Filmjeinek zeneszerzője többek között Szergej Prokofjev. Még nem "láttam" ilyen linket a legjobb filmzenék topicban, és nincs sajátja sem. Prokofjev: 1891. ápr. 23.-1953. márc. 5. Rómeó és Júlia balettzenéje alap, Három narancs szerelmeséből az induló Ki nyer ma esete volt.

12. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-02-11 13:59.24)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 11. hozzászólására)

Idén is. Angelika tudna a rendező anyanyelvén kedves szépet mondani.

11. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-02-11 10:21.24)

- (válasz Cziki 2. hozzászólására)

Köszönet Czikinek a szakmai "meglátásért", és Menrotnak, hogy MESTER vOLT! (utálom azt a kifejeztelenséget, hogy "kedvencem")

10. Menrot (2013-01-23 00:06.18)

R.I.P.

Mester volt!

9. Menrot (2012-01-23 15:25.16)

Nyugodjon békében Eizenstein mester!Ma lenne száztizennégy(114) éves.

8. Cziki (2010-05-13 09:26.56)

7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-13 06:43.05)

- (válasz Cziki 6. hozzászólására)

csak én vagyok, már Orgonának is írtam, hogy Cannesban lenne a helyünk, szerinte a zsüriben?!

6. Cziki (2010-05-12 21:58.06)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 5. hozzászólására)

csak én vagyok és fáradt vagyok és sokan azt hitték, hogy ez a fim valóságos volt...

5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-12 11:51.26)

Egyetértek, többször olvasva. amikor unokáimat babakocsiban toltam, akkor minden alkalommal eszembe jutott a Patyomkin páncélos. és állandóan "bekapcsoltam" a féket. Zenei alá-föléfestői sem "kutyák"(ezt direkt írtam)Nem kattintottam Rád, mert csak Te vagy.

4. Cziki (2008-10-28 13:58.27)

Eizenstein, bocsánat a név elírásáért.

3. Cziki (2008-09-14 14:11.55)

- (válasz Cziki 2. hozzászólására)

Ami lemaradt...
Bibliográfia:
• André Bazin:Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest 1995
• Balázs Béla: A látható ember, a film szelleme Gondolat Budapest 1984
• Bíró Yvette: A hetedik művészet, Osiris Kiadó, Budapest 2003
• Film-és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest 2000
• Gilles Deleuse: A mozgás –kép, Osiris Kiadó, Budapest 2001
• Hevesy Tamás: A némafilm egyetemes története, Magyar Filmintézet, 1993
• Király Jenő: Mágikus Mozi, Korona Kiadó, Budapest 1998
• Kovács András Bálint: Film és elbeszélés, Korona Kiadó, Budapest 1997

2. Cziki (2008-09-14 14:06.21)

Montázs a filmben

A kamera szabad mozgása, a vágástechnika fejlődésével kialakult a film olyan szerkezete, amelyben a plánok, beállítások jelenetekké, jelenetsorokká, az-az szekvenciákká kapcsolódnak. A nyelvtani értelemben vett betűk, szavak, mondatok értelemadó, érthető szöveggé kapcsolódnak össze.

A montázs, tér és időbeli sűrítést, tömörítést hoz létre, értelmezõ szerepet jelent. A vágás a hatáskeltés, és a gondolat kifejezés eszköze. A tér-idő felbontása a kamera felszabadulásának fontos állomása, egyben a kihagyásos képi beszéd a gondolat generálás eszköze. Gondolatot fejt ki. A montázs szerepe, funkciója: mozgást teremtő erő. A vágás, mint vizuális asszociáció, értelmet ad a képeknek. (A filmben a mondathoz hasonlítható.) Összefüggéseket fejez ki, amelyek a vásznon nem láthatóak: az ember asszociációs képessége révén mégis érthető.
A montázs első tudatos kutatójaként Kulesovot tartják számon. Több helyszínen felvett jelenetet a néző egy térként észleli. Ismertté vált a vágás hatásának mechanizmusa, lehetővé vált a színházi eszközöktől való elszakadás. Ezt Dziga Vertov kinoglaz = filmszem módszere az orosz montázs vitte tovább.. Elmélete a filmtények (objektumképek) szervezéséből következő filmigazságban jelölte meg gyakorlati programját. A rendező így az idő „ rendetlenségében” felvett jeleneteket manipulálhatta, így ezáltal háborúból békét és békéből háborút tudott készíteni. Elméletének alapja, hogy a valóság minél több pillanatát rögzítse. A képek összeszerelése, újfajta összefüggése új filmvilágot teremtett. Elhagyja az érdektelent, nem követ minden mozgást, ezáltal a nézőben asszociációs gondolattársítást ébreszt. A lényeg kiemelése a legfontosabb, melyet a felvett jelenetek szelektálásával ér el, képes lesz uralkodni a művészi formálás eszközein. Híres kísérlete az „alkotó földrajz”. Egy férfi és egy nő találkozását öt helyszínen rögzítette, vágás következtében mégis folyamatosnak látszik az esemény.
A film alapegységének az intervallumot tartotta, azaz két kép viszonyát. A képek közötti eltolódás teremti az értéket, a képek viszonya a perspektívák, a mozgások, a fény-árnyék és a forgatási sebesség viszonyán alapul. Ez valójában a vágás lényege. A montázs a képek mozgásán alapul.

Rövidebb, hosszabb beállítások, idő és térszeletek, filmkockák összevágását, építkezését jelenti. A legfontosabb technikai eszköz a filmgyártásban és a rendezői munkában, hiszen segítségével áll össze a film képsorainak rendje, egymáshoz való viszonya, az egész mozgóképrendszer ritmusa (időmértékes verselés verslába). Montázs - (a francia „összeszerelés" szóból). A film maga, nem jöhetne létre az alkotói animációs csoport „alkotói montázsa” nélkül.
A fogalom maga a magyar nyelvben két jelentéssel is bír.

1. A film egészének a szerelvénynek a teljességét az első képkockától az utolsóig.

2. Speciális kifejezőeszközök jelölése drámai mozzanatok expresszív, szimbolikus és metaforikus elemeket tartalmazó megformálása. (Bíró Yvette nyomán)

Alkalmazását két nagy rendezői egyéniség terjesztette el: David Ward Griffith (párhuzamos) és Szergej Eizenstein (intellektuális). Kettejük közötti fő különbség az eszmeiség, nem pedig forma.

Fajtái:

A szimultán montázs elméletét Pudovkin dolgozta ki, de tudatosan először Griffith alkalmazta. Lényege, hogy a cselekmény két vagy több eseményszála párhuzamos bonyolításában egymást váltogató képek, jelenetek segítségével történik. A legtöbb játékfilm ezt a montázsfajtát használja leggyakrabban és ezzel a történet elbeszélését szolgálja.

Az ellentétes montázs a képek, részletek ütköztetése. A rendező olyan képsorokat illeszt váltogatva egymás után, amelyek tartalmilag és komponálási módjukban is egymás hatását fokozzák vagy csökkentik. E vágási mód mestere Ejzenstejn volt, aki attrakciós montázsnak nevezte, azt hangsúlyozva, hogy a katarzis eléréséhez rendkívüli, erőszakos hatáspillanatok egymásutánjára van szükség sokkoló szándékú képsorok összevágásával. Legfőbb elve az összeütközés, a kollízió. Szerinte „a montázs képek ellentétes hatásából áll, és ezekből a képekből kell kialakulnia az eszmei mondanivalónak”. Gondolatokat csak a feszültség megjelenítésével lehet kifejezni. A konfliktusok keresése, a kontrasztos szerkesztés a képek állandó váltására kényszeríti a rendezőt. Ez az állandó vibráló dinamika a film nagy hatásának titka.

Narratív montázs. Elbeszélő szerkezet szabályai érvényesülnek. A legegyszerűbb módon állítja logikai és kronológiai sorba a filmszalagra rögzített képrészleteket azzal a céllal, hogy egy fabulát meséljen el. Itt az egyes részletek közötti összefüggést elemi, logikai, pszichológiai elvek diktálják. Nagyjából 500-700 beállítást tartalmaz. Bár Visconti Megszállottassága 400-ból áll.

Expresszív montázs. Hatás elérése érdekében történő kép összeszerelés. A plánok különleges egymásmellé helyezését jelenti, úgy hogy a két képrészlet sokkot váltson ki a nézőben. Így a montázs maga is meghatározott érzelmet és gondolatot fejez ki, ahol a figyelemfelkeltés eszközei szándékosan harsányak, meghökkentők, és a nézők asszociációs készségét mozgósítják.
Az expresszív montázs leghíresebb fajtája Ejzenstejn attrakciós montázsa. A klasszikus némafilm korszakának filmjei olykor 2000 beállításnál is többet számolnak.

Eizenstein leghíresebb filmjének, az 1925-ben forgatott „Patyomkin páncélos”-nak a legmegrázóbb jelenetei erre a montázsfajtára épültek. A film hőse a tömeg, amelyből a rendező csak egyes típusokat emelt ki. Kompozíciós szerkezete az antik tragédiák felépítését követi, aminek a filmben egy-egy felvonás felel meg. Expozíció– „Szerencsétlenek bemutatása a hajón”; Tetőpont – „Egy halott felhívása”; Katasztrófa – „Az odesszai lépcsősor” Megoldás? Nincs és teljesen logikus, hogy nem is lehet. Miért? Mert a fim formanyelve itt igazán áthág minden addigi szabályt és felrúgja a múltat egy újabb „metafórikus axiómát” létrehozva.
Minden felvonás közepén van egy határvonal, ahol a hangulat az ellentétébe csap át. A rendező az attraktív montázst a film legmegrázóbb jelenetében, a híres odesszai lépcsősoron játszódó képsorok vágásakor alkalmazta leghatásosabban. Az ellentétek ütköztetését a lefelé és felfelé tartó mozgás szembeállítása adja: a lépcsőn lefelé vonuló katonákkal szemben halott gyermekét a karjában tartó anya halad egyedül. A premierplánok és totálplánok váltogatásával a feszültség tovább fokozódik.

Mivel a montázs a film formanyelvének alapja, minden rendező arra törekszik, hogy egyéni látásmódja kifejezésére használja. Elbeszélésre, a líraiság ábrázolására, a gondolatok-konfliktusok közvetítésére vagy a tér-idő egy pillanatba való sűrítésére. A párhuzamos és ellentétes montázs általában együtt szerepel a bonyolult szerkezetben, hiszen így képes a mozgás visszaadására.
A francia új hullám megjelenésével (Godard) a montázs átmenetileg veszített jelentőségéből, mert létrejött az úgynevezett belső vágás. Ennek hívei szerint a montázs hazugság, becsapja a nézőt. A valóságot kell fényképezni a maga nyers mivoltában. Ennek a technikának és rendezői elvnek a híve például André Bazin, ( bár ennek ellentmond Bazin azon kijelentése, mely szerint a „valóság hű reprodukálása nem művészet”) Jancsó Miklós a „Szegénylegények” című filmjében lényegében vágás nélkül, csak a kamera és a szereplők együttes mozgatásával dolgozott .Az ellentétes montázs bemutatására filmművészeti alkotások szükségesek .Eizenstein: Patyomkin páncélos; Chaplin: Aranyláz; Kalatozov: Szállnak a darvak

1. Coles (2008-09-14 06:01.50)

Romance sentimentale [1930]
Szentimentális románc
(Grigorij Alekszandrov - Szergej Mihajlovics Eisenstein)

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lifeisamovie, 2023-11-09 21:36	15 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Szergej Eizenstein adatlap

Született: 1898. január 23.

Elhunyt: 1948. február 11.

Utolsó filmjei:
- Rettegett Iván 2. (1946)
- Rettegett Iván 1. (1943)
- Jégmezők lovagja (1938)
- Bezsini rét (1937)
- Vihar Mexikó felett (1933)

További információk

Filmes fórumok

- Rettegett Iván 2. - Vélemények

- Vihar Mexikó felett - Vélemények

- Jégmezők lovagja - Vélemények

- Patyomkin páncélos - Vélemények

- Rettegett Iván 1. - Vélemények

- Jégmezők lovagja - Keresem

- Rettegett Iván 2. - Keresem

- Rettegett Iván 1. - Keresem

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk