Fórum - Elveszett jelentés - Vélemények

1 2 3 4 5

139. Find (2024-03-29 15:29.23)

Ahogy itt többen is írták már, ha elkapjuk a fonalat, akkor nagyon kellemes, ha nem, akkor viszont unalmas és szenvedés. Én előbbiek közé tartozok, tegnap ismételtem és kellemes érzések is jöttek vele. Volt már szerencsém idegen nagyvárosba csöppenni és felhőkarcolóból csodálni az épített környezetünket. Tökéletesen hozza a film azt az érzést. Ellentétben a szereplőkkel azonban én még nem vesztettem el a közös nyelvet a környezetemmel. A társadalmi változások a jóléttel azonban efelé terelődik az emberiség. Bár ez egy elég súlyos probléma, a filmnek sikerül könnyeden szemléltetni, majd egy különös kapcsolat kibontakozásának lehetünk szemtanúi, amelynek a kifutását sikerült elvezetni a távoli derengésbe, ahol a néző szemétől függ, hogy mit lát bele. Tetszett a főszerepek szokatlansága, hogy egyik sem egy szélsőség, nincsenek nagy bűneik, átlagosak, nem áldozatok és nem is kell átesniük hősi küzdelmeken. Ha kisarkítanám, akkor az elidegenedés az ellenség, ami ellen egymásban szövetségesre találnak. De úgy is mondhatnám, hogy van ez a nagyon különleges élmény, hogy egy emberrel elsőre megtaláljuk a közös hangot, amikor megmagyarázhatatlan szimpátia alakul ki köztünk. Furcsa érzés, mint a szerelem, talán félig az is, vagy egészen. Azonban nem minden vonzalom szerelem is egyben. De az biztos, hogy az a kapcsolat, ami Bill Murray és Scarlett Johansson összehozott a vásznon, olyan, ami boldogságot okoz, reményt kelt és emberi mivoltunknak egy csodálatos megnyilvánulása. Sofia Coppola ezt nagyon szépen ábrázolta, háttérként felhasználva Tokiót és a japán kultúra széles skáláját.

138. Lector (2024-03-07 10:26.58)   - (válasz Entersp 137. hozzászólására)

Nincs bajom azokkal akik eltéröen gondolkodnak, véleményeznek,Akkor van némi ellenérzés bennem , amikor mind ez úgy kap teret, hogy a béka segge alatti szintet tolja az arcba valaki.:))) Ez felbakka a térfogatot nálam:)180/90/87....:))) Vicc , persze, hogy nem. Nálam is qva sok a meggondolatlan lépés. És term tévedek , sokat is. Azt akarom ezzel mondani, hogy egyetértek, mert tényleg sokan nem érzik mennyit nyom a ...mázsán.

137. Entersp (2024-03-06 20:14.19) - (válasz Lector 136. hozzászólására)

Tudom, hogy lerágott csont, de tényleg nem vagyunk egyformák. Ez nem baj, csak végre eljuthatnánk oda, hogy mindenki összhangba kerül a kondícióival. Minden máshogy nézne ki.

136. Lector (2024-03-06 19:50.03)   - (válasz Entersp 135. hozzászólására)

A szegénység bocsánatos bün:) A szellemire gondoltam:) Bár idönként "nincs bocsánat"!

135. Entersp (2024-03-06 19:28.55) - (válasz somliv 133. hozzászólására)

Az elveszett jelentés c. film minden, csak nem siralmas. Ellentétben a filmkat fórumos működéseddel.😎

134. Baryll (2024-03-06 06:32.03)

"Életünk filmje" is ilyen és ehhez hasonló "fejezetekből" rakódik össze, mint amit ez a film is sikeresen megragadott. Kinek több, kinek kevesebb ilyen "fejezetből", egyéne, annak élethelyzete, anyagi helyzete válogatja, hogy mennyi fejezetből tevődik össze a legvégére ez a bizonyos egyéni történetünk. Coppola számomra is sikeresen tudta megragadni ennek életérzését. A 2000-es évek Tokiója és benne a japán emberek, kultúrájuk, életvitelük bemutatása is egyben, szinte már-már útifilmszerűen ez a lassan kibontakozó szerelmi történet, két különböző generációhoz tartozó - nyugati életstílusú - férfi és nő között.

133. somliv (2022-04-10 09:42.27) - (válasz Entersp 128. hozzászólására)

Mert egyszerűen siralmas. Nem voltam képes ráhangolódni, letargiába sem vágtam ezért magamat. Bevallom, a távol keleti kultúrát nem seggeltem be előtte, a filmes dolgok kapcsán lehetnek jócskán hiányaim ebből a szempontból, bár Jackie Chan filmeken tréningeztem magamat fiatalabb éveimben, már ha ez számít is valamit. Mellékesen, Chan, ez az energiabomba nemcsak harcművész, filmsztár, kaszkadőr, hanem énekes is, még albumokat is adott ki. Én szoktam 80-as, 90-es évekbeli funky, pop zenéket hallgatni a japán kultúrából, olyanokat, amikről nemhogy neked, de lehet még a magyar társadalom jelentős egyvelegének sincs gőze róla, például: Tatsuro Yamashita, Toshiki Kadomatsu, Masaki Matsubara.. És baromi jó hangzásvilágúak, e mellett different! Ám ezt a Sofia Coppola mozit csajoknak szánták, inkább nekik lett elkészítve. Olyanoknak, akik hisznek a tündérmesékben, legyen, semminek nem leszek az elrontója, de az a bizonyos hangulat engem messzire elkerült. Hogy mire kapott Golden Globe díjat Bill Murray, az máig talány, annyi volt a feladata, hogy bágyadtan, szomorúan, letargikusan nézzen másfél órán keresztül. Még ha a finomabb lelkületű emberek rokonszenvezhetnek is vele- és egy utazás, egy más kultúra, kikacsintani egy új kapcsolat felé miket is jelenthet ott és akkor az ember számára. Miket hozhatnak elő a felszínre újra belőled- Igen, elgondolkodtató. Scarlettről annyit mondanék, hogy elég szürke kislánynak mutatta magát itt, semmi vonzóbb hatást nem ért el bennem. Az meg a másik, hogy Giovanni Ribisi képes lett volna valamire, de az a bökkenő, hogy nincs jelenléte ebben a filmben. Még akiken lehetett néha elmosolyodni, azok a japán figurák voltak, akik törték az idegen nyelvet, és kiskirályként vezényeltek a főszereplőnknek, aki reklámforgatáson vett részt. Sofia művészire szerette volna csinálni eme művét, pár látkép a városról, Tokióról, messziről- szeren volt, de ennél komolyabb pillanat nekem aligha akadt.

132. Norbitzki (2021-11-25 22:53.55)

Rám talált a tv-ben, és micsoda szerencse, mert magamtól biztosan nem láttam volna hozzá a megnézéséhez. Rendkívül melankolikus mozi, sok-sok elnyújtott jelenettel, kevés párbeszéddel, de annál több mondanivalóval és értelemmel. A két főszereplő fantasztikusan jó, Sofia Coppola munkája szolgáljon példaként arra vonatkozólag, hogy nem kell hidakat robbantani, vagy épp zsepit telesíratni a nézővel, esetleg alpári poénokkal operálni ahhoz, hogy egy remek filmet kapjunk. Ha sikerül felvenni a ritmusát, hangulatát, akkor nagy hatást tehet az emberre, nálam bejött!

131. Imre 007 (2020-04-22 19:56.57)

Őszintén ez a film nem gyakorolt nagy hatást rám! Adott egy izgalmas alaptörténet a magányról, boldogtalan házasságról, kultúrsokkról, életközép válságról, de a kivitelezés semmitmondó. Viszont a színészi játék jó!

130. Samick (2019-03-30 16:24.57)

Rendkívül szépen ábrázolt vonzódás férfi és nő között. Két ember, mindkettő házas, Tokióban találja magát egy szokatlan kultúrában, és magányosnak érzi magát a rengeteg ember között.A szállodában össze össze futnak majd közös programok útján különös kapcsolat születik közöttük. Gyönyörűen fényképezett, lassan folyó történet.

129. Roy Munson (2017-12-02 22:55.40) - (válasz Entersp 128. hozzászólására)

Van néhány hasonló filmje Bill Murray-nek amiben tetszett, amit és ahogyan játszott, pl:hervadó virágok, St.Vincent. De ennél nem érdekelt, vagyis beleuntam a filmben. 3*-ot is megérne, de nálam az újranézős kategória volna. Nekem ez nem jött be.

128. Entersp (2017-12-02 21:37.12) - (válasz Roy Munson 127. hozzászólására)

Ez egy tipikus négycsillagos film. Megértem, ha valakinek öt, talán azt is, ha három. De kettő...? Tényleg semmi nem történt?

127. Roy Munson (2017-12-02 10:18.59)

Bírom Bill Murray-t, de ez a film nem tudott lekötni. Unalmas, lassú és semmi érdekes nincs benne. A japánok közreműködése meg még rontott is a filmen. Ennyi...meg egy bambi.

126. Ostobatuk (2017-11-30 19:27.57)

Jó filmet láttál, más kérdés, mennyire vagy képes ráérezni az ízére. Annyira finom, stílusos hangon mesél a mozi emberi érzésekről, vágyakról, ízekről, a pillanatnyi ismeretség izgalmáról, mellette sok más dologról, no és Bill Murray ábrázatát bármikor szívesen fogadom, ez a figura mindent érdekessé tud varázsolni.

125. Csk1 (2017-11-30 17:03.42)

IMDb 7.8. Azt hittem, látni fogok egy jó filmet. Japán hajbókolás, ricsaj, 104 perc dögunalom. Scarlett Johansson az egyetlen kellemes látnivaló.

124. Alíz666 (2017-08-29 21:47.16)

Az "utolsó" közös jelenet nagyon üt.:)

123. Sala1992 (2016-05-22 18:46.54)

Imádtam

122. Leah949 (2015-01-21 02:09.40) - (válasz Entersp 120. hozzászólására)

Unalmas.

121. Leah949 (2015-01-21 02:08.53) - (válasz Entersp 120. hozzászólására)

Unalmas

120. Entersp (2014-11-12 02:40.20) - (válasz Leah949 119. hozzászólására)

???

119. Leah949 (2014-11-12 01:08.11)

Konkrétan bealudtam rajta. Pedig szeretem Japánt de ez..

118. Debraa (2013-03-17 20:45.11)

Elmegy egynek, de semmi különleges; kategóriáján belül is extra átlagos film. Bill Murrey karakterével egy hétköznapi, kellemes filmélményt nyújthat, van pár jó poén benne, ennyi. 3* Vígjáték és romantikus film kedvelőknek biztos jobban fog tetszeni, mint nekem. :)

117. Miss bambi (2013-02-25 21:05.01)

Lassan mégis kezdem megszeretni..

116. Kmacko (2012-12-20 21:32.39)

Sajnos nekem nem jött át rendesen a film tartalma. Nagyon kedvelem a négy főszereplőt, de ebben a filmben számomra felesleges volt a szereplésük. Egyébként sokkal inkább hasonlított egy úti filmre (a modern Japán bemutatásával) némi kerettörténetbe ágyazva. Előfordultak számomra kedves képsorok, jelenetek, de aztán ezeket általában hirtelen felváltotta valami oda nem illő robaj vagy pörgés. Talán túl sokat vártam a filmtől. Talán túl sokat vártam a filmtől.

115. Fütyülős (2012-09-07 23:04.07)

szenzációs.

114. Scal (2012-07-30 17:59.58)

Vesztettetek már el jelentést? És valami sokkal fontosabbat? Amiről nem is tudtátok, hogy a tiétek. Egészen addig míg már nem volt meg, mert tovatűnt, egy érzést, egy szerelmet, a boldogságot, vagy annak illúzióját? Kerestétek? Vagy csak éltetek a pillanattal ami öletekbe hullott? Mertetek lépni, vagy inkább nem? Elfogadtátok, hogy sorsotok előre megírt, és történjen aminek történnie kell? Akárhogy is legyen, az Elveszett jelentés mindenkihez szól, még úgy is, hogy ha nem mondd semmit, akkor sem benned van a hiba. Egyszerűen túlontúl szerencsés vagy. [link]

113. Independence (2012-04-05 20:30.06)

Merész és formabontó ötlet, egy a vékony anyagon áttünedező csinos, gömbölyű női popsi hosszasan mutatott látványával elindítani egy filmet.Már itt érezhető, nem hétköznapi a mozi, amibe belecsöppenünk.Hihetetlenül lassú tempójú, ám a remek váltásokkal, mikor a két főszereplő, kiszabadulva a szálloda ridegen elegáns, csendes légköréből, szinte belezuhan a japán főváros utcáinak, színekben, fényekben tobzódó világába, mégis valamiképp sodró, melankólikus, mélabús, ám mégis telve van humorral, a magányról is szól, de mégis két ember egymásra találása a főmutívum, a játéktermek őrült hangözöne, és villódzása mellett, mégis a csend hatja át, rengeteg finom rétege van, ahol a modern Japán kulturájának bemutatása mellett, egyértelműen két ember rövid ideig tartó kapcsolatának kiépülésén, és sokszínűségén van a fő hangsúly.Megjelenik a mai japán fiatalság, egyfajta útkeresése, számunkra talán furcsán életélvező, kicsit talán a hagyományos elzártság után, túlzóan is kapkodó, hangos, rikító viselkedési formák ötvözödése a tradiciókkkal, és a nyugati fogyasztói világ harsánysága, értéktelensége mellett ott a buddhista sztupák csendje, békéje.Persze kinek, mi az érték.Ha egy társadalmat sokáig elzárunk, hosszasabb idő, mire megleli a középutat, és mindig a fiatalok fogják képviselni a lázadást.De ez talán csak egy keret, nagyon érdekes, tanulságokkal teli szórakoztató kerete egy nő és egy férfi nem hétköznapi értelemben vett egymásra találásának.A magány nem mindig káros, néha meglepően kitisztul általa a gondolkodás, megnyugtat, számvetésre késztet, ami korábban nem tűnt annyira fontosnak, újra felértékelődik, helyére kerül, és ami meg fontosnak tűnt, az meg megmutatkozik pőre silányságában, de semmiképp nem az az állapot, amire az ember rendeltetett, az ember társas lény, és keresi is azok társaságát, akivel képes együtt rezegni lélekben.Itt is ez a folyamat zajlik, két ember lelkileg egymásra hangolódik, a nagy korkülönbség, és az eltérő élethelyzet ellenére, kialakul köztük valami varázsos viszony, ami több ,mint barátság, de talán kevesebb, mint a valódi szerelem.Fene se tudja, talán még ők sem biztosak benne egészen, mit is éreznek, de végig tudják, bármi legyen is ez, csak néhány napig tarthat.Ez nem egy olyan kapcsolat, aminek jövője lehet.Egy ilyen helyzet kezeléséhez, három, ma az emberek közötti kommunikáció terén általában hiánycikknek számító tulajdonság szükségeltetik, intelligencia, finomság, és elegancia.Sofia Coppola végtelen eleganciával álmodja meg ezt a filmet.A szereplői is ilyen elegánsan, és okosan mérik fel a helyzetüket.Nincs erőltetett erotika, a legmerészebb jelenet, mikor egymás mellett fekve, Bob megsimítja Charlotte lábát, ezekért a mesés "állóképekért" érdemes mozgóképet nézni!Mindegyikük visszacsöppen a saját életébe, az egyikük, a már kicsit kitaposott, de megszokott, igaz már sok újdonságot nem tartalmazó életébe, a másik pedig a még szinte alig megkezdettbe.Charlotte meg is mondja, nekünk ide, Japánba, nem szabad visszatérni, ez a néhány nap, egy és megismételhetetlen.Tényleg az?Valóban így gondolja? Ha Los Angelesben újra összefutnának, lehet, ki is térnének egymás útjából, mert így okos, és így elegáns.Ami volt, elmúlt..., vagy az a suttogás mást takar? Nagyon okosan van befejezve a film, a néző gondol, amit csak akar! Sokaktól hallottam, hogy halálra unta magát ezen a filmen, pedig volna belőle mit tanulni.Elfogadást, finomságot, és azt az eleganciát, hogy miképp kell bizonyos helyzetekben önmagunkat elhelyezni, kezelni, legyen az egy reklámfilm forgatás, egy talk-show beli szereplés, a vendéglátók terhesen kedves rajongása, vagy egy megkapóan bájos fiatal lánnyal együtt tötlött órák emléke, és ezen emlékek megőrzése úgy, hogy bántás nélkül válnak el egymástól.Ha végül is egyáltalán...,nem csak átmeneti az elválás.Nyilván egy ennyire idegen közegben könnyű akár nevetségessé is válni, de a nevetségessé válást is lehet méltósággal viselni.Persze ez a finomság és kedvesség részben velünk született tulajdonság, a szocializácó során felcsípünk ezt-azt, de tanulni elég nehéz.Bob Harris személyisége annyira kedves..., hogy nem lehet nem szeretni. Azt is megtanulhatjuk a moziból, hogy mindegy hol járunk, New York, Tokyo, London vagy Budapest, az ember mindenütt csak ember, ugyanazon belső problémákkal, vívódásokkal, végtelenül bonyolult kapcsolatokkal, felelősséggel tartozva önmagáért, és a számára fontos személyekért.Az "ahol" csak díszlet, itt épp a japán főváros. Nagyon bájos film ez, miközben az elidegenedésről mesél, a kósza ténfergésről a létben, ezt így, egy moziban ötvözni, hát nem hétköznapi feladvány.Szinte percre pontosan másfél órás időtartamát, úgy tölti meg tartalommal, hogy egyrészt alig történik benne valami, másrészt, hogy mikor véget ér, szinte csak pislogunk, mint hal a szatyorban, máris vége?, máris elrepült egy focimeccsnyi idő?, pedig úgy néznénk még... Scarlett Johansson végtelenül szerethető a filmben, én, amióta ebben láttam, ezzel a szereppel azonosítom be, Bill Murray pedig káprázatos, mindig lehetett tudni, hogy messze több, mint egy fanyar humorú vígjáték színész, de itt bizonyíthatta is.Én a Groundhog Day-ben "szerettem bele" igazán, és ez azóta is tart.

112. NorbiSK (2012-03-12 16:35.33)

Most láttam elősször! Bill Murrey az egyik kedvenc szinészem,főleg a vigjátékait birom,nagyon jól áll neki a cinikus szerep! Ez a film tényleg nem hagyományos vigjáték,de sokat lehet nevetni rajta! Jó kis történet!

111. Kristian23 (2012-01-08 19:39.37)

Nekem is nagyon tetszett a film. A hnagulata tényleg nagyon egyedi. Szeretem az ilyen filmeket, amik elgondolkodtatnak. Azért én szerettem volna, ha pozitív a vége,de valahogy várható volt. A két színészt amúgy is kedvelem. Kellemes meglepetés volt a film. Bill Murray-től inkább csak komolytalan szerepeket láttam eddig (amik szintén jók szerintem), meglepett ez az alakítás.

110. Sir anthony hopkins (2012-01-08 17:00.26)

Kicsit lassú tempójú, de remek film az Elveszett jelentés. Bill Murray unott arca remekeül passzol karakteréhez, és élete egyik legkiválóbb alakítását nyújtja.Scarlett Johansson is jó eme korai szerepében, de színészi játékban egyértelműen Murray viszi el a pálmát.Ahogy unottan kortyolgatja a whiskeyt, remek. Mind a két főhősnek válságban van a kapcsolata, és noha ezt a film során próbálják külön-külön és együtt helyrehozni,de inkább egymáshoz kerülnek közelebb.Azonban a hatalmas korkülönbség és a családi háttér gátat vet kapcsolatuknak,a film végi búcsún is érezzük,hogy valószínűleg soha többé nem látják egymást. De soha nem fogják elfelejteni azt a néhány napot, amit együtt töltöttek.A Keresztapa szülőatyjának lánya érzelemdús filmet tett le az asztalra.

1 2 3 4 5

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Find, 2024-03-29 15:29	139 hsz
A legjobb jelenet	Baryll, 2024-03-05 22:07	7 hsz
Bakik, hibák a filmben	Jimmy_smog, 2011-08-20 16:28	4 hsz
Kérdések	Mangilla, 2010-07-05 08:05	7 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Elveszett jelentés adatlap

Eredeti cím: Lost in Translation

Évszám: 2003

Rendezte: Sofia Coppola

Szereplők: Bill Murray, Scarlett Johansson, Giovanni Ribisi, Anna Faris, Akiko Takeshita...

További információk

Szereplők fórumai

- Giovanni Ribisi - Vélemények

- Scarlett Johansson - Vélemények

- Francis Ford Coppola - Vélemények

- Sofia Coppola - Vélemények

- Anna Faris - Vélemények

- Bill Murray - Vélemények

- Scarlett Johansson - Kérdések

- Scarlett Johansson - Férjhez ment!!! :)

- Scarlett Johansson - Rajongói oldalak

- Kevin Shields - Vélemények