Olyan érzésem volt a film nézése közben, mintha ezt a filmet direkt nekem készítették volna el. Persze egy olyan alkotásban, amelyben Alice Cooper, Black Sabbath, Nazareth, KISS, … zenekaroktól hangzanak el benne számok, a szereplők pedig Aerosmith koncertjegy vásárlását tervezik, már teljesen érthető is, hogy miért írtam az első mondatban azt, amit.
Kezdem rögtön a címmel. Már abból tudtam, hogy ez a film nem lesz számomra közömbös. Ugyanis az eredeti címe az, hogy Dazed and Confused (kábult és összezavart) megegyezik a Led Zeppelin első albumán lévő egyik szám címével. Persze a film címének magyar fordítása egészen más lett, de ez nem zavart jelen esetben.
A tanításnak vége a kisvárosi középiskolában, mint ahogy rögtön nagyon frappánsan Alice Cooper dala a School’s out is hangoztatta alkalomhoz illően és a srácok szabadságáé most már a főszerep. Maga a film cselekménye két nap történését öleli fel, az iskola végeztével az aznap délutántól a másnap reggelig. A film igencsak sokszereplős, úgy megoldva, hogy azért minden fontosabb szereplőnek meglegyen a maga megfelelő ideje arra a játékidő alatt, hogy a dolgaik kibontakozást nyerjenek, még ha erre több mellékszálat is bele kellett kalkulálni a történetbe, hogy ez megvalósuljon, de ezek is csak az összképet gazdagítják. Tehát az események több szálon futnak.
A film igazi hangulatát, pikantériáját a szereplők személyisége és viselkedése adja meg, persze a zenék mellett. A film szereplőinek zömét az iskola focicsapatának tagjai valamint a suli rocker növendékei adják. Ezekben a hosszú hajú srácokban és életfelfogásaikban mintha csak magamat láttam volna, ezért is említettem, hogy olyan érzésem volt a film nézése közben, mintha direkt nekem készítették volna el ezt a filmet. Anno középiskolás dolgaimra ráismertem, mikor láttam, hogy ezek a srácok miként is élik az életüket, milyen életfelfogásuk van, satöbbi, csak én azért kukákat nem borogattam és ezekhez hasonló dolgokat azért természetesen nem csináltam.
A szereplők között gólya középiskolásokat, felsőbb éves középiskolásokat és már a középiskolát elhagyott idősebb srácokat ismerhetünk meg. Persze a közös iskola utáni lógásra a kisebb korkülönbség ellenére is sor került, a már tapasztaltabbak a most társasági életbe kerülő fiatalabb srácot beavatták pár dologba, túl lesz az első igazi átmulatott éjszakán, részegségen valamint a szerelem érzésén is. Igazi életképek egy fiatal srác számára, amire szerintem jó érzés visszagondolni a későbbiek folyamán. A mára már ismert nevek közül szerepel benne többek között Milla Jovovich és Matthew McConaughey is, pár jelenet ereéig ők is láthatóak. Bár nagy jelentőséggel nem bír a szerepük, Milla többnyire csak gitározik és a többiekkel lóg, Matthew pedig a bárban mulatozik, amúgy neki ez volt az első igazi filmes szerepe is.
Az élethű, koridéző összképhez a sok háttérben meghúzódó részletek is hozzátartoznak, amikre szintén érdemes odafigyelni. A zenéket, hajviseletet már említettem, de vannak apróbb dolgok is, mint például az autó hátuljában lévő ember nagyságú KISS figurák, a srác szobájában lévő Pink Floyd és KISS-es poszterek, vagy éppen Jason London filmbeli neve Randy „Pink” Floyd volt és egyéb hasonlóságok.
Aki látta a Detroit Rock City filmet, az szerintem némi párhuzamot is vonhat e között és aközött, amúgy nálam mindkettő alapfilmnek számít. Én nagy rajongója vagyok azoknak, amiket ez a két film igencsak szórakoztató formában és élethűen bemutat, az életfelfogásuktól a zenékig át és szerintem akik azon időszakban voltak hasonló korúak, mint a film szereplői és olyan beállítottságúak voltak, azok biztosan jól szórakoznak ezen a filmen. Én ugyebár még csak huszonéves srác vagyok, de mégis az akkori dolgokra és értékekre nagy tisztelettel és felnézéssel gondolok. A fim pedig ezeket tökéletesen bemutatta.
Azok a tökéletlen idők voltak csak az igazán szép idők.
|