A rendszer tett egy gellert a feliratba, miután a mentés gombra nyomtam. "Pecski-lavocski" a címe, ha írhatom így, ebbe talán nem köt bele mentéskor. Avagy: [link]
Szóra sem érdemes. ;)

11. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2017-11-04 08:09.44)

- (válasz VAL P 10. hozzászólására)

Elnézést, nem tudom jól kiolvasni a címet: Pecski- lav 1086, cski nem értem a dollár, kereszt jelet. De nagy hála a szép bejegyzésért.

10. VAL P (2017-11-04 00:27.26)

Az 1972-es 'Печки-лаво& #1095;ки' c. filmje is izzó szatíra. Nem annyira 'Kemencék, boltocskák', inkább 'Kemencepadkák' lehetne a tükörfordítása, de miután a film 90%-a utazásuk közben játszódik egy vonaton, valószínűleg a vasúti kocsihoz kapcsolódik a jelentése. A 'Vonaton délre' tökéletesen találó cím lenne. Itt is feleségével játssza Suskin a főszerepet, ahogy a 'Vörös kányafá'-ban. Mindenféle ember ül le a kocsiba, ahol ketten indulnak Szibériából kikapcsolódni, világot látni egy kicsinyt, s velük tereferélnek a világ dolgairól. Rendre kiderül, hogy senki sem az, akinek első blikkre látszik.

9. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-07-25 06:43.02)

- (válasz Angelika58 2. hozzászólására)

1929. július 25. -1974. okt. 2. Nem tudom oroszul leírni(pedig 9 évig tanultam), hogy köszönet azért, hogy megismertem a kányafát, feleségét, azt a csodálatos színésznőt, most is kezemben tartom Suksin Vörös kányafáját.

8. Vbacs (2013-01-12 22:32.46)

Na, őt sem ismerem.

Ha már egy orosznál vagyunk. Angelika. Gondolkodtam az orosz szakon és történelmileg tényleg jobban megéri, mint az arab. Bár ha a szocializmus, mint szakosodási irány nem jönne össze, akkor a jelenkori történelem arabos részével szeretnék foglalkozni, így az arab megmarad B-tervnek.

Sokan szeretnének idén oroszt tanulni, míg sorba álltam, minimum 3 ember beszélt mellettem ilyen tervekről.

7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-01-12 22:25.48)

- (válasz Angelika58 6. hozzászólására)

Kedves Angelika, ne haragudj a zavarásért, de ha a feleségéhez is írnál pár szót, évszámokkal, mert én nem találtam Róla semmit sem.

6. Angelika58 (2013-01-12 16:03.43)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 5. hozzászólására)

Nincs magyar változata, pravoszláv szent neve. Máshol sem használatos.

A dohányzás kulturált nők között még a nyolcvanas években is tabu volt.Ezért minden női vécéből ömlött ki a füst, mert a nők a munkahelyeken oda bújtak el dohányozni. Nagyon nagy társadalmi tekintélyének kellett lennie annak, akinek elnézték.

Pl. érdekes módon tanárnőknek,tanítónőknek igen, őket nagy tiszteletben tartották.

5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-01-12 15:55.51)

- (válasz Angelika58 4. hozzászólására)

Makar magyarul milyen név? Értem a különbséget. Tényleg nem dohányoztak a nők nyilvánosan? ezt nem gondoltam.

4. Angelika58 (2013-01-12 15:33.29)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 3. hozzászólására)

Pont olyan. A Makar közkedvelt orosz férfinév volt. Suksinnak az édesapja volt Makar, ezért lett apai neve Makarovics.

Van különbség Viszockij és Suksin között, sok is. Suksin nem volt lázadó típus, csak nagyon, nagyon jó író.

Viszockij meg zseni volt, olyan, amilyen kevés születik. De nagyon sokra tartották egymást.

És hogy vadul ittak meg bagóztak mindketten? Ezt csinálta akkoriban ott szinte mindenki...

Csak a nők nem, legalábbis nem nyilvánosan. Inni még csak-csak, de dohányozni nyilvánosan szinte elképzelhetetlen illetlenségnek számított.Egyenértékű annak bevallásával, hogy az illető nem erkölcsös nő.

3. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-01-12 12:57.40)

- (válasz Angelika58 2. hozzászólására)

Nagyon köszönöm. A Makarovics milyen apai név ? Olyan, mint a Makar Csudra? A Vörös kányafa c. filmben is folyton cigizik, és fogainak állaga ezt jól tükrözi. Talán az életútja "hasonló" Viszockijhoz.

2. Angelika58 (2013-01-11 18:11.07)

Vaszilij Makarovics Suksin orosz író, rendező és színész 1929-ben született egy Altáj-vidéki kis faluban, szegényparaszt-családban. Apját 1933-ban igaztalan vádak alapján bebörtönözték, rehabilitációjára csak halála után, 1956-ban került sor.

Suksin az általános iskolát elvégezte, de a középiskolát már nem. A termelőszövetkezetben állt munkába először, de nagyon hamar elhagyta a szülőfaluját. Utána gyári munkásként kereste a kenyerét. Katonaidejét a flottánál töltötte el, ott kezdett írni is. Leérettségizett és ismét szülőfalujában először irodalomtanár lett, majd egy kis ideig iskolaigazgató is.

1954-ben felvételizett dramaturg-szakon a színművészeti főiskolára. Hogy Moszkvába utazhasson, édesanyja a tehenüket adta el..

Átkerült a rendezői szakra, amit Mihail Romm osztályában végzett el. Ekkor már rendszeresen jelentek meg írásai a fővárosi lapokban.
Ebben az évben debütált filmszínészként a világhíres Csendes Don c. filmben, egy matrózt alakított. 1963-tól folyamatosan publikált, forgatókönyveket írt vagy saját írásait dolgozta át filmre. Úgy tűnt, hatalmas formátumú tehetség kezdi megtalálni saját útját.

Egészen különleges hangon szólt az orosz falusi emberről, az örök vesztesekről, az alkoholista álmodozókról, úgy írt novellát, ahogy a madarak énekelnek. Természetesen , egyszerűen, semmit nem kellett tanulnia.

1973-ban a Vörös kányafa kirobbanó sikert aratott. A novella formanyelve, megjelenített világa, személete, amellyel a bűnözőt nem bűnéről, hanem emberségéről ítéli meg, visszavonhatatlanul épült be az orosz kultúrába. (1974-ben nagy sikerű színdarabot is írt Suksin, az Energikus embereket maga Tovsztogonov állította színpadra.)

Ekkor már súlyos gyomorbántalmakkal küzdött, kemény alkoholista volt évekig. (Csak lánya születése után hagyta abba az ivást. )Iszonyú szenvedések közben készült el a viharos sikerű Vörös kányafa filmváltozata.

Szergej Bondarcsuk felkérte a később szintén legendássá lett filmje , A hazáért harcoltak egyik szerepére. A film forgatása alatt találtak rá holtan. 45 éves volt. .

„Nagyon nagyra tartottam őt”. –mondta Vlagyimir Viszockij Suksinról.” Jól ismertem, sokat beszélgettünk, vitatkoztunk. örök veszteség a számomra, hogy nem játszhattam egyetlen filmjében sem. De megmaradok egész életemben filmjei leghűségesebb nézőjének.”

Vaszilij Suksin rövid élete alatt 28 filmben játszott, 11 forgatókönyvet írt, két regényt, öt színdarabot, számtalan novellát.

Filmrendezőként az alábbi filmeket jegyzi:
1. 1960 — Gyevjazsijból jelentik
2. 1964 — Volt egy legény
3. 1965 — Fia és testvére
4. 1969 — Furcsa emberek
5. 1972 — Kemencék, boltocskák
6. 1973 — Vörös kányafa

A Vörös kányafa , Suksin vitathatatlanul legjelentősebb novellája és filmje még most is vitákat vált ki. Egyben megegyeznek a vitatkozók: ha volt író a hatalmas orosz irodalomban, aki adekvát módon jelenítette meg az „orosz lélek” ábrázolhatatlan fogalmát, az Suksin volt.

Mert megírta Jegort, a veszendő, a szenvedélyes, a bűnös és ártatlan, az álmodozó , a gyötrött és elgyötört férfit. Aki a fiatal nyírfákat úgy öleli, ahogy csak az imádott hazát , az életet, a szerelmet lehet ünnepelni orosz földön, még ma is.

1. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-01-11 12:33.50)

Angelik gyönyörűséget írt a Vörös kányafa c. filmjéhez. Én novelláit olvastam, meghatóak. Nem is tudtam, hogy csak 45 évig élt, és rendező, színész is volt, és a felesége színésznő.Na ezeket szeretném potolni még, sajnos nem eredeti nyelven, pedig gondolom Angelika számára az még katartikusabb!

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	GyermeklakĂłbizo.., 2017-11-04 12:43	13 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Vaszilij Suksin adatlap

Utolsó filmje:
- Vörös kányafa (1973)

További információk

Filmes fórumok

- Vörös kányafa - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk