Kincs ez a film. A versenyző egy kiváló dráma, amely a profi kerékpározás világába vezet, különös hangsúlyt helyezve az emberi kapcsolatokra, a sportolók fizikai és érzelmi kihívásaira, valamint a doppingkultúra sötét oldalára. A film három ország együttműködésében készült: Írország, Belgium és Luxemburg közösen finanszírozta a filmet és kb. 800 ezer euróból készült, ami aprópénznek számít a mai filmgyártásban. A rendező pedig angol, szóval igazi nemzetközi produkció. Nagyon érdekes volt, hogy egy olyan rejtett kerékpáros életébe nyújt betekintést akit a nagyközönség nem fog sokszor hallani és megismerni, ez pedig az un. domestique”, egy olyan segítő versenyző, aki csapatának vezetőjét támogatja. Feladata, hogy támogassa a sztárkerékpárosokat, ám maga soha nem kap esélyt a győzelemre. Sosem nyerhet, és csak annyi a munkája, hogy a sztár versenyzőt a győzelemhez segítse. Ehhez persze ugyanolyan fizikumban kell lennie, mint a szár, de mégsem nyer soha, hiába edz a legprofibb módon. Ezen segítő a film főszereplője is Louis Talpe belga színész aki lenyűgöző alakítást nyújt. Valóban kerékpárosra gyúrta magát, olyan fizikumot mutat, hogy az ember csak bámul. A versenyző nem csupán a kerékpársport rajongóinak szól; ez egy univerzális történet álmokról, áldozatokról. Bár a sportdráma műfajában mozog, a film sikeresen elkerüli a kliséket, mélyebb kérdéseket feszegetve a sportszakmai etikáról és az emberi lélekről. A film hitelesen mutatja be a profi sportolókat sújtó nyomást, valamint a doppingkultúra fizikai és erkölcsi következményeit. Ezt a filmet sem kerülte el a Covid 19 járvány és az emiatt fellépő bemutató elhalasztás, lehet, hogy emiatt is került egy kicsit háttérbe és feledésbe, de a magam részéről az egyik utóbbi időben látott sportfilm amit mostanában láttam. Érdemes megnézni akkor is ha ez nem a fociról és a kosárlabdáról, rögbiről, amerikai fociról szól, mert ezektől a filmektől nekem már a t@köm kivan. Szóval igazi filmcsemege, jár az öt csillag rá.
|