246 kilométer nagyon kemény dolog. Kegyetlen. Nehéz ehhez a teljesítményhez hozzászólni. Elég belegondolni, hogy egy zakatolós maraton után felmerülne, hogy: na, akkor még 200 meg egy kicsi. Ez majdnem hat maratoni táv egymás után. Én örülök, hogy errefelé már nincs motivációm, és a helyszíneket látva, jobb is ez így. Néha alig hittem a szememnek, olyan taszító volt a környezet, kifejezetten ocsmány helyeken kellett futni.
Az adatbázisokat böngészve jó volt a rengeteg magyar sikerrel találkozni, sok kemény honfitársunk ért már el szép eredményt (itt minden eredmény süvegelendő), és a versenyhez számos érdekes extra is tartozik.
Semmirekellők számára is ajánlható, jópofa, elgondolkodtató, de olyan sokszor volt valami miatt hiányérzetem, hogy legfeljebb három csillag.

2. VAL P (2019-04-02 12:35.53)

Busana központjában dördült el a startpisztoly, s bár csupán 307-en gyűltünk össze, a keskeny utakon jellemzően nem lehetett előzni. A pár száz méterre lévő Donatello-ház boltíve alatt pl. két embernél több a legjobb szándékkal sem fért át egyszerre. Gyakoroltuk a helyben futást. Aztán 14 km-ig 360 m-rel kerültünk feljebb különösebb gond nélkül. Az esőáztatta földút ugyan sikamlós vicceket tartogatott a kevésbé éberek számára, a sziklákban rejlettek a csattanók. Az oroszlánrészt 14 után kaptuk, az 1900 m szintemelkedésből 760 az ezt követő 6 km-en várt ránk türelmesen.
Nismozzát elhagyva kezdtünk függőlegesen mozogni, örültek a combra támaszkodós szakaszok szerelmesei. Ezzel egyidejűleg valahogy ritkultak az előzgetések, lényegében rögzült az egymáshoz viszonyított pozíciónk. Szarvas-táncunk során a Ventasso mind kiesebb tájain, szakadékok peremén, az érintetlen természet illúzióját maradéktalanul visszaadó erdei utakon bele-beleharaptunk a lejjebb merészkedő fellegekbe, egy szivacsnyi felhőfoszlánnyal az arcomat is felfrissítettem. A Kalamona-tónál több busznyi turista zsinatolt a megejtő szépségű tisztáson, úgy kerülgethettük az ösvényeken őket, mint élő sakkbábuk az ügyetlen játékosokat. Majd 2 km-en belül további 100 m-rel tornáztuk magunkat feljebb a várva várt lejtős szakaszig, de... Fölösleges volt annyira várni. Aki száguldást tervezett, vasból kellett legyen térde, bokája.
Olyan lassan még életemben (mondjuk, ötéves koromtól számítva) nem tettem meg 1200 m-t, mint 38 km-től azt a 105 m-nyit „felfele lejtő” résztávot, amin egyszer már szemrebbenés nélkül átverekedtük magunkat – igaz, nem akármilyen 29 km-rel kevesebb volt akkor a lábunkban. Az utolsó 2 km viszont maga volt a megalkuvást nem tűrő szárnyalás. Csak engednem kellett, hogy a mélység a tömegembe kapaszkodva magába szippantson. Az egyik legemberpróbálóbb 42 km-t pihenhettem ki Busanába visszarepülve.
DE mindez csupán könnyített edzés lett volna az ’Ultra’ spartathlonistái számára.

1. Csibenő (2017-05-12 14:57.03)

Szerintem a leírásban hiba van. Nem 42 km-t hanem 246 km-t futnak a versenyzők.Óriási különbség!!

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Entersp, 2019-06-12 08:36	3 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Ultra adatlap

Eredeti cím: Ultra

Évszám: 2017

Rendezte: Simonyi Balázs

Szereplők: Simonyi Balázs, Angel Pallaruelo, Gilles Pallaruelo, Annett Bahlcke, Herbert Ziefle...

További információk

Szereplők fórumai

- Simonyi Balázs - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk