Nem volt szándékomban megbántani téged ,vagy ilyesmi.

Ne feledd,hogy te is gyakran mászkáltál utánam.Nem vagyok magányos egyébként.
Végül:Szállj magadba te kis beképzelt liba! Szervusz.

66. Vbacs (2012-06-28 08:58.04)

- (válasz Menrot 64. hozzászólására)

Te nem tudnál csak egy kicsit is leszakadni rólam, mi az istenért jössz mindig utánam, olyan vagy, mint Cézár kollegád.
Magányos lehetsz MenrotKA.

De ha éppen tudni akarod, egy Woody ALlen film sem nyűgözött le eddig. Sem az Annie Hall, Sem a Hannah és nővérei és a Füles volt ezek közül a leginkább közepes.

65. Menrot (2012-06-27 23:35.23)

- (válasz Menrot 64. hozzászólására)

Woody

64. Menrot (2012-06-27 23:34.40)

- (válasz Vbacs 63. hozzászólására)

Nekem egy ideig azok a filmjei tetszettek jobban, amiben ő is szerepelt.Később ez megváltozott,mindegy lett,hogy benne van vagy nincs az alkotásaiban.Pár filmjét leszámítva eddig nem csalódtam Woody mesterben.
Vbacs-ka, melyik Woddy film nem jött be annyira még neked?

63. Vbacs (2012-06-27 22:20.25)

Nem kizárt, hogy SPOILERT tartalmaz.
Ha van valaki, aki Woody Allennel nincs teljesen megbarátkozva, az én volnék.
Bár ha csak rendez, sokkal jobb munkákat ad ki a kezéből, mint ha benne is van. Legalábbis az én véleményem szerint.
Az ilyen és ehhez hasonló történetek mindig is a kedvenceim közt voltak. Időutazás. Főleg, ha ezt ötletesen meg tudják oldani, ez persze már egyre nehezebb, hiszen egyre több idevágó ötletet sütnek el.....nos itt is hagyott némi kívánnivalót maga után ennek megoldása, de összességében jól megcsinálták. Egy autó, ami vissza visz a múltba, ha éjfélt üt az óra...egy helyen. Először nem is értettem, hogy mi történik, de rendben kijöttek belőle. A 20-as évek Párizsába térünk vissza, ahol érdekes módon különféle híres emberek jelennek meg, sokszor egyszerre. Ez volt az egyetlen kivetnivalóm.
Ha a múltat vesszük is, ez akkor sem volt hiteles, hogy minden híres művész konkrétan néhány házba bezsúfolódjék néhány nap alatt. Volt itt Picasso, Hemingway, Dalí, Scott Fitzgerald.....hát, hát. Nem mondom, örültem nekik, de nem volt valami hihető.
Aztán ott volt az "álom az álomban" jelenet ( Cotillard már teljesen profi a témában), ahol három híres festő összejött EGY ASZTALNÁL...nos, ez még rá is tett egy lapáttal. De legalább jó hangulata volt, többé-kevésbé a múlt isteni hangulatát is vissza tudta adni Allen úr.

Természetesen egyik színészre sem volt panasz, sőt, Owen Wilson főszereplése kifejezetten jót tett a filmnek és szerintem neki is, remek mellékszereplők, bár egyik sem időzött sokat, inkább csak a Wilson-Cotillard kapcsolatra koncentráltunk. Egy csipetnyi Hemingway-jel és Kathy Bates-szel:)

Nos, ezzel a filmmel sem váltotta meg Woody Allen a világot, én még azt az egy szem Oscar-díjat sem tartom indokoltnak....esetleg a sok múltbéli híres ember miatt tudom megérteni, de halmozni azért nem kellett volna. Jó film volt összességében, kellemes és szórakoztató is. Két mellékszereplőnket egy párrá forrasztott össze, tehát volt haszna is :D
A rendező úr nagy világ körüli turnéján most Párizs volt a soros, és megtudtuk, hogy gyönyörű város tele titokzatossággal, tehát sok újat nem mondott.

62. Zsozsizseni (2012-06-21 12:36.23)

- (válasz Wave 47. hozzászólására)

Ekkora baromságokat még Langelus sem tudott írni.

61. Pudingman (2012-06-21 10:02.15)

- (válasz Wave 47. hozzászólására)

Izlésekröl nem lehet vitatkozni, de ha szerinted, mi bolondok vagyunk, mert tetszett a film, akkor adok neked egy tanácsot: barom náciként, ne nézz "zsidó" filmeket!!!

60. Emylio (2012-06-17 05:55.14)

Vudi meg Óven, meg Párizs, ja meg Brodi! De, még mindig jobb , mint az Eredet, meg az Avatar. És kár, hogy nem Tarantino rendezte, mert akkor egy órán belül, megnéztem volna kétszer. Amúgy zseniális volt, csak nem tetszett.

59. Afrodita (2012-06-15 12:57.07)

- (válasz Mozsika 57. hozzászólására)

Nem tudtam, hogy Woody rendezte és eleve másik tartalmat olvastam hozzá, szóval mást vártam.

58. Cantri (2012-06-14 23:52.42)

- (válasz Mozsika 57. hozzászólására)

Ja, több annál.))

57. Mozsika (2012-06-14 18:41.24)

- (válasz Afrodita 56. hozzászólására)

Több dologban is egyetértek. Amúgy Woodynál a vígjáték az nem olyan mai értelemben vett vígjáték szokott lenni.

56. Afrodita (2012-06-14 16:37.57)

Aki izgalmas időutazásos filmre gondol, az tegyen le róla...
Ez a film számomra nagyon unalmas volt, nem sok kellett hozzá, hogy elaludjak. A 49. perc tájékán elborzadva vettem észre, hogy még a fele hátravan :/
Bár vígjátékként van kategorizálva, de nagyon messze volt ettől.
Owen Wilson egyike a "nemszeretem" színészeknek nálam, az esélyt megkapta most, de úgy látszik, felesleges volt. A 100 éve ugyanúgy viselt haja és a ronda orra, most meg még a tízszer táskás szemei sem lendítettek a látványon.
A két csillag csak azért, mert Párizs valóban szép volt. Soha többet meg nem nézném.

55. Kreatin (2012-06-13 22:02.49)

Imádom Woody Allen elgondolkodtató,különleges,boldog filmjeit :) Az elején nagyon nem is figyeltem rá de aztán a közepétől teljesen megfogott egyébként imádom Párizst,a szereplők pedig a legnagyszerűbb színészek!Szerettem ezt a kis filmet szerintem lenyügöző történet :)

54. Zsozsizseni (2012-06-13 14:07.18)

- (válasz Zsozsizseni 53. hozzászólására)

Még kiegészíteném azzal, hogy imádom a végét, nagyon szurkoltam, hogy valami ilyesmi befejezése legyen, és Woody Allen Rómás filmje is jöhet :)
Ez a film kicsit olyan mint egy szerelmes levél Párizshoz. Amit meg tudok érteni.

53. Zsozsizseni (2012-06-13 14:05.28)

Azt kell mondjam, ez a film most nagyon jól esett nekem, jó egy kicsit derűsnek, életvidámnak lenni. Woody Allentől eddig csak a Fülest ismertem (amit nagyon szeretek, sokszor láttam már), de ez szerintem meg fog változni. Előttem áll a július és augusztus, egy hetet simán rááldozhatok erre a remek fickóra, a fekete keretes szemüvegben :)
Maga a film tökéletes másfél óra. Hirtelen nem is jut eszembe Gilnél kedvelhetőbb karakter a filmtörténelem során, egyszerűen megfogott a fickó, és újra ráismertem, hogy Owen Wilsonra ráillik a tehetséges színész jelző. A többi szereplő is több mint rendben volt, persze a múltas karakterek vitték a pálmát, nagyon-nagyon tetszettek. A jelenben levők leginkább tipikus figurák voltak, a francia lányon - gabriellen és carla brunin kívül mást nem kedveltem. Rachel McAdamsnél jelentett ez némi problémát, mert nehezen bírtam elvonatkoztatni az eddigi filmjeitől. Michael Sheen féle karakterektől meg lefejelem a legközelebb eső tárgyat, hihetetlenül irritáló volt.
A film erős része szerintem a sztori is, és annak a tálalása. Már említettem mennyire szerethető Gil, az írói ambícióival, Párizs szeretetével, álmaival. Ami vele történik, az egész időbeli ugrás elragadta a képzeletem. A film eleji hosszú képsorok Párizsról remekül felvezették az egész megoldásra váró problémát, ugye azt, hogy Gil Párizsban szeretne élni, akár egy padlásszobában, sétálni az esőben.
Én is ilyesmit szeretnék, isten óvjon attól, amit Rachel McAdamsék csináltak. Ha én valaha eljutok Párizsba, nem egy puccos szállodában akarok lakni, ami úgy néz ki, mint amire ráhányt egy gyémántból kirakott szivárvány. Sétálgatni akarok, múzeumokba járni, kávézók teraszán ülni, olvasgatni, vásárolgatni. De semmiképp egy 18 ezer eurós széket, nem... hanem csecsebecséket, szuveníreket, mert azokért majd' megőrülök.
Összegezve tehát tökéletes film volt. Mindenképp megnézem még párszor, és remélem a film okozta jókedvem kitart most egy darabig :)

52. Su-30mk (2012-06-13 03:51.43)

Kifejezetten hangulatosra sikerült film, némi elfogultsággal tekintettem meg, mivel Párizs a kedvenc városom. Elég sokszor bólogattam bőszen, miközben Párizs csodáját ecsetelték. Nem tudok elképzelni hangulatosabb várost. Még az sem tudja megingatni a fényét, hogy franciák lakják:-))

A forgatókönyv tényleg nagy erőssége a filmnek, szerintem nem véletlen a díj érte, tele intelligens humorral. Mostanában Woody Allen inkább ezzel operál, mintsem az iróniával. Bár az többnyire ugyebár önirónia volt:-)
Na szóval kedvenc jelenetem, amikor Dali szerepében Adrien Brody invitálja az asztalához, Wilson karaktere pedig elmeséli a történetét a szürrealistáknak, reakciójuk pedig a humor magasiskolája:-)
Nagyon jó érzés volt látni a párizsi helyszíneket, ahol időről időre szerencsére magam is előfordultam már.

Kitűnő film, Owen Wilsont egyáltalán nem szeretem, de itt egész elviselhető volt (a többi neves színész szintén szépen hozta az elvárhatót), ezért az értékelés: erős 4*

51. Sötétszív (2012-06-10 22:28.13)

Woody Allent kedvelem, mert teljesen egyedi filmeket készít. Ennek a filmnek az alapötlete is kiváló, de valahogy engem nem fogott meg annyira. Valahogy a színészek játéka sem nyűgözött le, valahogy üresnek éreztem az alakításokat. Mondom, én kedvelem Woody Allent, de inkább a régi filmjei miatt. Ez egy átlagos alkotás a számomra. Sajnálom, de így van.

50. Norbitzki (2012-06-08 23:44.34)

- (válasz Wave 47. hozzászólására)

Én nem vagyok bolond, de képzeld, kedvelem ezt a mozit. Kedvelem, mert fantasztikus hangulatot varázsolt a képernyőre, és kedvelem, mert tele volt hangulatos FRANCIA zenével (nem latinnal!!) -tudod a francia zene ismérve a harmónika is többek közt- és még volt pár jazz dallam is, mind zseniálisak és egytől egyig a mozi erősségei.

Hozzászólásodat olvasva, biztos vagyok benne, hogy nem kedveled Woody Allent, és ez szíved joga...de, hogy bolondnak nevezz engem, és sokakat itt a fórumon, azért mert jónak tartja -egyébként teljesen jogosan- ezt a mozit, ahhoz nincs!

49. Miss bambi (2012-06-08 09:29.01) - (válasz Wave 47. hozzászólására)

Ritka nagy balgaságokat írtál ide.

48. Wynona (2012-06-07 19:53.54)

na most megmondtad a tutit!

47. Wave (2012-06-07 19:41.52)

na gyorsan rendbe teszem itt a dolgokat, úgy látom senkinek sem világos,h miről szól ez a film, mik a jó illetve mik a rossz megoldások, továbbá, megmosolyodom a szinészekről alkotott poz. ill. neg. kritikákon.

Először is, az Oscar-dijjal senki ne vágjon fel, egyrészt jól tudjuk, hogy ennek a gálának mindig megvannak a kedvencei, akik olykor nem megérdemelten kapnak dijakat, nem részletezem kikről van szó, csak annyit engedek következtetni, hogy Woody is valahogyan idetartozik.
Bolond aki azt hiszi, hogy ez egy jó film, vagy pedig kénytelen vagyok feltételezni, hogy szerelmes a mi kis zsidó származású rendezőnkbe.

a film cselekményének kerete, és a keret környezete(illúzió asszociáció) mondhatni tökéletes, ez a forgatőkönyv alapvető ötletességének köszönhető, melyet jól látva dijaznak is nagy odaadással.Azonban az alapvetően jól kitalált történet, soha nem látott módon(Woody Alantől)rosszúl lett megvalósitva.

Woody a kisebbségi komplexusban szenvedők táborába tartozik, melynek leküzdésére használta fiatal alkotó korában az öniróniát(annie hall), ezt az öniróniát egy világ itta be, és beleégette magát a filmes világ köztudatába.

a 21.századra elhagyta a szarkasztikus önreflektálást, és népnevelő babérokra szeretne törni(művészet és kultúra megismertetése-->vicky chr.b.), ha már a katalán művészetet és emberi virtust körülportyázta, gondolt egyet, és azt hitte ezt a franciákkal is osztatlan sikerre fogja vinni.nagy elképzelés volt, de amilyen nagy volt az álma legalább akkora lett a bukása.

Azzal mélyen egyetértek, hogy a Javier Bardemes filmje frappáns, és izgató, akár a nők, akár az épületek és alkoholos mámorok miatt, minden diját elismerten nyerte el.az éjfélkor párizsban inkább tűnt egy viki krisztina és barszelóna2-nek, semmint egy önálló filmvariációnak.a vicces csak az az előbbi mondatomban, ha a zenevilágát megnéznénk eme fran"sz"iás filmnek nem is lőttem bakot.

rettenetesen idegesitő a latin zene egy párisban játszódó film alatt, owen feje meg még az előbbi a négyzeten, nemis: a KÖBÖN. ez a félöreg zsidó származású szinész semmit nem ért a szinészséghez, elképesztően kifejezéstelen arca van, nem bánik jól a testével, a szeme pedig maga a gyöngeség medencéje.

a párbeszédek a filmben kiválóak, jó a cselekmény, a metaforák érthetőek-jól lettek megvalósitva, azonban ahogyan a melegszendvics elemeit(sonka,vaj,szalámi,stbb.) a sajt fogja össze és gyúrja egybe;úgy van ez a filmekben a zenével, ha ennyire bicskanyitogató egy zene, akkor semmilyen szempontból nem lehet a film szakmai szempontokból értékelhetőek. a főhősnők a hozzájuk méltó unottsággal játszottak, bár Marion kisasszonynak még mindig segit a kokain, annál kevésbé a Piaf utáni sikertelensége.McAdams pedig szimplán nem fejlődik, semmi új gesztus, semmi új hangszin.olyan mintha rá lennék kötelezve hogy egy évig a kedvenc pornómat kell nézzem, oké hogy a kedvencem, de az első hét után a kukába kivánnám.

a zene mellett, a jelmez is iszonyat idegesitő volt, eszméletlen gusztustalan volt owen nagyúr zakója: pfejj,
a nők ruháin sem volt semmi jó,nem illet a diszlethez.

az pedig az oscar bizottság elkorcsulásodásának indikátora hogy a harry potter mellett(ami az évtized legjobb ifjusági filmje) megérdemeltlenül ott toporog oscar jelölten a legjobb diszlet mellett.
a film osztályzata:

pfejj a negyediken...

46. Áfonya27 (2012-05-05 18:12.23)

woody Allen filmek mind jók, így ezt is szeretni fogják a téma rajongói.
Én meg különösen szeretem a Párizsban játszódó filmket...

45. Z79 (2012-04-14 08:22.47)

Szórakoztató,könnyed történet az írói-és tulajdonképpen párkapcsolati-válságban szenvedő művészről,aki az emberekre annyira jellemző"mindig az kell ami nincs" kórban szenvedev keresi önmagár Párizs utcáin bolyongva.Mindezt kissé vontatott, majd a film közepétől örvendetesen gyorsuló tempóban tálalja a mozi,megmosolyogtató poénokkal, kultúrtörténeti utalásokkal sűrűn megspékelve.Owen Wilson-t egyre jobban csípem, csak így tovább. Mondom ezt úgy,hgy karaktere a kissé neurotikus művész, egyértelműen Woody Allen-karakter,nyílván, ha harminc-negyven évvel fiatalabb lenne a mester, saját maga játszota volna..Megtekintésre ajánlott, kellemes mozi...

44. Mozsika (2012-04-10 07:59.20)

Az idei Oscar mezőny következő filmje számomra az Éjfélkor Párizsban volt. Kétszer is meggondoltam, hogy betegyem-e a lejátszómba, hisz Owen Wilsont egy cseppet sem kedvelem. Talán ez is rontott a filmélményen. Woody Allen úgy érzem kezd visszatérni a régi énjéhez.
Filmjének eleje is jellegzetesen Woody Allenes volt. A történetről is ugyanezt tudom elmondani. Ami viszont kevésbé tetszett, az egy kis dolog lesz: A film túlnyomó része alatt végig szólt egy zene, és úgy éreztem , mint ha egy reklámot néznék. A filmbe nem tudtam annyira beleélni magamat, amit köszönhetünk Wilsonnak. Összességében nem lett rossz, de nekem annyira nem tetszett, bár tudom ez az én hibám.
3*

43. Wynona (2012-03-31 00:44.31)

Hát,hát(tudom háttal nem kezdünk mondatot),annyira azért nem bűvölt el ez a mozi, sőt az eleje elég nyögvenyelősen indult számomra, néha úgy éreztem,hogy lehet bealszok,
aztán valahogy a közepétől kezdtek beindulni az események, a vége meg egész megnyerő volt(no, nem azért mert vége lett a filmnek:))

Woddy Allen-t csipázom, néhány filmjét kifejezetten szeretem, A süti nem süti például nagy kedvencem tőle, sziporkázóan jó kis film,imádni való sztorival, itt is szerethető volt a történet, de ezt picit izgalmasabban,pörgősebben is tálalhatta volna Allen bácsi...ugyebár a főhősünk Gil,aki jegyesével, a kissé utálatos sznob p*csával, Inez-zel, üzleti úton Párizsban vakációzik,aztán kiderül,hogy nem igazán illenek egymáshoz... hát őszintén bevallom már az elejétől fogva nem értettem,hogy ők minek vannak együtt,mi köti őket össze egyáltalán? Hiszen , annyira tűz és víz volt a két személy,hogy az már nem igaz, persze ott van az a bölcsesség,hogy az ellentétek vonzzák egymást, de rájuk ez nagyon nem volt igaz...Gil egy szerethetőbb figura(igen olyan Woody Allen-es) volt,míg Inez az a tipikus sznob,leginkább a külsőségekre adó cicamica...

A 20-as évekbeli,és a századfordulóban lévő Párizst rendkívül jól visszaadta a film,igen a mozinak valóban nincs nagy mondanivalója, az, hogy akármilyen korban éltek az emberek,néhányan mindig egy régebbi korba vágytak vissza,mert az úgyis tutkó jobb volt és szebb... abban a jelenetben Gil-nek volt is az a felvetése, hogy például a reneszánsz idején Michelangelo-ék is biztos Batu-Kán mellett érezték volna jól magukat:)...hiszen míg Gil-nek a 20-as évek jelentette az azt a bizonyos aranykort,addig Adrianának a századforduló volt az a golden age. Fura Én valahogy sosem vágytam vissza régebbi korokba(talán nem vagyok normális?:)),na jó talán a 90-es évekbe szívesebben lettem volna tini, de ma már abszolút nem érdekel,hogy bezzeg a régi szép időkben...én ebben a korban egész jól érzem magam,boldog vagyok(le is kopogom)változtatni,visszautazni az időbe úgyse tudok, tehát jó nekem itt a nagy káoszban:)

A színészek: Owen Wilson szimpi pasi, szerethető volt itt is, tetszett ebben a szerepben, Rachel McAdams is hihetően volt olyan kis utálatos,hasonló karaktert formált meg a Bajos csajokban is,imádom mikor ilyen szerepben tetszeleg:DD Marion Cotillard meg nagyon bájos volt, az igazi francia, érzéki NŐ-t testesítette meg a filmben, nemcsoda,hogy főhősünket egyből elbűvölte. A többiek sem voltak rosszak,főleg Kathy Bates, és Adrian Brody,ja meg Tom Hiddleston mint F. Scott Fitzgerald...ez a srác egész jó kis színész, már a Thorban is felkeltette a figyelmemet a játékával.

Bájos mozi ugyan, de ennél sokkal szerethetőbb, jobb filmjei is születtek már Woody-nak.
Voltak benne aranyos jelenetek, és a színészek játéka is meggyőző volt, na és mondom a vége, amiért megéri a 4 csillagot
(a 3 és 4 csillag vacilláltam).

42. Bodhiszattva (2012-03-26 23:42.16)

Valóban igazi hangulatfilm, s akit elkapott, az nehezen tud szabadulni a varázsától. A stáblista alatt csak néztem magam elé, és úgy éreztem, ez igen, ez film. Pedig maga a történet nem tartogat nagy csavarokat, az úgynevezett mondanivaló is sekélyes (bár szerintem ez csak kötelező penzum, a filmnek nincs "üzenete"). Megtalálhatóak a tipikus woody-s elemek (először azt hittem, majd arról fog szólni, hogy a csaj belezúg a szakállasba, és tönkremegy a házasságuk - ez valóban megtörtént, de teljesen lényegtelen volt), de ez nem az a tipikus Woody-film, így a "mester" át tudta lépni a saját árnyékát, amely az utóbbi filmjeire kissé rátelepedett. Jót tett neki, hogy átjött Európába, de Barcelona és London után igazán itt Párizsban sikerült megtalálnia valamit. Száz szónak is egy a vége: ez a film egyszerűen zseniális.

41. Cantri (2012-03-25 00:11.36)

Woody visszatért! Pedig nem mostanában esett meg, hogy a szürrealista történetek nagymestere valami emlékezetessel örvendeztette meg az ő egyediségére fogékony közönséget, de most ezeket az igényeket alássan kielégíti.
Az Éjfélkor Párizsban egy HANGULAT film, ha nem talál el, egy közepes, akár unalmas filmnek fog tűnni szépen megírt szkripttel, néhány jó arccal, de ennyi. Ha viszont a képsorok megfogják a képzeletet fantasztikus élményként tárulhatnak a néző elé Párizs girbe-gurbás, macskaköves kis utcáskái, azokkal a csodás, puha fényű lámpákkal. Engem úgy elkapott ez a mozi, mint a gépszíj, egész egyszerűen szinte a teljes játékideje alatt azt vettem észre, hogy boldog vagyok, hogy a szám valamiért folyton felfelé görbül. Nem érdekelt, hogy nincs pénz számlára, hogy a drágalátos kormányunk mit eszel ki újra a nép nyomorítására, hogy… szimplán csak élveztem a mozi minden képkockáját, és ott voltam együtt Fitzgeralddal, Hemingway-jel, Picassoval és a többiekkel Párizs lélegzetelállító utcáin. A felszín alatt pedig szépen körvonalazódik ki, hogy nem csupán egy utazásra vagyunk meginvitálva. Mondanivalója annak ellenére is elért hozzám, hogy nem dobtam tőle hátast, de egyszerűen, és nem szájbarágósan van tálalva, innentől kezdve meg kit érdekel, hogy elsütötték már korábban? Örök igazság, hogy ott kell boldognak lennünk, ahol éppen vagyunk, a mi időnkben, a mi testünkben. Ha ezzel megbarátkozunk, akkor a jelenünk lehet a legnagyobb, legérdekesebb, legcsodálatosabb utazás, a mi „aranykorunk”. A rendkívül kifinomult és ízléses humoráról pedig még nem is ejtettem szót, márpedig ez is a film komoly erősségei közé tartozik. Végre intelligensen megmunkált poénokkal van dolgunk, melyek átérzéséhez ugyan nem árt némi irodalmi és egyszer-kétszer filmművészeti ismeretség, de azért nem kell megijedni az érettségi tételek bemagolása vagy átnyálazása nem szükséges.))
Összességében gyönyörű imázsfilmről van szó, ami szerintem ahány ember, annyi tetszési indexet fog mutatni, de számomra egy ritkán tapasztalt filmélményt jelentetett. Hihetetlen mód élveztem, tökéletes korrajzával elkápráztatott, látványával lenyűgözött, magába szippantó légkörével pedig elcsábított egy gyönyörű másfél óra erejéig. Köszönöm a fenséges (idő)utazást Woody mester! (A szenzációsan összeválogatott soundtrack albumot pedig még rengetegszer fogom hallgatni.)

40. Miss bambi (2012-03-18 16:20.20)

Mindig nehezen ülök neki egy olyan filmnek ahol a főszereplő nem épp kedvenc,mint ahogy itt is,történetesen Owen Wilson.
Viszont itt be kell valljam,hogy nem volt rossz,félretettem az ellenszenvem iránta,és elég jól megformálta az adott karaktert.
Woody Allen-t kedvelem,nekem Ő olyan Nyomasek Bobo:),kedvelem de sokszor érzem filmjei közben azt,hogy egyre csak az órát lesem,mint ahogy itt is.
A téma nem lett volna rossz,de nekem lassú volt,néhol felesleges dialógusokkal,Rachel McAdams már szinte idegesítő volt benne,pedig általában kedvelem.
A film egy egész erős 3*-ot ér,pedig először 4-et nyomtam rá,de most bekeményítek,mert ennél van szerintem jobb filmje is Woody-nak.
Egyébként a téma..,az idő,hát igen,sose jó ami jelenleg van,mindig máshova vágyik az ember,más korokba vissza mert azt gondoljuk,hogy az izgalmasabb és sokkal tökéletesebb a jelenleginél.
De ha belegondolunk a miénk is lehetne az,tegyük azzá,egyszerűen élvezzük ezt amibe beleszülettünk,és próbáljuk valamelyes kényelmessé tenni magunkat benne,és persze környezetünk számára,ha nem vagyunk épp önzőek.
Bár persze Én is szívesen beszélgetnék Hemingway-el,Vivien Leigh-nek még a bőröndjét is hajlandó lennék cipelni,vagy találkoznék Jane Austen-nal,és az orrára koppintanék amit a Klastrom titkával művelt..,de nem tehetem,ennek így kellett lennie.
Minden történik valamiért,mindennek oka van.
Legyünk és maradjunk olyannak amilyenek most vagyunk,és fogadjuk el..

39. Convar (2012-03-05 18:47.06)

- (válasz Limpi Sisak 37. hozzászólására)

OFF

Utána néztem. Én szeretem az exploitation filmeket... de ez már sztem is beteges :D

1 2 3 4 5