lenne a helyünk, szerinte a zsüriben?! |
| 6. Cziki (2010-05-12 21:58.06) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 5. hozzászólására) |
| csak én vagyok és fáradt vagyok és sokan azt hitték, hogy ez a fim valóságos volt... |
| 5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-12 11:51.26) |
| Egyetértek, többször olvasva. amikor unokáimat babakocsiban toltam, akkor minden alkalommal eszembe jutott a Patyomkin páncélos. és állandóan "bekapcsoltam" a féket. Zenei alá-föléfestői sem "kutyák"(ezt direkt írtam)Nem kattintottam Rád, mert csak Te vagy. |
| 4. Cziki (2008-10-28 13:58.27) |
| Eizenstein, bocsánat a név elírásáért. |
| 3. Cziki (2008-09-14 14:11.55) - (válasz Cziki 2. hozzászólására) |
| Ami lemaradt...
Bibliográfia: • André Bazin:Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest 1995 • Balázs Béla: A látható ember, a film szelleme Gondolat Budapest 1984 • Bíró Yvette: A hetedik művészet, Osiris Kiadó, Budapest 2003 • Film-és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest 2000 • Gilles Deleuse: A mozgás –kép, Osiris Kiadó, Budapest 2001 • Hevesy Tamás: A némafilm egyetemes története, Magyar Filmintézet, 1993 • Király Jenő: Mágikus Mozi, Korona Kiadó, Budapest 1998 • Kovács András Bálint: Film és elbeszélés, Korona Kiadó, Budapest 1997 |
| 2. Cziki (2008-09-14 14:06.21) |
| Montázs a filmben
A kamera szabad mozgása, a vágástechnika fejlődésével kialakult a film olyan szerkezete, amelyben a plánok, beállítások jelenetekké, jelenetsorokká, az-az szekvenciákká kapcsolódnak. A nyelvtani értelemben vett betűk, szavak, mondatok értelemadó, érthető szöveggé kapcsolódnak össze. A montázs, tér és időbeli sűrítést, tömörítést hoz létre, értelmezõ szerepet jelent. A vágás a hatáskeltés, és a gondolat kifejezés eszköze. A tér-idő felbontása a kamera felszabadulásának fontos állomása, egyben a kihagyásos képi beszéd a gondolat generálás eszköze. Gondolatot fejt ki. A montázs szerepe, funkciója: mozgást teremtő erő. A vágás, mint vizuális asszociáció, értelmet ad a képeknek. (A filmben a mondathoz hasonlítható.) Összefüggéseket fejez ki, amelyek a vásznon nem láthatóak: az ember asszociációs képessége révén mégis érthető. A montázs első tudatos kutatójaként Kulesovot tartják számon. Több helyszínen felvett jelenetet a néző egy térként észleli. Ismertté vált a vágás hatásának mechanizmusa, lehetővé vált a színházi eszközöktől való elszakadás. Ezt Dziga Vertov kinoglaz = filmszem módszere az orosz montázs vitte tovább.. Elmélete a filmtények (objektumképek) szervezéséből következő filmigazságban jelölte meg gyakorlati programját. A rendező így az idő „ rendetlenségében” felvett jeleneteket manipulálhatta, így ezáltal háborúból békét és békéből háborút tudott készíteni. Elméletének alapja, hogy a valóság minél több pillanatát rögzítse. A képek összeszerelése, újfajta összefüggése új filmvilágot teremtett. Elhagyja az érdektelent, nem követ minden mozgást, ezáltal a nézőben asszociációs gondolattársítást ébreszt. A lényeg kiemelése a legfontosabb, melyet a felvett jelenetek szelektálásával ér el, képes lesz uralkodni a művészi formálás eszközein. Híres kísérlete az „alkotó földrajz”. Egy férfi és egy nő találkozását öt helyszínen rögzítette, vágás következtében mégis folyamatosnak látszik az esemény. A film alapegységének az intervallumot tartotta, azaz két kép viszonyát. A képek közötti eltolódás teremti az értéket, a képek viszonya a perspektívák, a mozgások, a fény-árnyék és a forgatási sebesség viszonyán alapul. Ez valójában a vágás lényege. A montázs a képek mozgásán alapul. Rövidebb, hosszabb beállítások, idő és térszeletek, filmkockák összevágását, építkezését jelenti. A legfontosabb technikai eszköz a filmgyártásban és a rendezői munkában, hiszen segítségével áll össze a film képsorainak rendje, egymáshoz való viszonya, az egész mozgóképrendszer ritmusa (időmértékes verselés verslába). Montázs - (a francia „összeszerelés" szóból). A film maga, nem jöhetne létre az alkotói animációs csoport „alkotói montázsa” nélkül. A fogalom maga a magyar nyelvben két jelentéssel is bír. 1. A film egészének a szerelvénynek a teljességét az első képkockától az utolsóig. 2. Speciális kifejezőeszközök jelölése drámai mozzanatok expresszív, szimbolikus és metaforikus elemeket tartalmazó megformálása. (Bíró Yvette nyomán) Alkalmazását két nagy rendezői egyéniség terjesztette el: David Ward Griffith (párhuzamos) és Szergej Eizenstein (intellektuális). Kettejük közötti fő különbség az eszmeiség, nem pedig forma. Fajtái: A szimultán montázs elméletét Pudovkin dolgozta ki, de tudatosan először Griffith alkalmazta. Lényege, hogy a cselekmény két vagy több eseményszála párhuzamos bonyolításában egymást váltogató képek, jelenetek segítségével történik. A legtöbb játékfilm ezt a montázsfajtát használja leggyakrabban és ezzel a történet elbeszélését szolgálja. Az ellentétes montázs a képek, részletek ütköztetése. A rendező olyan képsorokat illeszt váltogatva egymás után, amelyek tartalmilag és komponálási módjukban is egymás hatását fokozzák vagy csökkentik. E vágási mód mestere Ejzenstejn volt, aki attrakciós montázsnak nevezte, azt hangsúlyozva, hogy a katarzis eléréséhez rendkívüli, erőszakos hatáspillanatok egymásutánjára van szükség sokkoló szándékú képsorok összevágásával. Legfőbb elve az összeütközés, a kollízió. Szerinte „a montázs képek ellentétes hatásából áll, és ezekből a képekből kell kialakulnia az eszmei mondanivalónak”. Gondolatokat csak a feszültség megjelenítésével lehet kifejezni. A konfliktusok keresése, a kontrasztos szerkesztés a képek állandó váltására kényszeríti a rendezőt. Ez az állandó vibráló dinamika a film nagy hatásának titka. Narratív montázs. Elbeszélő szerkezet szabályai érvényesülnek. A legegyszerűbb módon állítja logikai és kronológiai sorba a filmszalagra rögzített képrészleteket azzal a céllal, hogy egy fabulát meséljen el. Itt az egyes részletek közötti összefüggést elemi, logikai, pszichológiai elvek diktálják. Nagyjából 500-700 beállítást tartalmaz. Bár Visconti Megszállottassága 400-ból áll. Expresszív montázs. Hatás elérése érdekében történő kép összeszerelés. A plánok különleges egymásmellé helyezését jelenti, úgy hogy a két képrészlet sokkot váltson ki a nézőben. Így a montázs maga is meghatározott érzelmet és gondolatot fejez ki, ahol a figyelemfelkeltés eszközei szándékosan harsányak, meghökkentők, és a nézők asszociációs készségét mozgósítják. Az expresszív montázs leghíresebb fajtája Ejzenstejn attrakciós montázsa. A klasszikus némafilm korszakának filmjei olykor 2000 beállításnál is többet számolnak. Eizenstein leghíresebb filmjének, az 1925-ben forgatott „Patyomkin páncélos”-nak a legmegrázóbb jelenetei erre a montázsfajtára épültek. A film hőse a tömeg, amelyből a rendező csak egyes típusokat emelt ki. Kompozíciós szerkezete az antik tragédiák felépítését követi, aminek a filmben egy-egy felvonás felel meg. Expozíció– „Szerencsétlenek bemutatása a hajón”; Tetőpont – „Egy halott felhívása”; Katasztrófa – „Az odesszai lépcsősor” Megoldás? Nincs és teljesen logikus, hogy nem is lehet. Miért? Mert a fim formanyelve itt igazán áthág minden addigi szabályt és felrúgja a múltat egy újabb „metafórikus axiómát” létrehozva. Minden felvonás közepén van egy határvonal, ahol a hangulat az ellentétébe csap át. A rendező az attraktív montázst a film legmegrázóbb jelenetében, a híres odesszai lépcsősoron játszódó képsorok vágásakor alkalmazta leghatásosabban. Az ellentétek ütköztetését a lefelé és felfelé tartó mozgás szembeállítása adja: a lépcsőn lefelé vonuló katonákkal szemben halott gyermekét a karjában tartó anya halad egyedül. A premierplánok és totálplánok váltogatásával a feszültség tovább fokozódik. Mivel a montázs a film formanyelvének alapja, minden rendező arra törekszik, hogy egyéni látásmódja kifejezésére használja. Elbeszélésre, a líraiság ábrázolására, a gondolatok-konfliktusok közvetítésére vagy a tér-idő egy pillanatba való sűrítésére. A párhuzamos és ellentétes montázs általában együtt szerepel a bonyolult szerkezetben, hiszen így képes a mozgás visszaadására. A francia új hullám megjelenésével (Godard) a montázs átmenetileg veszített jelentőségéből, mert létrejött az úgynevezett belső vágás. Ennek hívei szerint a montázs hazugság, becsapja a nézőt. A valóságot kell fényképezni a maga nyers mivoltában. Ennek a technikának és rendezői elvnek a híve például André Bazin, ( bár ennek ellentmond Bazin azon kijelentése, mely szerint a „valóság hű reprodukálása nem művészet”) Jancsó Miklós a „Szegénylegények” című filmjében lényegében vágás nélkül, csak a kamera és a szereplők együttes mozgatásával dolgozott .Az ellentétes montázs bemutatására filmművészeti alkotások szükségesek .Eizenstein: Patyomkin páncélos; Chaplin: Aranyláz; Kalatozov: Szállnak a darvak |
| 1. Coles (2008-09-14 06:01.50) |
| Romance sentimentale [1930]
Szentimentális románc (Grigorij Alekszandrov - Szergej Mihajlovics Eisenstein) |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Lifeisamovie, 2023-11-09 21:36 | 15 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Szergej Eizenstein adatlap |
| Született: 1898. január 23. |
| Elhunyt: 1948. február 11. |
| Utolsó filmjei: - Rettegett Iván 2. (1946) - Rettegett Iván 1. (1943) - Jégmezők lovagja (1938) - Bezsini rét (1937) - Vihar Mexikó felett (1933) |
További információk |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu