Sokat gondolkoztam, azon, hogy jó-e vagy nem?? Azon is, hogy a filmet értékeljem-e, vagy a szereplőket, esetleg Németh László kreativitását.

Bevallom sajnos nem olvastam a regényt, ezek után valószínűleg nem is fogom!

13. Gyorkos (2013-06-19 20:46.39)

- (válasz Angelika58 7. hozzászólására)

"Nagyon egyszerűsítve ugyan, de a lényeg az, hogy az író a nemiséget alsóbbrendű dolognak tartotta a szellemi síkoknál.Nelli valamilyen magasabb rendű értéket képvisel, mint Sanyi.Aki ezt a "nemességet" (Németh László szava) lerángatja a porba."

Naja. Ezt - szerintem - nagyon sikerült a filmben megjeleníteni.

12. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-06-17 16:25.52)

- (válasz Angelika58 9. hozzászólására)

4. mondatoddal mély egyetértés, topikjában "irkáltunk" egy-s mást. Téged Álom luxuskivitelben rendített, engem Németh László fordításai is.

11. Angelika58 (2013-06-17 11:20.49)

- (válasz Vbacs 10. hozzászólására)

Hát , vagy az irodalomtörténet hibázott vagy ő...:)) Mármint a tanár.

Németh László értékelése politikai szerepvállalásáról még csak vita tárgya sem volt.Illetve, rengeteget vitatkoztak róla,de mindig arra likadtak ki, hogy nézetei abban a korban nagyon is veszélyesek voltak. Főleg azért, mert gyakorlatilag fogalma sem volt arról, milyen politikai környezetben mondja ki őket.

Beszélt a levegőbe káros marhaságokat , és nem is tudta, hogy ezt teszi. Ő filozofál, gondolta.

(Ezeket nem én állítom, hanem saját maga, hatalmas terjedelmű önéletrajzi írásaiban. Saját maga érdekelte a legjobban...Engem meg az érdekelt, hogy egy ekkora zseni hogy lehetett egyszerre veszélyes hülye is.)

Szerintem Irodalomtörténet-Tanár 10:0, és a meccs már rég eldőlt. :))

Van Németh László-topik is, ha érdekel.

10. Vbacs (2013-06-17 10:55.38)

- (válasz Angelika58 9. hozzászólására)

Az utolsó mondatod hatalmas volt :DD

Mi úgy tanultuk, hogy politikailag korrekt volt, tehát nem volt szélsőséges és rendszerellenes, bár az utóbbi időkben kiderült, hogy ofőnk szavait mindig el kell osztani kettővel. Az utolsó időkben csak a szocializmus szidásával és Erdély magasztalásával telt az idő irodalmon, állított olyanokat is, amin szabályosan felröhögtem. Úgyhogy meglehet, hogy ő hibázott.

9. Angelika58 (2013-06-17 10:52.36)

- (válasz Vbacs 8. hozzászólására)

Vigyázat, Németh László éppen politikai téren volt veszélyes.Olyan korban írt áldott naivitással mélymagyarokról meg hígmagyarokról, amikor még a szavaknak is éle volt, mint a késnek.

Filozófusnak ellentmondásos volt, hogy finom legyek, embernek gyáva, álszent és alattomos.

De írónak korszakos zseni.

Persze, kidobhatnánk a fél világirodalmat az ablakon, ha minden írótól első helyezést követelnénk a jellembajnokságon...

8. Vbacs (2013-06-17 10:43.02)

- (válasz Angelika58 7. hozzászólására)

Igen, emlékszem erről már egyszer beszéltünk is. Sőt, órán is agyon elemeztük. Németh Lászlóról is ejtettünk szót és nagyon jó meglátásai voltak számos téren, főleg politikai téren és ezt nagyon tudom értékelni.
Szerintem nagyon egyedi ez a történet is és nagyon hálás lehet a magyar olvasó és nézőközönség, hogy valaki a társadalom ezen amúgy nem biztos, hogy ritka szeletét is bemutathatja nekünk.

De nekem személy szerint nem lesz a kedvencem :D

Egyébként az osztály elemzésében és a tiédben voltak közös pontok, ez tetszik :D

7. Angelika58 (2013-06-17 10:31.47)

- (válasz Vbacs 6. hozzászólására)

Szerintem is jó film, adaptációnak pedig ,ha Németh Lászlóról van szó, különösen jó.

Ez a regény ugyanis nem vihető filmre.

Nem a szélsőséges karakterek vagy a történet miatt, hanem azért , mert nem lehet tükröztetni a regénnyel adekvát módon egyik jellemet sem.A könyvben mindennek indoka, lelki vagy logikus motivációja van,ez a filmből nem tud átjönni.

Az Iszonyt én az egyik legnagyobb magyar regénynek tartom, de ehhez az kell, hogy az olvasó Németh László filozófiáját, a férfi-nő közötti kapcsolatról való felfogását is ismerje.

Nagyon egyszerűsítve ugyan, de a lényeg az, hogy az író a nemiséget alsóbbrendű dolognak tartotta a szellemi síkoknál.Nelli valamilyen magasabb rendű értéket képvisel, mint Sanyi.Aki ezt a "nemességet" (Németh László szava) lerángatja a porba.

Ma lehet úgy is nézni a történetet, hogy vajon hogy lehet egy olyan házasságban élni, ahol a férj minden alkalommal megerőszakolja a feleségét?? Így viszont rögtön időszerűvé válik a történet, és a fojtó légkör is.

(Magyarországon olyan 15 évvel ezelőttig a házasságon belüli szexuális erőszakot nem büntette a törvény...)

6. Vbacs (2013-06-17 10:12.33)

mi ezt a filmet töviről hegyire kielemeztük, mivel Németh László Iszonya nekünk szóbeli tétel is lett. A film maga egy remek adaptáció, de nekem már eleve az alapanyaggal van gondom. A történet maga nem rossz és értem én a mondanivalóját, de a történetnek alig van szerethető eleme. A karakterek szélsőségessége már eleve zavaró. Főleg ez a Nelli, akit nagyon szerettem volna megfojtani, Takaró Sanyi is nekem túl irreális. Nem beszélve erről a fojtó falusi légkörről. Egyszerűen nem hagy kellemes szájízt ez a film/mű. Úgyhogy inkább annak jár ez a csillagozás, mintsem a filmnek. Mert Kállaiék remek munkát végeztek.

5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-06-11 07:57.07)

- (válasz Gyorkos 4. hozzászólására)

Nem tudom ki írta az első utálatos kritikát, és Ő miket produkált. Németh László regénye Hegedűs Géza(pedig más oldal) író szerint is világhírű lenne. Én még "virgo" szemmel olvastam, amikor a 3-ft-os olcsó , sárga könyvek között megjelent. Végig remegtem, "faltam" a sorokat (Bűn és bűnhődésnél éreztem hasonlókat), utána nagyon sokszor kézbe vettem. Számomra iszonyúan gyönyörű regény. Angelika58-al ellentétben másképp viszonyulok Németh Lászlóhoz(lsd. az írónál), de abban egyetértünk, hogy mindenkit saját empiriái tolnak a szereplők empátiái felé. Úgyhogy, aki az első kritikát írta, azt nem sajnálom, hanem örülök, hogy nincsenek ilyen empiriái, sarkosan fogalmaz az emberi kapcsolatokról, csak engem az ilyen feminim psziché "léleknélküliek" taszítanak.
Másik jól megfogalmazott gondolat: léleknélküli jó megfogalmazás, ami lehet, hogy jó, csak számomra sekély e külsődleges "kéj." Talán ez már toleránsabb, nem biztos, hogy olvasta a regényt szórul szóra, talán kevésbé "boldog lény" F. Kristóf.
3. vélemény Drahota Andreáról: semmiben nem értek vele egyet, nem tudom, milyen castingon válogatták be.
A filmben Latinovits játékát éreztem a legjobbnak. A regény szereplőinek a neve is sokatmondó: Kárász- már a mély magánhangzók végett hidegen hangzik, Takaró- próbál melegséget árasztani.Csodálatosak már a cím, és a névválasztások is Iszony- ún gyönyörűségesek.
A regény számomra n- szer csillagos ötös, sajnos a filmi nem megvalósítás csak azért jó, mert egyáltalán "hozzányúltak."
Gondolom, ezek a Te véleményeid is.Nem ismerem szenzítiv adataidat (nemed, korod, emberi kapcsolataid...stb) amely paraméterek defíniálnák a Te "hozzáállásodat", de gondolom, nem remélem, hogy ezek után nem "rohansz" elolvasni a regényt- és én ennek örülök. Fapina- (mozgó jut eszem be róla) nagyon méltatlannak érzem az író lelki- testi mélységeket feltáró szavaihoz képest.
Sajnos a regény nincs a közelemben, de az utolsó mondatra emlékszem nagyjából: Nelli gyerekét fürösztve arra gondol, hogy az egész emberiség egy kis részét tartja a kezében. Az Irgalom c. regény utolsó mondatai is hasonló "emberiességet"
sugallnak.

4. Gyorkos (2013-06-11 06:54.49)

"Azt utálom az efféle történetekben, hogy a főszereplő "sokkal különb" a környezeténél, ő "sokkal többet érdemelne", éppen ezért jogos és érthető részéről az erkölcs felrúgása, hiszen úgyis csak nála "alsóbbrendű", "primitívebb" lényeken gázol át.

Különben úgyis egy kaptafára megy az összes ilyen történet: mindegyik halállal végződik, mert az írók imádják a sztorikat halállal lezárni, az olyan frankón végleges. Úgyhogy valaki meghal, ez tuti, legfeljebb azon lehetett volna izgulni, hogy kettejük közül ki nyírja ki a másikat. Még az a szerencsésebb lezárás, hogy a nő ölt, így legalább a szentté avatása elmaradt."
kagylóhéj
:), de van benne valami (a port.hu fórumról egy sarkos vélemény)

és egy másik jól megfogalmazott gondolat ugyanonnan:

"Nem a gyilkosság ( ez esetben akkor is inkább baleset ) az erőszak és bűn, hanem az, ahogyan zsarolásokkal, fenyítésekkel visznek húsvásárra egy leányt. - Vagy inkább vágóhídra? És egy finom teremtést belekényszerítenek az undorító sírva-vigadó dzsentri életbe, a sivár szellemi világba, a lelkileg műveletlen közegbe. Kiváló az ábrázolása az elmúlt kétezer év férfi-dominanciájának, a nők sok évszázados kiszolgáltatottságának,..."
F.Kristóf

és végül matuschkapista írta D. A-ról:
"Drahota Andrea tökéletes választás Nelli szerepére, csak úgy árad belőle a hidegség."
Nekem ezek a szavak jutnak eszembe róla: hideg, fagyos, kemény, elzárkózó, passzív, szexualitában tipikus fapina, frigid, egyébként pedig egy nyomasztó, pszichológia problémákkal küzdő női alak.

3. Már foglalt (2013-05-15 11:53.04)

De szerepelt.

2. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-23 13:06.15)

- (válasz Gyermeklakóbizottság 1. hozzászólására)

Bulla Elma nem szerepelt a filmben szerintem.

1. Gyermeklakóbizottság (2010-01-04 17:14.22)

Hiányzik a stáblistáról Sulyok Mária neve(ő volt a férj Kállai Ferenc anyja, vagyis Drahota Andrea anyósa. Sajnos a film nem tudta visszaadni Németh László regényének feminin mélységeit. A regény szereplőinek neve is már rendkívül kifejező: a női főszereplőé (aki iszonyodik férjétől) Kárász Nelli, a férjé , aki felszínes "szeretetével" mindenkit be akar takarniTakaró Sándor. Se a férfi , se a női főszereplőket, sem külsőleg, sem belsőleg nem tudtak katartikusak lenni, kivéve Sulyok Mária.