én ezt utoljára kis koromban láttam nem rossz egyész jó de jó hogy van mondanivalója ,de nekem az a sötét hapi aki a fürdőbe bejött az egészen fura meg is rémitett egy kicsit régebben

130. Vbacs (2010-09-08 16:41.16)

Nekem nagyon tetszett ez a mese, pedig én sem vagyok oda az animékért. A látvány, a történet, a zene...egyszerűen elbűvölő volt, kevés mese fogott meg így ennyire, bármennyiszer meg tudom ezt nézni.
Bár a kislány szinkronja felettébb idegesítő, de ez nem a film hibája. Remek fantáziavilága van ennek a filmnek, és szerintem abszolút nem csak a gyerekeknek szól illetve ajánlott.
És a karakterek is jól meg voltak csinálva. A történetben voltak tényleg lehangoló részek (például amikor mennek a vonattal, és körülöttük csak "árnyak" vannak) de ezért tetszik ez a mese annyira, mert változatos! Mondjuk tudom, hogy az anime nem gyerek műfaj kizárólag. Nekem ez a mese egy nagy ÖTÖS!

129. Todbalto (2010-08-15 18:40.03)

- (válasz Vato loco 90. hozzászólására)

Te hány éves vagy? Voltál gyerek? Nehéz lehetett...

128. Nuszibaba (2010-07-15 12:04.46)

- (válasz Vato loco 90. hozzászólására)

Én 14 éves vagyok és úgy érzem, hogy egy velem egyidős gyerek, sőt akár fiatalabb is nyugodtan megérthet, szinte bármilyen filmet. Guy Ritchie és Tarantino filmjeit sorra végignéztem tucatszor, lehet hogy szét is roncsolta a lelkemet és egy csődtömeg vagyok, de tökéletesen megértettem őket és élveztem is. És ha erre azt mondod, a fekete humorra simán vevő lehet bárki, akkor meg azt mondom a Törvénytől sújtva a kedvenc filmem Jim Jarmusch-tól. Ami nem egy Shrek.

127. Nuszibaba (2010-07-14 15:38.55)

Egy filmnek – főleg játékfilmnek – nem szabadna kizárólag a látványra épülnie, mit sem törődve azzal, hogy történetet, vagy emberséget vigyen a műbe. Okosan ötvözni kellene mind technikai-, mind tartalmi elvárásokat.
Példát vehetnének azok az alkotások, amelyek ezen követelményeket nem veszik figyelembe Hayao Miyazaki animéitől. Idáig ennek a japán rendezőnek minden filmje sikeresen ötvözte a gyönyörű, kidolgozott látványvilágot, a szintén igényes, lebilincselő történnteivel.

Chihiro szüleivel új otthonukba utaznak, de kitérőt tesznek egy rejtélyes alagúton keresztül. Egy teljesen kihalt – az apa szerint- vidámparkra bukkannak, ahol rendkívül gusztusos ételeket találnak. A szülők azonnal rávetik magukat az ennivalóra és állat módjára falnak. Mohóságuk miatt disznóvá változnak. Amikor eljön az este, szellemek lepik el a várost. Chihirónak félre kell tennie minden félelmét, hogy visszakaphassa szüleit. Ehhez pedig meg kell szerettetnie magát az igen furcsa, gyakran bizarr lényekkel. Szembe kell fordulnia félelmeivel, kételyeivel, szó szerint szembe kell nézzen önmagával, és ami még nehezebb: el kell váljon szerelmétől , ha ki akar jutni ebből a világból.
A műről ordít az igényesség, elképesztően hiteles rajzolt-környezetet teremt a rendező a filmjének. A hátterekről alig hisszük el, hogy emberi kézzel készítették, már-már kiállítási tárgynak is tökéletesek lennének.
A karakterek szintén elképesztően kidolgozottak. Semmi perc alatt egyesülni tudunk velük, pedig megmutatják rossz tulajdonságaikat is, gyakran visszataszítóak. A szereplők sokaságát, összetett jellemét szépirodalmi regények is megirigyelhetnék. Szintén Miyazaki érdeme Chihiro jellemfejlődése: félénk kislányból válik határozott, bátor nővé. A néző vele párhuzamosan fogadja el fokozatosan a Szellemország lakói-, és a fürdő látogatói gyakran kiismerhetetlennek tűnő jellemeit, viselkedéseit.
A könnyen megérthető történet és az erőszak – animéktől szokatlan módon – való minimalizálása (azért vannak kivételek: az Arcnélküli vad zabálása és a fürdő végighányása, Haku hazatérése az ellopott pecséttel) gyerekeknek is szerethetővé teszi, míg a rajzfilmektől szokatlan kidolgozottsággal az idősebb korosztály számára is felhőtlen szórakozást ígér. Így nem csoda, hogy tucatnyi díjat zsebelt be.
Hayao Miyazaki ismét magasabb szintre emelte az animációsfilmek színvonalát.

125. Lasimoci (2010-05-30 23:51.14)

Varázslatos utazás gyermeki lelkünk rejtett, fantáziadús zugaiba.

124. D.V. (2010-05-19 09:33.54)

Mármint ezt a sorozatgyilkosos dolgot úgy értem, hogy egyértelműen szörnyű és büntetendő dolog amit csinálnak, de biztos van valami az életükben (pl rossz gyerekkor), ami hatására ez kialakul.

123. D.V. (2010-05-19 09:31.33) - (válasz Kira666 119. hozzászólására)

Kedeves Kira666!

Szerintem te félreértetted amit én írtam, semmi gond, megesik az ilyen.
ÉN NEM AZT ÍRTAM, HOGY A VILÁGON NINCS GONOSZSÁG VAGY GYILKOSSÁG, csupán azt hogy "abszolút gonosz " nem létezik, tudvalévő hogy mindenkinek - még a sorozatgyilkosoknak is- van jó természete.
Ezért jó mű a Chihiro pszihés szempontból, ugyanis Yubaba bár gonosz , azért van pár ember akit szeret. (Történetesen ez a fia)
NEM MONDHATÓ, el ez mondjuk az Inuyasháról amiben Naraku a megtestesült gonosz. (Ez nem róható fel hibának, dehát nem tagathatjuk le)

122. Bambi689 (2010-05-11 17:05.26)

((Mégis kinek jutott eszébe a stáblistába az angol szinkronhangok nevét írni? Könyörgöm, vagy az eredetit, vagy a magyart, de miért az angolt? Arghh.))

121. Grusoldier (2010-02-27 23:10.19)

Kötelező darab annak, aki szereti az anime stílust és az igényesen megkomponált meséket (és most itt nem a 100dolláros amerikai hulladékokra gondoltam).

120. Kira666 (2010-01-08 15:27.58)

Szerintem a Chihiro egy nagyon szép anime sok csavarral s a legfontosabb mondani valója számomra az volt ha hiszünk magunkban akkor végül elérjük a céljainkat :)

119. Kira666 (2010-01-08 15:25.26)

- (válasz D.V. 108. hozzászólására)

Az animék a való életből táplálkoznak ne mond már hogy a világban nincsenek gonoszok nincs gyilkosság a hatalomért nincs elnyomás s nincsenek rossz dolgok ezek a világ részei s hogy nem mutatják be őket attól még vannak a japánoknál az anime egy kifejezés forma. Olyanabb mint a filmek s sok anime sokkal többet tud adni mint a filmek. Az általad említett sorozatokba is jóval több van mint azt te látod nem csak gyilkolás meg gonosz hanem szeretet barátság egymásra találás csak sajnos a magyar emberbe belerögzült az hogy ha anime akkor Dragon Ball s vér erőszak és a többi, de hát nem csak erről szól tessék mindenkinek levenni a szemtakarót s ne csak az erőszakot látni benne mert ilyen módon minden filmben van erőszak jó s rossz akkor filmet is ítéljük el de azt persze nem tesszük mivel az nem gyerekeknek szól. Az anime sem éppen gyerekeknek szól van gyerekeknek is de a célközönség inkább a felnőttek csak a magyar virtus mivel rajzolt ezért gyerekeknek szól.

118. Ostobatuk (2009-12-12 14:59.35)

- (válasz D.V. 117. hozzászólására)

Emlékszem suliban mind pánikba estünk, hogy leveszik a DB-t a műsorról, persze mi is gyűjtöttük az aláírásokat lelkesen, hisz akkoriban minden reggel úgy kezdődött, hogy na láttad a tegnapi részt? :) Az egész cécót pedig hülyeségnek tartottam már akkor gyerekfejjel is, és azóta is azt vallom, hogy ha egy egyszerű film avagy mese képes olyan szintű befolyással lenni adott személyre, hogy az rögtön szuperhősnek képzeli magát, tetőkről ugrál és hasonlók, akkor ott az illető koponyájában kellene körülnézni, esetleg családja háza tájékán. Megfelelően szocializálódott, épelméjű ember nem tesz ilyet egyik pillanatról a másikra.

117. D.V. (2009-12-12 13:42.56)

Te mennyiben értettél vele egyet?

116. D.V. (2009-12-12 13:42.33)

Egyszer volt belőle botrány is.

115. D.V. (2009-12-12 13:42.15)

aha, mi sem nézzük, csak kérdeztem mert elég híres (kissé hirhedt is) sorozat.

114. Ostobatuk (2009-12-05 14:28.47)

- (válasz D.V. 113. hozzászólására)

Üdv! Régen persze mindig néztem tv-ben, hol magyaron hol németen, kellemesen emlékszem vissza rá. Ma viszont már nem szívesen néznék belőle. Ez tényleg gyerekeknek való sorozat, az öregapó pajzánkodásai ellenére. Szerettem nézni, de eléggé eljárt felette az idő, vagy inkább felettem, ennek ellenére tiszteletben tartom, hisz kb az első anime volt, amit hosszabb ideig néztem, sőt, akkor még azt sem tudtam mi is az valójában. Szóval bírom én a Dragon ball-t, csak nem nézem :)

113. D.V. (2009-12-05 12:15.04)

Ostobatuk! Te szereted a Dragon Ball-t?

112. D.V. (2009-12-05 11:23.22)

A legérdekesebb karakterek Yubaba és Zeniba.

111. Ostobatuk (2009-11-27 18:58.53)

- (válasz D.V. 110. hozzászólására)

Persze, Miyazaki igyekszik minden filmjét jóindulattal, szívvel megtölteni, bizonyos ősrégi értékeket, eszméket életre kelteni, és ezekből minden alkalommal csodás darabok születnek. Olyan nyelven szól a nézőhöz, ahogy csak igazán kevesen tudnak, végig szórakoztató, mégis elgondolkodtat, amit látsz. Hogy a gyerekek unnák meséit, nem hiszem, hisz a mögöttes tartalom és a felnőttes tanulságok mellett nekik (is) készülnek e mozik. Inuyasha-ban pedig a feudális Japán, annak mitológiája, sajátos démonai hoznak létre egy utánozhatatlan hangulatot, ami tényleg eredeti és magával ragadó. De itt valóban inkább a kaland a lényeg.
Miyazaki maga egy fogalom, ahogy keze munkája is az, gyönyörű mesék mestere, melyek leginkább az emberről, ugyanakkor az embernek szólnak.

110. D.V. (2009-11-27 17:41.47)

Igaz, ami igaz a Chihiro egy átlaggyereknek unalmas lehet, míg a YuGhiOh nem, hisz amint mondtad, ég és föld a kettő.
Viszont azt nem tagadhatod, hogy a Chihiro sokkal jobban épül a japán népiességre, mert bár az Inuyashában is sok a mitológia, de modernebb fajtában mint a chihiro-ban.

109. Ostobatuk (2009-11-27 13:02.00)

- (válasz D.V. 108. hozzászólására)

Azért ha lehet, kerüljük az általánosítást, valamint Miyazaki és az általad említett animék ég és föld kategória, más-más eszközökkel operálnak, műfaj szempontjából fényévekre állnak egymástól, kár is hasonlítgatni őket.
Tény, hogy rengetegen még ma sem tudnak mit kezdeni az animével, mint műfajjal, főleg hazánkban, de szerencsére egyre inkább terjed nálunk is. És mik is lehetnének alkalmasabbak e célra, mint a populárisabb darabok, lásd Slayers, Inuyasha, az általad megvetett Yu-Gi-Oh, ott van a Naruto, Death Note és a többi. Való igaz, ezek közül mindegyikben található erőszak, még ha DN kivételével mind gyerekeknek szól is, viszont egyáltalán nem reklámozza annak helyességét, ellenkezőleg. Ezekben a sorozatokban általában a küzdelem áll a középpontban, de mindig a jó értelemben. Harcolj, de ne akármiért, hanem a barátaidért, a jóért, az elesettekért, igazságért, stb. Valljuk be, mégis mi fog meg leginkább egy gyereket az ilyen történetekben? A kaland, az izgalom, hogy egyes figurák a végsőkig kitartanak, akár életüket is adják barátaikért. Ez szerintem egyáltalán nem elítélendő eszme, amellett az Inuyasha például az egyik legszínvonalasabb anime műfaján belül, hossza ellenére végig akad benne érdekesség, iszonyú jók a karakterek, a beszólások, na és persze a harcok :) Szóval lehet álszenteskedni, hog jajj, szegény kölyök, még a mesében is az erőszakkal bombázzák, de nem ártana kinyitni szemünket és meglátni, hogy nem mindegy, milyen köntösben tálalják azt nekik. Jómagam is néztem Inuyashat, Yu-Gi-Oh-t gyerekként, még német RTL2-őn, nagyon szerettem őket, de sosem amiatt néztem, hogy hú, most aztán jól szétcsapnak mindenkit. Aki valóban csak emiatt néz animéket, egyéni lelki defekt, nincs mit hozzátennem, nem filmek tehetnek személyiségek alakulásáról. Hogy nincs bennük semmi szeretet, ezt azért megkérdőjelezném, nem tudom miből hány részt láttál, de mindenesetre elég elhamarkodott kijelentés. Tehát a shounnen-nek is megvan a maga varázsa, mellette hihetetlen széles skálája és hatalmas piaca van, mivel pontosan a tizenéves srácoknak készülnek, s bármilyen meglepő olykor értéket is közvetítenek. Ez egy ilyen műfaj, akinek nem tetszik, ne nézze, nem kötelező. Olyan ez, ha mondjuk romantikus filmeket kedvelő vagy, akkor ne álj neki háborús drámákat nézni, mert abban tuti nem találsz túl sok szeretetet és megértést.
Chihiro-t bizarr módon fogadták?!? Hol ? Mikor? Az az Oscar-díj szerintem ennek ellenkezőjét bizonyítja, amellett pont egy széles körökben elismert alkotásról beszélünk.

108. D.V. (2009-11-27 11:41.35)

A Yugioh féle animék bűnösek a rajzfilmtörténelemben. Miattuk volt a Chihiro - féle szeretnivaló alkotásoknak is bizarr fogadtatásuk, hisz mindenki a Slayersek alapján ítélte meg őket.

A Slayersekben, Inuyasháknban, Yugiohkban nincs semmi szeretet, semmi természetesség, egyértelműen a rosszindulat sugárzik belőle.

Példának okáért a Vándorló palotában a boszorkány megjavul, míg az Inuyashában Naraku reménytelenül megsemmisül, ott nincs megbocsátás.

Ez elég indok?

107. Ostobatuk (2009-11-20 23:30.55)

- (válasz D.V. 106. hozzászólására)

Miyazakival kapcsolatban egyetértek, ami az agressziót illeti, hát, maradjunk annyiban, hogy nem szereted az animéket:) Így valószínűleg nem látod át néhány darab igazi lényegét.

106. D.V. (2009-11-20 20:19.26)

Igazán remek alkotás!
Fantasztikus, ugyanúgy mint a Vándorló Palota. Ezek a filmek teli vannak szeretettel az emberek és a természet iránt.
Miyazaki nagymester, mindig tudja, hogy kell újat és maradandót alkotni.
Soha az életben nem lesz több Miyazaki, - így Chihiro és Vándorló Palota sem.
Mi kifejezetten nem szeretjük az anime műfajt, de ez a kettő kivétel. Ezek nem Inuyashák, Slayersek, ezek csodálatos kultúrájú mesék, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
Míg ezek az Inuyashafélék az agresszióval akar hatni az emberekre, addig Miyazaki a szeretet múzsáját választotta vezérlőjeként.

105. Ostobatuk (2009-11-18 22:20.15)

- (válasz Fantaghiro 104. hozzászólására)

990-ért szinte bárhol megveheted, én is így tettem pár éve.

104. Fantaghiro (2009-11-16 17:03.23)

Syastok!Akit érdekel nekem megvan .fantaghiro@citromail.hu

103. XxRolandxx (2009-09-26 23:57.32)

nagyon szeretem a japán dolgokat és pont ezért szeretm ezt a filmet is!

102. Ostobatuk (2009-07-16 23:56.08)

- (válasz Andro 101. hozzászólására)

Jó, bocs én vagyok a ludas. Azt hittem nekem akartál ellentmondani, hogy én nevezem gyerekesnek őket. Oké, jól van, Tuknak már nem forognak tekervényei:)

1 2 3 4 5 6