Fórum - 2018-as választás (407. oldal)

elejére ... 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 ... végére

27132. Dexter Sitzky (2019-11-01 14:47.58)   - (válasz Dexter Sitzky 27131. hozzászólására)

ebből

27131. Dexter Sitzky (2019-11-01 14:47.38)

ajj mi lett ebböl a topikból

27130. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:46.11)   - (válasz Halember 27128. hozzászólására)

Mit miért nem írok adminnak?

27129. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:45.49)   - (válasz Halember 27127. hozzászólására)

Hidd el, cseppet sem zavar, ha így gondolod. Sőt, semmilyen gondolatod nem zavar mindaddig, amíg ide nem hányod.:) [link]

27128. Halember (2019-11-01 14:45.29)   - (válasz Törölt felhasználó 27125. hozzászólására)

Miért nem írsz adminnak? Mert te 2 nicken trollkodtál? ☺

27127. Halember (2019-11-01 14:44.18)

FIDESZES Chtulungelus Aspeciál egyenlő Lesthat ☺

27126. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:43.38)   - (válasz Halember 27123. hozzászólására)

"7123. Halember (2019-11-01 14:41.46) - (válasz Halember 27122. hozzászólására) Meddig égeted még magad? Nem kínos? ☺"

27125. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:42.28)

Ezt így berakom ide, ne vesszen el a sok trollkodás közepette: Schiffer András A LIBERÁLIS JOGÁLLAM MEGFENEKLETT A POSZTKÁDÁRI MAGYAR VALÓSÁGBAN Harminc évvel ezelőtt, 1989. október 23-án délben egy szintén pályakezdő kollégámmal fogtuk magunkat, és kiszöktünk életünk első munkahelyéről a Kossuth térre, ahol Szűrös elvtárs, a Központi Bizottság fél évvel korábbi külügyi titkára, úgyis mint ideiglenes államfő éppen a köztársaságot kiáltotta ki. Ellógtunk történelmet nézni. Mindeközben kortársaink Berlinben, Drezdában, Varsóban, Prágában – majd valamivel később Temesvárott és Bukarestben – történelmet csináltak. A husáki/jakesi, a honeckeri, a zsivkovi, a ceaușescui rezsimek nyílt repressziója, a lengyel nép folyamatos antikommunista ellenállása – Reykjavík ide, Málta oda – az összes többi blokkországnak megadta a rendszerváltó forradalmi élményt. Nem kiharcoltuk, hanem eltűrtük A szívességi kárpótlásokra és negatív kiegyezésre épülő Kádár-rendszer annyira hatékonyan demobilizálta a magyar társadalmat, hogy még a forradalmi élménytől is megfosztotta azt a rendszer összeomlásának órájában – ahogyan azt anno Hankiss Elemér tűpontosan leírta. Németországban például a mai napig értetlenkednek, hogy nekünk magyaroknak miért nincs meg a vasfüggönybontás katarzisa. Nem értik, hogy mire Horn Gyula jelképesen átvágta a – valójában addigra suttyomban már elhordott, és éppen a parádé kedvéért részben visszaépített – vasfüggöny egy darabkáját, addigra a Kádár-rendszer végnapjaiban a Grósz-adminisztráció „hangulatjavító” intézkedésként hatályba léptette az útlevéltörvényt. Amíg a falbontás a németeknek a szabadság katartikus pillanata, addig a magyarok már vígan furikáztak a Gorenjéjükkel Bécsből hazafelé, mire végképp eltűnt a határzár. A szabadságot, a liberális jogállamot a tömegek nem kiharcolták, hanem eltűrték, mert a régi és új elitek azt ígérték, hogy cserébe burgenlandi életszínvonalat kapnak. Nem így lett. Tölgyessy Péter megállapítja, hogy a magyar emberek túlnyomó részének nincs karakteres rendszerváltás-élménye, a kevesek által megformált Alkotmányt nehéz szeretni, de hozzáteszi: a második világháborús vereség utáni NSZK-ban és Japánban az új alkotmányosság mögül még jobban hiányzott a honpolgári elfogadás. Csakhogy a bekövetkező „csodák”, az eredmények legitimálták az eredetileg kívülről oktrojált fordulatot. „Nálunk azonban sem az eredmény, sem a részvétel nem igazol.” Átváltani Marxot tőkére Az első szabad választások kampányában „Dolgozói tulajdont!” követelő plakátokat nyaltam fel a házfalakra. Pár évvel később eszméltem rá, hogy a rendszerváltás nyerteseinek, a nómenklatúra-burzsoázia politikai képviseletének, a vagyonátmentők pártjának kampányoltam. Három évtized után visszatekintve világosan látszik, hogy a rendszerváltás éveiben – a ‘90-es választási eredmény dacára – valójában egyetlen szervezett és tudatosan mozgó érdekszövedék volt a magyar társadalomban: a későkádárkori technokrácia, a pártállam eresztékeiből kisarjadó nómenklatúra-burzsoázia. Ahhoz, hogy gördülékenyen válthassák át Marxot tőkére, azaz a diktatúra hatalmi-információs privilégiumait gazdasági hatalommá, és karcolás nélkül őrizhessék meg szellemi, nyilvánosságbeli monopóliumaikat, a rendszerváltó évek liberális konszenzusa kiváló klímát teremtett. Nem volt szó itt semmiféle dolgozói tulajdonról, a szövetkezet és a szakszervezet egyenesen szitokszavakká váltak ezekben az években. Lett azonban másfélmillió munkanélküli, és lettek politikai kapcsolatokkal megszerzett magánvagyonok, miközben megsemmisültek – az államadósság-csökkentés jegyében – a külföldi tőkének odadobott termelőkapacitások. A rablóprivatizációt Magyarországon nem kísérte sem általános sztrájk, sem tömegtüntetés, csak a csöndes beletörődés. A laboratóriumi liberális jogállam nem működik a posztkádári valóságban Már 1989 folyamán gyűjteni kezdtem a pártok programjait, és szorgalmam nem lankadt a ‘94-es, majd a ‘98-as kampányokban sem. Fokozatosan jöttem rá – nyilván pármilliomod-magammal – hogy ezeknek az iratoknak bizony nem sok értelmük van. A választók szavaztak egy programra, majd bánatos szemű pénzügyminiszterek elmagyarázták: hát igen, valóban voltak ígéreteink, de tessék megérteni, most olyan nehéz a gazdasági helyzet, hogy a megvalósítással még várnunk kell. A ‘89-‘90-es rendszerváltással laboratóriumi nézőpontból majdnem hibátlan liberális jogállami szerkezet jött létre. Csakhogy ennek a szerkezetnek nem laboratóriumban, hanem a csökevényes magyar pártrendszer és a posztkádári magyar politikai kultúra valóságában kellett üzemelnie. S ebben a valóságban a liberális jogállami szerkezet egyet biztosan nem tett lehetővé: a politikai kormányzást. Márpedig a többpárti parlamentáris demokráciának mégiscsak az a legitimációs leglényege, hogy a választópolgár versengő politikai alternatívák közül választ, a kiválasztott politikus pedig az így kapott felhatalmazással kormányoz. „Az állam ma jobban ki van szolgáltatva a hozzá kötődő érdekcsoportoknak, mint valaha. A fordulat előtt egy nagy hatalmú politikai apparátus tartotta ellenőrzése alatt, az állampárté. A demokratikus kormányzó pártok ereje jóval csekélyebb. Taglétszámuk alacsony, szervezetük vézna, önálló szakértői bázisuk alig van. Még annyira sem képesek ellenállni az apparátusok saját politikacsinálásának, mint egykor a Központi Bizottság szervei. Gyönge bürokráciák mozgatnak még gyöngébb kormánypártokat; ez az állam működésének képlete 1990 óta.” Kis János írta ezeket a sorokat még 1996-ban. Sajnálatosan időtálló megállapítását kiegészíthetjük azzal, hogy ezeket a gyönge bürokráciákat – s rajtuk keresztül a még gyöngébb kormánypártokat – korántsem csak belföldi érdekcsoportok befolyásolták. A politikai kormányzás lehetetlenségéből származó frusztráció szülte Orbán Viktor 2002 utáni politikai stratégiáját éppúgy, mint Gyurcsány Ferencnek az új rendszer válságát manifesztáló „őszödi beszédét”. Kiknek vannak emberi jogaik? Harminc éve került a kezembe és gyakorolt rám revelatív hatást Kis Jánosnak az akkor még a Párizsi Magyar Füzeteknél kiadott könyve, a magyar rendszerváltás alapműve, a „Vannak-e emberi jogaink?”. Húsz év múlva ébredtem rá, hogy a konvivialista álláspontot képviselő Lányi Andrásnak van igaza, amikor a magáncéljai követésében háborítatlanságot követelő egyéni akarat helyett a közös értelem megalkotására irányuló dialógust állítja a középpontba: „a meggyőződés, hogy az ember alapjában véve másokért van, s hogy nem lehet szabad mások ellenében, csak mások által, hogy boldogulását nem a természet felett kivívott győzelemben, hanem a természettel és önnön természetével összhangban kell keresnie”. A rendszerváltást követő években joghallgatóként nagy lelkesedéssel bombáztam beadványaimmal az Alkotmánybíróságot (a 2011-es rendszervisszavágás aztán ezt a részvételi élményt, az actio popularist is megszüntette). Végzős joghallgatóként segítettem Juhász Géza barátomnak összerakni az ún. Szivárvány-határozatba torkolló jogorvoslati kérelmet (szegény Furmann Imre jegyezte ellen). Ott voltam annak a 4/1993. (II. 12.) AB-határozatnak az indítványozói között, amely végül kimondta az állam világnézeti semlegességét. Mivel ilyesmi az alkotmányban nem szerepelt. Ahogyan sok minden más sem. A sokszoros kompromisszumokkal 1990 nyarára összerakott rendszerváltó alkotmányos szöveg alapvető erkölcsi dilemmákat nem oldott fel. Az alkotmányozó hatalom előszeretettel tolta át a felelősséget az Alkotmánybíróságra: például a kárpótlás, az igazságtétel, vagy a halálbüntetés kérdésében. Az így közjogilag túlterhelt Alkotmánybíróság – a maga „láthatatlan alkotmányával” – megpróbálta elvégezni azt a munkát, amit az alkotmányozók elmulasztottak. Magyarországon végül nem valósult meg sem a lusztráció, sem az aktanyilvánosság, Biszkut és Czinegét a kutya nem vonta felelősségre. A rendszerváltók leragadtak a „vagyonelszámoltatásnál” – amit a vagyonátmentő posztkommunisták cinikusan ki is játszottak – ahelyett, hogy államosították volna a pártállami utódszervezetek vagyonát. Megjegyzem: akadt egyvalaki 1989-ben, s éppen a posztkommunista nómenklatúrában, aki az utódszervezeti vagyon társadalmasítását követelte: Gyurcsány Ferencnek hívták. Mindezekért a legkevésbé sem a Sólyom-féle Alkotmánybíróság a felelős. „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” 2010-ben nem csinálták vissza 1989-et Az alapító atyák, Tölgyessy Péter és Kis János, Sólyom László és Antall József, Szabad György által felhúzott építmény tartósnak bizonyult. Nem árt felidézni, hogy a „puha diktatúrának” becézett nyolcvanas években is politikai pszichiátriával, újszülött gyermeke állami gondozásba vételével próbáltak megtörni „másként gondolkodó” művészt, pártfegyelmivel kergettek öngyilkosságba az elvégzett munkát a párttitkárnak is kiszámlázó állami vállalatvezetőt, s rúgtak ki az ország összes egyeteméről pacifista diákaktivistát. Na, ennek a világnak vetett véget a ‘89-es rendszerváltás. A rendszerváltás hiányosságai, az új korszak zsákutcás paradigmája és beváltatlan ígéretei persze nyílegyenesen torkollottak a 2006-os válságba, s onnan a 2010 utáni rendszervisszavágásba. A NER őrségváltásba kezdett, és kiiktatta a rendszer lényeges, liberális sarokpontjait. Ennyiben cezúrát húzott a magyar történelem 1989-ben indult új korszakába. Nem csinálta vissza azonban a rendszerváltást. S ezt nem csak az bizonyítja, hogy az Alaptörvény szövege jelentékeny hányadban megegyezik a korábbi Alkotmány textúrájával, másutt pedig éppen a sólyomi „láthatatlan alkotmány” tételei köszönnek benne vissza. A hatalom ma szabad választásokon elkergethető. Ez 1985-ben nem így volt.

27124. FIDESZES Chtulungelus Aspeciál (2019-11-01 14:42.07)   - (válasz Halember 27114. hozzászólására)

Hölgyeim és uraim. Alább Halember vergődését láthatják :)

27123. Halember (2019-11-01 14:41.46)   - (válasz Halember 27122. hozzászólására)

Meddig égeted még magad? Nem kínos? ☺

27122. Halember (2019-11-01 14:41.04)   - (válasz Törölt felhasználó 27120. hozzászólására)

Hol a nick? Nem dumcsizunk hármasban? Mi történt? Pedig lelkes volt 5 percig. ☺

27121. Halember (2019-11-01 14:39.39)   - (válasz Halember 27118. hozzászólására)

Persze véletlen járt erre! Pont most. ☺

27120. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:39.36)   - (válasz Halember 27117. hozzászólására)

Azt is mondhattad volna, bebizonyítottam a nyilvánvalót, de mint tudjuk, nem igazán ismered a jelentését ennek a rendkívül ritka szónak.:D

27119. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:38.24)

Hoppá van az 8 is! Az már elég komoly vergődés.

27118. Halember (2019-11-01 14:38.11)   - (válasz Törölt felhasználó 27116. hozzászólására)

Hol a klón nick. Jön megvédeni, de a lényegnél eltűnik? Hm? ☺

27117. Halember (2019-11-01 14:37.19)   - (válasz Törölt felhasználó 27115. hozzászólására)

Köszönöm, hogy bebizonyítottad mindenkinek az egyértelműt. ☺

27116. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:37.17)

Már 7 egymást követő hsz., szellőztess, büdös van!:)

27115. Törölt felhasználó (2019-11-01 14:36.00)

[link] Remek írás.

27114. Halember (2019-11-01 14:34.36)

Nem írtok? Hogy- hogy? Mi a gond? ☺

27113. Halember (2019-11-01 14:32.58)

Ezt hívják égésnek! ☺

27112. Halember (2019-11-01 14:32.24)

Nem jött be a megvédem magam a klón nickemen szitu, Lesthat? ☺

27111. Halember (2019-11-01 14:31.32)

Miért nem írtok egyszerre? ☺

27110. Halember (2019-11-01 14:30.56)

Most mi lesz? ☺

27109. Halember (2019-11-01 14:30.15)

Nem tudunk hárman dumcsizni? ☺

27108. Halember (2019-11-01 14:29.27)   - (válasz Törölt felhasználó 27100. hozzászólására)

Hol vagy? ☺

27107. Halember (2019-11-01 14:28.13)   - (válasz Halember 27104. hozzászólására)

Nincs négy kezed, mi? ☺

27106. FIDESZES Chtulungelus Aspeciál (2019-11-01 14:28.07)   - (válasz Halember 27104. hozzászólására)

Recsizni is kell néha.

27105. FIDESZES Chtulungelus Aspeciál (2019-11-01 14:27.34)   - (válasz Törölt felhasználó 27100. hozzászólására)

De nélkülem nem érsz semmit, tudjad meg!!

27104. Halember (2019-11-01 14:27.31)

3 perc eltérés. Fáradsz Lesthat? ☺

27103. FIDESZES Chtulungelus Aspeciál (2019-11-01 14:26.36)   - (válasz Halember 27101. hozzászólására)

Kicsit sokat kérsz, nem gondolod? :o

elejére ... 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 ... végére