„Rosalie ismét gügyögött a teremtménynek, félretette az üres fémizét, és felemelte a teremtményt, hogy az arcához nyomhassa az övét.
Tökéletes. Ez az új pozíció tökéletes volt a támadásomra. Előre hajoltam és éreztem, ahogy a forróság elkezd átváltoztatni, miközben egyre nőtt bennem a vonzás a gyilkos felé – erősebb volt, mint amit valaha is éreztem, olyan erős, ami az Alfa parancsára emlékeztetett, mintha felmorzsolna, ha nem teljesíteném.
Ez alkalommal teljesíteni akartam.
A gyilkos rám nézett Rosalie válla fölött, a pillantása sokkal tisztább volt, mint bármely újszülött teremtmény pillantása.
Meleg barna szemek, tejcsokoládé színű – pontosan olyan, mint valaha Belláé.
A remegésem abbamaradt; forróság öntött el, erősebb, mint valaha, de valahogy újfajta hőség – nem lángolás.
Izzás volt.
Minden kinyílt bennem, ahogy félig-vámpír, félig-ember gyermek apró porcelán arcára néztem. Minden szál, ami eddig az életemhez kötött, most azonnal szétszakadt, mintha elvágták volna egy köteg léggömb madzagját. Mintha minden, ami azzá tett, ami voltam – a szerelmem az emeleten fekvő halott lány iránt, a szeretetem apám iránt, a hűségem az új falkám iránt, a szeretetem a többi bátyám iránt, a gyűlöleten az ellenségeim iránt, az otthonom, a nevem, én magam – elvált volna tőlem- nyissz, nyissz , nyissz – és felszállt volna semmibe.
De nem hagyott sodródni. Egy új szál kötött oda, ahol voltam.
Nem egy, hanem egymillió. Nem szálak, hanem acél kötelek. Egymillió acél kötél, ami egy dologhoz kötött – az univerzum közepéhez.
Most már értettem – hogy az univerzum egy pont körül forog. Soha nem láttam az univerzum szimmetriáját ezelőtt, de most világossá vált.
A föld gravitációja nem kötött többé oda, ahol álltam.
A kislány, a szőke vámpír karjaiban volt az, aki itt tartott.
Renesmee.”

15404. Ritazu (2009-03-01 19:11.41)

- (válasz Doorin 15402. hozzászólására)

7 fejezet bella, akárhány jacob, aztán megin bella

15403. Ritazu (2009-03-01 19:11.20)

- (válasz Cherry13 15401. hozzászólására)

adok még, őrúlj egy kicsit!

15402. Doorin (2009-03-01 19:11.17)

de én ezt akkor nem értem.. mikor vált át megint Bella szemszögére? :D

15401. Cherry13 (2009-03-01 19:09.37)

annyira jó ilyen kis részleteket olvasni..
de meg is őrjít, mert nincs meg az egész magyarul...hűű...

15400. Ritazu (2009-03-01 19:05.12)

- (válasz Kata :) 15397. hozzászólására)

szülőst én is találtam

15399. Kata :) (2009-03-01 19:01.26)

- (válasz Heki003 15398. hozzászólására)

15398. Heki003 (2009-03-01 19:00.29)

ez a spoiller melyik könyvben van?

15397. Kata :) (2009-03-01 19:00.11)

- (válasz Ritazu 15396. hozzászólására)

Nekem már csak ilyen szülős rész van, meg amikor hallja az Edi amit a baba gondol :) Meg amikor jön a többi vámpír és bemutatják nekik Renesmee-t

15396. Ritazu (2009-03-01 18:56.35)

de nem találtam olyat, amit nem olvastam, mer annyira hátra nem mentem

15395. Ritazu (2009-03-01 18:56.07)

- (válasz Kata :) 15394. hozzászólására)

nekem is van, most mentem vissza keresgélni :D

15394. Kata :) (2009-03-01 18:55.31)

- (válasz Ritazu 15391. hozzászólására)

Ezeket a Spoiler-eket csak elmentettem :) Kis kincsek :D

15393. Kricsi93 (2009-03-01 18:55.11)

- (válasz Kata :) 15389. hozzászólására)

ez tök jó :)

15392. Nyuszipofa01 (2009-03-01 18:54.15)

- (válasz Kricsi93 15387. hozzászólására)

persze:D legyen:)

15391. Ritazu (2009-03-01 18:53.54)

- (válasz Kata :) 15389. hozzászólására)

király vagy!!

15390. Ritazu (2009-03-01 18:51.00)

- (válasz Kata :) 15386. hozzászólására)

akkor tedd be, pls!!!

15389. Kata :) (2009-03-01 18:50.59)

- (válasz Kata :) 15386. hozzászólására)

"Nem éreztem, hogy valaki fogja a kezem, amíg az a valaki finoman meg nem szorította. Mint korábban, amikor elrejtettem a fájdalmam, a testem megmerevedett a meglepetéstől. Ez nem az az érintés volt, amire számítottam. A bőre tökéletesen sima volt, de rossz hőmérsékletű. Nem volt hideg.
A sokk első fagyott pillanata után, a testem úgy reagált az ismeretlen érintésre, ami méginkább sokkolt.
Levegő szabadult ki a torkomból, dühösen, keresztül az összezárt fogaimon, mély, fenyegető hangon, mintha csak egy csapat méh zümmögne. Mielőtt a hang elhalt volna, az izmaim megfeszültek és összerándultak, elhúzódva az idegentől. Felpattantam, olyan gyorsan fordulva, hogy a szobának kivehetetlen homállyá kellett volna összemosódnia, de ez mégsem történt meg. Minden porszemet láttam, minden szálkát a faborítású falakon, minden megbomlott cérnaszálat mikroszkopikus méretekben, ahogy a szemem tovább vándorolt.
Aztán ott találtam magam védekezőn a falhoz lapulva úgy egytizanhatod másodperccel később. Már megértettem mi döbbentett meg, és túlreagáltam.
Oh. Hát persze. Edwardot nem kellene hidegnek éreznem. Most már azonos hőmérsékletűek vagyunk.
Tartottam a pozíciómat még egynyolcad másodpercig, felmérve az előttem lévő jelenetet. Edward keresztül hajolt az operációs asztalon, ami az én halotti máglyám volt, a kezeit felém nyújtotta, az arckifejezése aggódó volt.
Edward arca volt a legfontosabb dolog a világon, de a periférikus látásom felismert minden mást egyszerre.
A védelmező ösztönöm előjött, és automatikusan kerestem a veszély bármilyen jelét.
A vámpír családom óvatosan várt a szemben lévő falnál az ajtó mellett, Emmettel és Jasperrel az élen. Mintha veszély lett volna.
[…]
A vigyor (alice vigyora) megnyugtatott, és aztán összeállt a kép. Jasper és Emmett azért álltak elöl, hogy megvédjék a többieket, ahogy azt gondoltam. Amire nem jöttem rá azonnal az volt, hogy én magam vagyok a veszély.
De mindez mellékes volt. Az érzékeim legnagyobb része és az elmém még mindig Edward arcára fókuszált.
Soha ezelőtt a perc előtt nem láttam.
[…]
Még mindig Edward arcát néztem, mozdulatlanul ismét.
Lassan megkerülte az asztalt, minden lépés majdnem fél másodpercbe telt, a lépése kanyarogva áramlottak, mint ahogy patak vize cikázik a sima kövek között – a kezét még mindig kinyújtotta.
Néztem a kecsességét, elnyelve az új szemeimmel.
„Bella?” kérdezte mély, csendes hangon, de az aggodalom a hangjában feszültséggel töltötte meg a nevem.
Nem tudtam azonnal válaszolni, elvesztem a hangja bársonyosságában. Ez volt a legtökéletesebb szimfónia, egy egy hangszeres dallam, egy hangszer, ami tökéletesebb volt, mint bármely emberkészítette…
„Bella, szerelmem? Sajnálom, tudom, hogy ez zavaros. De jól vagy. Minden rendben.”
[…]
De Edward keze körülfogta az arcomat, mint egy szatén borította acél, a vágy végigszáguldott a kiszáradt ereimen, a fejem búbjától egészen a lábujjaimig.
Felemelte az egyik tökéletes szemöldökét, várva, hogy megszólaljak.
Köré fontam a karomat.
Ismét nem volt mozgás. Egy pillanatig egyenesen és mozdulatlanul álltam, akárcsak egy szobor; abban a pillanatban a karjaim közt volt.
Meleg volt – vagy legalábbis az én érzékelésem szerint. Az édes, finom illatával amit soha nem voltam képes igazán érezni a gyenge emberi érzékeimmel, de ez 100%ig Edward volt. Nekinyomtam az arcom a sima mellkasának.
Aztán kényelmetlenül áthelyezte a testsúlyát. Eltolva magát az ölelésemből. Felnéztem az arcára, összezavarodva és megrémülve a reakcióján.
„Uhh…óvatosan Bella. Ow.”
Elrántottam a karom, a hátam mögé kulcsoltam őket, amint megértettem.
Túl erős voltam.”

„Szeretlek” mondtam, de úgy hangzott, mintha énekelnék. A hangom úgy csengett, és csillant akár egy harang.
A válaszmosolya lenyűgözött, jobban mint bármikor amikor még ember voltam. Most láttam igazán.
„Ahogy én is szeretlek” mondta.
A két keze közé fogta az arcomat és a sajátja felé húzta – elég lassan, hogy emlékeztessen: legyek óvatos. Megcsókolt, először gyengéden akárcsak egy suttogás, aztán hirtelen erősebben, vadabban. Megpróbáltam emlékezni, hogy gyengéd legyek vele, de nehéz volt bármire is emlékezni az érzések felhevülésében, nehéz volt bármilyen módon összefüggően gondolkodni.
Olyan volt, mintha soha nem csókolt volna még meg.- mintha ez lett volna az első csókunk. És igazság szerint, így még soha nem is csókolt meg.
Majdhogy nem bűnösnek éreztem. Bizonyosan megszegtem a szerződést. Nem szabad lett volna megengedni ezt nekem.
Habár nem volt szükségem oxigénre, a lélegzetem felgyorsult, olyan gyorsan száguldott, mint amikor tűzben égtem. De ez most más fajta tűz volt.
Valaki megköszörült a torkát. Emmett. Úgy tűnt a mély hang egyszerre volt vidám és zavart. Elfelejtettem, hogy nem vagyunk egyedül. Aztán rájöttem, hogy ahogy Edward köré tekeredtem az nem volt épp illendő a társasághoz.”

15388. Fashion (2009-03-01 18:50.07)

na én megyek később jövök ! Sziasztok !!

15387. Kricsi93 (2009-03-01 18:49.51)

akokr lehet ez a neve?:D

15386. Kata :) (2009-03-01 18:48.51)

- (válasz Ritazu 15381. hozzászólására)

Nekem az ébredős meg van asszem :)

15385. Doorin (2009-03-01 18:48.29)

- (válasz Jegecske 15379. hozzászólására)

oké

15384. Jegecske (2009-03-01 18:48.26)

elküldtem privibe Doorin:)

elejére ... 6496 6497 6498 6499 6500 6501 6502 6503 6504 6505 6506 6507 6508 6509 6510 6511 6512 6513 6514 ... végére

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Entersp, 2024-07-25 07:33	5563 hsz
Ki miért szereti az Alkonyatot?	Skywalker, 2023-12-27 18:37	16 hsz
Bakik	Krisz.15, 2023-07-09 19:13	364 hsz
New Moon (Újhold) filmforgatás látogatása, OLASZORSZÁG!	Liverpoolfan19, 2020-07-15 22:39	23 hsz
Midnight Sun	Linzy2, 2020-03-24 21:52	1573 hsz
Aki utálja ezt, az írjon ide	Halember, 2019-10-07 00:28	7 hsz
Vámpír lennél vagy inkább vérfarkas?	Bede István Péte.., 2019-03-01 18:02	724 hsz
Twilight saga szólánc :-)	Yvettke, 2018-12-21 12:11	47 hsz
mit szerettetek meg benne? nem gondoljátok h el van ferditve benne a vámpirkultusz?	Emylio, 2018-09-11 19:49	9 hsz
Linkek......	HMáté33, 2017-07-12 13:58	89 hsz
Összes Alkonyat fórum (84 db)