Ez középszerű film lett, a sztori miatt felhypolva. Nekem ez a rendezés, hangulat nem működött ennel a történetnél, nem mozgatott meg egyáltalán, egy kb. 10 évvel ezelőtti dokufilmhez képest, amit természetesen nem az amerikaiak csináltak. Az hatásos volt. Ez nem.
Ez az egesz - ha tudtok olvasni a sorok között - arról szól, hogy felmentik Oppenheimert és az amerikaiakat is.

Spoiler:
Egy japán sincs benne.

117. Zsol0 (2023-08-11 18:50.24)

- (válasz Norbii92 116. hozzászólására)

Remekbebaszott fellengzös kisregényt firkantottál.A Nagy büdôs igazság a véltzsidó kazár askenázi õsōkkel bíró Oppie-val kapcsolatban,hogy csak addig volt fontos a háttérhatalmi hadigépezetnek amíg a szerkentyūt müködésbe nem hozták,aztán mehetett a süllyesztõbe ,lekommunistáztàk,kicsinálták a fajtársai is, Edével az élen...

116. Norbii92 (2023-08-11 17:00.23)

Nagyszerű film, amit nagyon vártam már, s amiről ugyanakkor nagyon nehéz beszélni,
annyi érzés és gondolat kavarog bennem egy héttel a megtekintése után is! Elsősorban azért, mert sokrétű, sűrű film az Oppenheimer, Christopher Nolan valóban eddigi legérettebb filmje. És amely csak látszólag szól az atombomba születéséről. Az Oppenheimer egy életrajzi film, azon is belül egy könyvadaptáció (Modern Prométheusz), így a tömegpusztító fegyver elkészítése csak az "atombomba atyjaként" aposztrofált zseniális tudós életének egy (igaz kétségkívül hosszú) fejezete. Az 1924-el kezdődő cambridge-i, majd göttingeni egyetemi évek az életrajzi kronológia legkorábbi, az 1963-ban elnyert Enrico Fermi-díj átvétele pedig az utolsó momentuma a filmben. Közel negyven évet ölel fel Nolan filmje, így tehát részletesen elmerül Oppenheimer életének a Manhattan terven kívüli epizódjaiban is, kezdve azzal, hogy ő volt a kvantummechanika amerikai meghonosítója, aki ha kellett, 6 hét alatt megtanult hollandul, hogy elméleti fizikáról tartson szemináriumot a leideni egyetemen, és a Berkley docenseként karizmatikus előadásmódjával mágnesként vonzotta a hallgatókat. Ahogy betekintést nyerhetünk (elsősorban nőügyei miatt) viharos magánéletébe is, illetve abba, hogy balliberális politikai meggyőződésében megjelent a kommunista ideológia, és mekkora szerepet játszott később ez a sötét múlt abban, hogy a háború után egyre inkább a nemzetközi atomfelügyeletet szorgalmazó Oppenheimert meghurcolják és 1954-ben megvonják tőle az atomenergetikai bizottsági jogosultságait. Utóbbi a film csúcspontja, az 1963-as részleges rehabilitáció epilógusként szolgál. Érdekes, hogy egy kihallgatás és nem maga az atombomba elkészítése, és kísérleti felrobbantása szolgálja a csúcspontot. Persze ez mind szépen meg is jelenik, ám Nolan inkább megmarad a tényeknél. Hirosima és Nagaszaki kérdését is csak Oppenheimer szemszögéből vizsgálja, erkölcsi kérdésekben állást nem foglal. Igaz ennyi év után igazán nem is lehet. Én mélységesen elítélem, és szerintem bőven elég lett volna elrettentés céljából a városok mellett felrobbantani, nem pedig azokra rádobni. De ez a gondolat csak így a margóra. Egyébként a tudomány felelősségét mélységében is bemutató Nolan végső soron nem veszi le a lelkiismeret terhét az atombomba gyakorlati megvalósításában résztvevő tudósok válláról, de az alkalmazás tevőleges felelősségét mégis nagyobb mértékben hárítja a politikai hatalom birtokosaira. Ahogyan a filmben Truman elnök is mondja: "Japánban senkit nem az érdekel majd ki készítette el az atombombát, hanem hogy ki dobta le". De a lényeg, hogy minden történés a filmben szigorúan a megtörtént tényeken alapulnak, és a narratíva elvárja a nézőjétől, hogy az mindezzel tisztában is legyen! Én beleástam magam J. Robert Oppenheimer életébe, de aki nem az hamar elveszti majd a fonalat. Ezen pedig nem segít az se, hogy Nolan szeret az idővonalakkal játszani, a történet hol a múltba hol a jelenbe van, hol színesbe hol fekete-fehérbe mutatja be az eseményeket. Utóbbi ráadásul a történelem széljárását hangsúlyozva mintegy második porté ként beemelt Lewis Strauss szemszögéből látatja. De ez szerintem az egyetlen negatívum ami felróható. Mind technikailag mind színészileg beleköthetetlen mű az Oppenheimer, utóbbi megformálásáért a szerepben szó szerint elvesző, az igazi tudósra megdöbbentően hasonlító Cilian Murphy természetesen külön kiemelendő, de Robert Downey jr., Emily Blunt, Matt Damon, Benny Safdie és Florence Pugh is kiváló munkát végzett! De rengeteg embert meg sem említettem, igazi sztárparádé van a filmben olyannyira, hogy szinte minden jelenetben felfedezhetünk egy-egy ismertebb aktort! Ilyen talán még nem is volt, bár nem csak ebben különleges film az Oppenheimer. Természetesen - ha eddig még nem lett volna nyilvánvaló -, nekem nagyon tetszett a film. Ajánlani viszont csak annak tudom, akit nem ijeszt meg a hosszú, fajsúlyos kérdéseket felvető, emberi drámákkal átitatott történettel rendelkező, több szálon és több idősíkban futó filmek, és akiket elsősorban érdekel a történelem és a tudomány. 5*

115. Lifeisamovie (2023-08-08 16:53.26) - (válasz Bertó!!! 114. hozzászólására)

Ezek ilyen eminens kis pöcsök, akik Homéroszt olvastak már kétéves korukban, 3 évesen meg már Nobel-díjasok voltak....de az is lehet, hogy nem ért rá se a bébiszittyó, se a nagyszülő.

114. Bertó!!! (2023-08-08 15:53.26)

Amikor a szülő beülteti a 10 év alatti gyerekét erre a filmre, akkor ott mi a koncepció???

Kedves szülők!
Normálisok vagytok???(Nem)

Szüljön mindenki legalább még egy gyereket.
A nők akár kettőt is.

113. Zsol0 (2023-08-06 23:15.36)

Szeretnék megkérni ünnepélyesen mindenkit , hogy csak és kizárólag a filmmel kapcsolatos véleményt,kritikát fogalmazzon meg a hozzászólásban.Ugyanis eléggé felkavartuk itt az állószart,mint Oppemheimer és atomfizikus bandája a világtörténelmet.

112. Zsol0 (2023-08-06 14:02.30)

- (válasz Zsol0 111. hozzászólására)

Persze nem mintha erre feltétlen büszkének kell lennie,és mellet dögetve nagymagyarkodni ...Nolan is jobb tette volna ha a semmitmondó és elcsépelt Oppenheimer cím helyett inkább ezt adta volna a filmcímnek:

A Gazemberek

111. Zsol0 (2023-08-06 13:45.39)

- (válasz Lifeisamovie 110. hozzászólására)

Ez már már nyilvánvaló nyílt titok hogy Magyarok nélkül talán létezne atombomba."Lovas nem zet vagyunk" - az Apokalipszis Négy Lovasa is magyar származású akik elindították a Nukleáris Armageddont:Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő és Hans Bethe

110. Lifeisamovie (2023-08-06 13:27.07) - (válasz Zsol0 109. hozzászólására)

Állítanak olyanokat róla, hogy a neutron láncreakció elméletének kidolgozója és az első atomreaktor megalkotásában is részt vett, de szarjuk már le, kit érdekel, hát még az hogy magyar volt...nekünk magyaroknak ilyen lényegtelen dolgokkal nem kell foglalkozni...

Ez sem rossz gyűjtés:
[link]

"They are already here among us – they just call themselves Hungarians."

109. Zsol0 (2023-08-06 13:21.45)

- (válasz Lifeisamovie 107. hozzászólására)

Ha már így rákérdeztél ,ő volt valójában a szellemi atyja a nukleáris fegyvernek..vagyis Szikla Szilárd Leo oroszlánrészét vette ki a bomba kifejlesztésben,de ő a háttérben maradt,és a távol maradóknak csak a csontok jutnak.

108. Zsol0 (2023-08-06 13:17.46)

Az első atombomba alapanyaga az U-235

A Film 2023 5. hónapjában berobbant ..(23 5)..az U -az Urania Pictures..akarom mondani Universal Pictures forgalmazásban...,na de nehogy beinduljon már az agyi láncreakció a Los Alamoszi alamuszi nyuszi Robbantó Oppenheimer elvtárs atombombasztikus találmánya miatt.

107. Lifeisamovie (2023-08-06 13:14.26)

S Szilárd Leó már szart ér?

106. Zsol0 (2023-08-06 12:56.16)

"A történt J. Robert Oppenheimer amerikai tudós életét követi nyomon, akinek jelentős szerep jut az első működő atombomba kifejlesztésében."

Meglepően szűkszavú ez az ismertető ebben a távírati stílusban..az "Év Filmje" azért kaphatott volna egy bővebb tartalmi leírást is.Ennél semmitmondóbb alkotásoknál viszont szinte kisregénynyi az ismertető leírás.

105. Az utolso szamuráj (2023-08-06 10:26.51) - (válasz Csapesz 103. hozzászólására)

No azért itt nem kell tömegeken àtevezned, amúgy meg a közönsége azért inkább az érettebb korosztály, főleg màra, hogy kiderült csak duma van benne. 3 órát meg ki lehet bírni pia nélkül:)

104. Chris Co (2023-08-06 06:17.14) - (válasz Csapesz 103. hozzászólására)

A tökéletes trükk volt (asszem), amit innét moziban tekintettem meg (aztán lehet, tévedek, mert valamely denevérest). Kell néha a kimozdulás, lazulás! Én sem mindent tolerálok. Például azt, ha még egyszer meg kell, hogy nézzem az új top gun filmet a szomszéddal, elköltözök Moszkvába. ;) A sörözés nem kifogás! Moziban is lehet olyat csinálni (nem szabadna, de megoldható). Sörözni társaságban a legklasszabb (leszámítva azon tényt, gyorsabban fogy az ital). ;)

103. Csapesz (2023-08-06 00:08.50) - (válasz Az utolso szamuráj 102. hozzászólására)

Egyrészt sima lustaság! (Sörözni sem lehet közben)
Másrészt, és ez ami inkább dominál!
Nem tudom, hogy miért, de egyre kevésbé tolerálom a tömeg, s az emberek túlzott közelségét!

102. Az utolso szamuráj (2023-08-05 22:21.53) - (válasz Csapesz 101. hozzászólására)

De miért nem mozi??

101. Csapesz (2023-08-05 22:15.39)

Alig várom már, hogy egy jobb minőségű letölthető verziót találjak.

100. Evile-Elvis- (2023-08-05 21:47.24)

- (válasz Zsol0 98. hozzászólására)

Inkább mint egy zárt osztályon:)

99. Zsol0 (2023-08-05 21:02.54)

- (válasz Lifeisamovie 96. hozzászólására)

Eddig ez a legk