Azok a fajta olasz bűnügyi filmek, amiket poliziotteschi-ként emlegetnek egy különösen nagy szeletet harapott ki magának a 70-es évekből. Amerikai filmeket dolgoztak fel rendszerint, azon belül is zsarufilmeket, gengszterfilmeket, krimiket, thrillereket, és megalkották ezekből a saját olcsó olasz, illetve koprodukciós verzióikat, melyeket aztán Olaszországon túl Európa más országiban is sikeresen terjesztettek, köztük a szocialista országokban is, például nálunk. Azonban a 60-as években ez még nem volt annyira elterjedt mint a következő évtizedben, ekkoriban inkább a spagettiwesterneken keresztül dolgozott együtt Olaszország és Amerika. Úgyhogy a Mint a bagoly nappal egy különlegesebb film ebben a sorban, és határozottan agyasabb, és kevésbé erőszakos mint az ezt követő feldolgozások lesznek.

Bevallom őszintén, én nem vagyok az olasz filmművészet nagy követője, erre a filmre is véletlenül akadtam rá és a várakozásaimat majdnem minden szinten felülmúlta a végeredmény. A történetben nincs semmi különös, egy gyilkosság után kezd el nyomozni a nem olyan rég kinevezett, fiatal, daliás (bajusz nélkül) Terrence Hill hasonmás rendőrfőnök, Franco Nero. A nyomozás szálai igencsak hamar a helyi kápóhoz vezetnek (Lee J. Cobb), aki történetesen a város centrumából lesi távcsövön alattvalóit nap mint nap, mint ahogy teszi ezt a rendőrfőnök is a 100 méterrel odébb található irodájából. Mondhatnák, hogy ez kísértetiesen hasonlít egy spagettiwestern felállásához, ahol a két szereplő áll egymással szemben és bármelyik pillanatban kiránthatják a fegyverüket. Egy különös sakkjátszma veszi kezdetét a két fél között. Lökögetik ide-oda a kis szerencsétlen sakkbábúkat, és a tábla közepén ott áll a gyönyörű Claudia Cardinale, akiről nehéz megmondani a film zömében, hogy ő most egy cinkos, vagy egy áldozat. A film talán legszimpatikusabb aspektusa az, hogy mind a két oldal egyszerre szimpatikus és unszimpatikus is. A rendőrfőnök bátor, tiszta lelkű, de forrófejű és meggondolatlan, a maffiafőnök intelligens, tisztelettudó, de nem ismer kegyelmet és szinte mindenkit lenéz maga körül („félemberek” és „kacsák, akik csak hápognak”). A két férfi között lévő tisztelet és párbeszéd teszi fel a koronát erre a filmre.
Anélkül, hogy lelőném a film végét, plusz piros pont jár azért, hogy nem akarták hollywoodiasan befejezni ezt a történetet, hanem inkább megmaradtak a realitások talaján, már ahogy az ember el tud képzelni egy kisvárost a szicíliai maffia karmai között. Nos, én legalábbis így képzeltem el.
Összességében tisztességes alakításokat láthattunk mindegyik színésztől. Cobbnak különösen nem lehetett egyszerű egyszem amerikaiként a sok olasz között, nyilván akadtak itt nyelvi akadályok, de ez a végeredményen nem érződik. Itt ezen a ponton kiemelném a nagyszerű magyar szinkront is. Aki teheti, szerintem azzal nézze. Franco Nero, Cardinale, és a többi mellékszereplő is kielégítően helyt állt. Viszont amiért tényleg érdemes ennek a filmnek esélyt adni, azok a nagyon élvezetes párbeszédek, és az egész forgatókönyv együttvéve.

11. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2024-01-08 13:35.47)

Még , több, mint fél évszázada moziban, CC nagyon szép itt is.

10. Csabaga (2024-01-08 13:22.04) - (válasz Roszner 9. hozzászólására)

kritikustomeg

Filmes fórum.

9. Roszner (2024-01-08 12:55.51) - (válasz Convar 8. hozzászólására)

Köszönöm!
Honnan van az infód, mi az a "KT"?

8. Convar (2024-01-07 05:59.13)

- (válasz Roszner 7. hozzászólására)

Sztem az első. Idézem a KT-ről Joeker81-et:

SPOILER!!!

"A halott fickó Parrinieddu volt, a kapitány besúgója. Amellett, hogy Parrinieddu meggyilkolása, és "névtelen levélként" otthagyott teste már egy nyílt fenyegetés volt a kapitány felé a maffia részéről, a kapitány azért bukott el, mert addigra a maffiát segítő politikusok, vállalkozók lejáratták a kapitányt az újságokban. Egyetlen esélye maradt a politikai túlélésre (még ha valódi túlélésre még így sem biztos), hogy ha megtalálja Nicolosi testét, hiszen elbukott volna a vállalkozó szerelemféltésből történt meggyilkolásának gondosan felépített sztorija, ezzel rács mögé juttathatta volna Don Marianot, miután megtalálták lakásán a gyilkos fegyvert, plusz berendeltette volna a bíróságra Parrinieddut és Rosa Nicolosit, hogy tanúskodjanak a vállalkozó gyilkosa és a megbízó Don Mariano ellen, ezzel feltéve az i-re a pontot. Azonban nem számolt azzal, hogy mindenki ellene van, még Rosa is, hiszen az asszonyt is megfenyegették. Amikor Nicolosi helyett Parrinieddu került elő az úttest alól tudta, hogy véget ért a karrierje, elveszítheti az életét is, becsületes emberként pedig már nem tehet semmit, mert a lejárató kampányban szereplő hazugságokkal szemben már semmilyen eszköze, bizonyítéka nem maradt."

7. Roszner (2024-01-07 00:06.17)

Nem értem a film végét.
A kapitány végül meghátrált a maffia elől? Vagy a maffiózók zsebében levő parlamenti képviselő helyeztette el? Esetleg őt is megölték? Aki tud, segítsen!

6. Convar (2023-01-24 19:42.30)

"Nem veszi be a gyomrom. Elsózták."

Damiano Damiani-t, a Polip (La Piovra) 1. évadának (is) rendezőjét ezek eszerint a 60-as évek végén is már igencsak foglalkoztatta a szervezett bűnözés témája.

És igazából sztem van is olyan jó mint a Polip, ill. annak egyfajta erősen közvetett előzményeként is felfoghatjuk ezt a filmet, csak Michele Placido helyett itt még Franco Nero-val, akinek a maffia ellen vívott küzdelme persze SPOILER!!!

uúgy eleve kudarcra van ítélve, mint ahogy 2 évtized múlva Cattani felügyelőé lesz.

5. Nyomozo1 (2020-01-05 22:13.06)

Most néztem meg ! Nagyon jó ez a maffiás film ! Ajánlani tudom mindenkinek!! Fiatalkoromban láttam előszőr és már akkor nagyon megfogott és nagyon jó volt újra látni !!

4. Emmerich (2018-09-20 19:17.46)

Valóban,nagyszerű 68-as film volt,ma is megállja a helyét!!Orgonára reagálva egy DVD kiadást megérne! emmerich

3. Roszner (2018-09-19 22:08.57)

Legalább olyan jó - ha nem jobb! - mint a "Keresztapa" sorozat.