FCC nem vacakol: vagy sikerre viszi a filmeket vagy teljesen elrontja azokat. Az Outsiders, akárcsak a hasonló képi világú Rablóhal, az utóbbi kategóriába került.
Hiába vagyunk távol térben és időben, biztosak lehetünk benne, hogy semmi sem történhetett úgy, ahogy ebben a történetben.
A fiatalok viselkedése, a bandavilág ábrázolása gyötrelmes, talán ezért a cím: ezt a mozit tényleg kívülállók hozták össze - életszerűtlen párbeszédek összegyúrásával.
Tom Cruise a Top Gun előtt.:))

5. Kondi76 (2016-04-07 11:08.12)

Zselések a ficsúrok ellen, avagy ficsúrok kontra zselések.
A megható történet 1966-ban játszódik, amit Coppola hűen mutat be a filmben. A Kívülállók e kor kisvárosi amerikai tizenévesek görbe tükre, amit gyakorlatilag két kamasz bandán keresztül ismerhetünk meg: egyrészt a szegénységben, vagy nagyon gyér körülmények között élők (csórók – akiknek „csupán” a szabadságuk van, mást nemigen tudnak kihasználni az életben), másrészt az elit, művelt fiatalok csoportján (menők) át.
A történet Oklahomában játszódik, nem itt, emiatt kicsit érthetetlenek, egy kicsit távolinak tűnnek nekünk a körülmények. Pedig lehetne amolyan Pál utcai fiúk hangulatú is a sztori, persze kicsit azért modernizálva. Elképzelhető, hogy éppen ezért maradt valahogy homályban ez a film, ez a történet Magyarországon.
A történet tényleg szívbemarkoló, leginkább a tragikus sorsokkal és olyan karakterekkel éri ezt el a rendező, akik valahogy jobbat érdemelnének, kielégítőbb, tartalmasabb életet, célokat, egyáltalán lehetőségeket. Láthatjuk, hogy nekik elég egy rossz döntés, egy elhamarkodott és „elrontott” pillanat és gyakorlatilag az egész életük, jövőjük vész oda. Az író/rendező e bandák közötti ellentétet használja fel az akkori társadalom bírálatára. Egy-egy karakter belső önmarcangolása, gondolkodása és vajúdása teszi érzelmessé a filmet, leginkább a barátságról, a félelmeikről, a mások elfogadásról, és persze az idő múlásáról, valamint az ezzel együtt járó felnőtté válásról. El kell fogadni másokat is, dolgokat, és azt, hogy nem csak a „mifélénk” létezik, hanem másmilyen is (és az nem is feltétlen rossz emiatt – lehetnek „normálisak” az ellenfél soraiban is).
Egy nap, a két különböző városrészben és különböző körülmények között élő bandatagok útjai valahogy összetalálkoznak, ami később drámai eseményekhez vezet. Alapvetően a bandák hasonlóak, hasonlóan „lógnak”, stb. de időnként mégis összecsapnak. A ficsúrok a jó családi és biztonságos anyagi helyzetük miatt jellemzően könnyebben boldogulnak, valószínűleg az ezt éreztető különbséget sérelmezik alapvetően a zselések is (akik késeket, sőt pisztolyt hordanak magukkal, és nem félnek azokat használni is) - a köztük lévő állandó konfliktust is ez okozza. A zselések amolyan beazonosíthatatlan, kívülálló, megfoghatatlan „alakok”. Lesajnálják a konvenciókat, iskolát, törvényt, stb., a kellemetlenkedés, a törvénysértés az, ami jólesik nekik. Megpróbálnak mindenkin, mindenen átlépni…
Azonban egyszer az egyik banda tagjai két csinos lánynak kezdenek udvarolni. De a fiúk nem is sejtik, hogy ezek a lányok a másik bandához tartoznak. Emiatt (is) aztán a két rivális banda összecsap, és a verekedés során halálosan megkéselik egyiküket. Az elkövetők a menekülést választják, nem kérnek a börtönből, hiszen közülük volt már aki, „kipróbálta”. Elbújnak egy időre egy közeli használaton kívüli templomban.
Ott egyszer csak emberek jelennek meg, sőt gyermekek, iskolások. És mit ad isten, hirtelen kigyullad, leég a régi templom. A fiúk lelkiismerete megszólal, így segíteni próbálnak a kicsiknek. Ez úgy tűnik sikeres, azonban ők megsérülnek, és később újabb tragédia következik be.
A drasztikussá váló történet ellenére eleinte mégis kicsit „laposnak” hat a történet, aztán ahogy haladt előre a sztori, ahogy kibontakoznak a bandák (megismerjük őket), ahogy a legkeményebb fiú védte a kisebbet, ahogy egy-egy „nehezebb” szituációt megoldanak, valahogy mégis lebilincselővé teszi a filmet. És itt kell megjegyezni, hogy jár a plusz egy pipa a rendezőnek az igazán zseniális szereposztásért.
A film olyan emberközeli, őszinte és igazán mély érzelmeket bemutató és egyben kiváltó mű. Érdekessége, és egyben erénye, hogy mindezt tizenévesek szemszögéből teszi.
„Ponyboy, aranynak kell maradnod!”

4. Filmim (2014-07-09 14:57.08)

Nagyon jó film volt, egy kellemes délutáni filmnek teljesen megfelelt, viszont lehetséges hogy többet is ki lehetett volna hozni belőle! A színészi játékok hatalmasak voltak viszont! :)

3. Papagájpár (2012-01-15 19:33.16)

C.Thomas Howell előszőr és utoljára igazán átérzéssel játszik.Pedig kölyök még csak úgy mint a többi mára már befutott szinészpalánta.Nagyon fiatalon nagyon jól játszanak egy mind történetben,mind tálalásban igényes és szinvonalas filmben.. aki teheti nézze meg.

2. CyborgEddie (2011-03-05 23:31.22)

Titkoban jobbatvártam, de még ígyis mgasan jobb mint sok más film. Érdemes megnézni.

1. Vbacs (2010-08-30 10:52.41)

Nem rossz film ez, bár itt még mindenki kétségbeejtően fiatal. Komolyan, nagyon furcsa volt ezeket a mára híres, nagyobb színészeket ilyen k* fiatalon látni, a többségük alig lehetett 20, bár szerintem alatta voltak.
Egyébként élvezetes film, bár nem annyira Coppolás, sőt egyáltalán nem látszik rajta, kivéve a stábon:).
C.Thomas Howell ebbe nagyon jó volt, és lehet, hogy ez az egyetlen jó szerepe, ahogy én ismerem.
még Macchio-ra is lehet mondani, hogy jó, bár az a gyerek..... Talán Dillon volt a legjobb. Viszont a zenét nem találták el, egy kicsit régies volt, nem nagyon illet a filmbe, bár az egyik tetszett.
Végülis is egész jó kis film bolt, 4*.