Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

Remélhetőleg fiú
- Cinemax, 13:10

Halj meg máskor!
- Moziverzum, 13:10

Szomorú vasárnap
- M5, 13:25

Csábító leckék
- HBO3, 14:00

Philadelphia - Az érinthetetlen
- Cinemax2, 14:07

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Jerry Wasserman (79)

Peter Mullan (65)

David Schwimmer (58)

Katharine Isabelle (43)

Samantha Ferris (56)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

Az igazság órája - Vélemények

Bruno Heller (I) - Vélemények

Versek!

A massza (1988) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Majdnem tökéletes szerelem

Bruno Heller (I)

Fórum - Az Elnökasszony (sorozat) - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

2. Vbacs (2024-09-02 05:51.17)

- (válasz Gyorkos 1. hozzászólására)

Nagyon szuper írás!

Pár évvel ezelőtt én is láttam ezt a filmet, és egy nagyon furcsa kettős érzés volt bennem nézése közben. Egyszerre volt egy remek politikai disztópia és stílusra pedig egy magyar kísérlet a steampunkra? Tudom, hogy a 70-es években a steampunk még nem volt tényező, de a 20. század elemei érdekesen keveredtek a 19. század jelmezeivel, helyszíneivel és a végén még léghajó is volt benne. Emlékszem, hogy képileg ez engem lenyűgözött.

A film jövőbelátása pedig szinte ijesztő. 1975-ben Amerika igen távol volt még attól, hogy nők egyáltalán az elnöki szék közelébe kerüljenek, de ugyanekkor Angliában azért már pártvezér volt Margaret Thatcher, és nem volt attól messze, hogy miniszterelnökké váljon, tehát a világ már változóban volt.

Lehet egy bölcsebb és komolyabb mű kerekedik ki belőle ha nem fordul át ebbe az okkult irányba.

1. Gyorkos (2024-09-02 03:41.23)

Hernádi Gyula *Az Elnökasszony* című kisregénye és az abból készült film különleges disztópikus világot tár elénk, amelyben az Egyesült Államok első női elnöke szembesül a jövő társadalmi kihívásaival. A történet a 2060-as évek Amerikájában játszódik, ahol a frissen megválasztott elnökasszony feladata a vendégmunkások (ma bevándorlóknak hívnánk őket) helyzetének rendezése. Azonban egy asztrológus felbukkanása minden tervet felforgat, és az ország egy irracionális, asztro-diktatórikus rémálomba sodródik, ami polgárháborúhoz vezet.

A kisregény különlegessége a groteszk és abszurd elemekben rejlik, amelyek szinte forgatókönyvszerűen, vázlatszerűen peregnek. Hernádi stílusa sallangmentes, szatirikus társadalomkritikája pedig napjainkban is aktuális témákat feszeget: bevándorlás, társadalmi megosztottság, hatalmi önkény. A regény világa egyszerre valószerű és szürreális, ami egyes olvasók szerint tömörsége miatt kidolgozatlannak tűnik, míg mások éppen a rövidségét és az abszurditásból eredő mélyebb mondanivalóját értékelik.

A film szürrealista megközelítése és Hernádi kulturális-történelmi utalásokkal átszőtt stílusa tovább erősíti a történet nyomasztó, disztópikus hangulatát. A történet végkifejlete, amelyben a jó szándékkal kezdődő, de totális diktatúrába forduló uralkodó képe rajzolódik ki, különösen emlékezetes és elgondolkodtató, bár a film lezárása kicsit összecsapottnak tűnt nekem. méltatják, különösen a jelenkori politikai manipulációk tükrében.

Párhuzamot vonhatunk a film disztópikus víziója és a jelenkori magyar politikai helyzet között. Hernádi regénye és Szinetár Miklós filmje már megjelenésekor is látnoki erővel bírt, de igazán most, az elmúlt évek eseményei fényében vált ijesztően aktuálissá. A film egyik központi témája, az asztrológiára épülő manipuláció és hatalomgyakorlás, párhuzamba állítható a mai magyar politikai kommunikációval, amely pár témára (például az Európai Únió elleni hergelésre, a bevándorlásra vagy a Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletekre) épülve manipulálja a közvéleményt. Ideológiai alapját pedig a szélsőséges magyar öntudat, sovinizmus, ősmagyar elméletek adják.

A film rámutat arra is, hogy a történések nemcsak egy távoli jövő abszurd víziójaként értelmezhetők, hanem napjaink realitásává váltak, ahol a hatalom cinikus módon használja fel az irracionális félelmeket és hiedelmeket a társadalom irányítására.

Ez az elemzés Hernádi munkájának mélyebb rétegeit tárja fel, és rámutat arra, hogy a mű nemcsak a 1970-es évek disztópikus sci-fijeként értelmezhető, hanem egy olyan társadalomkritikaként is, amely a jelenkori politikai manipulációk tükrében különösen relevánssá válik. A néző szinte profetikusnak tartja Hernádi látásmódját, amely előre vetíti egy olyan világ kialakulását, ahol az emberek hiszékenysége és a hatalom manipulatív stratégiái összefonódnak, és ahol a valóság szürreális rémálommá alakul át.