Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
Fehér éjszakák (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Street Fighter - Harc a végsőkig - AMC, 22:45 |
Napos oldal - HBO2, 22:47 |
Egy cowboy karácsonyra - Mozi Klub, 22:50 |
Az utolsó boszorkányvadász - Film+, 23:25 |
Karácsonyi szerelmem - Film4, 23:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Steven Spielberg (78) |
Brad Pitt (61) |
Casper Van Dien (56) |
Rachel Griffiths (56) |
Katie Holmes (46) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Eretnek |
Gene Quintano |
2. Lifeisamovie (2023-06-13 13:07.44) |
A császármetszés tényleg komoly, de nekem a vége tetszett a legjobban, amikor az újszülöttet az egész família, barátok, rokonok, keresztapák, nagypapák, dédapák kézről kézre adják és elmondják neki a szeretetteljes jókívánságaikat a jövőjére nézve. Az olyan megható jelenet, mert gondolom előbb-utóbb mindenki a saját családjára kezd gondolni, hogy egyszer őt is ugyan így az örömtől nevetés és könnyek között körbeadhatták (Valószínűleg mindannyian így kezdtük) vagy valamelyik 'poszttal' azonosak vagyunk, már átéltük, valakinek mi vagyunk a szülei, nagyszülei, keresztszülei és visszaemlékezünk erre a hasonló jelenetre a saját életünkből, ahogy a karunkban tartottuk a legújabb családtagot. |
1. Gyorkos (2011-05-19 09:27.18) |
Csak címszavakban: Cigányok, beilleszkedés, cigány család, társadalom, elfogadás, cigány kultúra, 70-es évek.
Szerintem a film csúcspontja a császármetszés jelenet, amit egy az egyben végigfilmeznek és kissé rövidítve/megvágva be is mutatnak. Budapesti iskola rulez! "A történetiséggel szembeállított állapotszerűség a meghatározó struktúraszervező elem Ember Judit filmjében, amely a dokumentarista disznarrációt sajátos módon a „fikció” felől valósítja meg. A ,Fagyöngyök’-ben exponált eseménysor nagyívű történetet sejtet: munkahely-változtatás, a család megélhetési körülményeit javító gépkocsivásárlás ötlete, fizetés-kiegészítő tevékenység, házasság, a harmadik gyerek születése – a társadalmi szférától a magánéletig sorsdöntő motívumok sorakoznak egymás mellett. Ehhez képest a történet adósunk marad mind a társadalmi környezet, mind a személyes kapcsolatok elemzésével, és életképek füzéreként mutatja be a család hétköznapjait, köznapivá téve még a jelentős eseményeket is. A ,Fagyöngyök’-höz a főszereplő személyén keresztül kapcsolódó ,Tantörténet’ című film épp ellentétes dramaturgiai folyamatot valósított meg: ott egy disznarratív szituációba, az osztálytalálkozó tagolatlan eseménysorába lép be az öngyilkossági kísérletet elkövető lány valódi, drámai története, míg a következő film történetelemei valósághű életképekké forgácsolódnak szét. (18) A dokumentarista történetből „dekonstruált” dokumentarista életkép kétségtelenül jelentősen eltávolítja a ,Fagyöngyök’-et nemcsak a dokumentumfilm, hanem a fikciós dokumentarizmus konvenciójától is, az előbbit az események dramatizálása, az utóbbit a dramatikus események motiválatlansága, befejezetlensége, „dedramatizálása” révén. A kis-Nóra élettársa, majd férje körüli események függőben maradnak: otthagyja-e a munkahelyét, megveszi-e az autót, mi lesz a címadó fagyöngyárusítással? Az erőteljesen – ám időrendileg hibásan – motivált házasságkötés egy álomszerű hosszúbeállításban jelenik csak meg, ehhez képest viszont jóval kidolgozottabb az anyós és a vej komikus kettőse a ház meszelése közben: a helyzet finom lélektana, a még mindig csinos és nőiességét egyértelműen hangsúlyozó „nagymama” meg a ház urává előlépett férj párviadala, valamint a kompozícióban rejlő képi humor (az asszony „boszorkányos” felbukkanása a kémény mögött) és a szellemes párbeszéd burleszk és groteszk hangulatot hoz a jelenetbe. Amíg a fikciós dokumentarizmus olyan szituációkat vagy személyiségeket keres, amelyek a dokumentarizmus számára elérhető állapotszerűségből drámai konfliktusokat tudnak létrehozni (ilyen helyzetre és szereplőre akad a ,Cséplő Gyuri’-t forgató Schiffer Pál), addig Ember Judit a kezében lévő drámai anyagot mintegy „megtisztítja” a narratív lehetőségektől, hogy minél erőteljesebben jelenhessen meg filmjében a sorsok állapotszerűsége. Ez a szándék felbukkan a ,Filmregény’-ben is; ott a család ébredés utáni „eseménytelen” készülődését figyelhetjük meg „real time”-ban, az epikus szerkezetbe tagolódó életképszerűség azonban inkább a neorealista hagyományt idézi. Ember Judit ezzel szemben a film egészét átható struktúraszervező erővé emeli a disznarrációt, méghozzá úgy, hogy csupán jelzi egy dokumentarista történet – és ezzel szoros összefüggésben a „közéleti mondanivaló” – lehetőségét. 70 Gelencsér Gábor: A Budapesti Iskola A filmben „semmi sem történik” (pontosabban nem épül fel narratív struktúra) és társadalmi helyzetképet sem kapunk (nincsenek szociológiailag értékelhető információk a szereplőkről és helyzetükről, legfeljebb közvetett utalások igazítanak el e téren) – miközben kis-Nóráékkal „megtörténik” az életük. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a dokumentarista hűséget nem a filmben szereplő sorsok valódisága, a létező családi kapcsolatok, Nóra terhessége, a szülés, illetve a császármetszés, majd az újszülött bemutatása, hanem a disznarrációs módszer teremti meg, amely a mindennapokban egymás mellé sodródó jelentős és jelentéktelen, törvényszerű és esetleges, társadalmilag motivált és önmagában való életeseményeket teszi a film számára hozzáférhetővé. A ,Fagyöngyök’ fikciós dokumentarizmusa nem a tényekből, hanem a szemléletmódból építkezik, amit az is bizonyít, hogy a bemutatott sorsok valódisága nem befolyásolja a film hitelét, jobban mondva nem az életanyag valóságossága, hanem az életanyag megformálása hozza létre a hitelességet, ami nem a történetben, hanem a helyzetekben, gesztusokban, nyelvi fordulatokban érhető tetten. Mindezt kitűnően foglalja össze a film zárójelenete, a keresztelőt követő családi ünnepség, ahol a kamera jelenlétéhez nyilván kevésbé hozzászokott családtagok és ismerősök „sors és szerep” kettős szorításában pontosan azt nyújtják, amire a dokumentarizmus mellett elkötelezett filmes a saját eszközeinek lehetőségeit és korlátait belátva még kíváncsi lehet: szerepként élik meg sorsukat." Részlet Gelencsér Gábor: A Budapesti Iskola Fikciós dokumentumfilmek a hetvenes évek magyar filmművészetében c. elemzéséből Forrás: [link] |
Vélemények | Lifeisamovie, 2023-06-13 13:07 | 2 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
Fagyöngyök adatlap |
Évszám: 1978 |
Rendezte: Ember Judit |
Szereplők: Sipos Jenő, Sipos Jenőné, Szabó Nóra, Lukasik Eleonóra |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Ember Judit - Vélemények |
- Sipos Jenő - Kérdések |