Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
57 másodperc (DVD) |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Végszükség - RTL Három, 18:40 |
The Commuter - Nincs kiszállás - Film+, 18:50 |
Hajrá, csajok! - Viasat Film, 18:55 |
Vitathatatlan 4. - Moziverzum, 19:15 |
Mama pici fia - TLC, 20:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Julianne Moore (64) |
Daryl Hannah (64) |
Brendan Fraser (56) |
Amanda Seyfried (39) |
Michael Angarano (37) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Örökbeadás |
Tia Carrere |
34. DavidVilla (2024-10-29 16:41.30) |
Az Incendies az a fajta filmélmény, amely mélyen megérint, és miután a képernyő sötétbe borul, csak ülsz, és érzed, hogy valami örökérvényű, mély nyomot hagyott benned, ami valószínűleg életed végéig végigkisér majd. |
33. Darmah (2024-06-10 14:50.32) |
Láttam pár éve,és most újranéztem...minden érdemeset már elmondtak róla és csatlakozom a rajongókhoz.
Most is megrázó ,katarktikusan letaglózó hatású volt.Felejthetetlen. |
32. Varla (2021-11-05 13:43.56) - (válasz VAL P 31. hozzászólására) |
Nagyon szép és érzékeny ajánló, de egyre biztosabb vagyok benne, hogy még várok a film megtekintésével. |
31. VAL P (2021-11-05 11:57.29) |
Hölgyeim és uraim! Ez alkalommal bebizonyítjuk, hogy P + N = 0, vagyis pikk + nick = ez Ő! Isten igenis virul! Az útjai pedig – miután nem bír a fenekén megülni – kiszámíthatatlanok. A nevét az ajkukra hiába vevő, fekete leples bárányai például a keresztény erkölcsöt sajátosan értelmezve füstölik ki (no, nem tömjénnel) a Libanon Volán járatát választókat, amennyiben nem hitsorosaik. Mintha csak Torquemada gyerekszobájába lökték volna az embert, vagy a XVI. századi germánreform hangulatát tüdőznénk le.
A szappanoperai elemekkel tűzdelt történetet – több évezredes toposszá rágott csont a kényszerű megválás az újszülöttől és ennek következménye: az életcélul kitűzött kutatómunka; miként a családi szennyes foltszínűsége és egy kiszemelt illető sarkának jelentőségteljessége is megy bele a frázisszámba – Villeneuve mesterien egyensúlyozva építi fel. Bár az anyjuk végrendeletéből az érintettek számára megrendítő információkat a nézők számára érdektelen panírba forgatja; az inasnak, nyúlósnak induló celluloidétekből, ahogy egyre mélyebbre hatolnak bele fogaink, meghökkentő ízvilág bontakozik ki. Egy road movie-duettbe csöppenünk a matematika, a kérlelhetetlen logika magányt okádó szikesén. Soha nem létezett bátyja felkutatására vállalkozik Jeanne egykor fotográfus anyja kálváriájának stációin végighaladva. Számtalan fajtársunkban buzgott, buzog a vágy, hogy megossza ellenségeivel (vagy azokkal, akiket annak vél, azzá kreál) mindazt a szenvedést, amit kénytelen volt a saját bőrén megtapasztalni. Vagy amikről hallott, látta a hatásukat. Vagy legalább el bírta képzelni pusztító erejüket. Születnek fájdalmak, amiket énekléssel próbál az élőlény mérsékelni. Becsapva vele az agy kapuját, részlegesen terelve el a figyelmet a lüktetésről, a testet-lelket összebilincselő kínról. És lángolnak torokforrasztó társaik, melyeknek a csillaghullás hangtalansága is dobhártyarepesztő. Hiába ússza le az ember nap mint nap a megtisztulás maratoni penitenciáját, elnémít. Pillanat alatt kiseper minden életerőt. Természetesen nem vagyunk egyformán érzékenyek, s az űrré gömbölyödött csend megtörése ugyanúgy szakíthat fel régen beforrt hegeket, marhat újakat oda, ahol egészségesnek hittük a bőr- és kötőszövetet, nem csak a megnyugvás elé gördíthet vörös szőnyeget. |
30. Forthrightness (2021-08-13 13:49.08) - (válasz Chris Co 29. hozzászólására) |
Te is kihúztad a gyufát:) |
29. Chris Co (2021-08-13 13:40.31) |
Olyan érzésem van, mintha egy másik topikban ma már találkoztam volna a filmmel... ;) |
28. Lauda (2021-08-13 13:36.47) |
Ez a film komoly! Lehetne akár igaz történet is... |
27. Törölt felhasználó (2020-04-27 21:16.35) |
A halál sohasem a történet vége. Ez a mondat hagyja el a közjegyző száját ott az irattárban, miközben az ikerpár fiú tagjának magyaráz a végrendeletek kacinfántosságáról. Pedig a közjegyző már tudja az igazat. Hiszen ő írta meg egykori titkárnője kérésére mindkét levelet. Számára már csak a kirakós egy darabkája hiányzik. De azt is tudja, hogy az ikreknek maguknak kell végigjárniuk az utat ahhoz, hogy visszafejthessék az idő fonalát és megismerhessék azt a nőt, akit "anyának" hívtak egész életükben. Szükség van erre az útra, mert enélkül nincs sem megértés, sem megbocsátás, sem feloldozás. És addig az anya sírkő nélküli sírját mázsás teher nyomja. Furcsa dolog a sors. Nagyon sok múlik azon, hogy hová és mikor születünk. Miközben peregnek életünk homokszemei elképzelhetetlen láncreakciót tudunk elindítani egyetlen döntéssel. És mindaz, ami körülvesz minket éppúgy lehet áldás, mint átok. Ki írja vajon a játékszabályokat? Létezik talán egy felsőbb akarat, amelyik a születés pillanatában dönt arról, kit melyik sorba állít? Ki legyen sikerre és ki örök szenvedésre kárhoztatva? Azt mondják, a hit segít elviselni az elviselhetetlent. Én erre azt mondom, csak ha nem vak. A vakbuzgó hit gúzsba köti a józan észt és csak még több szenvedést hoz a remélt kegyelem helyett. A meggyőződéseinhez való makacs ragaszkodás még ennél is rosszabb, mert pusztító erővel bír. És vajon ismerjük- e úgy igazából azokat, akik részei az életünknek? Figyelünk rájuk, vagy annyira lefoglalnak minket saját dolgaink, hogy csak mint egy függöny mögül érzékeljük őket? Bár, csontvázak a szekrényben mindig is voltak. Éppen ezért a halál sohasem a történet vége. A számlát pedig mindig rendezik mindenkivel a legvégén. Mázsás súlyú történet, a legszebb márványból faragva amiről lepereg az -esetleges- ostoba hozzászólások semmitmondó üressége. |
26. Tjunior (2019-08-19 08:39.35) |
Szép lassan, komótosan épülő filmdráma, ami a végére lesokkolja a nézőt. De igazából a második megtekintésre üt igazán, amikor már végigtudja gondolni az ember mit is akart mondani a film. |
25. Bertó!!! (2017-09-22 15:54.48) |
Mr Villeneuve-re érdemes odafigyelni,nagyon ért a feszültség és az atmoszféra megteremtéséhez.
Spoiler. Ennél a műnél sincs ez másként,igaz az eleje (40 perc) döcögősen indul és kell hozzá egy segg,viszont a későbbi történések bőven kárpótolnak. A két színésznő fergetegesen alakított,ami az ikerpár férfi tagjáról,már nem mondható el és inkább rontott a jelenlétével az összképen. A két történetszál bemutatása rendben ment. Az idősíkokban történő ugrálás eleinte enyhén zavaró,ebből adódóan lehet némi fejvakarás. Két darab rendezői kreativitást jegyeznék meg. 1.A keresztény katonák AK fegyvereire ragasztott Szűz Mária kép. 2.Az ikrek születésénél a bába véres keze,Nawal Marwan libabőrös combjain. A végén a csattanó kellően hatásos. Oldboy,Predestination feeling. |
24. Johnny Saiper (2017-03-15 23:20.18) |
Nem jutok szóhoz. A film vége úgy vágott mellbe, ahogy azt nem sok film tette, amiket láttam. Denis Villeneuve egy filmkészítő isten, eme alkotása is felkerült a kedvenceim közé. |
23. Cantri (2015-11-09 00:20.04) |
Kőkemény lélektani dráma, mely por, szemét és törmelékhegyek között vezet minket a háború poklába. A rendező beszűkített perspektívája nem engedi elkalandozni a nézőt, belerántja egy emberi sors történetébe, melyen az emberiség legnagyobb szégyene hagy kitörölhetetlen foltot. Kezdetben visszafogott alkotásnak tűnhet a Felperzselt föld, de a fokozatosan épülő érzelmi feszültsége a végére robban akkorát, hogy az ember csak néz ki a fejéből a vége főcím alatt. Aztán még órákig, sőt napokig vissza-visszagondolsz rá, benned van, uralja hangulatod, szinte belülről szorít, de csak nem jön az igazi feloldozás. Nem is kell, a háború sem enged................... |
22. Jobett (2015-05-14 20:24.01) |
Régen láttam ilyen őszinte filmet, a valóságnál nincs borzalmasabb. Megrázó történet a felfordult világról. Üdítő volt a hollywoodi klisék hiánya. |
21. Cselló111 (2014-09-24 13:42.54) |
Denis Villeneuve miatt néztem meg..
Láttam a Fogságban című filmjét, ami nálam nem érte el a kívánt hatásfokot, ezt abban a topikban le is írtam. Többen azzal védték meg a filmet, a rendezőt, a saját álláspontjukat, hogy nem érthetem, nem érezhetem át, mert nincsen gyerekem, ezért nem jött át nekem a film mondanivalója, Villeneuve elképzelése, szándéka vagy éppen nem értem a művészetét. Úgy gondoltam teszek egy próbát. Megnézem egy másik rendezését is, abból talán még az is kiderül, hogy Villeneuve eszközei nekem túl egyszerűek, vagy túl bonyolultak vagy éppen túl elvontak. Ezt az Oscarra jelölt filmjét választottam.... a témája miatt. Megnéztem ... és most már még biztosabb vagyok benne, hogy a Fogságban film topikjában érvelőknek nem volt igazuk. Nem volt igazuk, mert ennek a filmnek minden pillanata elképesztett, lenyűgözött, elvarázsolt, megdöbbentett, lebilincselt, sokkolt... tehát hatott. Átéreztem az anya összes fájdalmát, szenvedését, gyötrődését, együtt éreztem vele amikor a szerelmét elvesztette, amikor a gyerekét elvették, amikor megalázták, amikor szabadulni akart a magzattól, amikor a szörnyű felismerést, a feldolgozhatatlant annyi szenvedés után már nem tudta feldolgozni. Nem volt igazuk, mert nem kellett ahhoz anyának lennem, hogy megértsem, elfogadjam a tetteit, a döntéseit, érezzem azt az iszonyatos fájdalmat ami ebben a földi pokolban neki jutott. Ezt a földi poklot pedig a rendező valami hihetetlenül érdekes módon tárta elém, zseniálisan adagolva az időugrásokat, pontosan eltalálva az arányokat a polgárháború szörnyűségei és az egyéni dráma láttatása között. Míg a Fogságban című filmnél egyértelműen meg tudtam határozni, hogy nekem mi volt a csúcspont a filmben, itt nem tudnék választani. Számtalan jelenetnél éreztem azt, hogy igen... ez az. Spoiler: Rögtön a történet elején, amikor a "keresztény" testvér valami hihetetlen egyszerűséggel lőtte le a muzulmán szeretőt, vagy amikor "keresztény" fegyveresek ölték halomra a busz utasait, csak azért mert muzulmánok, majd benzint öntöttek a buszra, hogy a még életben maradtak elevenen égjenek meg és a menekíteni próbált kislányt minden emberi érzés nélkül hátba lövik, vagy amikor a lánygyermek szembesül azzal, hogy ő született erőszakból, amikor az anya a börtönben a hasát ütve próbál megszabadulni a magzattól, amikor a fiú szembesül azzal, hogy ki az apja, ki a keresett testvére, és ezt valami hihetetlen megrendítő módon kérdés formájában hozza ikertestvére tudomására..... egy meg egy, az lehet EGY? Ez az a film ahol azt éreztem.. igen minden a helyén volt. A történet, ami alapja egy igen jó forgatókönyv, a megvalósítás a remek színészi játékokkal, a képi megjelenítés, a látvány, a cselekmények, idősíkok fantasztikus összehangolása, a zene.. mind-mind egy nagyon szép, kerek egészet adtak. 130 percnél sokkal többet ad a film. Gondolkodásra késztet. Mennyire értelmetlenek a háborúk, mennyi kegyetlenséget, brutalitást hord magában a vallás, vagy az annak köntösébe bújtatott embertelenség, mennyire befolyásol mindez emberi sorsokat, mennyit bír el egy ember, mennyire maradhat ember az ember embertelen körülmények között, mennyire kell erősnek lenni a megbocsájtáshoz..... |
20. Lajos.nagy76 (2014-07-12 22:46.10) |
Én még hasonló témájú filmet sem láttam, az biztos!
Az újszerű téma (mely lehet akár igaz is) a színészi játék és a gyönyörű zene miatt is méltán maximális pont! |
19. Hungarianeve (2013-11-22 13:08.06) |
Nagyon sok filmet láttam már én is, de ez a film egyszerüen megdöbbentöen lebilincselöen hozza közel hozzám a föszereplö élettörténetét Kanadában, és Libanonban. Csak az nézze meg, aki az igazán nagyon mélyre ható a remekmü kategóriájába tartozó drámai filmeket is szereti. Bennem az a kérdés motoszkál azóta is, mennyi bánatot, szomorúságot, lelki szenvedést tud egy ember elviselni? |
18. Roszner (2013-10-24 08:02.19) |
Ennek a filmnek minden kockájából sugárzik a háború értelmetlensége. Csak háborús körülmények között tud ennyire tobzódni az anarchia, annak minden vonzatával.
Tehát: SOHA TÖBBET HÁBORÚT!!! |
17. BenceFaterYoO (2013-01-08 08:32.25) |
Ez a film..., te szent ég! Egyszerűen lenyűgöző.
Sok száz filmet láttam már életemben, de ez az egyike azoknak, amelyek a legmélyebbre hatoltak. Az első képsorozattól kezdve, azzal a zenével, amit most is hallok, egészen az utolsó kép kockáig gyönyörű. A film témája szívbe maró, a történet egyszerűen zseniálisan ki van dolgozva, csak úgy peregnek az események és minden kibontott foszlányból, egy újabb keletkezik, a legvégén pedig minden visszavezet oda ahonnan indult. Az eseménysorozatok olyan hangulatot teremtenek, hogy ez alatt a 2 óra alatt, ha akarna se tudna kizökkenni az ember. Rettentő precizitással mutatja be az arab világ brutalitását, irtózatos nehézségeit, a néző is ott érzi magát minden egyes helyszínen. A történet annyira ragyogóan bontakozik ki, ebben a véres légkörben, végig csak figyelsz, vársz, hova vezet mindez, közbe 1 csavar, 2 csavar és Bummm! Robbanás, majd az utána következő állapot, nem hallasz, nem látsz, elcsendesül minden! Egy biztos, ez után a film után nem jut szóhoz az ember, egyszerűen egy kis időre elnémít... "Az igazság mindenkit elnémít..." A színészek csodálatosak, de mindenkinek akinek köze volt ehhez az alkotáshoz csak gratulálni tudok. Zseniális forgatókönyv, zseniális rendezés, kiváló alakítások, gyönyörű képi világ! A legjobb film, amit valaha láttam a kategóriájában! |
16. Debraa (2012-11-22 19:50.51) |
5/5*, zseniális! |
15. Gabroca (2011-10-29 23:34.48) |
Fordulatos film, bepillantást enged a 70-es évek közel-keleti (libanoni) hétköznapjaiba. Talán nem lett volna balkáni háború, ha az abban résztvevők ilyen filmeken nőttek volna fel...Gratulálok az alkotóknak a történethez! |
14. Chris92 (2011-10-15 18:10.16) |
Az egyik legsokkolóbb és legdrámaibb filmélmény, amiben részem volt...és cefet nehéz írnom róla, mert drámájának ütőereje a történetben rejlik. Ami olyan döbbenetes, mégis földhözragadt és emberi fordulatokkal van tele, hogy azok teljesen magukért beszélnek és esetleges részletezésükkel vagy felfedésükkel, csak elrontanám mindazok "szórakozását", akik még nem látták.
Denis Villeneuve alkotása az Oscar jelölésig vitte és habár nem kapta meg az aranyszobrot,a kritikusok és a közönség elismerése teljes joggal megérdemelt. Két szálon futó történetet látunk mindegyiknek a keresés alkotja lényegét: az egyikben egy kanadai testvérpár próbálja felkutatni testvérüket és apjukat, édesanyjuk végrendelete szerint, a másikban pedig az időben utazunk vissza ahol egy anya küzdelmét láthatjuk elveszett gyermeke felkutatásáért. Elsőre úgy tűnik a kettőnek nincs sok köze egymáshoz, de hamar kiderül, hogy van összekötő kapocs, méghozzá az édesanya személye. Kiderül, hogy a sötét és véres múlt eseményei, milyen formáló erővel vannak a jelenre, és hogy a vétkekért, bűnökért milyen testi vagy lelki árat kell fizetnie a család minden egyes tagjának. A filmben látható, az arabok és keresztény nacionalisták közötti megoldhatatlan konfliktust, tökéletesen tudja a rendező szimbólumként felhasználni. Annélkül, hogy állást foglalna, belemenne a történelmi mozik vagy az egyéni drámák buktatóiba, legyen az az elfogultság, a pátosz, giccs, hatásvadászat. Ízlésesen, tökéletesen kivitelezett dramaturgiai felépítéssel, realisztikus atmoszférával és színészvezetéssel és precíz technikai háttérrel, és mindezekkel együtt, mégis együttérző és betörődő szomorúsággal ábrázol egy helyzetet. Egy szimbolikusan értelmezhető helyzetet, ahol az emberi erőszak, erőszakot szül, a káosz, káoszba vezet és életeket, emberi lelkeket törhet darabokra, úgy hogy a darabok összeillesztése és az igazság még fájdalmasabb, mint a tudatlanság. És a tudat, hogy ez bárhol, bármikor, ahogy Palot alattam is mondta a tudtunk nélkül is bekövetkezhet....ez teszi ezt a filmet, ezernyi robbanás és hulla megmutatása nélkül is olyan erőssé és fájdalmassá, hogy szereplőinek kínja már-már átüt a vásznon, egyenesen ránk. Tudom klisés mondat, de ebből a szempontól ez a film nemcsak tökéletes, hanem minden könnyel, vérrel teli pillanatával együtt kötelező is. Hisz egy erőteljes szembesítés, emberi mivoltunk legszebb, megbocsátó és egyben gyilkoló, lezüllesztő énjével, sosem árt. Csak felébreszt. |
13. Mulika2 (2011-10-04 11:06.09) |
Érdekes film, és a végén tényleg leesett az állam! :) Nem semmi story az biztos! De ez nem igaz történet, ugye? |
12. Csapesz (2011-10-01 17:17.57) - (válasz Kovbojka 9. hozzászólására) |
Jó, de én olyan verziót kerestem neki amihez van illesztett felirat is. Ha tetszik, akkor később már úgyis tudja még jobb minőségben archiválni. |
11. Löshawna (2011-09-30 08:56.48) |
*a :P |
10. Löshawna (2011-09-30 08:56.38) |
Nagyon köszönöm segítséget (: |
9. Kovbojka (2011-09-29 21:22.18) - (válasz Csapesz 8. hozzászólására) |
Én is Piratbayről szedtem, de jobb minőségben. Amúgy nagyon filmnek ígérkezik... |
8. Csapesz (2011-09-29 21:19.48) - (válasz Löshawna 7. hozzászólására) |
***** A feliratot pedig ezzel a linkel tudod letölteni ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
7. Löshawna (2011-09-28 22:03.51) |
Megkérdezhetem, hogy hol láttátok? Mert nem látom még a moziműsorok között.
Köszönöm (: |
6. Biborka68 (2011-09-28 20:04.17) |
Nagyon jó film, olyan szinten lekötött, hogy volt amikor nem is pislogtam, csak azt éreztem, hogy száraz a szemem. Nem értem, hogy az ilyen filmeket miért nem nézik az emberek, bár sejtem, hogy a sok idióta romantikus, híg löttytől már rohad az agyuk. |
5. Csapesz (2011-09-16 08:26.17) |
Ezt a filmet méltatlanul övezi ily mértékű érdeklődéshiány,mert a műfajában döbbenetesen jó volt! A történet menete szinte az elő perctől fotelba szögezi a nézőt, de a végén egy pillanatra még a lélegzetem elakadt,mielőtt elkezdtem volna kapkodni a levegőt. |
Vélemények | DavidVilla, 2024-10-29 16:41 | 34 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
Felperzselt föld adatlap |
Eredeti cím: Incendies |
Évszám: 2010 |
Rendezte: Denis Villeneuve |
Szereplők: Lubna Azabal, Mélissa Désormeaux-Poulin, Maxim Gaudette, Rémy Girard, Abdelghafour Elaaziz... |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Denis Villeneuve - Vélemények |