(Spoiler!)
Eléggé érdekes, mondhatni fura film. Úgy tűnik, mintha nem is maga a sztori, a cselekmény lenne a lényeg, hanem mélylélektani kérdéseket boncolgat, erre utal a szimbólumok sűrű használata is. Sok benne a felkavaró, nyugtalanító jelenet, és a majdhogynem színházi előadásra emlékeztető, eltúlzott, teátrális drámaiság, mint pl. a végén a tárgyalóteremben. Egy biztos: noha a sztori igaz történeten, egy amerikai milliárdos tragédiáján alapul, maga a cselekmény helyenként igencsak szürreális, csapongó, a realitást nélkülöző, egyfajta furcsa keverék, ami ugyanakkor valahol mégis érdekes; ám ez a kétségtelenül sajátos hangulata mégsem ragad annyira magával, hogy a többszörnézős kategóriába emelje. Ahhoz azért ennél több kell, hiszen a látvány, a képek felkavaróak ugyan, de sokszor inkább taszítóak, a mondanivaló viszont elég egyszerű és első nézésre is "lejön".
A történetről annyit, hogy egy megszállott aranyásó (Gene Hackman), miután fél életét embertelen körülmények között az arany keresésére tette fel, végül rátalál egy hatalmas lelőhelyre és mesés vagyonra tesz szert. Az évtizedekig hajhászott vagyon megszerzése azonban nem hozza meg számára a vágyott boldogságot: felesége alkoholista, imádott lánya fejét pedig egy hozományvadász, pökhendi szerencselovag csavarta el, ráadásul a paradicsomi karibi szigetet, ahol villájában életét tengeti, a maffia nézte ki magának, akik kaszinót akarnak építeni ott. Sokatmondó a főhős, Jack McCann kifakadása: "Régen még egész ember voltam... most meg csak megvan mindenem". A pénz, az arany nem boldogítja, ha közben szerettei, lánya és felesége eltávolodnak mellőle, ezért a korábban mindenre képes ember már nem is igen küzd, amikor a maffia meg akarja szerezni vagyonát, és barátjának hitt üzlettársa is elárulja, hanem átadja magát sorsának, amit szinte előre lát.
Ennyiből mondjuk nagyon találó a történet: aki már megszerezte a gazdagságot, az már jól tudja, mennyire nem lesz boldogabb tőle, a többi ember viszont - mint a maffiózók, vagy a pénzsóvár vő -, akik még vágynak a gazdagság ízére, minden aljasságra képesek, hogy azt megszerezzék. Az egykori jóbarát, aki mindent gazdag pártfogójának köszönhet, a maffia oldalára áll, a sima modorú szerencselovag meg, miután kiderül, hogy gazdag felesége, a vagyon örököse az egész szigetet a szegényeknek ajándékozná és csak mint átlag ember élne tovább "szerelmével", rögtön csónakba száll és faképnél hagyja a számára így már értéktelen nőt... mindez jó tükörkép a mindenféle emberi köteléket, hálát stb. felülíró kapzsiságról. Ebből a szempontból remek a film, sőt a színészi gárda, annak teljesítménye sem hagy kívánnivalót (Gene Hackman, a mostanára visszavonult és könyvírással foglalkozó nagy színészlegenda az aranyásó Jack McCann szerepében, Theresa Russell, aki a lányát játssza, Rutger Hauer, a sármos, de elvtelen csábító, illetve Mickey Rourke és Joe Pesci mint maffiózók). Valahogy azonban mégse ragadott magával ez a film úgy összességében, nem váltott ki akkora hatást nálam, hogy egy közepesnél többet adjak rá; persze másnak lehet, más az elképzelése.

1. Dindo (2010-04-23 12:39.37)

Furcsa és nyomasztó film, itt-ott nagyon durva képsorokkal. Mickey Rourke még a szépfiú korszakból. Nekem most Gene Hackmann sem tetszette, persze a karaktere is elég unszimpatikus volt. Igazán nem is tudom ajánlani.