Az, aki tudja, hogy a környezetében egy nácit kell keresnie, minden furcsaságra felfigyel, gyanakvóvá válik, adott esetben felnagyíthat jelentéktelennek tűnő dolgokat. Ez lehet egy sántítás, egy furcsa mimika. És amikor a nyomozó tudja, hogy egy náci legjellemmzőbb tulajdonsága a zsidókhoz való negatív hozzáállás (amelynek két véglete a gázkamrába küldés és az őket degradáló kifejezések használata), akkor felfigyelhet egy mondatra pusztán azért is, mert abban benne van a "zsidó" szó. Még akkor is felfigyelhet erre, ha kicsit erőltetetten, átlátszó módon dicséri valaki a zsidókat. A nyomozót láthatóan nem hatja meg az, amikor Kindler elítélően beszél a németekről. Nem, mert tudja, hogy akit keres, az nem lesz olyan hülye, hogy elkezdje dicsérni a németeket, hogy gyanússá tegye magát.
Kindler Marxszal kapcsolatos megjegyzése akkor is gyanús lett volna, ha úgy fogalmaz, hogy Marx amellett, hogy német volt, mellesleg zsidó is. De Kindler a mondatával nem állampolgárként jelöli meg Marxot, hanem faji alapon "fokozza le", amikor azt mondja, hogy Marx nem német volt, HANEM zsidó. Ehhez még oda lehet gondolni azt is, hogy Kindler ráadásul történelmet tanít stb. stb.
Welles gyakorlatilag ezzel a mondattal rúgja be a film motorját. Kicsit olyan addig a film, mint egy hitchcocki alkotás, amikor várod, hogy mikor bukkan fel. Vagy egy Columbo-epizód, amikor tudod, hogy a gyilkos nagyon okos, te pedig figyelsz, hogy rágyere arra, hogy hol fog hibázni. Welles hagy egy kis időt (persze nem sokat) a nézőnek, hogy rájön-e az elszólásra, végül a gyengébbek kedvéért a nyomozóval "oldatja meg" a feladványt.
A film szerintem sem egy túl nagy szám, mégis van benne valami magával ragadó. Nem csinál Kindlerből egy teljesen negatív figurát, nem velejéig romlottnak állítja be, egyszerűen egy olyan valakinek, aki megpróbál menekülni. A nyomozó pedig egyszerűen el akarja kapni, de nem gyűlöli. Kicsit később majd a Szemtől szemben c. film Pacino - De Niro párosa lesz ilyen.

14. Nyomozo1 (2022-09-11 23:15.40)

Most néztem meg !! Nagyon jó volt ez a fekete - fehér régi film !!Egy háborús bűnös felkutatása Amerikában !! Aki tudja nézze meg !!

13. Huistlik (2017-12-28 11:01.38)

Columbo az egyik epizódban visszautal Edward G. Robibinson-ra. Lehet hogy Columbo nem lett volna az ami, ha nincs ez a film? Ballon kabát, Nyomozó, szivarcsonk (törött pipa), még az arc vonások is. Szerintem ez nem véletlen.

12. Arturo professzor (2016-07-15 15:22.51)

Magyar tv-premier:1965.10.03.
A 90-es években újra szinkronizálta a Pannónia,de a DVD-re sajnos a Laborfilmes 3-maskát tették rá,a főszereplő hangja ott Papp János volt,a kettesben Rajhona Ádám.
Persze sok helyütt a harmadik jobb is volt,de Rajhona helyett Pappot hallgatni,nagyon kellemetlen élmény volt.

11. Vbacs (2012-10-24 14:43.33)

- (válasz VAL P 10. hozzászólására)

Na jó, akkor megbeszéltük :DDD

Biztos mindketten ugyanarról beszéltünk, csak még a magaméba is belezavarodtam:))

10. VAL P (2012-10-24 14:39.08)

- (válasz Vbacs 9. hozzászólására)

Kedves Vbacs!
Én is azt mondom, hogy a tanár gondolatmenete szerint Marx németségének tagadása logikusabb, mint annak elfogadása. De a már eleve meglévő gyanút Robinsonban - ami a vacsora közben szépen füstté vált - ez a kijelentés (annak hangsúlya) nem ráébresztette az igazságra, de mindenképp elgondolkodtatta, újra szította gyanúja parazsát.
(Szerintem ezért is az álomból való felriadás: érvek egymás mellé sorakoztatásával nehéz lenne megokolni, ahogy Te is bele tudsz kötni =) (joggal), az intuíció számára azonban épp elég kapaszkodót ad a kiemelt mondat.)

9. Vbacs (2012-10-24 14:12.14)

- (válasz VAL P 8. hozzászólására)

Szia, VAL P! :)))

Ezeket már terveztem megnézni, de még nem jutottam el odáig.
Ebben a filmben Welles történelemtanár, nem?
Akkor akár ki is emelheti Marx zsidó származását, hát hol baj ez. A mi tanárunk is így mondta el, mert ebből egyébként nagyon jól lehet következtethetni az ideológiájának és a "Marx-ellenes" ideológiának miértjére, csak mivel amcsi üldözte őket, erre biztos nem gondolt....

Tehát egy történelem tanár szájából nem bűn, ha valaki így magyarázza, jobban át is lehet látni, mint ha csak annyit mondott volna, hogy német. Ez esetben fel is merül a kérdés, hogy akkor miért is menekül ki egy német és miért kaptak volna rá az oroszok a tanaira.
Én is így fogalmaztam volna Welles helyébe.

Jó, igen, nem hangzik túl szépen és liberálisan, főleg ha hangsúllyal nyomatékosítja is, maximum ebből sejthetett volna valamit a detektív, de a mondandóból nem hiszem.

8. VAL P (2012-10-24 12:35.43)

- (válasz Vbacs 7. hozzászólására)

Szia, Vbacs!

Csak egy rövid válasz: Marx csak sejtés Robinsonnál, nem döntő érv arra, hogy megtalálta Kindlert. Ugye, eleve Wellesre gyanakodott, s az a mesteri altatás (Karthago-hasonlat), amivel elterelte magáról a gyanút, nem passzolt teljesen detektívünk fejében össze a 'Tőke' szerzőjének eredetéről elhangzottakkal. Dacára annak, ahogy írod is, tudható, hogy tényleg az volt, inkább csak arra akar reflektálni, hogy ilyen elutasító, megkülönböztető jelleggel a nácikon kívül más nem szeparálta külön őket. (Ráadásul valóban az eszmefuttatás logikájába is beleillik, miért nem illik bele Marx, viszont kellett a drámaisághoz egy banánhéj, amin Kindler elcsúszik - hát ezt találták. Összességében szerintem ügyes építmény.)
Ezek után bátran ajánlom 'A harmadik ember'-t; 'A gonosz érintésé'-t és az 'Othelló'-t is (még ha az elsőt nem is ő rendezte), ezek egyikében sem igazán fatál a femme... Nem úgy, mint a talán leglegebb munkájában az akkori neje!

7. Vbacs (2012-10-23 19:09.50)

Nem vagyok oda a film noir-okért, sőt, nekem a nagyja olyan kiszámítható.
Szerencsére Welles mester nem követi a jól begyakorolt sémákat. Itt mindenki tudott mindent, itt nincs femme fatale, ami itt van, az az ész és a szív játéka nem kevés feszültséggel és izgalommal fűszerezve.
Adott egy bujkáló náci, aki nagyon súlyos bűnöket követett el "előző életében" és most újra szeretné kezdeni Amerikában. Ezt a feladatát fogja megnehezíteni a később felbukkanó volt beosztottja és az őt követő nyomozó. De a tragédiát mégis a feleség szemével látjuk, itt lép be a szív és az ész játéka, a szív a szeretett férfi ártatlanságát bizonygatja, az ész a náci bűnösségét, nem mondom el, hogy a végén melyik nyer.
Maga az alapkoncepció zseniális. Nagyon drukkoltam annak, hogy ez a jó kis tempó és színészi játék megmaradjon a filmben, de a végén még jobbat kaptam, mint vártam. Nagyon tetszettek a párbeszédek és mindent nagyon jól meg is csináltak az utolsó 10 percben. Igazi korona volt a mű tetején.

Ami még dicséretes, bár itt voltak "most...miért?" szövegek, az a forgatókönyv. itt konkrétan arra a Marx-osra gondoltam (mármint a most....miért?-nél)....mert az egyszerűen hülyeség, bár lehet, hogy akkor még nem: Miért csak egy náci mondhatja azt, hogy Marx zsidó volt és nem német. Hiszen én is ezt mondom, sőt, ez így is helyes, hiába tűnik rasszista kijelentésnek, de ettől még nem vagyok náci.
Szóval csak ezen akadtam fent.

De még a mellékszereplők sem voltak rosszak, sőt, az a nyomozó kifejezetten remek munkát végzett. Orson Welles érdekes és néhol gonosz arca ellenére tényleg kicsalja belőlünk a drukkot és szimpátiát, én is inkább felé hajlottam. Biztos a zsenialitása része. Örülök, hogy ezt láttam tőle először, így legalább egy nagy pozitívumként marad meg bennem ez a férfi.

6. VAL P (2012-06-04 09:10.52)

Ami számomra különlegessé teszi ezt a filmet, az az, hogy Welles kikényszeríti a nézőből a szimpátiát maga iránt, hogy gyakorlatilag mi is a nej szemével lássuk, s a durva árulás után nyilván el is forduljunk tőle. Franz Kindler ugyanakkor - a mások leleplezésétől való félelmei ellenére - önmagában hordozza tragédiáját, legyen szó hobbiról vagy világnézetről, Marxról vagy pallost szorongató kőangyalról.
Ha a történet nincs is megpakolva csavarokkal, azért számos parádés jelenet színesíti (pl. a nyomozó első látogatása a családnál - az asztal melletti beszélgetés), de a vegyesbolt vezetője is tüneményes figura. Nagyszerű a tempó is, nincs szusszanásnyi üresjárat. Rendezőnktől, persze, ez alap.
A DVD-kiadás szinkronja elmegy (annak, aki nem ismeri a régebbi változatot), bár így lemaradunk pár K.O.-értékű beszólásról! (Gondolok elsősorban a már említett vacsorajelenetre és a záró dialógus goethei röptére!)

5. Chris92 (2012-05-27 17:30.28)

Sötét hangulatú, műfajához képest szokatlan helyen (egy csendes kisvárosban) játszódó film noir. Becsületes rendezés, jól kivitelezett de sematikus történet, erős színészi játék (főleg Welles és Robinson teszik oda magukat) és emlékezetes finálé. Dióhéjban ennyi a film, kellemes alkotás.

4. Orgona (2011-10-07 18:16.25)

- (válasz Orgona 2. hozzászólására)

Forradalmi Ezrednél. Bocs.

3. Emmerich (2011-10-07 18:14.54)

örülök,hogy megjelent dvd-n,az idő nem kezdte ki orson welles nagyszerű filmjét.emmerich

2. Orgona (2011-10-07 12:35.25)

Anno 1977-ben vagy 1978-ban láttam, Kalocsán voltam katona a Forradali Ezrednél , előfelvételis közgazdász hallgatóként.
34 év távlatából nem érzem rajta a sablonosságot vagy a sematizmust.
Ajánlom minden generációnak. Szerencsére van DVD kiadása, és ez jelzi a mű értékét.

1. Inconnue (2008-11-02 10:23.32)

Nem hiszem el, hogy Orson Welles-mű vélemény nélkül tengődhet :-( Ez a film nem egy csoda, nem is zseniális, és még csak nem is kiváló. Viszont sablonossága és sematizmusa árnyékában nagyon is ott burjánzik a welles-i toposz: az ember sárkányfog-vetemény. (Lásd még pl. Biblia vagy Vörösmarty.)

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Entersp, 2024-09-12 19:00	16 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Az óra körbejár adatlap

Eredeti cím: The Stranger

Évszám: 1946

Rendezte: Orson Welles

Szereplők: Orson Welles, Loretta Young, Edward G. Robinson, Richard Long, Martha Wentworth...

További információk

Szereplők fórumai

- Edward G. Robinson - Vélemények

- Loretta Young - Vélemények

- Orson Welles - Vélemények

- Orson Welles - Kérdések

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk