Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Macskák - HBO2, 07:45 |
Lúzer SC - Film Café, 07:45 |
Gran Turismo - HBO3, 07:50 |
Dave - Moziverzum, 07:55 |
A séf - Mozi+, 08:50 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scarlett Johansson (40) |
Jamie Lee Curtis (66) |
Mark Ruffalo (57) |
Mads Mikkelsen (59) |
Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
Bűntudat nélkül - Vélemények |
Gladiátor 2. - Vélemények |
Rock zene |
- Filmes Sámánok Rendje - |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Caesar és Kleopátra |
Colin Farrell |
4. Vbacs (2014-02-21 16:04.57) |
Jézusom, ez a film.
"Nem tudom nem magasztalni, de muszáj utálnom" kategória. Alattam már nagyon pontosan és finoman megfogalmazták, hogy mi is a helyzet az Amerika hőskorával. Muszáj ehhez tisztáznunk valamit : Ekkoriban még nagyon, nagyon messze voltunk a feketét és a fehérek egyenlő jogainak kimondásától. Még bőven a "busz hátuljában ülő" korszakot éltük, és még nagyon nagyon sokáig nem volt ez másképp. A rasszizmus még bőven nagy szerepet játszott az amerikai társadalomban, amit még mindig nem sikerült maradéktalanul felszámolni, főleg azon a területen, ahonnan Griffith származott. Itt úgy érzem, hogy elemi fontosságú a rendező górcső alá vétele. Ízig-vérig déli, ebben a szellemben és környezetben nevelkedett. Az apja is harcolt a Polgárháborúban és nem nehéz kitalálni, hogy melyik oldalon. Állítólag humortalan, mogorva ember volt. Az életben rárakódott feszültségeket ebben a filmeposzban vezette le, méghozzá nem is akárhogyan. Valóban felháborító és súlyos dolog a Ku Klux Klánt hősként beállítani, ez egy eltagadhatatlan vád volt már akkor is Griffith ellen. Nem is csodálom, hogy mindmáig megosztja a közönséget ez az alkotás. Egyedül a filmszakikat bűvöli el, mivel számukra ez nem csak egy egyszerű film, hanem valaminek a vége és valaminek a kezdete egyben, de ezt később még kifejtem. Először jöjjenek a következmények: Nagyon erős támadás érte ezért a rendező urat. Voltak városok, amik be sem merték engedni a mozikba az Amerika hőskorát. Annyira magába szállt emiatt Griffith, hogy a Türelmetlenség c. filmet szánta válasznak, amiben az emberek intoleranciáját fejtette ki. Az afro amerikaiakat kifejezetten gonosznak állítják be, akik mindenek feletti hatalomra törnek, mint a tipikus gonoszok a mesékben. Gyakorlatilag semmi pozitívum nincs itt bennük. Feltűnőek a beboxolt fehér színészek a filmben. Griffith így kerülte el, hogy igazi fekete statisztákkal érintkezzenek a fehér színészek. Azért ez is elárul valamit... Viszont pozitívumokból is van szép számmal. Az üzenetén kívül szinte minden. Ahogy alattam Chris92 is szépen összeszedte, egy új korszakot nyitott ez a mű a filmgyártásban. Első gigantikus filmeposz, ami 3 órára nyúlik, és a film megszületése óta a legdrágább és legmonumentálisabb alkotás. Minden egyes jelenetéig, vágásáig, világításáig tökéletesen kivitelezve. A dramaturgia és a forgatókönyvírás is innen válik kulcsfontosságúvá (igaz Griffith még mindig nem jegyezte le a forgatókönyvet, csak a fejében volt meg, de ez is valami). Gyakorlatilag a mai modern filmek ősapja volt ez a film. Színészek tekintetében kissé vegyesek azért az érzelmeim. Itt még nem mindenki érzett rá a megfelelő technikára. Még megvoltak egyfelől az eltúlzók, de már játszottak benne olyan színészek is, akik nem véletlenül, később a hangos filmekben is megállták már a helyüket, akik érezték az egyensúlyt a játékukban. Utóbbihoz tartozik főszereplőnk, a Ben Cameront alakító Henry B. Walthall is, aki nélkül jóval szegényebb lett volna ez a film, aki Lillian Gish mellett az egyik főszál volt. Egyébként erre a hölgyeményre is igazak ezek az állítások. Történelmi film? Áhh, nem, azt nem mondhatnám. De a történelmet beleépítő családi melodráma jobb megfogalmazás lenne. Vannak benne kifogástalan, történelemhű jelenetek, és ennek ellentéte is akad szép számmal. Az első fele történelem, a második fele egy alternatíva, ami megoldás lehetne Griffith szerint az amerikai társadalmi konfliktusokra. De mélyen sértően, rosszindulatúan. Erkölcsi normák versus filmtörténeti mérföldkő. Mit helyezzünk előbbre? Ennek eredménye a 6.9-es átlag Imdb-n, és ezen valóban érdemes elmélkedni. |
3. Chris92 (2012-09-30 22:29.27) |
Pontosan az a véleményem, amit Randal alatt leírt. Filmtechnikailag, filmnyelvileg és dramaturgiát tekintve is abszolút határtágító, megkerülhetetlen alapkő, melyre a történetelbeszélő film ezután következő egésze szervesen ráépül. Gigantikus, nagyívű, igazi szuperprodukció, mintha csak egy történelmi családregényt és országtörténelmet látnánk mozgó képekben kibontakozva.
De a tartalom és a hangvétel (főleg a második felében)...az a szavak hogy megbocsáthatatlan, förtelmes, elfogult, torzító, borzadály...ezek sem nagyon fedik le milyen érzéseket válthat ki egy józan gondolkodású emberből. Itt persze felvetülhet az örök kérdés, hogy a kraft, a művészi megvalósulás, vízió és kiteljesedés vajon tud-e győzelmet aratni, a közvetített üzenet felett. Nem nagyon tudom rá a választ, főleg nem ennek a filmnek az esetében. Aki részletesen foglalkozik a mozgóképpel, a filmek történetével és eredetével, annak elkerülhetetlen lesz a vele való valamifajta találkozás, és tuti hogy nem lesz kellemes. Én speciel csak ennyit tudok mondani. Meg azt, hogy a csillagozástól most megkímélem magam. |
2. Randal (2010-01-03 21:17.50) |
Az, hogy 1915-ben Griffith meg tudott csinálni egy ilyen kaliberű filmet, az zseniális.
Az, amiről a film szól, az borzalom :) Röviden, hogy mi is van benne: Észak-Dél háború után az északiak elborzadva látják, hogy vannak ilyen koszos négerek, akik csak úgy sétálni mernek az utcán, ahelyett hogy meghúznák magukat. És azok a négerek tényleg gonoszak ám, kislányokat akarnak erőszakolni, összeesküvés elméleteket szőnek meg ilyesmi. Node sebaj, a világ megmenekül, amikoris a hős Ku Klux Klán dicsőségesen belovagol, és leöli azokat a szemét gonosz négereket. Éééés (happy) end :) Mint film tökös, jó, mint történet, elborzasztó :) |
1. Legisfalk (2007-01-11 22:15.21) |
A teljes film megtekinthető itt:
[link] 180 perces némafilm, olvasható (angol) feliratokkal, egészen elviselhető képminőséggel. (Én valószínűleg részletekben fogom végignézni.) |
Vélemények | Vbacs, 2014-02-21 16:04 | 4 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
Egy nemzet születése adatlap |
Eredeti cím: The Birth of a Nation |
Évszám: 1915 |
Rendezte: D. W. Griffith |
Szereplők: Lillian Gish, Henry B. Walthall, Mae Marsh, Ralph Lewis, Donald Crisp... |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Raoul Walsh - Vélemények |
- Lillian Gish - Vélemények |
- Erich von Stroheim - Vélemények |
- D. W. Griffith - Vélemények |
- Billy Bitzer - Vélemények |